Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1384. DECEMBER 30., VASÄRNAP Ecseri úttörők Steinmetz kapitány nyomatlan Nemcsak szobor a főváros szélén Koszorúzás! ünnepségeket rendeztek tegnap Budapesten a hős szovjet parlamenterek emlékműveinél, haláluk 40. évfor­dulója alkalmából. Hja Osztyapenko kapitány emlékművénél a budapesti és a XI. kerületi pártbizottság, a Honvédelmi Minisztérium, n fővá­rosi, valamint a kerületi tanács, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, valamint az ifjúsági, társadalmi és tömegszervezetek képviselői helyezték el a meg­emlékezés virágait. Lerótták kegyeletüket a hős parlamenterről elnevezett szocialista brigádok és úttörőcsapatok képviselői. Elhelyezte a kegyelet virágait számos fővárosi lakos is. Steinmetz Miklós kapitány emlékművénél hasonló ünnep­séget rendeztek. Itt elhelyezték a kegyelet virágait Steinmetz kapitány hozzátartozói is. ■ Mindkét ünnepségen jelen volt Vlagyimir Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. F~€é ÉW~1 „A szovjet csapatok a sokat szenvedő polgári lakosságot, a történelmi és kulturális érté­keket kímélni akarták. Ezért fehér zászlókkal követeket, úgynevezett parlamentereket küldtek a németekhez, hogy a főváros békés átadásáról tár­gyaljanak. A fasiszták azon­ban a parlamentereket — Osztyapenkót és a magyar származású Steinmetz kapi­tányt —, gáládul meggyilkol­ták”. A negyven évvel ezelőtti december 29. tragikus esemé­nyeiről ennyit közöl a nyol­cadik osztályos történelem­könyv. Nyikoskának hívták Mit jelent ez a néhány szűk szavú mondat a mai gyere­keknek? Azoknak, akik a te­levízió híradójában naponta látják a terroristák gyilkos­ságait, túszok kivégzéseit, a politikusok ellen elkövetett merényleteket. Az ecseri általános iskola 7,/b osztályos tanulóinak Steinmetz kapitány meggyil­kolása több a pusztító hábo­rú egyik epizódjánál. A gye­rekek az évforduló alkalmá­ból vállalták, hogy fölkutat­ják a falujukban és a kör­nyéken lezajlott események hátterét, összegyűjtik a még fellelhető emlékeket. Nyeste Lászlöné osztályfő­nök és Parázsó Gézáné tör­ténelemtanár irányításával fogtak a munkához. Felkeres­ték az idősebb embereket, akik az eseményeknek szemtanúi voltak, a könyvtárakban a há­borúról szóló könyveket bön­gészték, újságcikkeket keres­tek. — Dankó Gyula bácsiék há­zában volt Steinmetz kapitány szállása — mondja Lilik Ildi­kó —, ő akkor katona volt, az édesanyja mesélte el neki a történteket. — Steinmetz Miklós Ma­gyarországon — Pécsett — született — veszi át a szót Szilágyi Mária —, édesapjá­nak a Tanácsköztársaság leve­rése után menekülnie kellett. Olaszországiba, Ausztriába, vé­gül Argentínába mentek. A Szovjetunióba 1932-ben köl­töztek. A fiatal Steinmetz részt vett a spanyol polgár- háborúban, Zalka Máté bri­gádjában harcolt. Miután visszatért a Szovjetunióba, a Frunze Katonai Akadémián tanult. Magyarországra a Vö­rös Hadsereg tisztjeként ér­kezett. — A faluban az emberek először meglepődtek, hogy mi­lyen szépen beszél magyarul ez a szakállas százados, akit a társai Nyikoskának szólítot­tak — mondja Guta Judit. — De nagyon jól tudott spanyo­lul, németül és franciául is. — Szakálla meg azért volt — szól közbe Potoska Attila —, mert a magyar határ át­lépésekor megfogadta, csak akkor fog borotválkomi, ha Budapestet fölszabadították. Elmaradt vacsora — December 29-én három társával indult el a németek­hez, de a fehér zászló ellené­re lelőtték. — Dankó néni hiába várta vissza, pedig az utolsó tyúk­ját vágta le, abból akart va­csorát főzni a kapitánynak. — Először itt temették el a faluban, Malinovszkij mar­sall mondott beszédet. — Később Gyömröre vit­ték a hamvait, de 1949-ben innen is elszállították. Nem tudni pontosan, hová. — Van olyan vélemény, hogy a Vecséstől két kilomé­terre lévő elágazásnál van a sírja, ott, ahol lelőtték. De lehet, hogy a Szovjetunióba vitték vissza. Apránként, mondatról mon­datra kerekedik ki a törté­net, áll össze egységes képpé mindaz, amit a gyerekek szor­gos munkával, lelkesen ösz- szegyűjtötték. Lejegyezték azt is, amit Dankó Gyula az édesanyjától hallott: „A veranda kövén tették le a golyóktól, szilánkoktól ösz- szeroncsolt testét. Zsebében ott lapult a golyók szabdalta uéres ultimátum. Anyám mos­ta le róla a vért, a sarat. Tiszta ruhába öltöztette. Az­után az udvaron fölravataloz­ták”. A egykori Meskó Rudolf utca ma Steinmetz Miklós ne­vét viseli. A gyerekek fény­képet készítettek az első ház falán elhelyezett emléktáblá­ról: „Ebből az utcából indult el utolsó útjára 1944. december 29-én Steinmetz kapitány, a felszabadító szovjet Vörös Hadsereg hős parlamentere, akit a fasiszták orvul meg­gyilkoltak. Emléke örökké él­ni fog”. Az emlékek mozaikkockái­ból kibontakozik e néhány nap története. De megtu­dunk-e valamit Steinmetz Miklósról, az emberről? Mi­lyennek látják őt negyven esztendővel később az ecseri iskolások? A harcban kemény — Az emberek szerették őt a faluban, hamar hire ment, hogy magyar származású — mondja valaki a hátsó pa­dokból. — Szerintem szerette a ha­záját — egészíti ki Szilágyi Marika —, annak ellenére, hogy nyolcéves korában el­került innen. — És barátságos ember le­hetett — ez Bakó Kriszti vé­leménye. — Szerintem ezt mi nem tudhatjuk — szólal meg Hor­váth Gábor —, csak most gondoljuk így, hiszen olyan rövid ideig volt itt. — Egészen biztos, hogy ba­rátságos volt, de a harcban NIe*őgazdaság Kistermelők támogatása A jövőre életbe lépő szabá­lyozás továbbra is lehetővé te­szi a mezőgazdasági kisterme­lők támogatását. Változatlanul felkarolják a zöldségtermelést és az ültetvénytelepítést, az 1984-ben érvényes feltételek azonban némiképpen módosul­nak. A kistermelők változat­lanul 40 százalékos árkedvez­ményt kapnak' a fólia alatti zöldségtermesztés egyes felsze­reléseinek megvásárlásánál. Módosítást jelent viszont, hogy valamennyi fólia-vázszerkeze­tet kedvezményesen vásárol­hatják meg — az idén csak a műanyag tartószerkezetekre vonatkozott a vásárlási köny- nyítés. A költséges gyümölcsül­tetvény-telepítéseknél jövőre a kistermelők — az eddigihez hasonlóan — akkor részesül­hetnek a szaporítóanyagok megvételéhez támogatásban, ha a nagyüzemi táblákhoz kap­csolódóan alakítják ki a bo­gyós gyümölcsök új területét. Steinmetz Miklós Ilja Osztyapenko kemény! — szögezi le ellent­mondást nem tűrő hangon Kriszti. A beszélgetés után a kuta­tás összegzett eredményét ol­vasgatom. Még számtalan ap­ró tény, mozzanat sorakozik Steinmetz Miklós életéről. Alapos munkát végeztek a gyerekek. Amit lehet földerí­tettek. A maguk módján meg­örökítették hazánk felszaba­dításának egyik pillanatát. A történettudomány valószínűleg nem lesz gazdagabb ezzel a munkával, újabb, eddig isme­retlen tények nem kerültek napvilágra. A tankönyv szá­raz, tényközlő mondatai azon­ban az ecseri gyerekek szá­mára élettel teltek meg. S Steinmetz kapitány, aki so­kaknak csak egy bronzba ön­tött szobor a város határá­ban, nekik hús-vér ember, hős, aki a hazájáért, az em­bertelenség ellen folytatott harcban áldozta életét. Álta­la érezték, értették meg iga­zán, mit is jelentettek Ma­gyarország számára a negy­ven esztendővel ezelőtti ese­mények. M. Nagy Péter Bővül a KCST- árucsere-forgalora Csehszlovákiával jövőre 27 százalékkal növekszik a bel­kereskedelmi csereforgalom, s oldalanként megközelíti a 130 millió rubel értéket,. A cseh­szlovák konfekciőárúk, tapé­ták, kozmetikai termékek, por­celánok, cipők, csillárok, .játé­kok, elektromos háztartási gé­pek, radiátorok, valamint aj­tó- és ablakkeret ellenértéke­ként a magyar kereskedelem egyebek közt pvc-padlóburko- lót, necc harisnyanadrágot és ugyancsak kerámiát, kozmeti­kai termékeket, valamint ház­tartási eszközöket szállít Cseh­szlovákiába. Mintegy 10 százalékkal nö­vekszik jövőre a magyar— szovjet belkereskedelmi csere­forgalom. A két ország bel­kereskedelme kölcsönösen mintegy 53 millió rubel érték­ben szállít fogyasztási cikke­ket. A Szovjetunióból hűtő- szekrények, konyhai és kerti szerszámok, közkedvelt órák. ezüsttárgyak, halkonzervek és pezsgők, valamint kerékpárok érkeznék. Több kerül a ma­gyar üzletekbe hordozható szí­nes televízióból, jövőre kapha­tó lesz a szovjet nagy képer­nyős színes tv is. A magyar—bolgár árucseré­ben tobo mint 20 millió rubel értékű fogyasztási cikket Szál­lítanak egymásnak, ennek mintegy feiet áruházi hetes keretesen. Bulgáriából zöld­ség- és gyümólcskonzerve<>, halkészítmények, sós fogkrém, porcelánok, népművészeti tár­gyak, világítótestek, valamint fonott demizsonok kerülnek a magyar üzletekbe. Belkereske­delmünk ellentételként kem­pingcikkeket, kuktaedénye­ket, fürdőszobamérlegeket, autó gyújtógyertyát, elektro­mos kávédarálót, lámpákat és kozmetikumokat szállít a part­nernek. A magyar—lengyel forgalom­ban jövőre 27,6 millió ru­bel értékű áru cserél gazdát. Lengyelországból az ideinél mintegy 7 százalékkal több áru — moped, kempingkerék­pár, üveg- és kristályáru, va­lamint műbőr- és bőrcipő — érkezik, a magyar belkereske­delem pedig ugyanennyivel több konzervet. Italárut, lakás­felszerelési cikket, kozmetikai és ruházati terméket szállít Lengyelországba. A Romániával kötött meg­állapodás értelmében mindkét ország belkereskedelme 22 millió rubel értékű árut iut- tat partnerének. Romániábn' bútorok, játékok és ruházati termékek kerülnek a magyar üzletekbe. Jövőre Kubával az árulista jelentősen bővül. Szabadidő- ruhák, bőrcikkek, népművésze­ti és kerámia dísztárgyak, füg­gőágyak. édességek és gyümöl­csök. valamint italok kaphatók a hazai üzletekben. A HÉT HÍRE osztalék £ Megrendezték a negyven évvel ezelőtt születet­tek találkozóját Debrecenben, O Budapesten megko­szorúzták a nyolcvan esztendeje világra jött Ladislaw NovQmesky szlovák költő, újságíró szülőházán levő em­léktáblát. O Szolnokon bemutató előadáson láthatta a közönség a Kirov Balett szólistáit. @ A hét híre az is, hogy ma 145 éve alakult meg a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztári Egyesület, az első önálló magyar pénz­intézet. Kzntis.ias nélkül nevezhet­jük az annak idején történte­ket megyei eseménynek. Amint az sem ferdítése-fordítása a valóságnak, ha azt írjuk, egé­szen másként kezdődött, mint folytatódott. A takarékpénztá­ri egyesület létrehozásában döntő érdemeket szerzett Fáy András 1810 és 1818 között szolgabíró Pest vármegyében, 1825-től aktív szereplője a vár­megye és az ország — ma így mondanánk — közéletének. Politizál; változásokat akar. Vármegyei és törvényhozási gyűléseken érveit,- vitatkozott, bizonykodott a takarékpénztá­ri egyesület haszna, szükséges­sége, áldásos volta mellett. Nyomatékül 1839-ben — per­sze saját költségén! — megje­lentette „Fáy András Terve a pestmegyei köznép számára felállítandó takarék-pénztár­nak” című művét. Eredmény­nyel tette. Pest vármegye 1839. évi közgyűlésének támogatásá­val megkezdhette tevékenysé­gét az egyesület. Nemes célok­kal, kissé az álmoknak enged­ve. A kezdetekkor ugyanis — mint egy később megjelent szakcikkben olvasható — „ek­kori szervezetében tisztán hu­manisztikus intézmény volt, amennyiben egyfelől a takaré­kosság gyámolítására s az uzsora kiirtására vállalkozott, e mellett munkásságának eredményeit közcélokra kíván­ta fordíttatni.” Humanisztikus pénzintézet? Volt- ilyen vala­ha? Elképzelhető? Fáy uramék megpróbálták. Szomorúan ve­hették tudomásul, a vártnál kevesebbel, 326 jegyzett rész­vénnyel kezdhették a munkát. Ahogy előtérbe került az üzle­ti tevékenység, úgy nőtt a be­fektetők. érdeklődése, 1844-ben már 667 a jegyzett részvények száma. Kossuth Lajos indítvá­nyára — aki fölismerte a szükségszerűt, az adott helyzet­ben célra vezetőt — 1845-ben az egyesület részvénytársaság­gá alakult ót. A nyereség nőtt — az üzletmenet javult. írták a korabeli lapok ~r, új tagot már nem vettek fel... igaz, közben a humanisztikus célok sápadtabbak lettek. Halov.á- nyodásuk folytatódott, azután a későbbiekben is, hiszen 1871- ber már 2.4 millió — akkori! — forint az alap- és a tarta­léktöke együttes összege, a ki­lencvenes években pedig öt­ezer darab ezer forintos név­értékű részvényen ötmillió! A századfordulón az ország min­den tekintetben legnagyobb, legerősebb pénzintézete ...! Ez lett az osztaléka a haza mindenesének — ahogyan Sze­mere Pál nevezte Fáy Andrást —, annak az embernek, aki­nek egy 1943-ban megjelent könyv szerzője — Almássy György — „a magyar józanság nevelője” titulust adta. Bizo­nyos, nem ilyen, aranytehenet hizlaló pénzmező múveltetését óhajtotta ő, hiszen a köznép sanyarú sorsán kívánt volna lendíteni... Az üzleti főköny­vek azonban azt mutatják, hogy a kilencvenes években az esztendőnként! osztalékok a részvények névértéke 40-45 százalékost!) kamatozásának feleltek meg. Minden porciká- jában tőkés, minden szenti- menta! izmustól mentes vállal­kozás már ez, igaz, Fáy uram réges-régen — 1864-ben hunyt el — megpihent, nem lehetett tudomása róla, valamikori te­remtménye milyen furcsa mó­don gyámolít... Elsöpörte a történelem az osztalékok ilyen világát. A megyében a magánerőből épü­lő lakásoknak mindössze a 4-4,5 százalékához nem vesz­nek igénybe OTP-kölcsönt a jövendő tulajdonosok, s bi­zony az építési kölcsön oszta­lék, nem hogy nyerne, hanem veszít rajta a pénzintézet, ám vannak magasabb, nemesebb célok, no meg, más tevékeny­ségből származó bevételek, melyek ellensúlyozzák e vesz­teséget. A megyében a taka­rékbetét-állomány 1984 har­madik negyedévének végén 11.6 milliárd forint volt, 11 százalékkal magasabb, mint az égy évvel korábbi hasonló idő­pontban. A lakossági hitelek állománya ufvanakkor több, mint húsz százalékkal nőtt, •16 3 nvlllárdo* tett ki szeptem­ber végén. Hitelfelvételi több- letes a megye — így mondják a szakemberek, s többletes azért, mert a legtöbbet építi az új otthonokból az ország­ban. Lám, a gvámolításnak azért akadtak! vannak folyta­tói és az osztalék is valameny- nyiünké. Mészáros Ottó A régi trikRik már nem segítek Törvény a munkakerülők ellen Január elsején hatályba lép a Büntető Törvénykönyv módo­sítása: a szigorított nevelömunka intézményének a bevezetése. Pest megyében ez az intézkedés legalább háromezer munkake­rülő életvitelében idézhet elő változást. Büntetőjogi szempontból munkakerülő életmódot folytat az a személy, aki annak ellenére nem vállal munkát, hogy a lét- fenntartásához szükséges javakkal sem rendelkezik. Persze a társadalom becsületes többsége joggal tartja munkakerülőnek azt is, aki alkalmi munkákkal saját létfenntartását biztosítja ugyan, de a gyermekeiről való gondoskodást, valamint az egyéb, munkával teljesíthető kötelességeit konokul megtagad­ja. Egy ügyészi vizsgálat meg állapította, hogy a tankötele zettség elmulasztása, a tulaj dón elleni vétség, a lakcím bejelentési kötelezettség meg szegese, a jogosulatlan keres kedés, a köztisztaság elleni cselekmény, az önkényes be^ költözés és a csendháboritás elkövetői között, fordulnak elő a legnagyobb arányban a munkakerülő életmódot foly­tató személyek. A közveszé­lyes munkakerülés tehát egész sor szabálysértés előidézője lehet, felderítése és bizonyí­tása azonban korántsem köny- nyú feladat. Az ezzel kapcsolatos kér­déseinkre dr. Major Miklós­tól, a Pest megyei Főügyész­ség vezetőjétől kértünk vá­laszt. — Egyes állampolgárok valótlan nyilatkozatokkal, például el nem végzett munkáról adott igazolás­sal, segítik a munkakerülőket a felelősségrevonás alól való kibú­jásban. tgy lesz ez ezután is? — Szeretnénk, ha nem így lenne. Ez azonban a puszta óhajtól nem változik, össze­hangolt munkát és közremű­ködést kérünk ebben is min­den állami szervtől, intéz­ménytől, szövetkezettől, de nem nélkülözhetjük a lakos­ság segítőkészségét sem. Aki a közveszélyes munkakerülőt segíti abban, hogy elkerülje a felelősségrevonást, maga is jogsértővé válik és súlyos kö­vetkezményekkel számolhat. Nagyon időszerű ugyanis, hogy a munkakerülők reflek­torfénybe kerüljenek és kö­zös erővel munkára szoktas­suk őket. — A dologtalanok régi trükkje, hogy formálisan munkaviszonyt létesítenek, azután eltűnne'-, s mi­vel a munkáltató gyakran hóna­pokig nem értesíti erről a rend­őrséget, az Igazoltatáskor a mun­kakerülő a „dolgozó ember va­gyok” pózában tetszeleghet. — Ez így igaz. Vizsgálatunk azt bizonyítja, hogy a mun­káltatóknak valamivel több, mint fele értesítette ilyen esetben a lakóhely szerinti rendőrkapitányságot. Vala­mennyi munkáltatót arra ké­rünk, hogy ha a munkavi­szony megszűnését a dolgozó magatartása miatt rtem sike­rül a személyi igazolványba bejegyezniük, értesítsék az illetékes rendőrkapitányságot.. — Bizonytalanság volt eddig ta­pasztható a munkakerülő élet­mód fogalmának — munkaképes­ség, keresetre utaltság — megíté­lésében. — A Legfelsőbb Bíróság máris iránymutatást adott a jogalkalmazók számára. így az egységes joggyakorlat fel­tételei megvannak, a bizony­talanság megszűnt. — A munkakerülők javakat nem állítanak elő, csak fogyasztják, il­letve gátlástalanul pusztítják azo­kat. Munkára késztetésük tehát közös érdek. Igen ám, de a válla­latok számára az új gazdasági sza­bályozók nagyon meedrá-ítják a munkaerőt. így aligha fogadják szívesen a munkáló! elszokott, envvesliczű iszákos emberek je­lentkezését. Hol fognak hát dol­gozni a szigorított nevelömunká- ra Ítéltek? — Mindenekelőtt azt sze­retném mondani, hogy bíz­nunk kell az emberek meg­változtathatóságában. Ha . a munkakerülők azt tapasztal­ják, hogy eddigi életmódjuk­kal egyetlen környezetben sem lehetnek nyugodtan, mert örökös erkölcsi elmarasztalás éri őket, elöbb-utóbb munká­ra kényszerülnek. Ezt segítik a célszerű adminisztratív in­tézkedések is. amelyek ismé­telten alkalmazhatók a ko­nok egyénekkel szemben. Bízunk abban, is, hogy a munkáltatók fogadják majd a szigorított javító-nevelő mun­kára ítélteket, akik egyéb­ként addigi magatartásukért megkapták büntetésüket. Ha tehát jelét adják változási szándékuknak, e szándékot a munkáltatók a társadalom ér­dekében méltányolják, emel­kedjenek felül előítéleteiken, hisz olyan sérült, emberekkel kerülnek kapcsolatba, akik kiközösítés helyett segítségre szorulnak. Megyénkben jó példát mu­tat a Csepel Autógyár, ahol évek óta foglalkoztatnak és utógondoznak sikeresen ko­rábban elítéli és büntetésüket letöltött dolgozókat.. Meggyő­ződésünk. hogy üzemeink kol­lektívái — ahol erre szükség van —. megértéssel és segi- tós’éndékkal befogadták a szigorított iav'tó nevelő mun­kára ítélteket. Cseri Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents