Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

Több keRene A pályázatok haszna K ezdjük felismerni a pá­lyázatok hasznát. Hogy minek köszönhető ez a vál­tozás: az egyre nehezedő gaz­dasági helyzetnek, a tehet­ségkutatás fellendülésének, az alkotókedv serkentésének? Is Is. Az újságokban egyre több oly an óllést hirdetnek, amely pályázattal nyerhető el, egy­mást érik a képzőművészeti, az irodalmi, a fotópályázatok, eót az iskolákban már so­kallják a vetélkedésnek ezt a módját, mert a tetemes tan­anyag elsajátítása, számon­kérése mellett a pályázati ki­írások újabb terheket rónak pedagógusra, diákra egyaránt. A pályázati rendszer amel­lett. hogy feltárja a szunnya- dozó szellemi értékeket, növe­li az egyéni és társadalmi Igényességet, segít a formai­lag, tartalmilag legjobb al­kotás kiválasztásában, s ami nem lehet közömbös: a gaz­daságosság kritériumainak is megfelelő pályaművek létre­hozására ösztönöz. Nemrégen adták át Az év lakóháza országos pályázat díjait. Ez az esemény is arra utal, hogy kezdünk körülte­kintőek lenni, igyekszünk szűkre szabott pénzkeretein­ket a legjobban kihasznál­ni, hisz nem mindegy, hogy az elkövetkező ötven—het­ven évben milyen környezet­ben élünk, milyen otthonok­ban laknak a családok. Most, amikor minden öt la­kásból négy magánerőből énül, s 1976—1990 között egymillió 200 ezer lakás készül el, nem halható•figyelme* kívül az építészeti kultúra fejlesztése, terjesztése. Ebben a nalváza­tok is lényegesen közreját­szanak. Nem volna sok értel­me annak, hogy a múlt mara­dandó mulasztásai felett té- polődjünk az egyhangú lakó­negyedek, a sátortetős házso­rok, a környezetbe nem illő, funkciójukban is alkalmatlan középületek láttán, amelyek még sokáig állni fognak és rontják a városok, a falvak képét. Most az a fontos, hogy ezután ne kövessünk el lépés­hibát: meggondoltabban kell felkészülni,, kiválasztani a ter­vek közül a legjobbakat; Bár a korábbiakhoz képest az elmúlt években több épí­tészeti pályázatot hirdettek pieg, de még mindig nem tar­tunk ott, ahol kellene, hogy a tervidőszak programjában szereplő iskolák, egészségügy ifctézménvek, ioaH, mezőgaz­dasági beruházások egy bizo­nyos költséghatáron felül csak pályázat útján elfogadott, ki­választott tervek alapján va­lósulnának meg. A megyék, városok, a tele­pülések fejlesztésében, alakí­tásában döntést hozó testü­leteknek az eddigieknél sok­kal jobban támaszkodniuk kellene a szellemi alkotáso­kat összegyűjtő, alternatív tervjavaslatot kínáló pályá­zati rendszerre, hogy több vál­tozat közül választhassák ki a legmegfelelőbbet. Bizonyí­tásul szolgálnak a sikeres kez­deményezések: Miskolc, Eger új lakónegyede, Baja belvá­rosának korszerűsítése, Ka­posvár szabadidő-központja, Szombathelyen a városi ta­nácsház, a képtár. Egyes beruházók a pályáza­tokat felesleges, időhúzó és költségnövelő tényezőnek tart­ják. Pedig éppen abban van a tervpályázatok haszna, hogy a beruházás csekély költség­gel — a beruházási összegnek talán csak az ezredrészét teszi ki a helyezési és a megvé- teli díj —, a beérkező 30—40 pályaműből legalább 6—8 olyan tervhez juthat a beru­házó, amelyek közül kivá­laszthatja a legjobbat. A jó döntés csak összehasonlítás alapján születhet, s az épít­kezőnek ehhez csak biztonsá­got nyújt a bíráló bizottság véleménye, azaz a szakembe­rek állásfoglalása. Az okos be­ruházó nem mulasztja el ezt a lehetőséget. A pályázat — mondhatni — a tervezők munkaversenye. Az építésznek szüksége van a szakmai versengésre, ez orszá­gos kitekintést ad neki és megóvja az