Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
1984. DECEMBER 1.. SZOMBAT 5 A kútfúró gép még téliesítve sem fér be a színbe Trencsényl Zoltán felvételei rűbb lenne, ha a közlekedési felügyelet előre, írásban közölné a vizsgáztatás feltételeit. Ne kelljen újabb és újabb fél .esztendőket várni, mert nem tudja az ember, milyen formájú lámpa, visszapillantó tükör felel meg az éppen érvényben levő előírásoknak. ÍV&gszáEIott barkácsolók Horváth András kocsija Túrán, vagy Cseh István nagykőrösi, önjáró méhkasa a maga nemében szintén tökéletes szerkezet. Nemcsak hogy megfelelnek tulajdonosaik gazdasági, műszaki igényeinek, hanem még állandó szórakozást is biztosítanak a megszállott barkácsolóknak. Ki tudja, nem lenne-e üdvösebb, ha valóban alaposabb felkészítéssel, rugalmasabb, segítőkész hozzáállással támogatnák ezeket a kezdeményezéseket az illetékesek. Hiszen egy ország kulturáltsági fokához az is • hozzá tartozik, hogy lakói milyen mértékben sajátították el a technikai civilizáció vívmányait. S akadnak lelkes, tehetséges emberek, akik javítják a kétbalkezesek lehúzta átlagot, jó lenne egyenes utat kiépíteni számukra, hiszen lehet, hogy Legón nevelkedett utódaink hamarosan már házi rakétát építenek. Márvány! Ágnes Alkoholtester ital ellen Tolatásvezetés rádióval Egyre inkább érezteti hatását, hogy a MÁV-nál is különös gondot fordítanak a dolgozók munkakörülményeinek javítására, a nehéz fizikai munka könnyítésére, a biztonság fokozására. Az erőfeszítések eredményességét a statisztikák is tükrözik: 1981 óta fokozatosan csökken a munkahelyi balesetek száma. Nemzetközi összehasonlításban a magyar vasutak üzemi baleseti helyzete a MAV-nál kedvezőbb személyi és technikai adottságú európai vasutakhoz viszonyítva is kedvező képet mutat. Az idén munkavédelmi fejlesztésre több mint másfél milliárd forintot fordítanak. Ebből mintegy 650 millió forint jut a munkakörülmények javítására. Egyebek között felújítják a szombathelyi, a Budapest Déli pályaudvari és a dombóvári vontatási telepek rekonstrukcióit; az itt levő műhelyekben fokozatosan megszüntetik a zsúfoltságot, s korszerű gépekkel teszik könnyebbé a munkát. Több helyen új műhelycsarnokokat építenek. Az elavult technológiák korszerűsítésére több mint 100 millió forintot, a veszélyek és ártalmak csökkentésére pedig csaknem ugyanennyit fordít a MÁV. Nagy figyelmet szentelnek a külső terek kellő megvilágítására, valamint a belső munkahelyek megfelelő hőmérsékletének biztosítására. A zajártalom csökkentésére elkülönítik a zajos munkaterületeket, illetve csendesebb gépekkel váltják fel a régieket. A biztonságot jelentősen növeli, hogy már egyre több helyen rádiós kapcsolatban állnak egymással a tolatást irányító vasutasok. A fizikai munka gépesítésére az jjdén majdnem 530 millió forint jutott, ám ebből csak a szinten tartást biztosíthatták, fejlesztésre nem volt mód. Mintegy kétezer villamos és pneumatikus kézi szerszámot, az üzemen belüli anyagmozgatáshoz számos villamos és dízelüzemű targoncát, a vasúti pályaépítésekhez és fenntartási munkálatokhoz hetven speciális kisgépet szerzett be, illetve gyártatott a MÁV. A munkavédelmi előírások érvényesítése érdekében szaporították az ellenőrzéseket. Űgynevezett alkoholtester berendezéseket is beszereztek az alkoholfogyasztók kiszűrésére. A megtett intézkedéseknek és a beruházásoknak köszönhetően tovább javult a MÁV üzemi baleseti helyzete. Október végéig ötvennyolccal kevesebb munkabaleset történt, mint tavaly, a súlyos esetek száma is jelentősen csökkent. Ez más kedvező hatásokkal is együtt jár, így például azzal, hogy eddig hat és fél ezerrel kevesebb munkanap esett ki betegállomány miatt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A festő életét felidéző emlékek Télelő a Szőnyi-házban Akad-e olyan látogató, aki Zebegényben járva ne keresné fel Szőnyi István házát? Ha akad is, bizonyára nagyon kevés. Az egykori Gresham- kör tagja, de hívták az irányzat képviselőit posztnagybányaiaknak is, alkotó életének nagy részét itt, a Duna játékos kedvű szögletében töltötte, a víz és a hegy ihletésér nek közelségében. Házát havonta több ezren keresik fel, természetesen jobbára nyáron, vagy a tavaszi hónapokban. Romhányi János és Mundi Mihály, a két nyugdíjas vasutas gyakran ücsörög mostanában magányosan a bejárat-^ nál levő üvegfülkében, amely előtt máskor egymás lábát tapossák a látogatók, a vevők, akik zebegényi képeslapot, Szőnyi-reprodukciókat, minikönyveket, képzőművészeti kiadványokat vesznek kirándulásuk emlékeként. A sötét, novemberi nappalokon ritkán kell- látogató miatt felkapcsolni a villanyt, körbemutogatni a festő életét felidéző emlékeket. Nem ázik be a kábel Emlékező műanyag- A Villamosszigetelő és Műanyaggyár az idén várhatóan mintegy félmillió dollárral, több mint kétfnillió dollárra növeli exportját. Termékei közül döntő részben a hőre zsugorodó csövek és a műanyag akkumulátor edények találnak külföldön vevőre. E két nagy termékcsaládjuk hagyományos vásárlói finn, görög, jugoszláv, az NSZK-beli és svájci cégek. Űjabban Ausztriában és Hollandiában is kelendőnek bizonyultak a műanyag akkumulátorházak. Az akkumulátorházak korábbi kemény gumi helyett polipropilénből készülnek, ami minőségjavulást eredményezett — a műanyag edények jóval tartósabbak és tetszetősebbek. Egyben a gyártás korszerűbb, gazdaságosabb. A járművek energiaforrását tároló műanyag házakból ma már teljes egészében, minden méretben kielégítik a hazai igényeket, emellett számottevő exportra is jut. A hőre zsugorodó csövekből, ha a teljes választékot nem is, de a keresettebbeket már szállítani tudják hazai partnereiknek. Ezeknek a műanyag csöveknek az a tulajdonságuk, hogy hő hatására mintegy emlékezetből visszanyerik korábbi alakjukat, így kiválóan alkalmasak különféle szigetelésekre. A termékcsalád már eddig is számos újdohsággal bővült, megkönnyítve a villanyszerelők munkáját. Az idén megkezdték a postai kábelek szigetelésére alkalmas csövek gyártását, amit nagy várakozás előzött meg. A légmentesen záró műanyag burkolat biztosítja, hogy a postai kábelek semmilyen körülmények között sem ázhatnak be. A tervek szerint jövőre a kábelek régebbi külső 'védőburkolatának javításához is készítenek majd ilyen anyagokat. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár e két tér méhcsaládja minőségi és műszaki színvonalának elismerésekért 'elnyerte a Menedzserek Nemzetközi Klubjának nemzetkö;: technológiai díját. Dankó László házának minden tégláját ez a Jármű szállította Horváth András magánjáró munkagépe nevenincs győztes G ondolkodom: lefrjam-e a nevét? Cgy döntök, hogy nem teszem, sőt, azt sem írom meg, hogy mely szakmában aratott dicsőséget. Már sejthetik, a névtelenség ezúttal nem vétkest, bűnöst „menekít” az ismeretlenség homályába, hanem épp ellenkezőleg — egy országos szakmai verseny győztesét. Munkahelyének vezetői áradoznak róla, rátermettsége vitathatatlan, büszkék rá, hogy náluk dolgozik, ö maga legszi- veseboen elbújna, amikor jöttömről értesül. Elege volt a reflektorfényből. Több versenyen nem indul, ne is számítsanak ra. Először meglepődöm, majd beszélgetésünk végén érten! kezdem. Nos, ezért az inkognitó. s tulajdonképpen ezért született ez a jegyzet is. Hiányzik a versenyszellem munkahelyeinken. Nehogy azt higgye bárki is, hogy a hajdanvolt kirakat- sztahanovisiákat, az ötvenes évek manipulált bálványait sírom vissza, dehogy! Am ügy tűnik, a fürdővízzel kiöntöttük a gyereket, szürkeségre kárhoztatva ezzel a mesterségek nagyjait. A művészeti életben majdhogynem természetes a rivalizálás, a kiváltságosokat azonban aktív irigység fogja közre, amelyik