Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-04 / 284. szám
r.orcununisiák számvetése Naponta példát kell mutatniuk Meglehetősen nehéz helyzetben volt a vezetőség, amikor elkészítette a beszámolót az elmúlt öt esztendő ■munkájáról. Ügy is mondhatnánk 4-j-l évről volt szó, hiszen 1983. december 31-ig még két pártalapszervezet (járási hivatali és monori tanácsi) működött. Az átszervezés után jött létre a kettőből a Monor városi jogú nagyközségi közös tanács pártalapszervezete, amely jelenleg negyven tagot számlál. Ám, hogy milyen heterogén az összetétele, azt bizonyítja, hogy a tagságnak csak valamivel több mint a fele kifejezetten tanácsi dolgozó. A többiek? Kívülállók — illetve a társ- és társadalmi szervezetek munkatársai. Élű gondok Kovács Éva párttitkár reálisan elemezte a múlt és a jelen eredményeit, fellelhető gondjait. Különös hangsúlyt kapott benne az idei feladatok értékelése, megállapítva a tényt: az átszervezés befejeződött, de 11 hónap elteltével is vannak élő gdndok, amelyek megoldása nem késhet soká. Az egyik legsürgősebb teendő az elvándorlás megállítása az apparátuson belül. Arra törekedtek, hogy a nagy jelentőségű változást az állampolgár ne vegye észre egy pillanatig sem. örvendetes, hogy az osztályok munkája össze- hangoltabbá vált, kifejezésre jutott segítő, ellenőrző tevékenységük. Ugyanakkor még gyorsabban kell a jövőben intézni az ügyeket, törekedni szükséges a 30 napos határidő betartására. A beszámoló után elsőként COblös lmréné ismertette az elmúlt öt esztendő fejlesztési, beruházási eredményeit a városkörzetben. Különösen figyelemre méltó eredmények születtek a társadalmi munkák területén: az elmúlt Öt évben — várhatóan — 313 millió forint értékűt teljesítettek a gazdasági egységeik és a lakosság. Dr. Erdélyi Lajos, a szak- szervezetben dolgozó kommunisták helytállásáról szóit elismerő szavakkal. Elmondta. hogy az szb a jövőben is számít a párttagok cselekvő támogatására. Így elérhető, hogy tovább emelkedjen a tartalmi munka színvonala. — Szükségesnek tartom, hogy a kommunisták véleményeit jobban megismerjék a felsőbb pártszervek ■ is — fogalmazott Varga Pálné. — Az utóbbi időben mintha hiányozna a pártos kiállás a kommunisták egy részétől, harcosabban kellene fellepniük a visszahúzó jelenségek ellen. Nem elhanyagolható a meggyőző munka erősítése, a pártrendezvények rangjának emelése sem — hangsúlyozta Varga Pálné. Rágyánszki Pál tanácselnök inlcáhb az idei esztendő tapasztalatainak tükrében szólt hozzá: — A szemlélet változóban van, de még mindig fellelhetők negatív jelenségek. Az újjászervezett tanácsi apparátust képesnek tartom a feladatok megoldására. A fluktuáció zavart okoz, jó lenne, ha megállna ez a (kedvezőtlen) folyamat. A kommunistáknak mindennapi szorgalmas munkával kell példát mutatniuk, az új dolgozók beilleszkedésére is szükséges odafigyelniük. A tanács nem egyszerű munkahely, az ott dolgozók munkaideje csak papíron fejeződik be délután ötkor. Mi a választópolgárok érdekeit képviseljük, minden tanácsi dolgozónak példát kell mutatnia a magánéletben is... Útrava'ó A beszámoló taggyűlésen részt vett és felszólalt dr. Soltész István, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának politikai munkatársa. Hozzászólása egyben útravalót is jelenthetett a tanács kommunistáinak. Először arról szólt, hogy az 1983—84-es esztendő kiemelkedő jelentőségű volt a mo- noriak életében is. Kialakultak a várossá nyilvánítás minimális fettételei, mégsem lett város Monor sem. Ilyen körülmények között minden elismerés megilleti az apparátust, amely igyekezett színvonalasan ellátni feladatát. Szükséges azonban már előre is tekinteni, hiszen jelentős események előtt állnak a tanácsiak. A közigazgatás átszervezésének előnyei a jövőben még élesebben fognak kibontakozni. Szükséges a népképviseleti szervek továbbfejlesztése, a jövő évi általános tanácsi választások megfelelő előkészítése. Az új választási törvény alapján az 1985-ös választások a korábbinál demokratikusabb fórumot teremtenek az urnákhoz járuló állampolgárok részére. Ez önmagában még nem jelent előrelépést, csak akkor, ha az érdekeltek élni is tudnak (megnövekedett) jogaikkal, lehetőségeikkel. Alkotókészség Az önállóság növelése, a térségi szemlélet erősítése hosszú távra szóló, bonyolult feladat. Törekedni kell az alkotókészség kibontakoztatására nemcsak a tanácsoknál, hanem a településeken is. Mert már sokszor bebizonyosodott, a jó ügy érdekében nem nehéz megnyerni a lakosság széles rétegeit. Gér József Kulturális program Ecseren, ma 18 órától; a népi tánccsoport próbája. Gyomron, ll-től: Játszunk a kezünkkel, a tárgyakkal és a bábokkal című gyermek- műsor a Figurina Bábszínház előadásában. A belépődíj 10 forint, 16-tól: asztalitenisz, 17- től: autóvezető tanfolyam. Monoron, 15.30-tól, 17-től és 18-tól: művészi torna. Mozi Maglódon, a művelési házban, 16.30-től: Timur és csapata, 18.30-tól: Á nyolcadik utas: a halál. Monoron, 18-tól és 20-tól: Szentivánéji szexkomédia. Vecsésen, 17.30-tól és 19.30- tól: Biciklitől vaj ok. OR A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1984. DECEMBER 4., KEDD Oyégyszerbotegségsk A közérzetünk sem javul tie Érzékenyek, ha az egészségükre! van szá '/ Gyógyszertár: „A beteg- ősegek megelőzésére és gyó- Ő gyítására rászorulókat Ő gyógyszerekkel, szérumok- ^ kai, gyógytápszerekkel, kö- ^ tözőszerekkcl és gyógyásza- í ti segédeszközökkel látja í el.. (Idézet: Az Egészségügyi ABC című könyvből.) Középkorú férfi nyújtja a receptet a monori 1/48-os számú, Vörös Hadsereg utcai patika gyógyszerészének. — Sajnos, nincs Andaxin, szíveskedjen más gyógyszer- tárban megpróbálni. Az ígéret A vényt átadó K. István monori lakos. — Most mihez fog? — kérdezem. — Sajnos, nem tudom. Már több gyógyszertárban próbálkoztam, mindenütt. Igaz, kedvesen, de csak tanáccsal tudtak ellátni. Nekem meg éppen erre a gyógyszerre van szükségem. Eddig Mellerilt szedtem, alig kát hete tértem át aa Andaxinra, pszichiátriai kezelést kapok, szigorúan tartanom kell magamat az előírt gyógyszerezéshez. A gyógyszertár vezetője: Csernai Mária, sajnálkozva tárja szét a karját. — Nagyon nehéz dolgunk ügyfélfogadás a tanácsnál Mindenkinek más a taktikája Mire az év végéhez érkezünk, úgy látszik, tudatosul végre, hogy a monori tanács a volt járási hivatal épületében székéi. Kevesebb az utcán tanácstalanul tébláboló és kérdezősködő állampolgár — s mintha zsúfoltabbak lennének a tanácsi folyosók. Úrvezetők Ezen a közönséges szerdai napon is ügyfélfogadás van. Kerékpárok hevernek egymáson, a két szál vastámasz tetején, s a falnak támogatva is egy-agy. Kocsit, mely a legteljesebb nyugalomban parkolna a tanácsház előtti parkrész gyepén, most nem látni. Oka lehet ennek — mondja is később a szabálysértési előadó, hogy az utóbbi időben több eljárást is kezdeményeztek az úrvezetők ellen, akik annyi fáradságot sem vesznek, hogy a közút túloldalán levő parkolóhelyen álljanak még. A földszinti folyosóra nyíló ajtópár mögött füsttenger — Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága jó férjem, édesapánk, nagyapa, Knul János temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút és virágot helyeztek, mély gyászunkban osztoztak. A gyászold család. és aki látta már ügyfélfogadási napon kívül is a tanácsházát, az meglepődik a tömeg láttán. Sor áll a gyámügyesek ajtaja előtt, sor a lakásügyeknél, a lakcímbejelentéseknél, az építési és telekügyeknél. Egy nehezen mozgó, fehér bajuszos öregember hol egyik, hol a másik ajtó elé ballag. — Nézd, már megint itt a Pista bácsi! — löki meg egyik várakozó a másikat. Pista bácsi, ahová bejut, ott elpanaszolja: ledőlt a viskója, jön a tél, pénze sincs, hová legyen? Feliratkozik a segélyezendők közé, aztán bebotorkál a lakásügyi főelőadóhoz. Ismerik már, kérdés nélkül is tudják, hogy a szemétbánya közvetlen szomszédságában lakik, a legválogatot- tabb hulladékok hegyeivel körberakott vályogviskójának egyik oldala kidőlt. A jószerivel jövedelem nélkül élő öregnek honnan akasszanak le egy szükséglakást? Van hozzá hasonló ügyfél másik is, öregember, aki bár hosszú életének több évtizedét munkaviszonyban töltötte, mégis a Cinka Panna utcci putriban maradt, amelyik most már végképp felmondta az eső és szél elől oltalmazó szolgálatot. Hálás szívvel mondunk 'köszönetét mindazoknak, akik drága jó nagymamánk, özv. Horti Jánosné temetésén Monoron részt vettek, mély gyászunkban osztoztak. — Gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik a szeretett férjet és édesapát, Horváth Jenőt utolsó útjára elkísérték, sírjára."koszorút, virágot hoztak és együttérzésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Horváthné Török Judit és a gyászoló család. Meleg kilincsek — Pista bácsi, vannak magának gyerekei? — Hogyne lennének, tizenkét unokám is van nekem. A gyerekeim mind börtönben, nem számíthatok én senkire — mondja az öreg szakadozott szavakkal, nagy szünetekkel. A hatósági osztály helyettes vezetőjén látszik: a délelőtt utolsó negyedóráiban már nagyon fáradt. Pedig hol van még a félfogadási nap vége! Irodája ajtajának kilincse meleg, „melegváltással” van forgalomban az íróasztal mögötti szék is. Egyesek a kifárasztás szabályos technikáját alkalmazzák. Megjelenik a család minden szerdán, a családtagok egy része segélyért áll sorba, más részük újra meg újra lakást kér. És mindig el kell mondania az ügyintézőnek — udvariasan — ugyanazt. Hogy már felvették őket a listára, hogy bérlakás nincs, hogy jó lenne, ha megpróbálnának telket igényelni és építkezni, hamarabb jutnának fedélhez ... De így is előfordul, hogy ha az első három kopogtatás után a tanács „még mindig nem volt képes lakást adni”, az ügyfél felháborodva mondja: — Hát hiszen pedig maguk miatt mentem el dolgozni! Vannak azután „szabályos” ügyfelek is. Egy fiatalember, kezében egy papírosoméval és egy külön cetlivel hol itt, hol ott vár. Építkezni szeretne, és alighanem joggal panaszolja: — Az ember beadja a szükséges papírokat, várja, hogy kiértesítsék. S amikor hiába várja, bejön érdeklődni, akkor közlik, hogy ez meg az még hiányzik. Beszerzi a papírokat is és megint vár... Én azt hiszem, országosan gond lehet ez, s rengeteg időpazarlással jár. Nem lenne ésszerű a hatóságnak összeállítania egy listát, amelyet a kezébe nyomna minden építkezni szándékozónak, aki ezt végigolvasva pontosan tudná, mit kell csinálnia? Könnyebb lenne ezzel az ügyintézők dolga isi Ilyen Jista azonban sajnos nincs, így hát várunk tovább, s mivel a hosszú várakozást valamivel csak ki kell tölteni, beszélgetünk. Van aki okosabbnak látja felkeresni valamely környékbeli vendéglátóhelyet addig is, míg sorra kerül — nem lehet véletlen, hogy ők „alkoholos” idézéssel érkeztek. A füst egyre sűrűbb lesz a folyosón, a gyámügye- sek ajtaja előtt nyűgösek a gyerekek. — Itt az ember azért vár türelmesebben — mondja egy férfi — mert tudja, hogy ha sorra kerül, az ajtó mögött mindjárt elmondhatja a dolgait. Nem tolakszik elé senki, mindenki kivárja a maga sorát. De tegnap a Forrás Áruház pénztára előtt csak figyeltem, és ment fel bennem a pumpa: egy közismert, fiatal kis orvos, a kosarát megpakolva, kikerülve az idős asz- szonyok, gyerekes anyák sorát, a legtermészetesebben ment oldalra és a legtermészetesebben előre is vették. Pedig a megpakolt kosárral aligha életet menteni rohant. Én ezt dr. Z.-ről (s itt elhangzik egy idősebb, tekintélyesebb orvos neve) nem tudnám elképzelni, mert biztos vagyok benne, hogy hasonló esetben a sor végére állna. A folyosó ezzel a röpke társadalmi vita színterévé válik: ki mit engedhet meg magának, hol válik irritálóvá presztízsok és intelligenciahiány? Töltődő sorok A műszaki előadók térképet cipelnek. Álmosan üldögél egy öblös székben a piaci helypénzszedő. Fogynak a régi várakozók, újakkal töltődnek a sorok. A monori nagyközségi közös tanács földszinti folyosóján ezen a közönséges szerdai fogadónapon közel százan vártak, beszélgettek, kopogtak, elégedetlenkedtek, dicsértek, vagy szidtak — reggeltől késő délutánig. K. Zs. van. A tévében elhangzott Hírháttér műsor óta, amely — többek között — a gyógyszerhiánnyal foglalkozott, a betegek szinte nekünk szegezik a kérdést: hát nem javult a gyógyszerellátásil Mert azt ígérték! — Most mit mondjak? Az igazság az, hogy van vagy 100—120-féle gyógyszer, amely jelenleg nem beszerezhető. Ez persze nem, úgy értendő, hogy nem tudunk mást adni helyette, ha aa orvos mást ír fel. De vegyük például a szívbetegeket. A Corinfar a legkeresettebb gyógyszer jelenleg hiánycikk. Az időseknek nem tudunk adni Cavintont, Dope- gytet. Most éppen Depressant kaptunk, de mire ez a cikk megjelenik, lehet, hogy már nem lesz belőle. Gyors segítség — A legsajnálatosabb eset azonban a napokban történt. Cilemált akart beváltani egy cukorbeteg. Sajnos, azt kellett mondanunk, hogy nincs. Majdnem sírva ment el. Olyan beteg volt, akinek a szervezetét csak ezzel a gyógyszerrel lehet stimulálni, beállítani az inzulintermelést. Mit tehettünk? Visszaküldtük a gyógyszert felíró orvoshoz. — Ügy véli, hogy az ígérgetésnek nincs fedezete? — Azt nem mondanám. De megfontoltabban kellene nyilatkozni, mert a lakosság — s elsősorban persze a betegek — nagyon érzékenyen reagálnak mindarra, ami az egészségüket érinti. Nagyon nehéz nekünk itt, ilyen körülmények között, dolgozni. Közérzetünk bizony nem a legjobb, amikor „nemet”, „nincsent” kell mondanunk. — Általában milyen a gyógyszer- és a hozzá kapcsolódó ellátás? — A legszélesebb skálájú, ha ezeket az anomáliákat leszámítjuk. Jelentős a magisztrális — vényre kikészített — gyógyszerellátás. Ez helyi sajátosság, mert a kialakult szokás szerint a nagyobb _ értéket jelentő állatgyógyászati és rendelőintézet-ellátás a másik (főtéri) gyógyszertárban bonyolódik. — Mi jelenti a legtöbb feladatot? — Gyermekgyógyászati, kanalas gyógyszerek és kenőcsök, a bőrgyógyászatban felhasznált egyedi gyógyszerek elkészítése. Ezt megvárhatja a beteg, az elkészítés idejét igyekszünk minden esetben lerövidíteni. — A létszám, a szakképzettség megfelelő? — Négy vizsgázott állandó asszisztens, két nyugdíjas as>- szisztens és egy bedolgozó nyugdíjas gyógyszerész biztosítani tudja a folyamatos ellátást. Segédmunkaerő azonban hiányzik. — Az ásványvízellátás? — Fagymentes időben jő, a FÜSZÉRT ekkor szállít. A fagyos téli időben, tárolási gondjaink vannak, amelynek megoldásához segítséget várunk. Brigádban Íme a kép a monori „kis gyógyszertárban”, ahol a Ka- bay János bronzkoszorús szocialista brigád nagy lelkiismé-. retességgel látja el feladatát, még akkor is, ha egy-egy fontos gyógyszer hiányát — sajnálattal, de közölni kell. Ilörömpő Jenő Szelepházak szelencéi A Ferroclektrika Ipari Szövetkezet maglód! üzemében készíti? a hőmennyiségmérő berendezések szelepházainak úgynevezet tömszelencéit. Képünkön: Parádi József esztergályos láthat: munka közben Hancsovszki János felvétele (ISSN Sitt—2S31 (Monori Hírlapi