intézeti bezártság­tól. Egy-egy pályaművön 15— 20 tagú csoport dolgozik hóna­pokon át, éjszakákat is szán­va rá, tehát nemcsak- a pénz, a díj sarkallja őket, hanem az alkotás szépsége, a siker elérése. Ilyenkor munka közben az építészek, statikusok, techni­kusok, szerkesztők, műszaki raizolók egy személyben város- politikusok, közgazdászok, szociológusok is, vigyáznak arra, hogy a szakmai szemlé­det mellett. ne szoruljon, hát­térbe a humán jelleg, a vá­rosok. falvak épületek hagyo­mányai, esztétikája, összhang­ja. S vigyáznak arra is, hogv ami a iövőben épül, jobb lehessen, még az adott gaz­dasági körülmények között is. H. A. K S a jó könyv Irodalmi est, vetélkedő Befejeződött a hazánk fel­szabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére meg­hirdetett Kell a jó könyv cí­mű olvasópályázat, amely szép és nagy feladatot jelentett a városi Juhász Gyula Könyv­tár munkatársainak is. A pá­lyázatról tájékoztató füzetek kézhezvétele után sokféle formában igyekeztek felhív­ni rá a figyelmet. Elküldték a felhívást ,a város és a voazás- küraet üzemeibe, intézményei­be, a könyvtárakba, művelődé­si házakba. Minden érdeklődőhöz eljut­tatták a pályázatba bevont harminc művet. A mozgalom­hoz kapcsolódó irodalmi este­ket rendeztek, ismert színmű­vészek részvételével. Értékel­ték a befutott pályázatokat, to­vábbították az országos sorso­lásra. összesen negyvennyolcán küldtek pályázati lapot a gö­döllői könyvtárba. Negyven­négy bizonyult helyesnek, né­gyen adtak rossz válaszokat. Aliik beneveztek, azok ebben az időszakban csaknem há­romszáz kötet könyvet olvas­tak el. Ugyanezzel a címmel, Kell a jó könyv olvasóvetélkedőt is hirdettek. Ennek is szép si­kere volt. Gödöllő és a körzet üzemeiből tizenhat csapat ne­vezett a felhívásra. Voltak kö­zöttük szocialista brigádok, középiskolások, egyetemisták, é-s egy család is nevezett. A nagy érdeklődés miatt két elődöntőt kellett tartani. A hat együttes részvételé­vel megtartott döntőn a bo­giak szerezték meg az első helyet. S hogy nem érdemte­lenül, az később is igazolódott, hiszen a megyei és a területi elődöntő után részt vehettek az országos seregszemlén, ahol nem sokon múlott, hogy a televízióban bemutatkozza­nak. ötödikek lettek. A városi könyvtár munka­társai joggal érezhetik úgy. ennek a pályázatnak a helyi megszervezésével hozzájárul­tak az orosz, illetve szovjet irodalom megszerettetéséhez. Amit a szemtanú látott Cukrot és kenyeret adtak Amerikai bombázók és va­dászgépek vívtak Légi csatát 1942 tavaszsáp Pécel lég­terében. Helyenként a házte­tőket érték a lövedékek. Né­hány támadó repülőgép a falu határában zuhant ,le nagy lángcsóvóval. Azután csend lett. Legfeljebb az esti órák­ban szólalt meg a légiriadót jelző sziréna. Többször nap­pali fényt árasztottak a be­tolakodókat üldöző szovjet va­dászgépek által ledobott úgy­nevezett Sztálin-gyertyák. A támadók Pécel térségében for­dultak Budapest Irányába, ahol bombáikat ledobták. A robbanásokra sokan ma is emlékeznek. Telt, múlt az idő, a front egyre közeledett. 1944 nyarán Pécel főútján egymást érték az Alföldről érkező menekülő lovas szekerek. Azután úgy karácsony előtt ez is meg­szűnt, ekkor már főleg a né­met harcjárművek igyekeztek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1984. DECEMBER 5., SZERDA * Életkorukhoz méltó várakozással Az eredmény a jövedelemre hat Parlamenti hozzászólások az Árammérőgyárban Ötödször tartottak vállalati ifjúsági parlamentet 1974 óta a Ganz Árammérőgyárban. A két és fél ezer dolgozóból több mint hétszáz volt köz­vetlenül érdekelt ezen a fó­rumon. A csaknem egyhar­mados arány' azonban azt is jelzi, hogy az elhangzott kér­dések az egész vállalatot, végső soron minden dolgozat érintettek. A felszólaló fiata­lok a vállalatot és saját ma­gukat érintő legégetőbb gon­dokról beszéltek. Életkoruk­hoz méltó várakozással. És nem adtak ürügyet olyan vá­laszra, hogy nemcsak a jo­gokkal kell élni, hanem a kö­telességeket is teljesíteni kell. Költségek, elvonások Elöljáróban Szabó István igazgató szóbeli kiegészítése hangzott el a beszámolóhoz. Kifejtette, hogy a vállalat jö­vedelmezősége végül is ked­vezőbb lesz annál, amit a be­számolóban olvashattak a kül­döttek. De jövőre is csupán a tavalyi eredmények megköze­lítése, illetve elérése lehet a cél. Erőteljes változtatások szük­ségesek a fejlesztésben, és a minőség javításéban. Alacsony a rendelkezések végrehajtásá- ,nak hatásfoka. A vállalat egy­re érzékenyebb a költségeire, s az állam mind több pénzt von el. Ezek voltak az igaz­gató főbb megállapításai. Molnár Dániel, fejlesztő mérnök a káderkiválasztás gondjairól beszélt, s nem ér­tett egyet azzal, hogy a be­számoló szerint, a fiatalok anyagi elvárásai túlzottak. — A családalapítással el­foglalt fiatal meggondolja, hogy kicsit magasabb jöve­delemmel elfogadja-e a jóval nagyobb mértékben megnö­vekvő felelősséget, ami a ve­zető posztokkal jár. —-Az eredmény romlása, különösen a tőkés export csökkenése jövedelmünkre hat — hangsúlyozta Farkas Mihály a technológiáról, majd a gon­dok okait vizsgálta. MegVol- tak-e a gyártás feltételei? Olyan ösztönzőrendszer kelle­ne. amely mellett nem fordul­hatna elő a Ganz-mérők át nem vétele. Ha szükséges, álé­kor a meós függésztethesse fel a munkát! Vilmos Péter a próbate­nyugat fejé. A Pécel délkeleti részén húzódó frontvonal fe­lől éjjel-nappal hallatszott a gépfegyver ropogása. A köz­ségben itt-ott néhány mesz- szehordó löveg és Tigris pán­célos tüzelt a frontvonal irá­nyában. A delet jelentő ha­rangszó már október óta el­maradt.. Viszonylag csendes volt a karácsony. A sűrű hó­esésben az emberek az utcán járkálva várták, vajon mi fog történni. A várva várt ese­ményre egyesek szerint 27-én, mások szerint 28-án került sor Akkor fiatalember voltam, de egy volt hadifogolytól né­hány szót megtanultam oro­szul. Ennek később hasznát is vettem. Amikor reggel hat óra tájban megszűnt a lövöl­dözés. elsőként román kato­nák értek a községbe, őket követték a szovjet csapatok gépesített alakulatai. Szállást kerestek. Nálunk az egyik rémből és Csatári Lajos tmk-s dolgozó is szólt arról, hogy az alsóbb szintű veze­tők és a KISZ kapcsolata nem mindenütt tökéletes. Volt, amikor hiányolták őket, más­kor pedig nem kérték ki a véleményüket. Pedig a KISZ nem a munkáról leszoktatás szervezete, hanem éppen az eredményesebb munkát sze­retné elősegíteni. — A gödöllői nagyüzemet megteremtő gárda a nyugdí­jazáshoz közeledik. Vajon ki­alakult az a mag, amelyik képes lesz munkájuk folyta­tására? — kérdezte Beruird István, a kísérleti laborból. Az intézkedési terv terve­zetéről szólva javasolta, hogy a pályakezdési támogatás oda­ítélésében rugalmasabban kel­lene dönteni. A pályakezdők nemcsak a munkával ismer­kednek, hanem előrejutásuk kilátásait is mérlegelik. A gépészmérnök 20 ezer forin­tot kap, ha a vállalathoz jön. Szerinte elektromos problé­mák is vannak a Ganzban. Ám a villamosmérnököt — mint egyéb egyetemet vég­zettet —, csak 10 ezer forint­ra taksálják. Hasonló a hely­zet a szakmunkásoknál. Nagy szükség van beszabályozó mű­szerészre, de ilyen képzés .nincs. Az átirányított mecha­nika! műszerészek, nem kap­hattak pályakezdés! támoga­tást. Is’áskéiip forog A tmk-s Lukács Zoltán, a i vasasszakma gondjairól be­szélt. A tmk-dolgozók 70— 80 százaléka nem azt a szakmát választotta, ame­lyiket szedette volna. Nem alakul ki szakmunkás él­gárda az öregek után. A felszabadult szakmunkástanu­lók többsége otthagyja a gyá­rat. Rádai Judit diszpécser részt vett a brazil mérők gyártására alakult vgmk-ban. Nem érti, hogy történhetett meg, hogy a terméket, amiért végül is pénzt vettek fel. visz- szaküldte a vásárló. Bántja. Ifjabb Novák János meo-osz- talwezető műszaki-elméleti vgmk-t hiányolt. Külső szak­emberek helyett nem végez­hetnék-e el gyári értelmisé­giek a tudományos feladato­kat? Érseki Csaba szerkesztő mérnök, legközelebb azt szobában szovjet katona talált pihenést. Hoztak magukkal egy már akkor is régi típusú rádiót. Ezen hallgattuk a moszkvai Kossuth rádió adá­sát, hogy mit próbáltam ma­gyarázni nekik. Kaptunk tőlük kenyeret, cukrot, ami nagy szó volt az akkori időkben. Még vodkával is megkínáltak, s szívtuk az újságpapírba sodort erős ma- horkadohányt. A• házunkkal szembeni deszkakerítésre ci- rillbetűs feliratokat festettek, nem tudtuk, miért. A köze­lünkben egy szovjet lövészala­kulatot helyeztek el, kaptam is tőlük egy átlőtt lábú szürke lovat, amely még sokáig meg­volt. Megalakult a péceli mun­kás-paraszt tanács. Bélyegző­jével pecsételték le akkoriban a hivatalos iratokat. Megkez­dődött az újjáépítés. Először a vasútállomáson, majd ki­nyitottak az üzletek. Haza­szállingóztak a katonák Sok­sok idő után megszólalt a delet jelző harang is a refor­mátus templomban. Tömören ez történt negyven évvel ez­előtt Pécelen. Kovács István szeretné hallani, hogy a tett intézkedések hatásosak voltak. Kovács Katalin, a KISZ-bi- zotlság titkára hozzászólásából azt emeljük ki, hogy a bizott­ság véleménye szerint követ­kezetesebbé kell tenni a fel­sőfokú végzettségű, belépő fia­talok részére készített foglal­koztatási tervek végrehajtá­sát. Az ismerkedés ideje alatt kerüljön a pályakezdő a sze­mélyzeti főosztály állományá­ba, s a hathónapos programot a főosztály hangolja össze és ellenőrizze. Szedi Sándor, a pártbizott­ság titkára elmondta, hogy az új profil megtalálásához a fiatalok segítségét kérik. Hasznos lenne növelni az if­júsági brigádok számát. A Mező Imre KISZ-szervezet jól mozgósít a gazdasági fel­adatok elvégzésére. Válaszában az igazgató szenvedélyesen szólt arról, hogy az importkorlátozás kárt okozott a vállalatnak is. A gyengébb minőségű anyagok az egész mérőműszer paramé­tereit megváltoztatták. Válasz a fclszclaíéktól Az ifjúsági parlament rövid összegzése pedig az lehetne, hogy a felszólalók megadták a választ Benárd Istvánnak. A vállalat iránti elkötelezettsé­gük és tudásuk arról tanúsko­dik, hogy megvan az alapítók utánpótlása. Meg is kellene tartani! Balázs Gusztáv Pest megyét képviselték Színjátszó csoport önmagukat művelni és má­sokat szórakoztatni vágyó lel­kes fiatalok kis csoportja jár hetente egyszer az aszódi mű­velődési házba. A nemrég ala­kult színjátszó csoport végre betölti azt az űrt, amely már régóta niegvolt Aszód nagy­község közművelődésében. A színjátszók csapatát egy tehet­séges fiatalember okos ötlete és kitartó optimizmusa hozta létre. A kis közösség mindene­se. Aranyosi Péter a követke­zőket mondta el megalakulá­sának történetéről: — A versmondással és a színjátszással már korán elkö­teleztem magam. A gimnáziu­mi évek alatt rendszeresen szerepeltem a különböző kul­turális versenyeken, sőt tagja lettem a helyi tanács társadal­mi ünnepeket szervező irodá­jának. ' Az érettségi után egy kis vargabetűvel újra oda ke­rültem. de már mint szervezé­si előadó. Már régebben elgon­doltam, jó lenne társaimmal gyakrabban találkozni és a kö­telező műsoron kívül más sze­repeket is tanulni, próbálni. Az elgondolás nagy tetszésre talált. Helyet kaptunk a műve­lődési házban, — Pillanatnyilag nyolcán vagyunk. Rajtam kívül hatan gimnazisták, a hetedik társunk egyetemista. Szerencsére már a kezdet kezdetén találtunk egy szakavatott patrónust a nagy­bátyám személyében, aki Du­naújvárosban vezet egy hason­ló színjátszó csoportot. Az ő nevük: Pont. Amikor összedugtuk a fe­jünket, hogy milyen nevet vá­lasszunk magunknak, az egyik társunk a Felkiáltójel nevet ia- vasolta. Ennek nagyon meg­örültünk, mert talán ezzel is kifejezésre juttathatjuk a két közösség közötti baráti kapcso­latot. Nincs képesítésem szín­játszásból, de igyekszem ezt a Felszabadulási ünnepség Aszód felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából vetélkedőt tartottak tegnap, ma a második világháborúban mártírhalált halt Benedek Jó­zsef, Horváth István és Szik­lai Imre emléktábláját avat­ják fel. Holnap 14 órakor ko­szorúzás lesz az aszódi te­metőben levő szovjet hősi em­lékműnél, majd este hat órakor díszünnepség a Pod- maniezky-kastéiy dísztermé­ben. Meglepetés! Télapó Nyugdíjasoknak tartanak Télapó-ünnepséget a Ganz Árammérőgyárban, a szak- szervezeti bizottság és a Ganz 82 nevű szocialista brigád. A szervezők a mai összejövetelre meglepetéssel is felkészültek. & mp programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Száncsengő. A Bojtorján, együttes és Halász Judit gyer­mekműsora, 15 órakor. Iskolaotthonos szabadidős foglalkozás, 11 órakor. Ma MoFiSii Széplány ajándékba. Színes, szinkronizált francia—olasz film, 4, 6 és 8 órakor. Sárga Sajnos, csak magammal szolgálhatok. Avagy leg­feljebb ezzel a vörössel itt ni mellettem. Tubusból is csak sárga van. Lennék én fekete is, barna is. De ilyen színt kevertek belém. Ezért aztán bosszankodnak azok, akiknek fekete, vagy barna kellene. Meg is kér­dezik biztosan, kinek kell ennyi sárga és majdnem ugyanennyi vörös? Mi len­ne akkor, ha inkább a sár- • ga cipősemberek dühönge- nének azért, mert nincsen ahhoz való box? A többiek csak többen vannak? —bg— hiányosságot pótolni a szak­könyvekből. — Rendszeresen tanulmá­nyozom a Népművelési Intézet módszertani kiadványait. Szin­te felbecsülhetetlen értékű gyakorlati tanácsokat kapok nagybátyámtól is. Az egyes műsorszámok összeállítását mindig közösen beszéljük meg. Mivel valamennyien azonos célért dolgozunk, a jelenetek beállítását nagyon kritikusan szemléljük, hiszen ettől függ eredményes szereplésünk. Ügy látszik, ösztönösen jól csináljuk ezt, mert mindjárt az első nyilvános fellépésünk után, meghívót kaptunk az országos békekonferencia, a békecentrumon való szereplés­re. Talán nem tűnik szerény­telenségnek büszkeségünk, de ott Pest megyét mi képvisel­tük. A- kezdeti siker meghozta gyümölcsét. Sorra érkeznek a nagyközségből meghívások a különböző intézményekhez. Most épDen a Ferromechaniká Tnari Szövetkezet mikulási est­iére készülünk egy mesedarab­bal. K. I. Cs. A szereidébe, könnyű fizikai munkára íreket felveszünk Munkaidő: hétfőtől csütörtökig 7.30-től 16.20 éráig, pénteken 7.30-től 15.50 óráig. Érdeklődni lehet a MEKOFÉM !SZ. telep vezetőjénél: Veresegyház, Sport u. 2. ISSN 0133-195? ttHSd&Üői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents