Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

1985. JANUAR 12., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A fejlődés feltételei Védelem a sziéet kincseinek Vagyunk néhány százezren a megyében, akik, ha a Szentendrei­szigetről van szó, nem tudunk szenvtelenül közeledni a témá­hoz. A mindössze 56 négyzetkilo­méteres földdarabra nemcsuk úgy tekintünk, mint bármely más te­rületre, hanem friss és évtizedes emlékek jutnak eszünkbe. A ha­talmas epresekre gondolunk, me­lyeknek termését diákként 19 fo­rintos órabérért magunk is szed­tük. A szigetkerülések elevened­nek fel, amikor ütött-kopott csó­nakjainkkal a parton megpihen­tünk, sátrat vertünk. Az árnyas fák alatti andalító séták is élő emlékek maradtak, s az a csoda, ami velünk és a hétvégi házak lakóival egyaránt megtörtént: itt megtanultuk tisztelni a csendet. ivóvíz a fővárosnak Annak az alig több mint ötezer embernek, aki szigetlakó, ősei Kis­orosziban, Tahin, Tótfaluban, Pócsmegyeren vagy Szigetmonosto­ron telepedtek meg, ennél is többet jelent ez a terület. A földet, mely évszázadok óta élelmet ad, a folyót, mely öntözi a növényeket, csónakra szoktatta, halászni tanította az em­bereket, s elzárta a külvilágtól a településeket. A kívülállás, a magukra mara­dottság, az elzártság azonban már a múlté. Az itteni emberek talán fe­le is Budapesten, Vácott, Szentend­rén dolgozik. S legfeljebb, ha ezek­ben a napokban áll vissza a régi állapot, hiszen zajlik a Duna, leáll­tak az itt legfontosabb közlekedési eszközt jelentő motoros hajók. A sziget igazi kincs. Nemcsak gaz­dasági értelemben, hanem mint üdülési központ, kirándulóhely. A különleges természeti adottságok jobb kihasználásáról az elmúlt év­tizedéiben számos nagyszabású terv született. Olvastam például - szállo­dasorokról, motelekről, a szigetet átszelő autópályáról, hídról, mely a Duna baí partja felé is megnyitná a szigetet. E — ma már látjuk — megalapozatlan álmok alól az idő ■ kihúzta a talajt. Az elsőrendű ten­nivaló a meglévő értékek megőrzé­sé, az emberi életkörülmények meg­teremtése, a további fejlődés felté­teleinek biztosítása. Ennek megtervezésére vállalkozott a megyei tanács megbízása alapján a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat. Az egyelőre tanulmány szintű programot a következő hetekben vi­tatják meg az érdekelt települések tanácsai, s korábban jóváhagyta a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga is. A sziget, felsorolt értékei mellett, egy eddig nem említett sajátossággal is rendelkezik. Itt található a fővá­ros legnagyobb vízbázisa, . amely nélkül szomjazna Budapest. E va­gyonra akár büszkék is lehetnének a szigetlakok, bár ezek a kutak — amelyek egyébként az itteni vízve­zetékeket is táplálják — rengeteg gond forrásai is. Az ott lakók' állít­ják, hogy évről évre csökken a ta­lajvízszint, minek következtében kevesebbet teremnek a földek. Az ivóvízvédelem miatt tilos az inten­zív trágyázás, sőt a házakban a für­dőszobák is használhatatlanok. * ' _ ' ­Gyarapodó népesség SZENTENDREI SZIGET A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ - ÜDÜLÉS - IDEGENFORGALMI TENGELYÉBEN rint a sziget vonzerejét népi mester­ségek meghonosításává!, á falusi üdülés elterjesztésével léhét' fokoz­ni. Mód van a meglévő vállalati üdülők fejlesztésére, s a már meg­lévő golfpálya mellett autóskem­ping és motel, a váci révnél, a sza­badstrand mellett pedig szintén kemping nyitására. Üdülő, illetve kiránduló központot hoznak létre a bányató mellett a szigetcsúcson, Kisorosziban, és Surányban. A helyben lakók életkörülmé­nyeit javítja, hogy Tahitótfaluban új iskolát, a hídfőnél nevelési köz­pontot terveznek építeni. Szigetmo­nostoron bölcsődének kell készül­nie. Szükség van természetesen az utak javítására, a sűrűbb buszjára­tokra. Közepesen szennyezett Talán meglepődik ezen az olvasó, de a csendje, tiszta levegője miatt is dicsért sziget a hivatalos méré­sek szerint közepesen szennyezett. Ha úgy fúj a szél, ide is eljut a vá­ci DCM pora, a helyi húsüzem szennyvizét sem semlegesítették ed­dig. S akkor még nem is esett szó arról, hogy mi kirándulók, üdülők is rengeteg szemetet hagyunk ma­gunk után, s természetesen a- köz­ségekben keletkező házi hulladék el­szállításáról és semlegesítéséről is gondoskodni kell. Erről már a hete­• JELMAGYARÁZAT, 55=3 udJési-degentcrgaÉrri tectjHy §= kced esó séta és kiárdJáhetyík II1111 távolabbi séto és knándiiúhetyek dik ötéves terv is megnyugtatóan iatóftkedik, . „ A természetes állapot megőrzését szolgálja, hogiy a sziget több része megyei védettség alatt áll. Ilyen a gödi Martuska sziget, Tahitótfalun a Pánkúti rév környéke. Tervezik, hogy szintén védetté minősítik a tahitótfalui Kecske-szigetet, a szi­getmonostori erdőt, a kisoroszi szi­getcsúcs fáit. Merész vállalkozások Maga a sziget tájképi védelem alatt áll, s erre a jövőben is gon­dosan ügyeinek a szakemberek. Olyan értékekre is fokozottan vi­gyáznak, mint a tahitótfalui szé- rűskertek, a pócsmegyeri katolikus templom kertjében található szé­gyenkő, a komolypusztai jellegzetes növényzet és állatvilág. A szigeten hatvan hektár újabb erdőt telepítenek, s másik hatvan hektárra diófákat ültetnek. Körülbelül ennyit irányoz elő* a következő évekre a rendezési tanul­mányterv. Akadhat, aki “talán ke­vesli az újdonságokat, vagy úgy vé­li, túlságosan földhözragadt a terve­zők fantáziája. Nincs igazuk. Ha csak az valósul is meg, amiről most szó van, az is százmilliókba kerül. S akkor, valódi alapját jelenti egy későbbi, merészebb vállalkozásnak. CSULAK ANDRÄS Felnőttek a követelményekhez Mezőgazdák nehéz éve Az év első napjaiban sem könnyű még pontos mérleget készíteni Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeinek gazdálkodásáról. Tény, hogy az idő­járás tavaly sem kényeztette el a ter­melőket. Az immár harmadik eszten­deje tartó aszálykároktól, a téli és a kora tavaszi fagyokig meg a jégveré­sig a természeti csapások sokaságával kellett megküzdeniük. Az már bizo­nyos, hogy az őszön a szokásosnál jóval rövidebb idő állt rendelkezésre a vetéshez, a betakarításhoz és a mélyszántás befejezéséhez. Hogy mindennek ellenére jó minőségben, optimális időben földbe került az ősziek magja, az a szakértelemnek és a kielégítő gépellátásnak köszönhető. Pest megye gazdaságai felnőttek a követelményekhez, többségük a ne­hézségek ellenére is kielégítő évet zár. Hogy mi mindent kellett ten­niük ezért? Erről beszélgettünk dr. Polgár Mihállyal, a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelmézés- ügyi osztályának vezetőjével. • Az elemi csapások meglátszanak az eredményeken. Igaz, búzából re­kordtermés volt, a kukorica átlaga vi­szont alacsonyabb a számítottnál. Az Időjárás azonban mindig közbeszól­hat. Biztonságosabb alapokra kell építeni- — mik lehetnének azok? — Jól tudjuk: a mezőgazdasági ter­melésben biztonságot csak az ainyagi- műszaki háttér, s még inkább az emberek szorgalma, fegyelme, gon­dossága, hozzáértése teremthet. Igaz az asztály mellett más tényezők is megnehezítették a gazdálkodást. A nyereséget, a fejlesztési alapok ala­kulását vizsgálva nagy különbsége­ket találunk az üzemek között, mert nem mindenütt sikerült megfelelő mértékben ellensúlyozni a szabályo­zók szigorodásából származó hátrá­nyokat. A gazdaságok többsége ide­jében megismerve az elvonásokat, a megoldásra saját háza táján keres­te a választ. Megértették, hogy a ve­zetőknek és a tagságnak egyaránt a közgazdasági szabályozással, mint objektív. feltétellel kell számolnia. Akadt olyan vélemény is, amely megkérdőjelezte a mai feltételek kö­zött adható eredményes munkát. Túl­ságosan nagynak tartották a terhe­ket .és drágának a műszaki-anyagi feltételeket ahn»?, hogy 'eredményes gazdálkodást folytassanak. 9 Azzal a mércével mérve, amely a 70-es években érvényesült, úgy tűnik, Igazuk van azoknak, akik tUl szigo­rú közgazdasági feltételekről beszél­nek, Am a korábban megszokott mér­cét nem használhatjuk mezőgazdasá­gunkban sem. — Szerencsére azoknak lett iga­zuk, akiik nem a kedvezőbb feltéte­leket emlegetve, arra emlékezve fog­tak hozzá a sokkal nehezebb felada­tok megoldásához. Ezért is sikerül­hetett 45 milliárd forint körüli ter­melési értéket elérni a megye nagy­üzemeiben és kis gazdaságaiban. Ezen belül a növénytermelés ered­ménye, elsősorban a jó búzatermés­nek köszönhetően, egy-két százalék­kal több lett az 1983-asnál. Az összes tavalyi gabonatermés eléri a 720 ezer tonnát, amely kilenc százalékkal na­gyobb az 1983-asnál, és csaknem el­érte, az 1982-es rekordot. Ez azért js elismerésre méltó, mert a biztosított terület 1983-hoz viszonyítva három­ezer hektárral volt kisebb. A csök­kenés oka részben az, hogy a sze­mesként elvetett 66 ezer hektár ku­koricaterületből 7 ezer hektárt kel­lett az aszály miatt lesilózni. A sze- méskukorica-kiesás az 5 és fél ton­nás tervezett átlaghoz képest megha­ladja a 130 ezer tonnát, amely, ér­tékben több mint 400 millió forint. valóban tarthatatlan állapotnak ornázással, Kisoroszin víztisztító uel, a többi községben pedig a i ten drei-szigeti regionális rend- -hez való csatlakozással szándé- n&k véget vetni a terv alkotói, ija és ómegája ez a sziget jö- dő fejlődésének, s ezért bízha- k abban, hogy a szűkös anyagi ;tőségek ellenére is megvalósul az elképzelés. Eddig ugyanis bek között ez volt az oka, hogy san, de biztosan csökkent a né- ség. Űj munkahelyek teremtésé- a közlekedés javításával, telkek dőlésével a folyamat megállítha- sőt visszafordítható. Olyannyira, ;y az ezredfordulón már körűi­ül 6500 ember élhet itt, nem szá- ;va a sokasodó üdülőket, akik ha n is telepednek meg itt váglege- ,, de egyre többen és több időt ;enek a hétvégi házban, kertben. ;élra azonban új területeket kell :művesíteni zártkerteket k; alaki - j. A szakemberek javaslata sze­A téli Duna-part a szigeten Trencsényi Zoltán felvétele — Az állattenyésztés termelése ösz- szességében az 1983-as szinten ma­radt. Némi csökkenésre számítunk a szarvasmarha- és a juhállománynál. A mai információink szerint a ser­tésállomány is kisebb, mint az 1983-as év végén. A vágóállattenyésztés 150 ezer tonna körül mozgott, kismérték­ben a piaci keresletnek megfelelően nőtt a baromfitermelés. Tejből saj­nos mintegy négy százalékkal elma­radtunk a két évvel korábbitól, an­nak ellenére, hogy a tehenenként! tejtermelés meghaladta az 5 ezer li­tert. • A kalászos gabona jó hozam» és a vártnál gyengébb kukoricatermés mellett miként alakul a takarmány­mérleg? — Az állatállomány ellátásához szükséges ab rak takarmányt a Pest megyei gazdaságok korábban sem tudták megtermelni, mindig im­portra szorultunk más megyéből. En­nek oka többek között a két abrak­igényes ágazat: a sertés- és baromfi- tenyésztés gyorsütemű fejlesztése. Ezért az igények kielégítése érdeké­ben tavaly is 200 ezer tonnát megha­ladó abraktakarmányt kellett vásá­rolni. A tömegtakarmány, főleg a siló pótlására a MÉM segítségével nedves répaszeletet biztosítottunk. Kedvező viszont, hogy még soha annyi mezőgazdasági melléktermé­ket — kukoricaszárat, répafejet —• nem használtak fel a mezőgazdasági üzemek, mint a két aszályos eszten­dőben. — Szeretnénk elérni, hogy a mel­léktermékek tavaly ,tapasztalt hasz­nosítása továbbra is eredményesen szolgálja az állattenyésztést. Ezzel együtt meg kell találni az olcsóbb tö- megtakarmány-tefmesztés módját, a korszerű rét- és legelőgazdálkodás feltételeit. • Oldódtak-e valamelyest a kerté­szeti ágazatoknál fellelhető ellentmon­dások? — Primőrből, igaz magas fogyasz­tói érótt,'de: elegendő volt, mivel há­rommillió négyzetméter fólia van Pest megyében, zömmel a háztáji gazdaságokban. A nagyüzemi zöld­ségtermő terület csökkenését viszont nem sikerült megállítani. Kedvezőt­len évet zártak kertészeink. A terve­zettnél kevesebb lett a gyümölcs, a szőlő és a zöldségfélék is soványabb terméssel fizettek. Ez meglátszott a piaci kínálaton is. 9 Igen sok termelőszövetkezet csak az ipari és szolgáltató tevékenységből származó nyereségből tudott létezni korábban is. Most azonban a meg­szokott évi 22—23 százalékos termelés­bővüléssel szemben a kiegészítő tevé­kenységben is visszaesés tapasztalható. — Valóban jelentős a visszalépés az 1983-as csaknem 26 és fél milliárd termelési értékkel szemben, tavaly 25 milliárd forint körül alakult a mel­léküzemágakban. Csökkenéssel a me­zőgazdasági szövetkezetek számol­nak, az állami gazdaságokban vi­szont növekedést könyvelhetnek el. Ugyanakkor több a kisvállalkozás. Az . általuk előállított mintegy másfél milliárd forint termelési érték nem számít nagyüzemi tevékenységnek. A szabályozók változása miatt például a tovább nem hárítható termelési adók növekedése nyomán egyes te­vékenységek felszámolását határoz­ták el a szövetkezetek. Jelentősen csökkent az építőipari munka és az állományi létszám, mintegy 13 ezer fővel kevesebb az előző évinél. 9 Ezek után hogyan alakul a nye- rsseg? — A mezőgazdasági szövetkezetek­ben az 19S3-ban elért két és fél mil­liárd forinttal szemben, 2,1 milliárd forintra lehet számítani, ami tíz Szá­zalékkal kevesebb a tervezettnél. Az állami gazdaságok azonban mintegy 360 millió forintos nyereséggel zár­ják az 1984-es évet, s ez 27 százalék­kal több a tavalyinál. — Az előrejelzések szerint két ter­melőszövetkezet zár veszteséggel, szanálásra úgy tűnik nem kerül sor. Mindemellett a termelőszövetkeze­tek csaknem felében a jövedelmező­ség nem éri el a hat százalékot. Ha valaha akikor most minden gazdaság­ban szükség van a tisztánlátásra, a naprakész informáltságra, a bátor kezdemánvezőkészségre. A várako­zás, a kapkodás semmit sem segít, de nem is indokolt. Reménykeltők az őszi búzavetések. A megváltozott fel­tételek következtében a korábbi há­rom helyett 35 Pest megyei gazdasá­got soroltak a kedvezőtlen adottsá­gúnk közé. Mindez • annyit jelent, hogy a korábban kapott 80 millió forint árkiegészítés további 208 mil­lió forinttal emelkedik. BÖNA ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents