Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 306. SZÄM 1984. DECEMBER 31., HÉTFŐ Rákosvölgye Termelőszövetkezet A fiatalok és a gépesítés Hazánk számos termelőszö­vetkezetének ma is nagy gond­ja a tagság kiöregedése. Kü­lönösen ott nehéz a helyzet, ahol gépesítéssel tovább már nem lehet pótolni a kétkezi .munkát, a fiatalabbakat pedig nem vonzza a mezőgazdasági munka. Tapasztalható az is, hogy a fiatalok eleve csak a gazdaságok melléküzemeiben vállalnak munkát. Szá'lítmányok Vannak azonban olyan szö­vetkezetek is, amelyekben az alap- és a melléktevékenység jól kiegészíti egymást. Ilyen gazdaság a péceli Rákosvöl­gye Termelőszövetkezet. Ami­kor ott jártunk, s erről ér­deklődtünk, éppen a szalon­cukor-szállítmányokat indí­tották útnak. De ne vágjunk 1 a dolgok elébe. Dr. Czerván Márton elnöknek feltettük a másutt ijesztőnek ható kér­dést: Közel a főváros — Jelent-e gondot a szö­vetkezetnek a tagok kiörege- dése? — Ilyen problémánk nincs. Közel vagyunk a fővároshoz, hamarabb kapunk munkaerőt. Jelenleg is hatszáznál több a 35 éven aluli kétezres lét­számunkban — válaszolta az elnök, majd arról szólt, mit ért az alaptevékenység magas szintjén. — A segédüzemekhez ké­pest aránytalanul kicsi a lét­szám, ami a szinte tökéletes gépesítettséggel magyarázható. A 150 ezer tojó tyúkkal (napi 100 ezer tojást adnak!), mind­össze tizenöten foglalkoznak. A tízezer sertéssel és hét­száz anyakocával csupán negyvenen. Alkotó ifjúság Ha levethetné béklyóit lását, az alkotások hasznosí­tását és a teljesítmények ará­nyosabb elismerését. Éppen ezért több vállalatnál kísér­letet folytatnak a pályázat vállalkozási alapon történő bevezetésére. Hasonló kísérle­teket kezdeményeznek több mezőgazdasági nagyüzemben :s. Vállalkozási alapon A közös érdekeltséget fo­kozná, ha az alkotás eredmé­nyéből a' létrehozón kívül a KISZ-szervezet is részesülik. Érdemes lenne fontolóra ven­ni továbbá, hogy az illetékes részlegvezetők miképp része­sülhetnének a megvalósított pályamű hasznából. A kibőví­tett érdekeltség minden bi­zonnyal elősegítené a fiatalok munkáinak révbe jutását. Ma még az alkotások er­kölcsi elismerése sem tökéle­tes. Csak kevés helyen jelent rangot, dicsőséget a mozga­lomba bekapcsolódni. Gyak­ran a munkák értékelése sem a kollektíva előtt történik, és az üzemi sajtó is ritkán nép­szerűsíti az alkotó fiatalokat. Remélhető, hogy a vállalko­zó vonások erősítésével sike- i üi a mozgalmat megszabadí­tani a béklyóitól és az Alko­tó ifjúság pályázat a jövő­ben még inkább a fiatalok szakmai kibontakozásának rangos fórumává válik. Vetélkedő az anyagról Értem a természetet címmel országos vetélkedőt hirdet az 1984—85-ös tanévre a KISZ KB Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal és a TIT Természettudo­mányi Stúdió. A versenyen részt vehet min­den olyan középfokú oktatási intézményben tanuló diák. aki érdeklődik az élő és az élette­len természet iránt. A verseny témaköre: az anyag szervező­dése. A tanintézeteket háromtagú csapatok képviselhetik, egy is­kolából több csapat is nevez­het. A vetélkedő kétfordulós. A döntő írásbeli és szóbeli kérdésekből ál}. A nevezési ha­táridő 