csak részen a „miért épp ő?” kérdésre adandó válaszokat firtatja, nagyobbik hányada azt jelzi; olyanná keli válni, mint amilyen ő. Ezen természetesen nem az ötletmásolást, az üres utánzást értik, hanem önmaguk tehetségének munkával párosult fejlődését — azaz, rövidebb szóval: az igyekvést. A gyárakból, üzemekből mintha kiveszett volna a pozitív versengés, holott azért a mindennapi munkának igenis vannak hősei! Az a fiatalasszony, aki szinte könyörög, hogy ne írjak győzelméről, imádja mesterségét, hivatásnak tekinti azt a szakmát, amely cseppet sem divatos, s a többség inkább a kenyérkeresetet látja benne. A többség pedig jobbára passzívan irigy. A gyárban a versenyt nyilvánosan meghirdették, rendben lebonyolították, ahogy az országos vetélkedő helyszínén sem volt bundázás. A győztesnek azonban saját munkahelyén éppen kollégái nem gratuláltak. Sőt, jó ideig nem is szóltak hozzá. Mintha első helyezésével megsértette volna őket. Mintha az országos dicsőség munkájukat minősítette volna: lám, hol vagytok ti tőlem? A műhely nem futópálya — hangzik az ajkbiggyesz- téssel fűszerezett kritika, miszerint nincs itt helye semmiféle versenynek, a becsületes munka nem roham a győzelemért, hanem kitartó iparkodás, nyolc óra, amelyet ki-ki képességei szerint tölt el — a teljesítmény lenyomatát őrzi a munkabér, minek még a dobogóra is felállni? Az országos verseny első helyezettje örül a néhány ezer forintos jutalomnak, titokban talán büszke is, de a nyilvánosságot, a közszereplést nem vállalja. Holott ez lenne az erkölcsi megbecsülés egyik nélkülözhetetlen kifejeződése, hiszen helyeselhető törekvés, hogy ne csak azt Ismerje meg az ország- világ, aki lekezel egy labdát, hanem azt is, aki egy szürkének hitt szakmának kölcsönöz némi ragyogást. A győztesre azonban ferde szemmel néz a kollektíva. Megértem őt: matematikailag kiszámítható, hogy kevesebbet ér a pillanatnyi népszerűség, mint a hosszabb távú kitaszítottság. A műhelyben egyébként nincs baj, jó a közhangulat, kevés a vita, az ellenségeskedés. Mindenki hajt, de természetesen a több pénzért, a vastagabb fizetés) borítékért, nem holmi győzelmi babérokért! Az ábécésorrendben osztott Kiváló dolgozó jelvényekkel megbékéltek, a kitüntetések átadása után még köszöntik is egymást — talán éppen az ábécésorrend miatt. A másfajta dicsőség azonban — úgy tűnik — fölborzolja a kedélyeket. Elszoktak attől, hogy a gyári munkás nem valamiféle szokványkérdésre válaszol, nem az „egy a sok közül” értekezleten kérik ki a véleményét, s nem is brigádgyűlésen jelentkezik felszólalásra. Elszoktak attól, hogy az egymás közötti különbség nem csupán jövedelmük különbözőségében (ha egyáltalán van Ilyen) ölt .testet. Elszoktak ügyességük, szorgalmuk, tudásuk másfajta honoráriumától. Azt érzik, hogy erkölcsi sikert csak úgy könyvelhet el valaki, ha a többit a mélybe nyomja, munkáját leminőflti. Elszoktak attől, hogy vesztesek legyenek. — Csakhogy a győzelemre is esélyes mindenki! És ez az a forrás, amely a versenyt élteti! Érdemes ezzel közelebbről megismerkedni, s szerintem: nem csupán a sportpályákon! TAMÁS ERVIN Kölcsönért jó állást ISSIHÁeS®« Vígh János traktorát szállítás igénye hívta létre vánt eredményt, a dolog neheze mégis csal; ezután következett. A következő szerkezet Meúveczky László kútfúró gépében szinte csavaronként szedte össze az alkatrészeket » Alkotni, a képlékeny | anyagból célszerű, hasznos | tárgyat létrehozni öröm. ft Gyermekeink kreativitását ff már tudatosan fejleszti az 'f iskola, s természetes egy- íf szerűséggel áll össze kezük £ között a Lcgó millió apró ^ alkatrésze működőképes i szerkezetté. Eltelt négy tél Valószínű, hogy riportunk 'szereplőinek egyike sem bíbelődött gyermekkorában a méregdrága; összerakható játékokkal. Nem is az iskolapad- ‘bap sajátították el a részek és az egész kapcsolatának, műkö- '• elésének ' ismeretét. Inkább nyughatatlan lelkűk, vállalkozó szellemük, hajtotta őkét, s a kényszer, hogy elhagyják a Járt Utat, s az ipar termékeinek megvásárlása helyett ma- . guk konstruáljanak gépeket, Járműveket. A szorgos, ügyes kezek munkája ’nyteWán 'lszülető masinák frappáns magadásai, szellemes ■ újításai péha még a szakem- "bereknék Is (meglepetést okoznak. Papp László, a Pest meggyel Tanács közlekedési osztá- ; Jvának előadója éveken át Vizsgáztatott ilyen j árműveket. •t—; A gazdaságban, a ház körül hasznosítható lassú járművek, munka gépek létrehózásá- ' hóz hálunk kell kérni összeépítés! engedélyi A rendelet .szerint teherbírásuk legfeljebb három, tonna, sebességük 25 kilométer/őra lehet. A háztáji földek megműveléséhez, a takarmány, építőanyag szállításhoz sokan gyártanak maguk ..ilyen szerkezeteket, mert a .forgalomban ritkán és drágán kaphatók ezek a keresett termékek, •' Vizsgáztatásukhoz .mérnök által elkészített műszaki dokumentáció, s a KRESZ előírásainak betartása szükséges. ■ Mérnöki diplomával a megkérdezettek egyike sem rendelkezett; A gyakorlati munka során ázohban ennek senki sem látta ■ hiányát: Igáz, Med- ipczky ,László túrái kútfúró ' mester négy telet töltött a Szakmájához szükséges kútfúró gép megépítésével, s többfáié, műszaki megoldással kísérletezett, mire elérte a ki* — A vizsgáztatáshoz már nem tudtam magam megcsinálni a tervdokumentációt. S a közlekedési felügyelet sem tudott senkit ajánlani, aki elvállalta volna az összes áttételi viszonyt, számításokat tartalmazó műszaki leírás elkészítését. A környéken élő ismerős mérnökök közül sokan kísérleteztek ugyan ezzel, de egyiknél? sem tartozik a gépészet a szakterületéhez. Nehéz elhinni, de tény: tovább tartott a tervdokumentáció megszerzése, s a vizsgáztatás, mint a gép megépítése, pedig ahhoz hónapokat töltöttem anyagbeszerzéssel, Salgótarjántól Székesfehérvárig bejártam az ösz- szes MÉH-telepet, autóbontót. Traktor-motor-autó A túrái ezermester mégsem veszítette kedvét a váratlan akadályok, technikai nehézségek láttán. Bár kilenc évet vett igénybe, míg az elképzelt masina valósággá, majd hivatalosan engedélyezett munkaeszközzé válhatott, udvarán már ott áll a következő szerkezet. Motoros szállítójárművének feltehetően már egyszerűbb életútja lesz. Perbálon Vígh Jánoséké a legszebb traktor. S bár sokan vásároltak a faluban hasonló célú, gyári munkagépeket, gazdája szerint a téli, fagyos időkben nem egy az ő segítségére szorul. — Az állattartás, a takarmányszállítás tette szükségessé, hogy munkához lássunk, de a masinával lehet szántani, s még sok kerti munka elvégzésére is alkalmas, fíem volt könnyű feladat a Volga személygépkocsi, Pannónia motorkerékpár é§ az. AÍTZ traktor alkatrészeit egymáshoz illeszteni,. de szívesen.,, örömmel csináltam, egész életemben vonzottak az ilyen feladatok. Nehéz vizsgáztatni Biatorbágyon Dankó László kocsija elsősorban nem esztétikai értékéivé! dicsekednek — Építkezni kezdtem 1977- ben. Azon a télen, egy hónap alatt összehoztam a járművet. Csak a pincéDől, a 200 köbméter kitermelt föld elszállításával mar benozta az árát, de az egész család tüzelőjét, építőanyagát ez szállítja már éveit óta. Az utóbbit csak titokban, tette hozzá. A billenős piatójú kis teherautót ugyanis neki is csak hat év után, tavaly sikerült levizsgáztatnia. — Amikor annak idején, a próbaúton megállított minket a rendőrjárőr, a bírság mellé még néhány fenyegető szóval i.s ellátott bennünket. Azt mondta szétfűrészelteti a masinát, ha még egyszer kimerészkedem a forgalomba. A vizsgáztatás azonban akárhogy igyekeztem, nem ment könnyen. Hol a szabályzók változtak, és újra meg újra át kellett alakítanom a járművet, hogy eleget tegyel? a követelményeknek, hol a vizsga maradt el. Jóval egysze< >
