Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1984. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Konsztantyin (semyenko üzenete az orvéskongresszusnak Szilárd békeszándék tettekkel A Szovjetunió azzal a szi­lárd elhatározással vesz részt a nukleáris és űrfegyverzet kérdéséről a jövő évben kez­dődő szovjet—amerikai tár­gyalásokon, hogy komoly elő­relépést érjen el a háborús veszély csökkentésében — szögezte le szerdán 'Konsz­tantyin Csernyenko. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjt tunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke a „Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelő­zéséért” elnevezésű mozga­lom hozzá intézett, a nuk­leáris háború végzetes követ­kezményeivel foglalkozó üze­netére válaszolt. A szovjet vezető egyetértését fejezte ki a mozgalom tagjainak egy nukleáris konfliktus hatásaira vonatkozó értékelésével, s rá­mutatott arra. hogy a Szov­jetunió következetesen küzd a nukleáris fegyverek bevetésé­nek megakadályozásáért. Ezért vállalta, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, ezért javasolja a nukleáris fegyverzet befagyasztását, a katonai célú nukleáris eszkö­zökkel folytatott kísérletek beszüntetését. Csernyenko üzenete felhívja a figyelmet arra is, hogy az űrfegyverek kérdésének meg­oldása korunk egyik legfon­tosabb problémájává vált. Ha nem sikerül elejét venni a világűr miütarizálásának, ak­kor az semmissé tesz min­den, a fegyverzetkorlátozás te­rén eddig elért eredményt, új területet nyit a fegyver­kezési hajsza előtt, és nagyon megnöveli a nukleáris háború veszélyét. A Szovjetunió kész a leg­radikálisabb döntésekre is, hogy előre lehessen lépni a fegyverkezési hajsztt korláto­zásában, a nukleáris fegyve­rek betiltásában, végső soron teljes megsemmisítésében. Kész becsületesen és konst­Frtrttz Josef Strauss a biztonságról Európa nem akta háborút Franz Josef Strauss bajor kormányfő, a Német Keresz­tényszociális Unió (CSU) el­nöke, szerda este München­ben óvott az olyan téves fel- tételezéstől, hogy „Európában hagyományos vagy korláto­zott jellegű háborút lehetne vívni”. A nyugatnémet hadsereg és az NSZK-ban állomásozó, amerikai haderők tagjai előtt elmondott beszédében Strauss leszögezte: Európában vagy csak totális háború lehetsé­ges, vagy semmilyen. Meg­győződésem, hogy egyik fél sem akar háborút kirobban­tani kontinensünkön — tette hozzá a CSU elnöke. A bajor miniszterelnök egyúttal sürgette a Bun­deswehr erősítését és a nyu­gatnémet—amerikai együtt­működés fejlesztését, ami az 6 megfogalmazása szerint „a béke és a szabadság” érde­keit szolgálja. Közlemény a NATO tanácskozásáról Fegyverkezés hamis indokkei A NATO hadügyminiszterei szerdáin befejezték szokásos év végi tanácskozásukat. A ki­adott közleményben „örömmel üdvözölték” azt a közös szov­jet—amerikai bejelentést, hogy a két nagyhatalom tárgyaláso­kat kezd az atom- és űrfegy­verek korlátozása céljával. „Méltányos és ellenőrizhető fegyverkorlátozási megállapo­dások mindig is részét képez­ték a NATO katonapolitikájá­nak” — hangoztatták, és egy­oldalú felhívást intéztek a Szovjetunióhoz, folytassa „nyi­tott szellemben” a jövendő tár­gyalásokat. Ezzel egy időben leszögezték, hogy mindaddig folytatják ere­deti menetrendnek megfelelően a rakéták telepítését Nyugat- Európába, amíg „tárgyalásos megállapodás ezt esetleg fölös­legessé nem teszi”. Görögország és Dánia ismét elhatárolta mayát a nyugat­európai rakétatelepítésre vo­natkozó megállapításoktól. A hadügyi tervező bizottság ülésén átfogó tervet fogadtak ei a NATO-haderők hagyomá­nyos fegyvereinek erőteljes fejlesztésére — mint mondták. ,.az elrettentés! stratégia hite­lének növelésére”. A hagyományos fegyverzet növelését és korszerűsítését a NATO ismét a Varsói Szerző­dés e téren meglevő állító’agos fölényével indokolta. — Konf­liktus esetén igen kosán atom­fegyverek bevetésére kénysze­rülne emiatt — hangoztatja. Az érvelés főként az atomfegy­verek miatt aggódó nyugat- európai közvélemény meg­nyugtatására szolgál. Bernard Rogers tábornokot a miniszterek újabb két évre megerősítették az európai fő- parancsnokl tisztségben. ruktívan együttműködni min­denkivel, aki valóban azt kí­vánja, hogy a nemzetközi kapcsolatokra ne a nukleáris fegyverkezési hajsza, hanem a béke és a biztonság, az eny­hülés és a kölcsönös bizalom erősítése érdekében tett In­tézkedések nyomják rá a bé­lyegüket Ma különösen fon­tos, hogy műiden „ nukleáris fegyverrel rendelkező áilam felismerje az emberiség sor­sáért viselt történelmi fele­lősségét és hozzájáruljon a nukleáris háború veszélyének csökkentéséhez, a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételé­hez — állapítja meg Konsz­tantyin Csernyenko üzenete, Vendégünk Ali Akhsr Ve.'afati All Akbar VelajaÜ Iráni külügy­miniszter 19*5- ben született Tehe­ránban. A teheráni egyetem orvo­si karán szerzett doktorátust, majd ezt követően az Egyesült Államokban folytatott tanulmá­nyokat. Később tanársegéd lett a teheráni egyetemen, majd az egészségtudományi Intézet igazga­tójaként tevékenykedett. AU Akbar Velajati fiatalon be­kapcsolódott a politikai közéletbe: 1963-ban csatlakozott Khomeini mozgalmához. 1979-ben parlamenti képviselővé választották. Ugyan­ebben az évben a közegészségügyi minisztérium oktatási igazgatójává nevezték ki, majd betöltötte a mi- niszterhelvettesi funkciót. 1981 de­cembere óta az Iráni Iszlám Köz­társaság külügyminisztere. Ali Akbar Velajati tagja az Isz­lám Köztársasági Párt Központi Bizottságának. Az iráni kormány tevékenysé­gének vizsgálata során 1984 augusz­tusában a parlament pozitívan ér­tékelte a Velaiati vezette iráni kül­ügyminisztérium tevékenységét, és bizalmat szavazott számára. Kompromittáló iratok Washingtonban Baktériumkísériet embereken Az amerikai hadsereg bioló- giaifegyver-kutató csoportjá­nak munkatársai mit sem sej­tő járókelőket „permeteztek le” — kísérletképpen — baktériu­mokkal a hatvanas évek kö­zepén. Az erről szóló Penta­gon-okmányokat egy magát a ^tudomány egyházának” neve­ző szervezet hozta nyilvános­ságra Washingtonban. Az iratokból kiderül, hogy 1964—65-ben az amerikai fő­város öt pontján — köztük a repülőtéren és egy belvárosi autóbusz-pályaudvaron — a tömegben elvegyülő Pentagon­alkalmazottak speciális akta­táskákból „bacillus subtilis var. niger” baktériumokat per­meteztek a járókelőkre. Az­óta kiderült, hogy a bacillus subtilis légzőszervi fertőzés, vér- és ételmérgezés tüneteit idézi elő. Az iratok nyilvánosságra hozatala egybeesik azzal a kampánnyal, amelynek szer­vezői tiltakoznak egy újabb biológiai hadviselési labora­tórium létrehozása ellen. A Pentagon Utah államban kí­vánja megteremteni a kísérleti központot. „Ha lesz központ, akkor majd ilyen kísérletek is lesznek” — hangoztatják a terv ellenzői, emlékeztetve ar­ra, hogy 1972-ben az Egyesült Államokra is kötelező nem­zetközi szerződés született a biológiai hadviselés eltiltásá­ról. jellegének erősítésére kellett a figyelmet összpontosítani. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseire áttérve hangsúlyoz­ta, hogy a mozgalom sikerének alapja a pártoknak azon ké­pessége, amellyel a 'megválto­zott körülményekkel összhang­ban alakítják politikájukat. A szocialista országok testvér­pártjai feszült nemzetközi helyzetben a társadalom fejlő­dése során felmerülő újfajta feladatokat oldanak meg. Ez fokozottan igényli a testvér­pártok tapasztalatainak tanul­mányozását, országaink és pártjaink összefogásának, együttműködésének erősítését. Egyaránt gondosan kell márle gelni a szocialista építés közös törvényszerűségeit és az orszá­gok körülményeit, adottságait — állapította meg Szűrös Má­tyás. Mint rámutatott, az ellent mondások és a viták a fejlődés szükségszerű velejárói. Leszö­gezte, hogy az MSZMP elis­meri az aíkptó útkeresés jo­gosságát és a marxizmus—le- ninizmus, az interftacionalista szolidaritás elveit, valamint a mozgalom egységértek ügyét szem előtt tartva vesz részt a vitákban. Szűrös Mátyás végezetül ki­jelentette, hogy a Béke és Szo­cializmus című folyóirat a ma­ga sajátos eszközeivel hozzájá­rul a marxizmus—leninizmus nemzetközi terjesztéséhez, a kommunista pártok tapasztala­tainak ismertetéséhez és segíti a felmerült új kérdések elem- ( zését. Aláírták a záródokumentumot (Folytatás az 1. oldalról.) nyolult nemzetközi viszonyai között a béke és a szocializ­mus ügyének védelmezésében különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai fegyve­res erői egységének és együtt­működésének erősítése. A találkozón jelen volt Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a KB tagja, miniszterelnök-helyettes. A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bi­zottságának 17. üléséről ki­adott záróközlemény hangsú­lyozza : December 3—5. között — Czinege Lajos hadseregtábor­noknak, a Magyar Népköztár­saság honvédelmi miniszteré­nek elnökletével — Budapes­ten tartotta meg soros ülését a Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­ri bizottsága. Az ül*s munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszterei, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bi­zottság megvizsgálta a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői gyakorlati tevékenységének kérdéseit, és megfelelő határozatokat foga­dott el. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és a kölcsö­nös megértés jegyében zajlott le. ★ A honvédelmi minisztert bi­zottság ülésén részt vett kül­földi katonai küldöttségek szerdán este elutaztak Buda­pestről. " Befejeződött az előkészítés (Folytatás az 1. oldalról) les körű eszmecserék és inten­zív- konzultációk eredménye­ként kidolgozta a kulturális fórum napirendjét és szerve­zeti kereteit. A kedd esti ülé­seken valamennyi lényeges kérdésben sikerült egyetértést kialakítani. Az európai semle­ges és el nem kötelezett orszá­gok által benyújtott tervezet alapján az értekezlet szerda délelőtt elfogadta a megálla­podásokat tartalmazó jelentést. A hat hétig tartó, jövő ősz­szel megrendezendő tanácsko­záson 33 európai állam, továb­bá az Amerikai Egyesült Ál­lamok és Kanada kiemelkedő kulturális személyiségei vesz­nek részt. A fórum, amely ple­náris üléseken és négy munka- csoprtban tanácskozik, az al­kotó tevékenységet, a kulturá­lis értékek terjesztését és az együttműködést érintő, egy­mással is összefüggő kérdése­ket vitatja meg a kultúra kü­lönböző területeit vizsgálva. A tanácskozás figyelmet szentel majd annak is: miként ismer­tethetik meg széleseebb kö­rűen az európai kis országok irodalmát a fórumon résztve­vő államokban. Bényi József nagykövet, az értekezletein részit vett magyar küldöttség vezetője az előké­szítő tanácskozás befejeztével összefoglalta a kéthetes mun­ka tapasztalatait: — A szakértői értekezlet feladata az volt, hogy megálla­podjon az 1985 októberében Budapesten sorra kerülő kul­turális fórum napirendjéről és szervezeti kereteiről. A konst­ruktív ' -légkörben folytatott tárgyalások eredményre ve­zettek. — A jövő évi fórumon ki­emelkedő kulturális személyi­ségek, köztük neves írók, mű­vészek és a kulturális élet fe­lelős vezetői vesznek részt a küldöttségek tagjaiként Meg­állapodásunk szerint négy munkacsoportban foglalkoznak majd a különböző kulturális területekkel. — Tevékenységünk egyaránt felöleli a képző- és iparművé­szettel, a filmmel, a színhá2zaá és más előadóművészetekkel, a rádiós és televíziós kulturá­lis programokkal, az írod a- -lomrnal, - a .művészeti • kutatás és oktatás témakörével, a könyvtárakkal, múzeumokkal, kiállításokkal, valamint a/, egymás kulturális értékeinek megismerésével kapcsolatos kérdéseket. — Valamennyi küldöttség kölcsönösen elfogadható meg­oldásokra törekedett. Az érte­kezlet eredményes befejezése jó alapot ad a jövő év,i fórum munkájához, amely hozzájá­rulhat majd az európai bizton­sági és együttműködési folya­mat továbbviteléhez — hang­súlyozta Bényi József. Emlékezés Petru Grozára Tanuljuk megismerni egymást Csak rövi AZ ANGOP angolai hírügy­nökség jelentése szerint a kor­mányerők az utóbbi három hó­napban az ország középső és déli tartományaiban több mint 900 ellenforradalmárt tettek ártalma liánná. Az ellenforra­dalmárok az Unita elneve­zésű szervezethez tartoztak. A kormányerők nagy mennyisé­gű dél-afrikai és nyugati gyártmányú fegyvert és lő­szert zsákmányoltak. I A KONGÖI MUNKAPART ] KB brazzaville-i ülésén jóvá- : hagyta a párt 1985—1989-es 1 időszakra szóló programját és ' megvitatta, hogyan valósul ! meg Kongó 1982—86-ra szóló, ! első ötéves gazdaságfejlesztési ! terve. ! MOBUTU SESE SEKO. i Zaire elnöke szerdán letette a ■ hivatali esküt. Mobutunak j most kezdődik harmadik — ' hétéves — hivatali periódusa. Történelmi esemény felidé­zésével kezdjük. Romániában 1935. szeptember 24-én a Hu- nyad megyei Bácsiban és no­vember 3-án Déván a román és a magyar parasztok, mun­kások, értelmiségiek demokra­tikus képviselői közösen elha­tározták: egymás jogait köl­csönösen megvédve, együtt szállnak szembe a német fa­sizmus megosztó törekvéseivel Amikor a gyűlés megkezdő­dött, a románok közt ott áll­tak a magyarok is: földműve­sek, munkások, iparosok. S itt adjuk ót a szót dr. Petru Gro- zának, aki az akkori napok at­moszféráját jellemezve így mondta «1 később a történte­ket harcostársának, Balogh Edgárnak: — Ahogyan egy magyar szó­nok, egy egyszerű földműves beszélni kezdett, halálos csönd fogadta. Ügyvéd barátom ijed­ten hajolt hozzám, s arra kért. hallgattassuk el valahogy a magyar szónokot, mert itt bot­rány lesz. A feszült csend fel­tűnhetett neki is, mert meg­állt, és megkérdezte: „Román testvéreim, értitek, amit mondok? Nem kéne tolmács?” S tudja, mi történt? Mint a vihar, úgy tört fel a mócokból a kiáltás: „Beszéljen csak ma­gyarul! Megértjük, aki meg nem érti, annak lefordítjuk!” Látja, ez a nép — fűzte hozzá még Petru Groza. Ki is volt ő. aki a román és a magyar dolgozóik egymás iránt táplált érzelmeit a meg­egyezés létrehozásával egy új korszak megszületésének haj­tóerejévé segített formálni? A kis erdélyi, Hunyad megyei Bácsi faluban született, falusi pap fiaként. Édesapja értelmi­ségi pályára szánta, és ezért biztosította számára, hogy a szászvárosi református kollé­giumban végezhesse el közép­iskola; tanulmányait, majd 1903-ban a budapesti tudo­mányegyetem jogi karán sze­rezzen diplomát. Szenvedélye­sen veti bele magát kora po­litikai életébe, népének, a ro­mán népnek politikai és kultu­rális jogaiért harcolva. S ami­kor 1918. december 1-én a gyu­lafehérvári gyűlésen, és utána úgy látja, hogy a felszabadu­lás pillanata elérkezett, bátran hangot adva népe nemzeti és szociális vágyainak, már a po­litikai élet első vonalában küzd. A nemzetiségi ügyek minisz­tereként tevékenységét, mun­kásságát a más anyanyelvű emberek Iránti méltányosság, a nemzetiségi jogok határozott elismerése és érvényesítése jellemzi. Kora vezető politiku­sainál viszont azt tapasztalja, hogy azok a húsosfazék körül tülekednek, és elsősorban a sa­ját karrierjük érdekli őket. Ezért 1927-ben végleg szakíta­ni akar a politikával, Ö az, aki 1920 és 1927 között ötször volt országgyűlési kép­viselő, most egyik napról a má­sikra hátat fordít a politiká­nak. Mint dévai ügyvéd, a «zegényparasztok, havasi mó­cok és dévai csángó magyarok peres ügyeinek intézője, em­berközelbe kerül a szegényen- ' kel. kitűnően megismeri min­dennapi gondjaikat, önként vállalt politikai magányában szorgalmasan tanulmányozz! a marxizmus—leninizmus es; - máit; ismeretséget köt kom• munistákkal, s az eszmei és személyi hatások új felismeré­seket alakítanak ki benne. Es amikor a vezető körök szóla­maiból kiábrándult, radi'kal - zálódó román paraszttömegek elhatározzák, hogy megalakít­ják demokratikus szervezeti', két, a Frontul Plugarilort (ma­gyarul Ekések Frontjának em­legetik), Groza az új szervezet elnökeként tér vissza a politi­kai életbe. Fáradhatatlanul keresi a magyar népi tömegekkel való megegyezés útjait-módjaít. S miután Romániában az úgyne­vezett Magyar Párt politikájá­ból kiábrándult erdélyi dolgo­zók 1934-ben a Román. Kom­munista Párt segítségéve], lét­rehozzák saját demokratikus szervezetüket, a Magyar Dol­gozók Szövetségét, természet- szerű a két mozgalom politikai szövetségének megteremtése. Azután 1935 decemberében mindkét szervezet — együtt más tömegszervezetekkel — csatlakozik az RKP kezdemé­nyezésére megalakult Demok­ratikus Arcvonalhoz, biztosít­va ezzel a népfromtpolltika el­ső jelentős sikerét Romániá­ban. Petru Groza a második bécsi döntéssel népeinkre szh- badított nacionalizmus forgó­szelében sem veszti el tisztán­látását: g Román Kom­p Prágában szerdán folytat­ni ta munkáját a Béke és Szo­cializmus című nemzetközi Clméleti folyóirat szerkesz­tésében részt vevő testvér- n pártok képviselőinek ta­nácskozása. A vitában fel­szólalt Szűrös Mátyás a \ KB titkára, az MSZMP kül­döttségének vezetője. A nemzetközi helyzetet ele­mezve megállapította, hogy az utóbbi évekre ugyan első­sorban a feszültség nyomta rá bélyegét, de a konfrontációs jelenségek mellett ma is létez­nek és hatnak az enyhülés, az együttműködés elemei. Mint rámutatott, az imperialista erőknek a történelmileg kiala­kult erőegyensúly megbontá­sára irányuló törekvése jelen­ti a legnagyobb veszélyt. Az ország belső helyzetét ismertetve kiemelte, hogy jö­vőre sor kerül az MSZMP XIII. kongresszusára. Rámu­tatott, hogy az elmúlt években kedvezőtlenebbé vált külső feltételek közepette a belső; tartalékok feltárására, a gaz­daság hatékonyságának növe­lésére, az irányítási rendszer korszerűsítésére, szocialista Szűrös Mátyás felszólalása a prágai tanácskozáson Jeges az alkotó útkeresés

Next

/
Thumbnails
Contents