1985. január 15. A ne­vezéseket a TIT Természettu­dományi Stúdiójába (1113 Bu­dapest, XI.. Bocskai út 37.), kérik beküldeni, az iskola ne­vével és címével. — teljesen gépesítettük a szántóföldi munkát is. A trak­tortól a kombájnig, minden­fele gépből van elegendő, 'te­herautóinkat nem is tudjuk kellően kinasználni. Megjegy­zem, ezeket a járműveket mi magunk javítjuk. A magas fo­kú gepesítettsegnek az az eredmenye, hogy a szántóföl­deken nincs gyalogmunkás, s kevés a nő. A gyengébb nem képviselőit a kertészetben, a csomagolóüzemben, valamint az adminisztrációban foglal­koztatjuk. Fizikai dolgozóink hetvan-nyolcvan százaléka szakmunkás. Kis halak — Említette a csomagolást. — Állami vállalatokkal mű­ködünk együtt. Negyvenezer négyzetmeter aiapterületű raktárainkban a Raviill, a Phylaxia és az Orion tárolja termékeit. Egész évben cso­magoljuk a szaloncukrot, amit szintén itt raktározunk az év végi kiszállításig. — Milyen melléküzemeink vannak még? Van sóder- és homokbányánk, lakatosüze­münk, hűtőházunk, malmunk, tápkeverőnk (szükségletünket magunk fedezzük, sőt a ház­tájiba is adunk), kovácsmű­helyünk, s bedolgozó vasa­saink. A melléküzemág után is­mét az alaptevékenységhez, tértünk vissza. Méghozzá egy mostanában sokat emlegetett kultúrához, a zöldséghez. Er­ről azt mondta el az elnök, hogy ők sem -képesek verseny­ben maradni a kistermelők­kel. Ennek az a legfőbb oka, hogy háromszor olyan magas áron kapják az energiát, mint azok. Gázzal fűtött üveghá­zaikban ezért olyan növényt termesztenek, aminek kicsi a hőigénye. Salátát, sárgarépát. Paradicsom és paprika szóba sem jöhet. Így is csak csök­kenteni tudják a kertészet veszteségeit. Vagyis ez az az eset, ami­kor a nagy halat eszi meg a kicsi. A. L. A. Ökok, tapasztalatok Az emberi kapcsolatok hibái Azzal a kijelentésünkkel, hogy a neurózis világjelenség, sajnos nem mondunk újat. Ám mielőtt állításunk bizonyítá­sáért hazánk határain túlra tévednénk, hadd nézzünk kö­rül egy kicsit saját portánkon is. Vajon mit tud a neurotikus tünetek terjedéséről az egész­ségügyi szakember? Ismer­jük-e eléggé az okokat, tehe­tünk-e valamit a neurózis tö­megméretű növekedése ellen. * ha igen, mit? Szenvedélyek Tehát nézzünk körül sző­kébb pátriánkban, például Pé- celen, ahol ár. Varga László csoportvezető körzeti orvost kerestük fel, hogy szakmai ta­pasztalatai, ismeretei alapján igyekezzünk a valóságot jól megközelítő képet kapni a tár­gyalt témában. — Hogy mik a legfőbb okai a neurózisnak? — kérdezett vissza dr. Varga László, de mielőtt válaszolt volna, saját körzeti orvosi vizsgálati ered­ményeiből adott egy nagyon -elgondolkodtató szemléltetést, ami szerint az 6 2 ezer 500 be­tege közül 200-nak van keze­lésre szoruló neurózisa, nyolc- van-kilencvenen alkoholisták, s majdnem ugyanennyien dia­béteszek, vagyis cukorbetegek. Nagyon elterjedtek a külön- j boző emésztési zavarok, a vér- ; nyomás rendellenességei, az 1 uicus (fekély), a pajzsmirigy- megbetegedések; a szívinfark­tus javakorabeii, alkotni képes férfiakat visz el. Mindehhez járulnak a szenvedélybetegsé­gek, például az alkoholizmus és a dohányzás. Ezek a neurózis kialakulásá­nak és terjedésének legfőbb másodlagos okai, hiszen a va­lamilyen betegségben szenvedő ember sokkal érzékenyebb a pszichés eredetű megterheld- j sekre, s egyébként is a szervi baj tovább növeli neurózisát. I Ki kell szűrni — A neurózis elsődleges okait az emberek egymás kö­zötti kapcsolatának hibáiban, a fizikai és szellemi képessé­gükét jóval meghaladó felada­tok vállalásában, s életükben bekövetkező úgynevezett gyors, forradalmi változásokban lá­tom, amelyekhez képtelenek alkalmazkodni. Ezek az okok aztán családi, munkahelyi tra­gédiákhoz, bukásokhoz vezet­nek. Aztán következnek a szenvedélybetegségek, amik az egészséges életforma eltorzulá­sához vezetnek. — S ha már jelentkeznek a szervi bajok is, még egyszer akkora teher jut a gyógyítani akaró orvosra! — folytatta a válaszadást a csoportvezető körzeti orvos. . — Többek között nagyon hiányzik a megelőző, meggyő­ző egészségügyi tájékoztatás, de amikor a körzeti orvos elé kerül a beteg, egyszerűen nin­csenek olyan körülmények, hogy eredményesen lehessen vele foglalkozni ott és azon­nal a rendelőben. — S akkor még nem szóltunk arról, hogy a kör­zeti orvos energiájának óriási részét leköti a táp­pénzes munka, a KÖJÁL- tevékenység, a közéleti és tár­sadalmi munka, s esetleg egy külön szakmai érdeklődés. Képtelenség itt a rendelőben egy neurózisos beteg kivizsgá­lása 4—5 percben, ahová be­hallatszik a buszok dübörgése, csöng a telefon, jár-kel az asszisztencia, a váróban kö­högnek, felsír egy gyerek, va­laki elájul. Gyógyszer nélkül — És sok a fekvő beteg is-, ahová a körzeti orvosnak ki kell járnia. Az is probléma, hogy körzeti orvosokat sehol sem képeznek ki neurózisos betegek gyógyítására, ha mégis van ilyen érdeklődése, akkor azt egyénileg, fakultatív úton elégítheti ki. — A másik nagy hiba, hogy hazánkban elsősorban a gyógy­szeres kezelést alkalmazzák neurózis ellen. Holott külföldi példák bizonyítják, hogy sok esetben egyáltalán nincs is szükség orvosságra. A világ számos országában léteznek olyan neurópszichiátriai kór­házak, ahol nem gyógyszerrel, hanem pszichoterápiával ke­zelnek, az életforma befolyá­solásával, átállításával, család- terápiával gyógyítanak! — Honnan származik dr. Varga Lászlónak az érdeklődé­se a neurózis iránt? — Évekig dolgoztam a fővá­rosban a mentőszolgálatnál, ott jöttem rá, hogy nem emberi sorsok szerencsétlensége miatt siettünk szirénázva, s hogy nem valamiféle fátum kergeti bele az embereket az akut helyzetekbe. Ott tapasztaltam, hogy az emberek életmódja, szenvedélybetegsége, egymás közötti kapcsolatuknak súlyos zavarai okozzák a neuróziso­kat, aminek aztán következ­ményei a balesetek, családi tragédiák, összeomlás! Együttműködve — Ez a felismerés, és a neu­rózis iránti érdeklődésem ve­zetett el az Általános Orvosok Tudományos Egyesületébe is, ahol 7 évig dolgoztam mint megyei titkár és országos ve­zetőségi tag. Aztán a Vöröske­reszt munkája is azért tetszett meg, mert ez az apparátus sem orvosságokkal gyógyít. — Dolgozik Pest megyében egy jól képzett elmeorvos, dr. Hámori István' megyei fő- elmegyógyász. Tanítványának vallom magam 10-—12 éve. Sok közös előadásunk1 volt. közös szákcikkeink jelentek meg, szo­rosan együttműködöm vele ma is, sokat tanultam tőle, s szívesen kamatoztatnám isme. reteimet. Szükség volna rá Pé- celen! — fejezte be mondani­valójának ezt a bevezetőnek szánt részét dr. Varga László csoportvezető körzeti orvos. De a témát' nem zártuk le. .. Aszódi László Antal Jön az R-G0, a Dolly Roll! Szombatonként Kicsapongó Eddig is sok Galga menti fiatal szombat esti célpontja volt a galgahévizí művelődé­si ház. Az idén ez még in­kább így lesz! Már az első hét végén jelentkezik a Ki­csapongó elnevezésű program, amihez hasonló még nem volt a környéken. Új formák, új tartalom várja az érdeklődő­ket. Megújhodott a művelődé­si intézmény fény- és hang­technikai rendszere — a ház egyévi jövedelmét teszi ki a beruházott összeg. Videoműsort négy televíziós képernyőről nézhetnek az ér­deklődők. Havonta egy-kót szombaton híres vendégek ér­keznek Galgahévizre. Most, január 5-én az R—GO együttes látogat a művelődési házba, január 19-én a Dolly Roll! A velük való találkozás nem a Hagyományos koncert lesz, mert beszélgetni is lehet az új kedvencekkel. Februárban a víg kedélyű i Defekt együttes érkezik Hé­vízre, s a Randori-csoport ka­ratetörténeti bemutatót tart. ök azok, akik a nagy sikerű Pogány Madonna című film­ben állták Bujtor István ke­mény ökölcsapásait. A hírességek látogatásán feiVÜI sok más érdekes prog­ram is ígérkezik a kicsapon- gani vágyóknak. Január 27-én ismét lesz Kaszinó. A farsan­gi időszak sem marad ese­mények nélkül. Nagyszabású maskarabál, regrutabál és néptenés bál is lesz. Galgahé- vizen már a nyárra is gondol­nak, s ha a közönség igényé­vel találkoznak az elképzelé­sek,. akkor újra tartanak sza­badtéri rendezvényeket is. Ám a nyár még messze vkn, most a legközelebbi teendő az óév­búcsúztatás és az újévköszön­tés. Január elsején ennek je­gyében este nyolc órakor új­évi videodiscót tart Müller. Pásztorjátékok, regösénekek Hagyománnyal köszöntött ünnep Tapssal nem fukarkodó, lelkes közönség t A Csáki bírónő lánya népballada két tőszereplője, Köles Péter és Lévai Mária A szerző (elvételei dezésében láthatta ismét a kö­zönség a Csáki bíróné lánya című népballadát, amely a he­lyi hagyományok tükrében áb­rázolja a halálra táncoltatott lány történetét. Az ősi muzsi­ka mellett a szereplők felvo­nultatták a népviselet leg­szebb. féltve őrzött darabjait is. Kimagasló volt a ballada A karácsonyi ünnepekhez méltó ajándékkal lepték meg a turaiakat a Bartók Béla Mű­velődési Ház hagyományőrző együttesei. A mi karácso­nyunk címmel mutatták be műsorukat, amelyben elsősor­bán a helyi néphagyományokat dolgozták fel. Sára Ferenc népművész ren­szerelmespárját alakító Köles Peter es L,évai Maria produk­ciója. Ezután a legkisebbek vették birtokukoa a színpadot. Egy sor szájhagyomány utján fenn­maradt túrái népi játékot ad­tak elő. nagy lelkesedéssel. A zömében óvodásokból álló cso­portot Dolányi Anna óvónő készítette fel. Majd a középső- sök műsora következett, Sára Istvánná vezetésével. Utánuk a felnőtt tánckar mutatta ,be a kapuvári verbunkot majd a felsőtárkányi párostáncot. Kü­lön dicséretet érdemel a fiúk temperamentumos, élettel teli tánca. A hagyományok szerint ka­rácsony hetében járták a Bet­lehemei. A túrái népdalkor ezt a kedves hagyatékot is feldől-. gozt3. ,s felelevenítette műsorá­ban. Nagyon tetszett Vidi Eri­ka népviselefces angyal a’akí- tása és csengő éneke, ötletes volt az alkalmi kamarazenekar életre hívása, amely. Tóth M. József furulyaművész és Gó­lya József citeraművész köré csoportosult. A betlehemes játék után István, majd János köszönté­séből kaphattak egy kis ízelí­tőt a nézők. Később az úgyne­Kezdődik a betlehemes játék vezett pásztorvesszőzés követ­kezett. Régen a pásztorok ka­rácsonykor kezdték meg a szentelt vesszők hordozását, amellyel a jószágtartó gazdá­kat köszöntötték. István-na- pon pedig a pásztorválaszlás került a falu érdeklődésének középpontjába. Ebben a mű- sorszámban Sima István és Pista fia alakítása volt külö­nösen emlékezetes. Befejezésül Volly István tú­rái gyűjtésének felhasználásá­val előbb a regösök énekét, maid a Három királyok köszön­tését hallhatta, láthatta a taps­sal nem fukarkodó, lelkes kö­zönség. . Takács Pál issN 0I3S-IS« toadfítiőt atmp> Tíz évvel ezelőtt hirdette meg a KISZ az Alkotó ifjúság pályázatot, amelyet a kor­mány, a szakszervezet és a tudományos egyesületek Is támogattak. A nagyobb válla- ia'-oknái több lépcsőben érté­kelik a benyújtott pályamun­kákat, elsősorban hasznossá­guk és aíkalmazhatósaguk alapján. Az eddigi tapasztat iotoK szerint, az alkotásoknak 40, az országos kiállításon reszt vett munkáknak 80 szá­zalékát vezetik be. Főként a technikai jellegű müvek megvalósulásának na­gyobb az eselye. Ám a jelen­tősebb alkotások — mint pél­dául a termékszerkezet kor­szerűsítését szolgáló elméleti és gyakorlati munkák — oly­kor áthághatatlan akadállyal találják szemben magukat. Gyakran hiányoznak a mű­szaki fejlesztéshez szükséges eszközök, technikák. Olykor a szűk kivitelezői kapacitás és a hosszadalmas ügyintézés hátráltatja a pályamunkák el­készítését. Lassú értékelés A fiatalok benyújtott _ pá­lyaműve! t sok esetben hóna­pokig nem értékelik az ille­tékesek, ez különösen a hasz­nosítható munkáknál okoz veszteséget. Pedig a gyors ér­tékelés, a mielőbbi bevezetés minden vállalatnak elemi ér­deke lenne, hiszen így tete­mes p -nzt takaríthatnának meg. Némely vállalatnál és trösztnél jó kezdeményezés, hogy az elkészített alkotások­ról katalógust állítanak ösz- sze. Igaz. ezek általában ke­vés információt közölnek a rrturuícák tartalmáról., a fel- használás lehetőségéről. El­gondolkoztató az is, hogy az üzemek miért nem érdeklőd­nek jobban a másutt készített alkotások, újítások iránt. A vállalkozások elterjedése, a jövedelemszerzés újabb módozatai is fékezik az A’ko- f.6 ifjúság oá!vázat fejlődé­séi. a fiatalok nastv résve ugyan-'s sokszor inkább a na­gyobb keresetet adó pályát választja, mint az időigényes és bizonytalan sorsú vá.lya- munka elkészítését. Nehézsé­gei jelent az is. hogy a vál­lalatok beruházási és fejlesz­tési forrásai is csökkentek, így a; sikeres munkák jutalma­zására csak szerény összeget tudnak fordítani. Az Alkotó ifjúság nálvázat akkor szolgálja a fiatalok ér­dekeit, ha a korábbinál job­ban segíti az ötletek felkaro-

Next

/
Thumbnails
Contents