Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

1984. DECEMBER 9., VASÁRNAP \A TTL VuJIpJutika] Ellentétes áramlatok sodrában Viták Washingtonban a fegyverkezés új fordulójáról Nkarsgua körül még mindig feszült a helyzet Az Egyesült Államok hiva­talos politikájában láthatóan, sőt plasztikusan kifejlődött egy kettősség, ahogy közele­dik a január 7-8-ra bejelen­tett genfi Gromiko—Shultz találkozó időpontja. Egyrészt a nyílt színen a Fehér Ház látványos lépéseket tesz, amellyel a közvélemény előtt igazolni kívánja: komolyan készül azokra a szovjet—ame­rikai magas szintű megbeszé­lésekre, amelyek napirendjén a világűr militarizálásának megakadályozása és a nukleá­ris fegyverzet csökkentésének problémái szerepelnek. Ezért Washingtonban bejelentették, hogy Reagan elnök Paul H. Nitzét, a korábbi fegyverzet- csökkentési tárgyalásokban már hosszú múlttal rendelkező diplomatát nevezte ki Shultz tanácsadójának a genfi talál­kozóra. A 77 éves Nitze az amerikai tárgyalóküldöttség vezetője volt a tavaly felfüg­gesztődött egyik, genfi meg­beszéléssorozaton, s annak idején egy ízben kísérletet tett olyan kompromisszumos javaslatra a nukleáris fegy­verzetcsökkentés ügyében, amelyet a Fehér Ház sürgősen még azelőtt megtagadott és ér­vénytelenített, mielőtt a szov­jet tárgyaló fél egyáltalán ér­demben megvizsgálhatta vol­na. A másik washingtoni ten­dencia ezekben a napokban a határozott szándék kimutatá­sa arra, hogy a gyakorlatban a korábban meghirdetett fegy­verkezési programok folyta­tódnak a január elejére beje­lentett genfi tárgyalások elle­nére is. MI A MAGYARÁZATA A WASHINGTONI POLITIKA e kétarcúságának? Nyilván elsősorban arról van szó, hogy a januári dátum közeledtével befolyásos ameri­kai körök célszerűnek látták, hogy akcióba lépjenek és a kormányzatra nyomást gyako­roljanak a fegyverzetcsök­kentési kompromisszumok irá­nyába való határozottabb cse­lekvés végett. Ezek elsősorban olyan ipari csoportokból te­vődnek össze, amelyek nem é dekeltek az új csillagászati nagyságú hadimegrendelések­ben. Attól tartanak, hogy a kréoinai-ipari komplexumnak juttatandó mammut-kormány- megrendslések, a fegyverkezé­si verseny újabb fordulói ese­tén, annyira megnövelik az államháztartás deficitjét, hogy ennek káros hatása sorvasztó- Icg hat majd békésebb rendel­tetésre termelő üzemeik me­netére. A washingtoni költ­ségvetési viták, amelyek e hé­ten kibontakoztak arról, hogy az államháztartás rendkívüli nagyságúra duzzadó deficitje miatt milyen tételeket nyir­báljanak meg, már tükrözték e körök növekvő nyomását. A Pentagon, mint az várható is volt, a szociális és kulturális kiadások lefaragását óhajtaná, sőt a hadiköltségvetésben még további emeléseket is szeretne kivívni! A „deficitcsata” — mint számos kommentátor jel­lemzi a történteket — egyelő­re még javában tart. Megszólaltak azonban tudó­sok, politikusok és katonai szakértők is, s bírálták Rea­gan elnök úgynevezett „csil­lagháborús tervét”, amellyel a világűrben fegyverrendszerek létesítését irányozza elő. A terv amerikai és nyugat-euró­pai ellenzői egyrészt azzal ér­velnek, hogy egy ilyen költ­séges rendszer kiépítése eseté­ben, a „másik öldal” megten­né az ellenlépést, s így a je­lenlegi „elrettentést egyen­súly” helyzete ismétlődne meg magasabb szinten. Emel­lett a terv ellenzői számításo­kat végeztek, s kimutatták, hogy a kezdeti kutatásokra az Egyesült Államok hadügymi­nisztériuma által előirányzott 26 milliárd dolláros összeg, a fejlesztési program során minden valószínűség szerint akár 800 milliárd dollárra is felduzzadhat! Ez mutatja — a tudósok érvelése szerint —, hogy mennyire át nem gon­dolt, kalandorvállalkozásba akarják besorolni egyes, a ka­tonai-ipari komplexumhoz tar­tozó csoportok az Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit. A másik oldalon viszont a fegyverkezésben érdekelt kö­rök mindent megtesznek, hogy a tárgyalások szavakban való hangoztatása mellett ellengőzt adjanak, s lényegében a fegy­verzetcsökkentés ellen folytas­sanak változatlanul akna­munkát. Sikerült elérniük, hogy a NATO most lezajlott téli magas szintű tanácskozá­sai!}. kimondták^: a katonai szövetség folytatja a Per­shing—2. rakéták és a manő­verező róbotrepülőgépek nyu­gat-európai telepítésének ta­valy megkezdett programját, és a hagyományos fegyverzet emelésére is a katonai költ­ségvetések újabb növelését ha­tározták el. Washington válto­zatlanul folytatja az újabb rakéták gyártását és a már folyamatban levő programok felgyorsítására törekednek ép­pen a genfi tárgyalások köze­ledő dátuma előtt... MI TÖRTÉNIK NICARA­GUA KÖRÜL? Ügy tűnik, hogy az invázió közvetlen veszélye az elmúlt héten kissé csökkent e közép­amerikai ország ellen, amely nagy lendülettel látott hozzá, hogy a választások után mű­ködőképessé változtassa a de­mokratikus népképviseleti tes­tületet és annak szerveit. A Cl A által kiképzett és fel­fegyverzett ellenforradalmár osztagok azonban továbbra is ott vannak Nicaragua határ­vidékeinél a szomszédos Hon- durasban, illetve Costa-Ricá- ban, s tart a nagyszabású amerikai hadgyakorlat is, amelyben nagy számú hadiha­jó vesz részt. Washington a jelek szerint most újabb előkészítő hadjá­Psresz-'Hasszein tikos találkozó volt Izraolhon? erSsítetjefeltételezés Tények jj A Le Monde szombat í délutáni számában „jó fór- írásokra” hivatkozva azt az -5 értesülést közli, hogy Iíusz- ^ szein jordániai király a jí múlt hónapban titokban' Izraelben járt és találkc- í zott Simon Peresz minisz- ^ terein ükkel. Ezt az értesü­lj lést nem cáfolták, de meg sem erősítették az izraeli J miniszterelnök környezeté- ^ben, aki az elmúlt napok- ^ ban hivatalos látogatást í tett Párizsban. A lap rámutat arra, hogy llmon Perasz az Europe—1 •ádiónak adott nyilatkozatá­én kijelentette: eljött az ide- je, hogy maginduljon a pár- j )eszéd Izrael és Jordánia kö­zött. Ezt a párbeszédet foko­zatosan kell megkezdeni, s an­nak nemcsak a palesztin kér­déssel kell foglalkoznia, ha­nem a két ország előtt álló „stratégiai, gazdasági és poli­tikai kérdésekkel” is. Az iz­raeli miniszterelnök egy. má­sik nyilatkozatában azt is ki­jelentette, hogy „érdekes ele­meket” lát abban a beszédben, amelyet Husszein király no­vember 22-én a PFSZ ammani tanácskozásán mondott. A Le Monde szerint feltehető, hogy ez a beszéd, amelyben Husz- szein az Izraellel való tárgya­lásra biztatta a palesztinokat, már a Peresz—Husszein talál­kozó első eredménye volt. ratot kezdeményezett egy gre- nadaihoz hasonló beavatkozás „megindoklására”. Mivel az az állításuk, hogy a Szovjetunió MÍG típusú vadászrepülőgépe" két szállított Nicaraguának, összeomlott, most a Pentagon átváltott. Jelenleg azt állítja, hogy olyan harci helikopterek vannak Nicaragua birtokában, amelyek valóságos „repülő erő­dök” és félelmetes tűzerejűk kel és nagy akciótávolságuk­kal, „veszélyeztetik Honduras, Costa Rica, de az egész kö zép-amerikai térség biztonsá­gát”. Ehhez a hondurasi és Costa Rica-i kormányzat is se­gítséget nyújt Washingtonnak és szándékosan élezik a hely­zetet a határvidéken. Mint Managuában rámutatnak: ez tulajdonképpen nem más, mint egy későbbi invázió pszichológiai előkészítő hadjá­rata. Vagyis Nicaraguának változatlanul harci készenlét­ben kell lennie. Arkus István Magyar felszólalások ez ENSZ-hsn Több magyar felszólalás is elhangzott a héten az Egye­sült Nemzetek közgyűlésén, a teljes ülésen, illetve a bizott­ságokban. A közgyűlés teljes ülésén a palesztin kérdés vitájában Endreffy Miklós tanácsos, ha­zánk állandó ENSZ-képviselő- jének helyettese rámutatott arra, hogy a palesztin 'háp jo­gainak semmibevétele, a jog­talanul megszállt arab terü­leteken folytatott izraeli po­litika tovább élezi a feszült­séget. A közgyűlés 1. számú bizottságában a nemzetközi biztonságot érintő kérdések­ről folyik vita. A vitában Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség tagja kije­lentette: hazánk támogatja a nemzetközi biztonság erősíté­séről az ENSZ-besn 1970-ben elfogadott nyilatkozatot mi­vel az abban megfogalmazott elvek egyeznek külpoliti­kánk prioritásaival. A közgyűlés szociális, kul­turális és humanitárius kér­désekkel foglalkozó bizottsá­gában Hegyi Tamás, a magyar, küldöttség tagja kifejtette hazánk álláspontját az em­beri jogok tömeges és kirívó megsértéséről a világ külön­böző részein, így egyebek kö­zött Chilében, Salvadorban és Guatemalában. Az ADN hírügynökség közleménye Ismerjék el: r. Ideje lenne megvizsgálni £ az NDK és az NSZK kap- < csolatainak nemzetközi jogi j, vonatkozásait és megszűn­ni tetni az NSZK-ban a bel- n német kapcsolatok minisz- n tériumát, mert müködésé- ^ re nincs jogi alap — han- \ goztatja az a közlemény, ^ amelyet az ADN hírügy- ^ nökség hozott nyilvános­ig Ságra. Áz NdK hírügynöksége ál­lásfoglalásában utal D. Schnei- dernek, a Zöldek egyik parla­menti képviselőjének legutób­bi kijelentésére, amelyet iga­zol Ottfried Hennignek, a mi­nisztérium államtitkárának az a megállapítása, amely sze­rint a két Németország kap­csolataiban semmiféle tovább­lépés nem várható, és minisz­tériuma nem ismeri el az NDK-állampolgárságot. Hen- nig kijelentéseiben lényegében odáig ment, hogy az NDK- nak tiszteletben kellene tarta­nia a Vilmos császár korabeli állampolgársági státust. A valóság ezzel szemben az — hangsúlyozza az ADN —, hogy az NDK mint állam nemzetközi jógi szempontból ugyanúgy elismert állam, mint az NSZK, következésképp vannak NSZK-állampolgárok és NDK-állampolgárok is — hangsúlyozza a közlemény, hozzáfűzve, hogy ezen sem most, sem a jövőben nem le­het változtatni. Kuvdl Pérsz do Cuollár khhorjárúsál kérte Még tart a túszok g A kuvaiti parlament és j a kormány szombaton el­utasította a kuvaiti légitár- j saság egyik légibuszát cl- '/ térítő géprablók követelé- JÍ seit, és felszólította az iráni ^ kormányt, hogy „tegyen £ hatékony lépéseket a túsz- ^ dráma befejezésére”. Az í „Iszlám Szent Háború” (A1 í Dzsihad) nevű terrorista szervezet bejrúti osztaga kilátásba helyezte, hogy a ^ géprablók szombaton 18 ^ órától (közép-európai idő) ^félóránként végeznek ki ^ egy-cgy túszt, ha Kuvait 4 nem teljesíti követelésüket 2 és nem bocsátja szabadon Í21 bebörtönzött társukat. ismét felhívta az egyik hír- ügynökség bejrúti hivatalát és az Al Dzsihad nevében kö­zölte: „minden félórában meghal egy túsz, amennyiben a kuvaiti hatóságok 18 óráig (közép-európai idő) nem bo­csátják szabadon testvérein­ket. Az iráni külügyminiszté­rium szóvivője péntek este visszautasította Ronald Rea­gan amerikai elnöknek azt a véleményét, hogy a teheráni hatóságok nem nyújtanak ele­gendő segítséget a túszdráma megoldásához. Vendégünk a finn Köztársaság mbbztsrelnöke Kelen’ Sorsa életútja Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke 1930-ban született Keu- ruuban, munkáscsalád gyer­mekeként. Tanulmányait a társadalomtudományi főiskola újságíró szakán folytatta; itt szerzett diplomát, majd a tár­sadalomtudományok kandidá­tusa lett. 1956 és 1959 között a Tammi könyvkiadó irodalmi szerkesztője, majd a követke­ző hat esztendőben az UNES­CO párizsi központjában dol­gozott. 1965-től 1969-ig a finn UNESCO-bizottság főtit­kári teendőit látta el. Kalevi Sorsa 1970 óta par­lamenti képviselő. Az első két évben a törvényhozó testület külügyi bizottságának elnöke­ként tevékenykedett. 1972-ben és 1975—76-ban Finnország külügyminisztere, 1972—75- ben miniszterelnöke, majd 1982. február 19-től ismét 6 tölti be a miniszterelnöki tisztséget. Kalevi Sorsa az ötvenes évek elején, diákévei alatt kapcsolódott be a szociálde­mokrata1 mozgalomba. 1969- ben a Finn SZDP főtitkárává, majd 1975-ben a párt elnöké­vé választották. 1978-ban a Szocialista Inter- nacionálé leszerelési konzulta­tív tanácsának elnöki, 1980- ban pedig az Internaciónálé alelnöki tisztével bízták meg. A finn miniszterelnök nem ismeretlen hazánkban, több magyar vonatkozású esemény részese volt mind állami, mind pártfunkcióiban. Szemé­lyében 1974-ben első ízben tett hivatalós^látogatást hazánkban finn kormányfő, s ez alkalom­mal pártvezetői minőségben pártközi megbeszéléseket is folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárával A magyar—finn kapcsolatok ápolásában kifejtett tevékeny­ségéért a Magyar Népköztár­saság Zászlórendje II. fokoza­tával tüntették ki, a kitünte­tést Losonczi Pál 1971-ben, finnországi látogatása alkal­mával nyújtotta át Kalevi Sorsának. Amerika terv Pkodist megmentésére Hírzárlat, de (hile hallgat 4 A chilei fővárosból árké­pző hírek szerint az Egye­sült Államok újabb tervet ^ dolgozott ki a chilei kato- ^ nai junta megmentésére és Sz országban kibontakozott —£ népi- ellenállási mozgalom 4 aláásására. A terv lé'hyegé az. hógy a diktatúra és a polgári pártok képviselői kezdjenek tárgyalá­sokat egy új parlament kije­löléséről. Ebben a parla­mentben olyan, eddig ellen­zékben levő jobboldaliak kap­nának helyet, akik készek el­utasítani minden együttműkö­dést az ország baloldali párt­jaival. A chilei kormány főtitkára bejelentette: pénteken reggel fegyveres támadás érts a san­tiagói földalatti vasút egyik állomását, ahol az akció vég­rehajtói egy pokolgépet rob­bantottak fel. A szomszédos Argentína fő­városába érkezett hírek sze­mára teljes hírzárlatot nm­deliek el . Sem az. újságok, sem pedig a rádió nem közöl­het híreket a fegyveres akciók­ról. A Buenos Airesbé telefonon érkezett jelentések arról szá­moltak be, hogy, Santiago „Violeta Parra” kerületében a rendőrség és a hadsereg ala­kulatai helikopterek fedezete alatt pénteken razziát tartot­tak, a 16 éven felüli férfiakat hangszórókon arra. szólították fel, hogy egy stadionban gyü­lekezzenek. Mitterrand ebük afrikai lá-ogo-ásra utazott Csúcsértekezlet éhségzémbttn ?- Francois Mitterrand fran- ;! cia elnök szombaton reg- 'j gél, hatnapos afrikai láto- ^ gatásra indult. Az elnök ^ először Zairében tesz láto- gaíást, majd Dujumburá- £ ban, Burundi fővárosában írészt vesz a 11. francia— afrikai csúcsértekezleten, ^ amelyre 45 afrikai ország i képviselőit hívták meg. Az Elysée-paloía szóvivője szerint az elnök afrikai meg­beszéléseinek középpontjában egyrészt a csádi problem.:, másrészt az afrikai országokot sújtó éhínség áll majd. A csáai kérdés fontos szerepet játszik Mobutu Sese Seko zairei el­nökkel, majd a Közép-afrikai Köztársaságban folytatandó megbeszélésein is, hiszen Mo­butu több ezer ejtőernyőst kül­dött Csádba, A KUNA kuvaiti hírügy­nökség a kuvaiti parlament rendkívüli ülése után jelen­tette, hogy a nemzetgyűlés felkérte Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, működjék közre a fenyegető tragédia el­hárításáért. A légikalózok szombaton, a gépeltérítés ötödik napján is a teherápi légikikötőben tartóz­kodó kuvaiti légibuszon tárt­jaik fogva túszaikat. A BBC angol rádiótársaság szerint a kalózok kilőtték a kedd óta ott veszteglő .repülőgép több ablakát, és ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették a légibusz újbóli felszállását. Az ,.Iszlám Szent Háború” terrorista szervezet szolidari­tást vállalt a légikalózokkal. „A kuvaiti repülőgép eltérítői nem tagjai az A1 Pzsihadnak, de tSmogatiák követe'éseinkot és elvbarátainknak tekintjük őket” — közölte egy névtelen telefonáló péntek este az egyik nyugati hírügynökség bejrúti irodájával. Szombat délben egy ismeretlen személy p *•* ‘ ’ Y iv-f’. SAJNOS, ma is akadnak olyan országok, ahol Az Em­beri Jogok Egyetemes Nyilat­kozatának érvényesítésétől még távol vannak. Aligha le­het kétséges, hogy a legfonto­sabb, legalapvetőbb joga min­den embernek: jog az élethez, a létezéshez. Ennek pedig elő­feltétele a háborúmentes, nyu­godt világ megteremtése. Ezért lépnek fel szerte a vi­lágon a békét óhajtó néptöme­gek, hiszen napjainkban, mi­kor a fegyverkezési verseny új lendületet kapott, minden ember egyre jobban érzi: ve­szélyben az élete, a biztonsá­ga. A nyugat-európai rakéta­telepítéssel. karnyújtásnyi kö­zelségbe került egy atomhábo­rú veszélye. Egyre több béke- harcos vonul az utcákra, for­mál emberláncot a katonai bázisok körül, követelve a le­szerelést, a fegyverkezés leál­lítását. Minden ember békében akar élni, dolgozni, alkotni, gyer­meket nevelni — ezekért a célokért folytattak és folytat­nak harcot a haladás erői. Az m Jegyzet wm Ä hgfőhh jog emberibb életért, a szabadsá­gért küzdöttek a felvilágoso­dás hívei, mikor meghirdették a törvény előtti egyenlőséget. És erre gondoltak a polgári forradalmak harcosai a XxX. században, amikor alkotmány­ba foglalták a polgári szabad­ságjogokat. Századunkban a szocialista és a tőkés államok eltérően rangsorolják az emberi jogo­kat. Szerintünk alapvető a munkához, a létbiztonsághoz való jog, de mindenekelőtt — egy pusztító atomkatssztrófa fenyegetésével szemben —, az élethez való jog. A tőkés or­szágok a magántulajdon szent­ségét hirdetik, a polgári de­mokrácia szabadságjogait he­lyezik előtérbe, és kérik szá­mon azok betartását a szocia­lista országoktól. Míg a szo­cialista világrendszer orszá­gai a vitás kérdéseket tárgya­lások útján akarják megolda­ni, egy-egy nyugati politikus önmagát az emberi jogok dön­tőbírójának kikiáltva, e jogok védelme címén beavatkozik más országok belügyeibe. AZ EGYESÜLT NEMZETEK Szervezetében három évvel i második világháború befejezé­se után, 1948. december 10-ér elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ter­mészetesen kompromisszum eredménye volt, de aktualitá­sát 38 év múltán sem vesztet­te el. Az itt lefektetett alapel- vak és célok napirenden sze­repelnek korunkban is, hiszel — mint a Nyilatkozat is ki­fejti — a fasizmus rémtettei: * utalva „az emberi jogok el nem ismerése az emberiség lelkiiameretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett”. Hogy ez többé ne történhes­sék meg, sok ember vallja a: emberi jogok harcosaival együtt: A legfőbb jog — béké­ben élni! b. k.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents