Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

1984. DECEMBER 5., SZERDA Kárpáti Aurél-ünnepság Cegléden / Centenáriumi emlékezés Kárpáti Aurél író és kri­tikus születésének 100. évfor­dulója alkalmából, kedden •unléküonepséget rendeztek szülővárosában, Cegléden, a Kossuth gimnázium díszter­mében. Méltatták kritikai, szépirodalmi, dramaturgiai munkásságát. A centenárium alkalmából megkoszorúzták Kárpáti Aurélnak a Rákóczi út 19. számú ház falán elhe­lyezett emléktábláját. Zenei panoráma Hangverseny Vácott A váci Madách Imre Műve­lődési Központ pedagógusiklub­ja helyi művésztanárok közre működésével koncertet szerve­zett az épülő Nemzeti Színház javára. A hangversenyt a vá ci Bartók Béla Zeneiskola nagy termében tartották, no­vember 30-án. Elmélyülteti, komolyan Alig egyesztendős a zeneis­kola tanáraiból alakult vonós kamaraegyüttes, a Musica Hu­mana. Az ő közreműködésük­kel és Erdélyi Sándor hang­versenymester irányításával hangzott el a műsor első szá­ma, G. F. Händel F-dúr con­certo grossója. A Musica Hu­mana komoly és elmélyült ze­nélése jól érzékeltette a mű emelkedettségét és jelentősé­gét. A hegedűk és a teljes együttes, váltakozó, egymás­nak felezgető melódiái igazi barokk hangzást idéztek. Ta­lán egyedül a kissé kemény és rideg alaptónust kellene a tel- tebb és puhább hangzás felé közelíteni. A Händel-zene sú­lyát ugyanis elsősorban a he­lyesen megválasztott tempó és a kifejező frazeálás adja. A műsor második blokkjá­ban Tóth Mihály előadásában két hangversenyária és három Bach-orgonamű hangzott el. Tóth Mihály egyedül lépett a közönség elé, tehát Bizet: Ag­nus Dei és Händel: Xerxes cí­mű operájának híres Largójdi úgy énekelte, hogy saját ma­gát kísérte zongorán. Ebből éneklésében intonációs zava­rok, a kíséretben kínos rit- rausproblémiák adódtak. Az is súlyos következményekkel járt, hogy a Bach-művek meg­szólaltatásánál sem a kottala­pozásnál, sem a regisztervál- tlsoCcnál nem volt segítsége. Ilyenkor szinte leállt a muzsi­ka, megszakadt a folyamat, így aztán az előadás nem tu­dott a megvalósítás technikai nehézségei fölé emelkedni. Gondo’om, mindez más lett volna, ha az énekszámok kísé­retére kéozett zongoristát kór fel az előadó, és a lapozásnál is igénybe veszi a kollégák minden bizonnyal készséges segítségét. Közérthető hangvétel Rövid szünet után ismét a Musica Humana lépett a szín­padra. Előadásukban Farkas Ferenc: Piccola musica di con- ccrte című, nagyon hangula- latos, szép zenéje csendült fel. A mű ízig-vérig magyaros hangzása, tiszta, áttekinthető formálása. modern, mégis köz­érthető hangvétele s nem utol­sósorban hangszerszerűsége inspirálóan hátott az együttes­re, akik felszabadultan és é-ezhetően lelkesen muzsikál­tak. A közönség is örömmel fo­gadta a művet. Ez bizonyítia a jó műsorvá’asztást, de indokol­ja a mű állandó repertoáron toldását is. Az est utolsó részében Zász­kaliczky Tamás orgonaművész, a váci zeneiskola tanára lé­pett fel. Elsőnek a francia Cl. Balbastre három népdal-variá­cióját szólaltatta pieg. A XVIII. század második felében élt zeneszerző-orgonista e va­riációban francia karácsonyi népdalokat dolgozott fel. Ezek a dallamok más zeneszerzők feldolgozásaiból is ismerősek, szinte már a közös európai ze­ne anyanyelvrészét képezik. Zászkaliczky Tamás a témák b«mu tatásánál a regiszterek hangszín-kombinációjávai sze­rencsésen utalt a dallamok né­pi eredetére. Duda és pásztor­síp hangján csendültek fel a témák, amelyek szellemes és mutatós variációk során szinte himnikus szépségű szárnyalás­sal teljesedtek ki a művek vé­gén. Profi teljesítmény Az est legutolsó száma, egy­ben az egész műsor koronája Bach nagyszabású h-moll or­gonaprelúdiumának és fúgá­jának megszólaltatása volt Minden részletben átgondolt, művészileg kiérlelt, technikai­lag kifogástalan, szép előadás­ban csendült fel a remekmű. Zászkaliczky Tamás muzsiká­lása a legrangosabb hangver­senytermekben is megállta volna a helyét. Igazi profi tel­jesítmény volt! Virtuóz techni­ka szolgálta a zenei kifejezést, amely nélkülözte a külsőséges. olcsó megoldásokat. A Bach- életműben ritka tragikus pá­tosz és drámai hangvétel az orgonistákat sokszor szélsősé­ges és romantikus regisztrálás­ra csábítja e mű előadása so­rán. Zászkaliczky mindvégig a stíluskör hangzá jideálján be­lül valósította meg a szerző el­képzeléseit. A nagy formai egységeken belül logikusan építkezett, az ellentétes karak­terű témákat finom hangszín- árnyalatokkal különböztette meg. Játékai méltán aratta az est legnagyobb sikerét. Váradi László I _ — M r, ♦ —-• ** r-*, *«*»>*• a -»«■' *« Népi iparművészet Múzeumnyitás Kecskeméten rövidesen megnyílik a magyar népi iparművészet múzeuma. Az új állandó kiállítás a tervek sze­rint átfogó képet ad hazánk élő népművészetéről és a népi iparművészetről. Az intéz­ményben több mint tizenegy- ezer műtárgy kap otthont Együtt és áttekinthetően lesz látható itt az a népművészeti kincs, amely évek során szü-. letett, s folyamatosan követhe­tő lesz a népi iparművészet fejlődése is. K IÁLLÍTÓTERMEKBŐL Magyar táj, magyar ecsettel g A VI. országos tájfestészeti y biennálé Hatvanban látható V, 1985. január 14-ig. Magyar táj, magyar ecsettel írt3 valamikor Juhász Gyu­la és Petőfi így vallott: „Leg­szebb ország hazám az öt világrész nagy területén”. A hatvani seregszemlék art a célt tűzték ki, hogy a festé­szettel nem érintett vidékek vizuális leltára is elkészül­jön úgy. hogy a táj látvány­jegyeivel párhuzamosan a munkáshétköznapok nvnden fontos eseménye is megörökí- tődjön: friss szemlélettel, a korszerű festői eszközök ösz- szegezésável. Ezeken a be­mutatkozásokon — immár ha­todszor — egyrészt' láttamoz- zák festőink az országot, a Pest megyei tájakat is. tikwfe‘Akmmmjs£' ; m Ég Zsámbok képen Az idén Barcsay Jenő nem­csak képet küldött, hanem szívélyes cikket is írt a hat­vaniaknak, mintegy kiemelve a Hatvani Galéria új orszá­gos műhelyének fontos művé­szeti és közművelődési szere­pét. Hatvan és Szentendre kapcsolata erősödik. Ennek jegyében mutatta be a mes­ter külön tárlatvezetés for­máiéban gyűjteményét a hat­van i’kraik, s adott ajándékba grafikai kollekc'ót a Hatvani Galócának. Ezúttal Monu­mentális táj című alkotásá­val szerepel, amely legújabb felisme-éseinek konstruktív összegzése. Pirk János állandó szerep­lője a hatvani tájképbienná- lén, díjat is kapott régebben. Most Balatoni fáj-at mutatja be. Hagyomány, hogy a rác­kevei—dömsödi baráti kör; Patay László, Vecsési Sándor és az idei bronzdiplomában részesült Bazsonyi Arany új művekkel szerepelnek a tár­laton, mintegy számot adva arról a szövetségről, amelynek jegyében a vizuális értékek természeti egysége válik fes­tői minőséggé. Felemelő Hock Ferenc Duna-látomása. Min­den tekintetben kiemelkedő alkotás, szinte érthetetlen, hogy nem kapott díjat. Sem most, sem máskor, pedig ran­gos, egyedi a művészete. A szentendrei festők közül Káka Ferenc, Buhály József. Orosz János képei is szerzőjük sa­játos törekvéseit jelzik. Bár Mazsaroff Miklós Miskolcon él. Nagymaros-a érzékelteti: valós élményét festette, nem­csak egy adott és kiválasz­tott ötletet. Bihari Sándor ké­Mazsaroff Miklós: Nagymarosi Dunakanyar pének meg azért örültünk, mert a piktúra által ritkán érintett vidéket, zsámboki tá­jat örökített meg. Utazók, felfedezők Érden, az egykori Wimpfen család kúriájában — amely hosszú ideig tanácsháza is volt, — helyezték el több mint egy esztendeje a Magyar Utazók, földrajzi felfedezők című állandó kiállítást. Száz­ezernél is több látogatója ér­zékelteti a sikert. Ez az ifjú­ság földrajzi érdeklődésé-ől tanúskodik, s arról, hogy lé­tesítése országos hiányt pótol. Aki ideérkezik, élményben részesül, mert gondos, kultu­rális kiszolgálást kap. Leve­gős rendezésben láthatja mindazt, ami Ázsiától az űrig, Julianus baráttól Farkas Bertalanig történt vállalkozó erőben, eredményben. Pom­pás a technikai felkészült­ség, — a látogató megnyom egy-egy gombot, s azonnal kö­vetheti az egyes expedíciók |útját. Minden összefügg egy­mással — századok gyűjtő­munkája érződik itt, a nem­zedékek egymástól kapták az indítást a nagyvilág tárgyi és szellemi : értékeinek felfede­zésében. Az is kiderül e fon­tos érdi gyűjteményben, hogy mindez valóságos patriotiz­muson és önzetlenségen, lele­ményen alapult, — nem jel­lemzi semmilyen kulturális „imperializmus”, amelyet egyes angol, francia, német múzeumokban tettenérhetünk. Aki itt jár, egyetemi színvo­nalú „földrajzórán” vesz, ve­het részt. Nem maradhat ki Rádiófigyelő egyetlen megyei iskolánk ki­rándulási programjából felke­resése, hiszen egyszerre él­mény, tapasztalat, tájékozó­dást nyújt, nemcsak örömet, tanácsokat is ad sokrétűsé­gével a pályaválasztásban. Várakozás Tavaly ilyenkor egy ország aggódott, hogy az elveszett festmények — Raffaello, Tin- to etto, Tiepolo — remekmű­vei megkerüljenek. Szeren­csére újra a Szépművészeti Múzeumban vannak, hamaro­san láthatók lesznek újra, de komoly várakozással tekinthe­tünk a Nemzeti Galéria kará­csonyi ajánlata elé. hiszen bemutatja Tornyai János fan­tasztikus körülmények között rejtőzött és szerencsésen elő­került —, több mint hétszáz festményét, rajzát. — olya­nokat is, melyeket a vásár­helyi mester Szentendrén al­kotott. V Losonci Miklós Feltárják az ősi romokat Várásatások A váci Géza király téren — a ferences kolostor helyén és annak környékén —, a XI. századtól a XVII. századig hataimas várrendszer húzó­dott. Egészen a legutóbbi időkig csak levéltári feljegy­zések, elsárgult rajzok adtak hírt erről az utókornak. Az ősi romok feltárására 1982-ben nyílt lehetőség, ami­kor e területen iskolaépítésre került sor. A feltáró munka — kisebb-n.agyobb megszakí­tásokkal —, napjainkig foly­tatódott, de még korántsem fejeződött be. A ta'.aj mé­lyéből, mind újabb, különbö­ző korú, érdekesnél érdeke­sebb kőemlékek kerültek a felszínre. Eddig — egyebek közt —, sikerült napvilágra hozni a várfal keleti vonulatát, s az építménynek egy-egy vég­pontját jelentő északi és déli tornyát. Rengeteg faragott oszloptöredékre, többek között egy XI. századi templom kő­emlékeire, egy három hajós bazilika oszloptöredékeire bukkantak itt a régészek. Az értékes leletek egy részét a nagyközönség is megismerhe­ti, többségét azonban, egyelő­re raktárakban helyezik el, ahol a feltáró munkát végző dr. Tettamanti Sarolta és Kő­vári Klára régész, művészet- törénészek és más muzeoló­gusok segítségével, most rész­letesen tanulmányozzák. Az eddig feltárt leletek azonban csak részleges isme­reteket nyújtanak az egész várrendszerről, ezért terve­zik, hogy a jövő nyáron to­vább folytatják az ásatásokat. Ezek célja, hogy a keleti vár­falszakaszt déli irányban összekössék, az ott található toronnyal. A váci várfeltárás nemcsak a tudománynak nyújt sok érdekes új adatot a település ősi történetéből, de idegenforgalmi szempont­ból érdekes és vonzó látvá­nyosságnak ígérkezik. K. Z. ENCIKLOPÉDIA. A rádió e havi tudományos összeállításá­ban — egyebek között — a Nagy Francia Enciklopédia megszületésének viharos tör­ténete is fölidáződött. Ez a ki­vételesen nagy jelentőségű mű, mely az európai gondol­kodást szinte teljesen átfor­málta. a francia felvilágosodás édes gyermeke. Pedig eleinte Szerény igények jegyében fo­gant. Néhány kiadó elhatároz­ta, hogy a Chambers szerkesz­tette, legismertebb angol lexi­kont rövidített változatában lefordítják franciára. Előbb egy abbéra bízták az átültetés munkáját, ám mikor elégedet­lenek lettek annak felszínes sok huzavonával járó munká­jával, új szerkesztőt választot­tak, méghozzá az akkor még alig ismert Denis Diderot sze­mélyében, aki kitűnően tudott angolul. A megegyezés után Diderot lángelméié szárnyat kapott, és elfogadták azt a javaslatát hogy írjanak az eredetit kibő­vítve és korszerűsítve egv ere­deti enciklopédiát a legtekin­télyesebb hazai és külföldi tu­dósok bevonásával. A vállal­kozáshoz megnyerte D’Alem- bsrt-t. a Francia Tudományos Akadénra tagját, matemati­kust. írót és filozófus*. Voltaire baráliát. aki társszerkesztőnek sz“’,ődött melléje. D'Alembert é’etútia szinte a romantikus regények néldáza- ta lehetett volna. Egy előkelő származású kalandornő és egy katonatiszt törvénytelen gyer­mekeként látotj napvilágot. A Saint-Jean le Rond templom lépcsőjén találták meg. majd egy szegény iparos asszony ne­velte. Apja azonban nem hagy­ta cserben. Titokban támogat­ta, gondoskodott neveltetésé­ről, s végül kora nagyszerű gondolkodóinak a sorába emel­kedett; jogot, orvostudományt, matematikát egyaránt tanul Vonzó egyénisége, széles körű tudása révén nagy tekintélyt szerzett melyet hasznosítani tudott az Enciklopédia szer­kesztésében is. Még Montes­quieu is írt egy cikket a mű­ben az ízlésről. Már az első kötet nagy port vert föl. A terjedelmes Elöljá­ró beszéd D’Alembert tollá­nak remeklése. Voltaire azt ir­ta róla. hogy a tudományok palotájának hatalmas és bölcs elrendezésű előcsarnoka. Hamarosan azonban a tá­madások pergőtüzébe került az Enciklopédia. A feudális kiváltságokkal, az állami és egyházi önkénnyel, a vallási fanatizmussal és a mindenféle dogmával pörbe szálló művel szembeszegültek a jezsuiták és a janzenisták. Később a pápa is elítélte és a megjelent kötetek elégetését rendelte el. Ám a francia gazdasági és állami életben egyre erősödő polgárság anyagi és mérték­tartó erkölcsi támogatása ha­marosan védősáncot emelt a vállalkozás köré. Már az első kötet megjelenése előtt Diderot tájékoztatója négyezer előfize­tőt toborzott, ami abban az időben példátlannak számított A MŰSORBAN elhangzott két kedves történet is. Az egyikben a főcenzor a király utasítása nyomán fölkereste a szerkesztőséget, és közölte, hogy rövidesen el kel] koboz­ni a kinyomtatott Déldányokat. sürgősen tüntessék el azokat. Igen, de hová? A szellemi rend szigorú őre szemrebbe­nés nélkül azt válaszolta, hogv szállítsák ideiglenesen az ő lakására. Ilyenformán a ki­szállt hatóság mindennek csu­pán a hűlt helyét találta. A másik esetben a jezsuiták es­tek .saiát vermükbe. A kiadó kibérelte eavik nyomdájuké*, és ott készültek a soron levő kötetek. Természetesen az Enciklopé­dia regényét néhány sorban bajos nyomon követni. Annak a huszonegy évnek a króniká ja. miközben a huszonnyolc kötet napvilágot látott, megle­hetősen rögös útról számólba* be. D'Alembert is megvált a szerkesztéstől, belefáradva a csatározásokba. Végül azonban a szent elhatározás és a ma­kacs akarat diadalt aratott Egész Európát sikerült nem­csak lázba hozni, hanem úi észjárásra is nevelni. Sz. E. MOZIMŰSOR DECEMBER «-TOL 13-IG A30NY MONOR 6— 8: Szép lány ajándékba* 6— 8: Jim Cralg 9—11: Jim Craig 9: Robinson Crusoe (du.) BUDAÖRS 9—H: Széplány ajándékba* í— 7: M^rla-nap* NAGYKÁTA 8— 9: Altatódal n^szágyon** G— 7: Katasztrófa 9: No, megállj csak! földön-égen I—II. (du.) 8— 9: Az idő urai (du.) 10—11: A szenzáció áldozata 8—11: A gonosz Lady** CEGLÉD, Szabadság NAGYKOROS, Arany János 6— 9: A kicsi kocsi 6— 9: A nagy zsákmány újra száguld (du.) 10—12: A kicsi kocsi A karatéző Cobra* újra száguld (este) 10—12: Sivatagi show (du.) NAGYKOROS, Stúdiómozi Harctéri regény* (este) 6— 9: Sivatagi show CEGLÉD, Kamaraterem 8— 9: Varazssapka (du.) 10—’2: BaTfácán 6—12: Itália bukása* 8— 9: Peti, a csodagyerek P1LISVÖRÖSVAR (du.) 6— 7: Ilalálcsanda** DA2AS 9: Tűzharc* 10: A nagy zsákmány 6— 7: Csillagom, halálom 8— 9: S.O.S. Concorde POMÁZ 10: Betyárok 6— 7: Egy tiszta nő I—II.* DUNAHARASZTI 8— 9: A tő szelleme* 10: Vassza I—II.* 6— 7: Szentivánéji szexkomédia** RÁCKEVE 8— 9: Volt egyszer egy 6— 7: Várlak Nálad vadnyugat I—II.* vacsorára* 9: A harmadik királyfi 8— 9: Grog* (du.) 10—11: Szentivánéji 10—11: Piedone Egyiptomban szexkomédia** DUNAKESZI, Vörös Csillag SZENTENDRE G— 9: ó. kedves Harry! 6— 9: A kurta farkú Peti cica 7— 9: Gyerekek a Kéktó (du.) hegyéről (du.) Gyilkosok utcája** 10: Kenyér, arany, fegyver »este) DUNAKESZI, József Attila 10—12: Indiánkaland Ontarióban* (du.) 9: Törvénysértők A tó szelleme* (este) 10: Ö. kedves Harry! 12: Ellopták Jupiter SZiGETSZENTMIXLÓS fenekét ÉRD 6— 7: Grog* 8— 9: naliás idők (du.) Szentivánéji 6— 7: Manhattan (du.) szexkomédia** (este) Pereoutty* (este) 10—11: Várlak Nálad 9: Tol találat vacsorára* 10—11: Holdtölte Texasban* FÓT TAPIÖSZELE 6— 7: A gonosz Lady** 6— 7: Játszani kell! 8— 9: Hét merész kaszkadőr 8— 9: Ez Amerika!** 10: Sztárok bűvöletében* 9: Keresztül a nagy vízválasztón ídu.) VÁC. Kultúr 10—11: A ragy álom** 6— 7: Kenyér, arany, fegyver GÖDÖLLŐ ídu.) Eltűntek az élők 6— 7: álmodozás (du.) között* (este) Vassza I—II.* (este) 8— 9: Játszani kell! 8—9: Az emberevő medve 10—12: Keresztül a nagy (du.) vízválasztón (du.) Pcreputty* (este) Pcrcputtv* (este) 10—12: A kurta farkú Peti cica ídu.) VÁC. Madách Imre Gyilkosok utcája** J2: Veronika Voss (este) vágyakozás** GYAL VECSÉS 6: Csillagok háborúja 6— 7: Nehéz fiúk 1—II. 8—10: A világgáment 7: A Birodalom visszavág királylány (du.) S—11: A Jedi visszatér 8— 9: Mária-nap (este) KEREPESTARCSA 10—11: Altatódal nászágyon** 6— 7: Hófehér* • 14 éven aluliaknak 8— 9: Arany a tó fenekén nem ajánlott. 10—11: Klapka légió • Csak 16 éven felülieknek. »

Next

/
Thumbnails
Contents