Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

LÉPÉSEK FELFELÉ S 'kmenetből — de az is előre vitt! — emelkedőre vált át a magyar népgazdaság. Persze, szerény szög- fokú, elnyújtott ívű ez az emelkedő, az erők fele­lős mór legelése, a realitások tiszteletben tartása formál­ta ilyenre. A hangsúly mégis.az emelkedőre, a más me- netre jut, arra hogy bár óvatos — mert szilárd-talajt mindenképpen megtaláló — lépésekkel, de megkezdődhet az átmenet 1985-ben az intenzív fejlődési pályára való rátér ősre a gazdaság valamennyi részterepén, hogy az­után a hetedik ötéves tervben, 1906 és 1990 között az eddigiekhez mérten gyorsulhasson a gazdaság növekedé­sének mértéke, létrejöjjenek az életszínvonal érzékel­hető emelkedésének alapvető elemei. Ezt a legfőbb kö­vetkeztetést vonhatjuk» le a Magyar Szocialista Munkás- párt Központi Bizottsága 1S84. december 4-i üléséről ki­adott közleményből, melyet az újságok — közöttük la­punk — tegnapi számukban publikáltaid A vezető párttestület, az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató melleit' megvitatta és elfogad­ta az Ut85. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készített előterjesztést, valamint az irá­nyítás javítása érdekében döntött, illetve javaslatokat tett az illetékes állami szerveknek személyi ügyekben. Talán nem felesleges utalni rá: a múlt hét végén ke­rültek nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottsága irányelvei a párt X1U. kongresszusára. A jövő eszten­dei népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei — melyeket a testület mostani ülése hagyott jóvá — már a kongresszusi irányelvek szerves részeként fogalmazód­tak meg, azaz ilyen értelemben máris megkezdődött a végrehajtás, a gyakorlati próba. Ez a próba — a Köz­ponti Bizottság december 4-i ülése nem mellőzte ennek félreérthetetlen megfogalmazását — nehéz, sok tekin­tetben járatlan útra tereli, kényszeríti a termelőhelyek közösségeit, mind a munka módszertanát, szabályozási környezetét mind az elvárt eredményesség mibenlétét illetően. Ez a járatlan út a megye ipari, mezőgazdasági üzemeinek döntő része számára valóban ismeretlen, ám hozzátartozik a valósághoz, hogy évek óta gyarapodó példák mutatták, van készség a vállalkozásra, az új módszerek kínálta lehetőségek kamatoztatására. A vegy­iparban, az élelmiszer-feldolgozásban, a textiliparban, még a lassan mozduló gépiparban is a megye közvéle­ménye olyan cégek sorával ismerkedhetett még, ame­lyek sok tekintetben már igazodtak a majd 1985 január­jától érvényes szabályozókhoz, azaz előre kipróbálták, mire telik erejükből. L ényegesnek ítéljük egy ilyen mag kialakulását, gya­rapodását, mert szemben a siránkozókkal, a gya­korlatban igazolják, lehetséges a mérték- és lépés­váltás, s ennek az igazolt lehetőségnek a jövő évben — elég Ht utalni a Központi Bizottság által elfogadott irányelvekben szereplő fő elemekre, a nemzeti jövede­lem növekedésének, az ipari termelés bőjojésének, a fel­halmozási, fogyasztási céloknak az eddigieket nem csu­pán számszerű, hanem minőségében is meghaladó jelle­gére — döntő szerepe lesz. A megye valamennyi. termelőhelyén szembe kell néz­ni azzal a követelménnyel, hogy — és ez egyértelműen kiolvasható a tegnap megjelent közleményből — a gaz­dasági fejlődés belső tényezőinek jut a fő hely, azaz ezek a tényezők lényegesen felértékelődnek, amit a január­tól érvényes szabályozás is kifejez. A gazdaság értékte­remtő, jövedelemtermelő képességének fokozása — ami 1905-ben már pillére a gazdálkodók megítélésének — az ■ az egyetlen lehetséges forrás — és erre a Központi Bi- | zottsag ülése hangsúllyal mutatott rá —, mely lehetővé teszi az életszínvonal érzékelhető emelkedésének meg­alapozását, azaz ha nincs javulás a jövedelemtermelés- | ben, nem lehet változás az életszínvonal terepén sem. Nyersen hangzik? Igen, de az a nyerseség egy olyan megyében, ahol a mostani, hatodik ötéves tervben vár­hatóan megépül 37 ezer lakás, ahol az idén 14 ezer négy­zetméterrel bővül a kereskedelmi hálózat alapterülete, ahol a középtávú tervidőszak eddigi négy esztendeje alsit a tanácsok fejlesztési forrásait a lakosság több mint hárommiilliárd forint értékű társadalmi munkával toldotta meg, aligha leszerelő, aligha kedvet szegő, sok­kal inkább a valóság tükrében megmutatottakkal tett­re hivó, újabb erőfeszítésekre serkentő. Ezért véljük meghatározónak azt, hogy a Központi Bizottság ülésé­ről kiadott közleményben nemcsak a célok — némely tekintetben a korábbiaktól fontos jellemzőikben eltérő célok — szerepelnek, hanem elérésük feltételei, nehéz­ségei is. K evés számadat került a jövő esztendei népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveibe, tűnhet fel a figyelmes olvasónak, mintegy jelezve, nem mechanikusan kikötött teljesítményekről van szó, ha­nem olyan folyamatokról, melyek összegeződése szoro­san illeszkedik a gazdaságpolitika fő áramához. Ez a fő áramlat egységbe foglalja az egyensúly javítását, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítését, a gaz­daságfejlesztés intenzív módszereinek — benne a gaz­daságirányítás tökéletesítésének — érvényesítését. A három említett tényező egyben annak érzékeltető felso- ro'ára is, hogy a gazdasági növekedés gyorsításának — már 1985-ben — ezek nem egyszerűen feltételei, hanem elengedhetetlen alapelemei. Veszedelmes hiba lenne ugyanis — és a megyei tapasztalatok figyelmeztetnek ilyen lehetséges gyakorlatra — a három tényezőt egy­mástól elszakítva kezelni, a termelői közösségeknél csak egyet-egyet kiemelni. Együttesük, kölcsönhatásuk az, ami eredményt ígér. A Központi Bizottság ülése fontosnak tartotta aláhúz­ni: a jövő évi terv és állami költségvetés egyszerre be­fejező szakasza a hatodik ötéves tervnek, és ugyanakkor sok tekintetben megalapozója a hetedik középtávú programnak. Ez a kettősség, a két tervidőszak közötti határvonal adja meg a jövő évi feladatok, teljesítmé­nyek jelentőségét, valamennyiünk felelősségét, hiszen valamennyiünknek módjában áll cselekedni. ________________________J A kormány új tagjai letették az esküt - Kitüntetések Az Elnöki Tanács csütörtökön ülést tartott. Az alkot­mány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az or­szággyűlést 1984. december 19-éa, szerdán 10 órára ösz- szehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendre az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az Elnöki Tanács személyi ügyekben döntött — melyek­ről a 3. oldalon számolunk be —, bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. PEST MEGYEI V&ÁS PROlCTÁfUAl, E6YESÜUETEK1 Ma: 3. oldal: Cudakeszh mások a fenyők 4. oldal: Isaszegi ünnepi hét Gyermek a kerekek alatt C. oldal: Dicséretes utánpótlás Pintértől Ivánkáig 7—8. oldal: Rádió- és tv-műsor a jövő hétre Illést tartott tegnap a Minisztertanács Losonczi Pál tájékoztatta a testületet hivatalos látogatásá­ról az Indonéz Köztársaság­ban, továbbá párt- és állami küldöttség élén a Vietnami' Szocialista Köztársaságban, a Kambodzsai Népköztársaság­ban és a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásról. Indonéziában a Szuharto köztársasági elnökkel szívé­lyes légkörben folytatott hiva­talos megbeszéléseiken átte­kintették az időszerű nemzet­közi kérdéseket, különös te­kintettel zz európai kontinens és a délkelet-ázsiai térség helyzetére. Egyetértettek ab­ban. hogy lehetséges és szük­séges valamennyi nemzetközi probléma békés eszközökkel, tárgyalások útján. való rende­zése. Megállapították, hogy a kölcsönös előnyök alapján to­vábbi lehetőségek kínálkoznak a két ország közötti kapcsolat fejlesztésére, elsősorban a gaz­daság és a kereskedelem terü­letén. Ennek érdekében a láto­gatás alkalmával konkrét megállapodások születtek. A három indokínai ország párt- és állami vezetőivel szí­vélyes, baráti légköriben foly­tatott tárgyalásokon a nemzet­közi kérdések áttekintése so­rán különös figyelmet szentel­tek a délkelet-ázsiai térség alapján, minden külső beavat­kozás nélkül, mielőbb rendez­ni kell. A látogatás megerősítette a Magyar Népköztársaság és az indokínai országok közötti ba­rátságot és szolidaritást. E te­kintetben. kiemelkedő jelentő­sége van a Vietnami Szocia­lista Köztársasággal kötött ba­rátsági és együttműködési szerződés aláírásának. Az in­dokínai országokkal a szolida­ritás és a kölcsönös előnyök alapján megállapodások meg­kötésére került sor. amelyek­nek célja a kapcsolatok sokol­dalú bővítése, szélesítése. A tájékoztatót az Elnöki Ta­nács egyetértőleg tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatások jól szolgálták a Magyar Népköztársaság kül­politikai céljait és hozzájárul­tak ahhoz, hogy az érintett or­szágokkal kapcsolataink to­vább fejlődjenek. Az Elnöki Tanács módosí­totta a vízgazdálkodási társu­lásokról szóló 1977. évi 28. szá­mú törvényerejű rendelőt egyes rendelkezéseit. Bővítér­te a v í ziközm ű-tá rsu 1 a t ok kö­rét, és a vízműtársulat. vala­mint a csatornamű-társulat mellett létrehozta a belterületi vízelvezető társulat jogintéz­ményét. Ennek célja, hogy a belterületi vízkárveszély haté­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott Wilfried Martensnek, a Belga Király­ság miniszterelnökének ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a tájé»- koztatót jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács megvi­tatta az 1985. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény ter­vezetét, és úgy határozott, hogy a javaslatot az ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának el­nökségével közös irányelveket fogadott el az új vállalatveze­tési formák létrehozásával összefüggő feladatokról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Heves megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának saját munkájáról, a megye társadalmi-gazdasági helyzetéről, és az oktatáspoli­tikai feladatok teljesítésének menetéről adott beszámolóját Elismerve az eredményeket, felhívta a végrehajtó bizott­ságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a tanácsi mun­ka demokratizmusának fej­lesztésére, az egyes területek fejlettségi szintje közötti kü­lönbségek mérséklésére, a közoktatás fejlesztési prog­ramjának végrehajtására. Felhívta a minisztereket és az országos 'hatáskörű szervek vezetőit, hogy nyújtsanak se­gítséget a végrehajtó bizott­ság feladatainak eredményes megoldásához. A Minisztertanács rendele­tet hozott a meglévő gyógy- és üdülőhelyek adottságainak jobb kihasználására, az arra alkalmas települések üdülési, gyógyászati hasznosítására, valamint a helyi tanácsok ez­zel összefüggő érdekeltségé­nek fokozására. Magyar—iráni külügyminiszteri iőszerű problémáinak. Egyet- rtettek abban, hegy a térség megoldásra váró kérdéseit irgyalások útján, a kialakult ealltások. az érintett államok zuverenitásának. az egyenio- úság és az egymás iogos ér­ékeinek tiszteletben tartása kony leküzdésében a lakossá­gi érdekek érvényesítésének új szervezeti lehetőséget te­remtsenek. A testület határozott közsé­gek alakításáról, egyesítésé­ről. községi tanács és közös ta­nácsok szervezéséről. Élni tudtak a szabadsággal Százhalombatta: jelkép Hivatalos tárgyalások * Tegnap volt éppen negyven í esztendeje annak, hogy a Csc- í pel-sziget felöl a Dunán átke- f lö, s a Budapest Irányába clö- f törő szovjet Vörös Hadsereg alakulatai, súlyos harcok árán í felszabadították Százhalombat- É tát. Ezekre a '.torszakos pilla- í untokra emlékezett december í hatodlkán, tegnap a modern Z iparváros. Az új művelődési J központ és könyvtár ez alka- ^ lommal megnyílt kamaratermé- Jj ben került sor arra a kibövf- 2 tett ünnepi ülésre, melyet az 2 MSZMP városi bizottsága és a v városi tanács testületé közösen tartott. Az ünnepségen részt vett Aleicszandr Pavlovics Koszi­éin vezérőrnagy, a Szovjetunió hőse, az egykori harcok részit- vevője és Rapai Gyula, az MSZBT országos elnökségé­nek alelnöke is. Ott volt Gön- dics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a megyei oktatási Igazgatóság vezetője, valamint Jakab Béla, a megyei tanács osztályvezető- helyettese. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása, majd Szoko- lai Ottónak, a Nemzeti Szín­ház művészének szavalata után Zimányi László, a városi párt­bizottság első titkára köszön­tötte a két testület tagjait, a város politikai, gazdasági és társadalmi szervezeteinek ve­zetőit, a fegyveres testületek képviselőit, s a meghívott ven­dégeket. Ezt követően Szekeres Jó­zsef, a városi tanács elnöke emlékezett meg azokról a négy évtizede lezajlott történelmi eseményekről, melyek hazánk­(Folytatás a 2. oldalon) Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter — aki Várko- nyi Péter külügyminiszter meghívására szerda este érke­zett hazánkba — csütörtökön reggel megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét a Hő­sök terén. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—iráni kül­ügyminiszteri tárgyalások. Az iráni miniszter vendég­látójával, Várkonyi Péterrel megbeszéléseket folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar— irá­ni kapcsolatok helyzetéről. A külügyminisztortMí megelége­déssel állapították meg. hogy a két ország kapcsolatai a kölcsönös előnyök alapján, ki­elégítően fejlődnek, s további lehetőségek vannak az együtt­működés bővítésére, főként gazdasági és kereskedelmi té­ren. A találkozón részt vett Ali Akbar Farazi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti és Nagy S. Lajos, hazánk teheráni nagykövete. Ali Akbar Velajaiti a nap folyamán felkereste Veress Péter külkereskedelmi és He- tényi István pénzügyminisz­tert is. akikkel áttekintették a kát ország kereskedelmi, gaz­dasági és pénzügyi együttmű­ködésének helyzetét és bővíté­sének lehetőségeit. Este Várkonyi Péter díszva­csorát adott vendége tisztele­tére a Külügyminisztérium vendégházában. säshtits Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Radzsiv Gandhi indiai miniszterel­nöknek a Bhopal városában történt, súlyos emberáldozato­kat követelő gázmérgezés miatt. Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke vezetésével szakszerve­zeti küldöttség utazott Moszk­vába a szocialista országok szakszervezeti központjai ve­zetőinek tanácskozására. Somogyi László, építésügyi és városfejlésztési miniszter meghívására december 3. és 6. között hazánkban tartózko­dott Wlodzimierz Oliwa al­tábornagy, lengyel közigazga­tási, területgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter, aki — küldöttség élén — tárgyalásokat folytatott ven­déglátójával a kétoldalú épí­tésügyi kapcsolatok fejlesz­téséről. Osmo Väinölä, a Finn Köz­társaság budapesti nagyköve­te hazája nemzeti ünnepe al­kalmából csütörtökön foga­dást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok tagja is. ZhnAnyi László megnyitja az ünnepi ülést, Az elnökségben balról Jobbra: Jakab Béla, Göndics Zoltán, Sze­keres József, A. P. Kosziéin, Ga|áufl Csaba, a DKV osztályvezetője tolmácsként és Kapái Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents