Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-10 / 7. szám
) Konferencia a gazdasági vezetőknek A tisztességes gazdálkodásért Az országgyűlés 1984. évi őszi ülésszakán, még októberben fogadta el a tisztességtelén gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogszabályt. Mint ismeretes, gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, egyszersmind piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatokban hatékonyan lehessen fellépni a tisztességtelen gazdasági tevékenység valameny- nyi formájával szemben. Mindeddig azonban a hatályos jogszabályokban nem voltak kielégítőek a védekezés eszközei. A Polgári Törvény- könyv ugyan alapelvként buzdított a tisztességtelen gazdasági tevékenységforma elleni fellépésre. Mit tilt a paragrafus? Az októberben elfogadott törvény nem egyszerűen a tisztesség teien vci-zenyroi szór, lianeni megáit mmuemajm tisztességtelen gazuasagi teve- b, tS itiii'C ÍOVtí xeszi SX2t Ilyen magaiartasíormák elleni liaíarozott feuépest is. Abból a megíontoiásuól kiindulva, bogy a piac működőképességének megteremtése, tenntarvása nemcsak a piacon fellépők, az ott gazdasági tevékenységet folytatók feladata, a törvény a piaci felügyeletet gyakorló országos hatáskörű szerveikre bízza a rendelkezések betartása feletti őrködést. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület — más szervek közreműködésével — a törvény megszüntetését követően konferenciát rendezett a korszerűsített gazdasági viselkedési szabályok megismerésének és befogadásának megkönnyítésére. A konferencia céljai között a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát szolgáló jogszabályok és az e kérdéscsoporthoz tartozó gazdasági ismeretek, tudnivalók megismertetése, konzultációk keretében történő feldolgozása szerepelt. Ennek nyomán a konferencián elsősorban műszaki-gazdasági szakemberek jelentek meg, vezetők és ügyintézők egyaránt. A konferencia céljairól és témáiról beszélgettünk Osman Péterrel, a MIÉ főtitkárhelyettesével a rendezvényt követően: — Közismert, hogy a magyar gazdasági életben napjainkban a vállalkozás és a gazdasági verseny reneszánszát éljük. A világgazdaságban végbemenő folyamatok és az azokra céltudatosan reagáló magyar gazdaságirányítás és gazdálkodás igen széles területein — az állami, a szövetkezeti és a magánszektorban egyaránt — egvre nagyobb ie- lentőséghez. bővülő szeredhez inttatia a -vállalkozás és a gazdasági verseny különböző formáit. — Ez a folyamat az igazán jól gazauiitoaoKnan végül is iigOILyisK&t J&Uí'/lt . . * — i-z igaz, ae azt is tudomásul keil vtnnuna, nogy a - iz- tíáikoctok szamaia a változások aö vetese, beiogaaasa, a megváltozott íeitéteitknez és az azok kozott érvényesülő uj játcicszabáiyoknoz való alka.- mazKoaas egye biten t is sok energiát kuve.ei, mégpedig olyan időszakban, amiKor a gazdálkodás feltételei amúgy is szigorodnak és egyre na- gyoob követelményeket támasz iának a sikeresen gazdálkodni akaróit eié. Az, hogy a vállalkozás és a verseny eiótei-be került, a világgazdaságban végbemenő folyamatok aital előidézett, lényegében elkerülhetetlen fejlemény, amelyen aligha változtathatunk — azt viszont megtehetjük és feladatunk is megtenni, hogy felvilágosítással, a tényleges gazdasági élet szempontjaihoz és követelményeihez alkalmazkodó, a gazdálkodókhoz szóló jogpropagandával is segítsük a változások befogadását, a megváltozott feltételekhez való gyors és hatékony alkalmazkodást. Ment vártak új évig, — Mi az oka annak, hogy ilyen gyorsan megszervezték az első ilyen törvénymagyarázó jellegű konferenciát? — Ügy gondoltuk, nem szabad megvárni, hogy a korábban más feltételekhez, körülményekhez, gazdasági viselkedésmódhoz szokott gazdálkodóink a saját kárukon tanulják meg, hogy nem eléggé ismerik a szabályokat. Elébük kell menni, fel kell hívni a figyelmüket a változásokra. A reklám-propaganda szakembernek ugyancsak tájékozottnak kell lennie abban, hogy mihez tartsa magát a szerződéskötésnél. Tavasszól folytatják — Mivel foglalkoztak konkrétabban a konferencián? — Az új jogszabályról és a hozzá csatlakozó, a gazdálkodás mindennapjait érintő ismeretekről, tudnivalókról igyekeztünk képet adni oly módon, hogy hathatós segítséget kapjanak a gazdálkodók a vállalkozás és a gazdasági verseny szempontjából mérvadó jogszabályokban és a tényleges joggyakorlatban való eligazodásban, valamint abban, hogy a szabályokat a maguk és a környezet hasznára minél jobban tudják kezelni. Szeretném kiemelni azt is, hogy mondanivalónkat elsősorban nem jogászoknak, hanem gazdasági szakembereknek szántuk, az ő érdeklődési körüknek megfelelően állítottuk össze. A megértéshez, a befogadáshoz ennél fogva jogi előképzettségre nem volt szükség. A konferencia három fő témaköre: a tisztességtelen verseny elleni védekezés, a piaci erőfölénnyel való visz- szaélés problémái, valamint a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése volt. A továbbképzés jellegű tanácskozásra egyébként olyan sokan jelentkeztek, hogy a szervezők tavasszal — legalább egy alkalommal —megismétlik. Űjabb jelentkezőket természetesen elfogad a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület. B. N. Lámpatestek lesznek Évente csaknem 3 millió forint értekben készítenek különféle elektromos testeken szerelési munkát a sülysápi Tápióvölgyc Tsz kapcsoló-szerelő üzemében. Képünkön Kurunczi Ferencné, Búzás Istvánná, Bakó Béláné és munkatársnőik a lámpatesteket szerelik készre Hancsovszki János felvétele Egy örökmozgó ember története Hosszú volt az út a Egy baráti rendezvényen találkoztam először a 64 éves id. Turcsik Istvánnal, s mert olyan érdekes dolgokat mesélt, elhatároztam, hogy ecseri otthonában újból megkeresem, meséljen most saját magáról is. Az ecseri emberek hagyományos vendégszeretetével fogadtak, ő és felesége. Nagy meglepetésemre elárulták, hogy egyéves házasok csupán, ugyanis mindketten elvesztették korábban párjukat. Id. Turcsik Istvánt nem kellett emlékeztetni ígéretére, a nyugdíjig vezető hosszú útjáról így mesélt: — Ecseren születtem, parasztcsaládból származom. Szüleim mellett dolgoztam 17 éves koromig, volt saját és bérelt földünk, apám az akkori fogyasztási szövetkezetnek fuvarozott Ecseren és Maglódon. Saját elhatározásomból mentem tanulni, mert édesapám nem akart elengedni otthonról, hiszen kellett a segítő kéz, különösen azért is, mert 1937-et írtunk akkor. Kitanultam az asztalosszakmát, a mestereimnél maradtam, amíg bevonultam katonának, negyvenegyben. Pótalosztályba kerültem Pestre, s mentünk volna novemberben Győrbe, de én elkéredzkedtem a főhadnagyomtól, hogy hazalátogathassak. Otthon vártam ki 1944. december 27-t, ami- koris bejöttek Ecserre a szovjet csapatok. Januárban már újra jártunk Pestre dolgozni, innen, Ecserről vagy tízen, de úgy, hogy hetente egyszer jöttünk haza gyalog, mert még nem jártak a vonatok. Épületasztalos-munkával foglalkoztunk, eleinte templom- és lakóházkapukat csináltunk, majd vidékre jártunk ki ví- kendházakat összeszerelni. Közben áthívtak egy másik munkahelyre, ahol egyetemi katedrákat javítottunk, cseréltünk. Aztán áthelyeztek az általános lakásépítőkhöz, a mai 43-as Állami Építőipari Vállalathoz, s az államosításig, 49-ig ott dolgoztam. Utána a honvédség polgári alkalmazottja lettem a szakmámban. Romba dőlt laktanyákat építettünk újjá az országban — emlékezett a házigazda. nyugdíjig Majd sorolta, hogy maszekként is dolgozott három évig, 58-ban Áfész-vendéglő vezetését vállalta el Ecseren, négy esztendő múlva a Maglódi Vasipari Vállalathoz került csoportvezetőnek az asztalosrészlegben. Aztán a helyi Petőfi Tsz elnökének felkérésére elvállalta á közös gazdaság egy vendéglőjének a vezetését, azt, amelynek helyén ma áll a művelődési ház. A téesznél a kereskedelmi ágazat vezetője is volt, amikor a gazdaságnak 12 zöldségesüzlete és három vendéglátó egysége üzemelt. Amikor egyesült az ecseri, a maglódi termelőszövetkezettel, az új helyen az építők vezetőhelyettese lett, s emellett vállalta el a Wodiáner-telep vezetését 1972—74-ben. — Nagy munka volt rendbe tenni a telepet, mert rosszul nézett ki. Akkoriban csináltuk, azaz 1973-ban az építő- részlegünkkel az ecseri szárítót, a Wodiáner-telepen megnyitottuk a lakossági autószervizt. Ott rengeteget dolA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1985. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Csítörás után vízhiány I szereik. birkóznak a ideggel Tavaly november elején rossz napok jártait a rnen- deiekre. Mármint azokra, a<ttk a törpe vízmüvet használják illetve a veze tettes hálózat a latsukban van. A KÖJÁL ugyanis megszüntette a település kútjamak egyiket, ' mivel annak vize fogyasztásra alkalmatlanná vau. To0ü mint száz mazsu cementet öntöttek a kutoa, így a másikból tudott csak a víz a hálózatba kerülni, igen ám, de az erős megterhelés miatt műszaki pruutemák léptek föl a kútnál, berendezései felmondták a szolgálatot. Gyorsan kellett intézkedni, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gyömröi üzemegysegére hárult a feladat. Segítség Mcndének — Mindennap a gyömrői rendszerből hordtuk a vizet a hét köbméteres lajtkocsival Mendére — mondja Nagy Sándor hálózatszerelő-gépkocsivezető. A lajttal reggel 7- től este 9 óráig több fordulót is megtettünk. A rendszerbe juttattuk a vizet, így a kisebb zökkenők ellenére zavartalan volt a vízellátás a négyezres településen. Karácsony előtt viszont sikerült megjavítani a kutat, s azóta nincs szükség a gyömrőiek segítségére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy clologtalanok a PVCSV gyom- rő} üzemegységének szerelői. Január 6-án, vasárnap a Wekerle és a Nefelejcs utca sarkán lakók bejelentették, hogy csőtörés van azon a helyen, nagy nyomással tört fel a víz a mélyből. A községben óráról órára csökkent a víznyomás, hétfő délután három óra előtt megszűnt a vízszolgáltatás. Hogyan vannak felkészülve az ilyen esetekre, mit tesznek ilyenkor? — erre voltunk kíváncsiak, amikor a helyszínre siettünk, Molnár Pállal, a Gyömrő—Üllő Nagyközségek Közös Ivóvíztársulatának műszaki vezetőjével. (Egyébként a FÖBER dolgozója.) — Kávét akartam főzni otthon, de nem folyt a csapból a víz — mondta útközben. — goztam, mert könyvelnem is kellett, sokszor még idehaza éjszaka is, közben naponta utaztam az országban építőanyagért, ‘ meg a Bábolnáról származó terményszárító tartozékaiért. Akkoriban volt olyan esztendő, amikor a gépkocsimmal 60 ezer kilométert kerekeztem anyagért, alkatrészért — emlékezett a legnehezebb időszakra Turcsik István, s ezek után már nem is kellett bizonygatnia, hogy idegileg miért merült ki annyira, hogy idő előtt nyugdíjazták. Egy lánya, egy fia és négy unokája van, mindkét gyerekének saját kezűleg épített házat, vásárolt autót, hát hogyne jelenthetné ki, hogy sikeresnek tartja az életét, s elégedett azzal, amit elért. B Ám hadd mondjuk el még Turcsik Istvánról — helyette —, hogy nemcsak magának és családjának élt. Harminc éve tanácstag Ecseren, volt vb-tag is, hónapokat dolgozott társadalmi munkában az épülő művelődési házon1, s a nyugdíjasklub vezetőségi tagja. Korábban három üzemet épített föl a dolgozókkal együtt társadalmi munkában az ország más tájain, s rengeteg más épületet, s mint tanácstag sem elégedett meg csupán a tisztség elfogadásával... Aszódi László Antal Azonnal a társulát helyi iro-1 dájába siettem, ahol tudtak a ! csőtörésről. Az üzemegység I közpohtjából azonban jelezték, hogy nehézségeik vannak, mert a fagyott bitument képtelenek feltörni. Bctsrtott ígéret Az Építőipari Szövetkezeti Közös Valialat — mint már annyiszor — a segítségére sietett a karbantartó hálózati szerelőknek. A vállalat kompresszorát perceken belül beindították az Üllői úti telepen, egy kisautó mögé akasztották, amelyet ifj. Heusz János vezetett. Negyed négykor működésbe léphetett a légkalapács. Drámai percek következtek. A szivattyúval sikerült rövid időn belül kihúzatni a vizet a mély gödörből. Kaján Sándor majdnem combig merült a vízbe, amikor elhelyezte a szíva- tót a sáros vízfelületre. A hőmérő higanyszála mínusz IS fokot mutatott, megkezdődött az út felbontása. Utána sikerült a sérült csövet „megfoltozni”, csak az üreg betemetése maradt másnapra. Varga Imre hálózatszerelő irányította a javítást, segített még neki Kákái Károly és Hackl József, utóbbi kisegítőként jött a vecsási üzemmérnökségtől. Varga Imre: — Este nyolc órakor már mindenütt lesz víz a községben, addig azonban még légteleníteni kell a vezetékeket, megnyitni a csapokat. Csak óvatosan tehetjük mindezt, mert ha nem így tennénk, szétrobbannának a csövek. Az esti órákban a lakosság valóban megnyugodva vehette tudomásul, hogy helyreállt a vízszolgáltatás. Azt azonban I csak kevesen tudták, hogy eh- I hez a kis munkacsapat precíz, i kitartó munkájára volt szükség a dermesztő hidegben, no meg az ÉSZKV önzetlen segítségére. A Nefelejcs és a Wekerle utcaiak elmondták, hogy a gyakori csőtörések oka az út nagy megterhelése. Szabó Gyula és Szabó József elmondta, hogy kamionok meg más hatalmas járművek közlekednek errefelé, s az alap nélküli úttest nem bírja el ezt a terhelést. Megrongált kút A felvetés jogosnak tűnik, talán nem lenne haszontalan kitiltani ezeket a járműveket erről az útszakaszról. Közben egy fiatalember érkezik, s elmondja, hogy teherautóval megrongálták az egyik kutat a határban. Lesz dolguk másnap is a PVCSV gyömrői dolgozóinak... . % G. J. Tanfolyamok Kulturális program Ecseren, 15 órától: a kincskereső klub foglalkozása, 15.30-tól: logopédia, 18-tól: nyugdíjas akadémia, előadás Rejtélyes Észak-Amerika címmel, 20:30-tól: Video filmklub. Gyomron, 10-től: az ifjúsági néptáncklub próbája, 14.30- tól: művészi torna az óvodákban. Az úttörőházban 14.30-tól: német; 15-től: számítógépes és 16-tól: az asztalitenisz szakkör foglalkozása. Monoron, 16-tól és 18-tól: angol nyelvtanfolyam. Jegyzet Szentségtörés nélkül z értekezleteknek, testületi üléseknek — sokan úgy hiszik, — sajátságos koreográfiájuk van. Nagyon gyakran még maguk a résztvevők is ebbe a tévedésbe esnek. Végighallgatják a megnyitó előadást, azután jegyzeteikbe mélyedve — de szemük sarkából figyelve — megvárják, hogy a* „ügyeletes” első hozzászóló jelentkezzen. Az óvatosabbak arra is ügyelnek, kit igen, s kit ne előzzenek meg a szólásban. Így persze megesik, hogy egyszer-egyszer megakad az eszmecsere lendülete. Rendszerint olyankor kér lehetőséget véleménye elmondására a felettes szerv jelenlevő képviselője. Ettől azután kis mozgolódás támad. Akiknek lett volna még mondanivalójuk, leteszik jegyzeteiket: majd máskor. A sietősek elégedetten dőlnek hátra: nemsokára vége. S valóban, több hozzászóló nem lévén, a levezető elnök az összefoglalás után berekesztheti az értekezletet. Ez persze csak egy példa a sok közül. Mondok egy másikat. Rangos testület tanácskozott Monoron. A bevezető után azonban máris egyszerre tijbb kéz emelkedett magasba, elmaradt a Vár pillanatnyi kínos csönd. S látva, hogy még mások is várnak szólásra, a beszélők tömören, lényegretörően fogalmaztak, mindenféle taktikázás nélkül. Azután váratlanul szót kért a megyei testület képviselője. Mondandója után leült, s a sietősek ezúttal is csomagolni kezdtek. Ám egyszerre újabb három kéz emelkedett a magasba. Akadtak, akik úgy néztek rájuk, mint a szentségtö- rökre .., Hát még amikor egyikük hozzászólásában az előterjesztett javaslatban előforduló néhány pontatlan megfogalmazást, nyelvi pongyolaságot kezdte sorra venni! Másikul£ azt kifogásolta, hogy sajat lakóhelyének erőfeszítéseit az értékelés nem méltányolja eléggé. / A többek arcán tükröződő feszültséget a vitát összegző előadó szavai oldották csak föl. Válaszolt a kérdésekre, elismerte — az utóbbi említett — bírálat jogosságát, s maga is javasolta, hogy a testület a határozatot a pontosabban megfogalmazott formában fogadja ti. ífunyi történt. s nem ^ szentségtörés. Nem is beszélt róla a szünetben senki. De valahogy mintha a szokásosnál is oldottabb lett volna a hangulat... Vcrcszki János G*3N 0131—2631 (Monorl Hírlap)
