Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1984. DECEMBER 29., SZOMBAT Vágóhidak közelében Rakatokban érlelődnek a bőrök Vajon mit jelent ez: BIVIMPEX? Erről, no meg arról, hogy miként dolgozik a Bőripari Vállalatok Import- Export Közös Vállalatának ceglédi telepe, kértünk tájé­koztatást. Gyűjtik, konzerválják — A BIVIMPEX a buda­pesti, a pécsi és a simontor- nyai bőrgyárak együttes vál­lalkozásaként jött létre, és 1974 óta folytat önálló im­port-export tevékenységet — mondja Csórik András, a bel­földi nyersbőrfőosztály he­lyettes vezetője: — Az egész ország területéről begyújtjuk és konzerváljuk a nyersbőrt, a bőripari termékek alapanya­gát. Foglalkozunk marha- és sertésbőrrel, tímáripari juh- bőrrel és szőrmés ipari juh- bőrrel. A begyűjtött nyers­anyag egyharmad részét honi gyáraink feldblgozzák, a fenn­maradót pedig külföldön érté­kesítjük. Az országhatáron túl­ról is vásárolunk nyersbőr^ Ausztráliából például kedvező áron, de kisebb tételben ho­zunk Hollandiából, az Egyesült Államokból és Argentínából is, mégpedig kitűnő minősé­gűt. — Hol helyezkednek el a gyújíőtelépek? — Többnyire a vágóhidak közelében, akárcsak Cegléden. — Mennyit fizetnek a nyers­bőrért? épületben nem is hiányzik a I meleg. Helyben csak a bőrkészlet ' 30 százalékát tudják konzer- ! válni, a többit zöldén (nyer- j sen) szállítják el. A rengeteg j só használata környezetszeny- , nyeződést okozhat. Ügy véde- ! keznek ellene, hogy a megszi- I lárdult sót visszakeverik és új­ból felhasználják. Kísérletek folynak a só helyettesítésére, jó eredménnyel. A ceglédi te­lep működését az OKI rend­ben találta. Nyáron időnként elő kell venni a klórmeszet, a legyeket pedig permetezéssel irtják. í A telep éves bevételi terve j marhabőrből 40 millió forint, j sertésbőrből 16 millió forint, i Ügy néz ki, ezt teljesíteni fog­ják. A nehéz, nem gépesített fi­zikai munkát alapul véve, kö­zepesnek mondhatók a kere­seti lehetőségek. Az itt dolgo­zók alighanem többet is érde­melnének. Új fürdő — Dolgozóinkat új fürdő, étkező és öltöző várja. Ne­gyedévenként kötelező az or­vosi vizsgálat. Mindent megte­szünk azért, hogy a ceglédi kollektíva "továbbra is gördü­lékenyen végezhesse munká­ját — mondotta befejezésül Csórik András. Kiss Sándor Merre van a taxaméter? Zölden viszik — Követjük a világpiaci árakat. A bőröket súly szerint, Osztályba sorolva vesszük át. A minőségileg nem megfelelő, túlforrázott, égetett vagy lyu­kas portéka értéke kisebb. A ceglédi telep munkaterü­lete a bőrraktár. Kétoldalt ra­katokban sorakoznak a sózott, érlelődő nyersbőrök. Hat ra­kat jobbra, hat balra. Egy-egy halom 100 marha vagy 1300 ser­tés bőrét érleli. A raktár végében vagonnyi só, ebből havonta 67 mázsa fogy el. A 10—40 kilogrammos nyersbő­rökét egymásra terítik és vas­tagon megszórják ipari sóval, így- érlelődik az áru egy hó­napon keresztül, szállításig. Itt hideg van, de a jól szigetelt A ceglédi vasútállomás előtt 3—4 szabad taxi várakozik. Az egyikbe beülünk, s Nagy Sán­dor, a Szolnoki Ipari Szövetke­zeti Vállalat (SZÖVTAXI) gépkocsivezetője felveszi a ta­xis és az utas közötti szokásos beszélgetés fonalát. — Irigyelnek is, szidnak is minikét. Talán a maszekokat többet szidják, mert soknak még nincs taxamétere, s ez idegesíti az utast. — Ml történik, ha nem tud fizetni az utas? * — Nekem is volt egy ilyen esetem. Szegedre mentünk, s ott derült ki, hogy nem tud fizetni a kuncsaft. Á vasútál­lomás ügyeletes rendőrét hív­tam tanúnak, felírtuk az utas adatait egy formanyomtatvány­ra, s kapott egy csekket. Egy hét múlva megérkezett a csek­ken az 1 ezer 400 forintos ta- rifatartozása. — Kevesebbet keres, mióta Cegléden is dolgoznak magán­taxisok ? — Inkább úgy mondanám, hogy azóta kétszer annyit kell vezetnem ugyanazért a kerese­tért. Következő beszélgető partne­rünk, a magántaxis Csabai Sándor elmondja, hogy nincse­nek taxiórák, ha mégis kaoni, akkor csak olyan rossz minő­ségűt, amilyent egyik kollégá­ja már negyedszer visz kicse­réltetni Kecskemétre, Egyéb­ként neki sincs taxamétere, ép­pen ezért januáa» 2-tó] nem is dolgozhat, csak amikor haza tudja hozni Bécsből a sajátját. Éjféli ital a ládában Szokás szerint igen nagy forgalommal telnek az esztendő utolsó napjai a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat központi áruraktárában. Különlegesen sok ünnepi csemege, édesség, sütemény, tészta, déligyümölcs fogy ez idő tájban. A sz’lveszteri kívánalmakat jelzi, hogy a vállalat több mint húszféle pezsgőt szállított az üzleteknek. Képünkön épp az éjféli italból állítanak össze rakományt. Apáti-Totli Sándor (elvétele Bállá János nyugdíjas, má­sodálliásos magántaxis mellé ülünk be. — Nincs kenyérharc az álla­mi és a magántaxisok közöli! — jelenti ki már az elején Balia János, de azért fölemle­geti, hogy nem éppen üdvri­valgással fogadták az álla­miak, mert ő volt az első ma­szek taxis Cegléden. De aztán beletörődtek. Bállá Jánost nehéz esetekről is kérdezzük, s nevetve mond­ja. hogy nem -is tudja hirte­len, háry utas tartozik neki a tarifával, ezerforintos' tételek­kel, sajnos, éppen az ismerő­sök élnek vissza bizalmával. — Nagyon meg vagyok elé­gedve a ceglédi taxisokkal. De Pesten már becsaptak párszor — mondja Juhász Ildikó, mi­előtt beül a kocsiba. A. L. A. Ünnepi ügyelet Kétszer annyi vekni sül Egy-egy sikertelen vásárlás után, meg a bosszúság hatása alatt hajlamosak vagyunk a hirtelen általánosításra: Ceg­léden rossz az ellátás. Ennyi. Kommentár és részletezés nél­kül. A hasonló vélekedések igazságtartalmára volt kíván­csi a tanács műszaki, terme­lés-, eliátásíelügyeleti osztálya, mikor a közelmúltban ellenőr­zéseket tartott, épp hetven íz­ben, a város különféle keres­kedelmi egységeiben. Vizsgál­ták az üzletekben kínált áru- mennyiséget, a választékot, az olcsó és a drágább cikkek ará­nyát, a raktárhelyiségeket. A látogatások tapasztalatai­nak összegzése, illetve a kö­zelgő ünnepek megszabta fel­adatsor egyeztetése végett gyűltek össze a helybeli ter­mékgyártók: a hús-, a tej-, a sütő- és a söripar, vagyis a terület élelmiszerellátásáért fe­lelős cégek, valamint a keres­kedelem: a Duna Füszért, a Dél-Pest megyei Áfész, a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kép­viselői. A sorban elhangzó be­számolókból megnyugtztó kép bontakozott ki: lesz mire köl­tenie a pénzét annak, aki az ünnepekre nagyobb összeget szánt, annak is, aki spórolós ünneplést tervezett. Mivel esztendő végén két hosszaim muiixaszüntu idő­szak követi egymást, a'figyel­met eisoisoroau a KoníuktusoK- toi mentes eienmszereuatasra kell fordítani. Ennek eroeké- oen néhány heiyen (mint pél­dául a Dunánál es a sörpamc- kozooan) meg ünnepi ügyeleti szoígalaiot is tarmnaK, nogy a boiiokool esetleg kifogyo kész­leteket mihamaraob pótolni tudjak, lejool es tej tehneaboi van elegendő tartalék, húsáru­ból is kiegyensúlyozott ellátás várható, a szilveszteri virsii- és debreceniadagok már de­cember közepén elkészültek. Hogy a hozzá való kenyér is az asztalra kerüljön, idén sem a pékeken múiik. Bár a tava­lyinál 30-40 mázsával keve­sebbről árulkodnak a megren­delések, a Dél-Pest megyei Sü­tőipari Vállalat felkészültén várja a pótkívanalmakat. Rá­adásul a pék kisiparosok is tempót váltanak, napi teljesít­ményeiket megduplázzák és folyamatosan árusítanak. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat jelzései szerint a boltokban ementáli sajtból mutatkozhat hiány, szárazáru­ból pedig minden valószínűség szerint nem tudják az igénye­ket kielégíteni. A cukrászter­mékek miatt nem kell aggód­jii, de — mint azt nyilván so­kan tapasztalták — kiváló mi­nőségű szaloncukorból nem jut mindenkinek. Érdemes megemlíteni, hogy az Áfész december 31-én és ja­nuár 1-én is üzemelteti piaci árudáját (mint a vasárnapi napokon). A Skála áruház 1 millió forint értékű iparcikket szerzett be év utójára, főképp honi portékát, de akad a cso­magban külföldi is. A ruházati kereskedelem meglévő holmijait kínálja, meglepetéssel decemberben már nem tud szolgálni. A mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a FIK-boltok- ban nem kis gondot okoz a ki nálat és a kereslet összhangjá nak megteremtése. Fogadóórák. Sárik Jánosné, a városa tanács elnökhelyette­se január 2-án délelőtt 8—12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán, hivatali helyiségé­ben. Mozi Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, vasárnap, hétfőn és ked­den, délután: A kurta farkú Peti cica (svéd rajz-mesefilm). Este: Lady Chatterley szere­tője (francia—angol film). A kamaramoziban, vasárnap, hétfőn és kedden: Nick Carter és a szuperdetektív (cseh­szlovák bűnügyi paródia). A mesemoziban, vasárnap, dél­előtt és délután: Végtelen gi­liszta (magyar mesefilmsoro­zat). Abony, vasárnap: A tó szel­leme (japán film). Kedden: Nagyrozsdási eset (magyar filmvígjáték). Albcrtirsa, va­sárnap. hétfőn és kedden: King Kong (amerikai kaland- film). Ccglédbcrcel, vasárnap: Egy tiszta nő I—II. (angol— francia film). Kedden: István, a király (magyar rockßlm). Törtei, vasárnap: Az ember, aki lezárta a várost (szovjet film). Kedden: Egy tiszta nő I—II. (angol—francia film). Jászkarajenő, vasárnap: Gyó­nás gyilkosság után (amerikai krimi). Kedden: Az ember, aki lezárta a várost (szovjet film). Futni nem könnyű A ceglédi vasember Az országban ez volt az első A minap a városi sportfel- ügyelőségen egy falon függő „diplomára” bukkantam. A szövege, amely felkeltette az érdeklődésemet, a következő volt: „Diploma Halápi Sándor részére, aki az első magyar tri átlón versenyen 1000 méteres úszásban, 50 km-es kerékpáro­zásban és 10 km-es futásban bebizonyította edzettségét, vasi teljesítményéért VASEMBER­RÉ nyilvánítjuk”. Kiállítva: Szombathelyen, ez év nyarán Az indulók közül mindenki kapott ilyen okmányt, aki szintidőn belül — 4 óra har­minc perc — teljesítette a tá­vot. A ceglédieket ezen a tö­megsportviadalon hárman képviselték: Opra István (3 óra 2T perccel a 810; Csendes György (3 óra 48 perccel a 143.), és Halápi Sándor. Csen­des előkelőbb helyen is végez­hetett volna, de kerékpárja el­romlott, s kölcsönt] árművel folytatta a versenyt. Ezzel ér­tékes perceket vesztett. A 61 kilométert három órán belül húsz résztvevőnek sikerült tel­jesítenie. Ezek kö2ött futott be A zöld színű ezresből 210 darab, a kék ötszázasból mar 420, piros százasból pedig 2100 darab. Vagyis 210 ezer forint. Mennyi az? Sok? Ke­vés? Mindenesetre legtöbben csupán hiteiként, tartozásként ismerjük, így egy összegben. Ha valaki ötezer forintot keres, annak 42 havi teljes bére ez a pénz. Beszerezhető érte két és fél Trabant, vagy egy autó, de más típusú, vagy 2470 üveg kisüsti ■ törkölypá­linka, vagy^négy darab színes televízió. Vannak iparágak, ahol kü­lönösen nagy becsben tartják ezt a summát. Olyannyira, hogy az alapműveletek pará­dés elvégzése után még meg­lepetésszerű extrákat is nyúj­tanak a mit sem sejtő vásár­lónak. liyen iparág az építő­ké. Ügy hírlik, a Beloiannisz utcai tízszintes ház lakásait nem kapkodták cukorként, azokért nem vívtak közelhar­cot. Mégis, akik magukénak tekinthetnek egy-egy lakosz­tályt, megfogták az isten lá­bát. Serkédi Lajoséknak mind­össze a nyolcadikig, kell lif­tezniük ahhoz, hogy az imént említett végtagot megérint­hessék. De bizony, mondom, megéri a strapát, mert a rossz elrendezésű, szűk folyosós la­kás tetejébe még olyan egye­di kivitelezésű ajándékokat is kaptak a DUTEP nevű válla­lattól, amit egyhamar nem felejtenek el. 210 ezer forin-, tos beugróért. — Tessék, próbálja meg kinyitni az erkélyajtót! — in­vitál a termetes ácsmester. Nekiveselkedek, bár előre tu­dom, hogy nem fog menni. Hát persze, hogy nem megy, mert ez csupán a házigazda átlagon felüli erejének enge­delmeskedik. Serkédi Lajos ' kitépi az ajtót a helyéből, be­Rozsdafolt kapaszkodik Jelentés a nyolcadikról lereszket, porzik a tok, fafor­gács és miegyéb hu illik a padlószőnyegre. Leliífed a ki­lincs. Viszont az ajtó nyitva. Négy hónapja költöztek be ebbe a lakásba, amelynek teljes ára 654 ezer forint, s midőn törlesztési kötelezebt- segeiknek illő módon eleget téve, hó elején több mint háromezer forintról töltenek ki csekket, van idejük el-el- töprengeni a cserearányok romlásán, Hogy vajon meny­nyit is ér vadonatúj „hajlé­kuk”, amelyben belülről könnyeznek az ablakok, a kö­vér vízcseppek csatornává egyesülve zúdulnak alá, míg a bejárattól két lépésnyire barna csíkok díszelegnek a fa­lon, mintegy emlékeztetve ar­ra, hogy a villanyvezeték bur­kolatából nemrégiben még va­lami ié csordogált. A plafon viszont férfias vonásokkal bír, mert ahol a közfallal találko­zik, a beázás rajzolt szakáil- szerű képződményt, amit majd föltétlenül meg kell ráncigál- ni. A fürdőszobában a tükör mellett vastag hurkákban pe­reg le a festék, a mennyeze­ten testes rozsdafolt kapasz­kodik, közepe el-eiereszt egy- egy vizcseppet, ami alant a kádban koppan. A -kisszobában: — Egy nagy szőnyeget rak­tam föl. A tartó csavarok fönn kerültek a falba, ahol a vízszintes és a’ függőleges pa­nel összeakad. Néhány nap múlva hatalmas fehér foltok ütöttek ki a szőnyegen. Át­ázott a fal, a legtöbb csavar még most is csupa rozsda — mutat elvetélt alkotására Ser­kédi Lajos. De aminek azt értékén leg­inkább gondolkodóba esnek, az az ablak melletti sarok­rész tapétáján duzzadó va- rangyos penészfolt. A min­dent betöltő dohszag és az el­viselhetetlen hideg miatt, eb­ben a szobában megszűnt az élet, az apró gyerek is átköl­tözött szüleihez a másik do­bozba, ahol bár megvan az előírt hőmérséklet, esténként mégis kénytelenek beindítani a kölcsönkért villanymelegí- tőt. Ottjártamkor még elkép­zelhetőnek látszott, hogy a gyerek iégcsőhurutja össze­függésben van a lakás pe­nészedésével. Korántsem egyedi eset a Serkédiéké. A penészgomba a tízszintes más lakásaiban is fölütötte a fejét, de él és vi­rul a Kossuth Ferenc utca öt esztendővel ezelőtt átadott há­zaiban is. Persze, a penész nem ragályos, de azonosak, vagy hasonlóak a körülmé­nyek, amelyek között kiala­kul. Olvastam szakértői véle­ményeket: kiválóan elemzik a hőtechnikai természetű oko­kat, de elbizonytalanodnak, mihelyt valóban hatékony megoldásokat kellene javasol­niuk. Eleddig senki sem tud­ta teljes biztonsággal meg­mondani, hogy a kialakult ke­serves állapotért a DUTÉP felelőssé tehető-é, s hogy van-e mód. mely a penészt, égvszer s mindenkorra elűzi. Csoda-e, ha Serkédiék hol indulatokra hangolódva. hol meg tehetetlen, kínos mosoly- lyal kísérve mesélnek sanya­rú helyzetükről. (varga) a célba hetedikként Halápi Sándor is. — Volt valamilyen feltétele az indulásnak? — kérdeztük & legeredményesebb cegléditől. — Az országban ez volt az első ilyen jellegű verseny, ne-, vezési szintidőt ezért nem tud­tak megállapítani. így a feltér tel csak az volt, hogy idejé­ben kellett benevezni, mivel a szervezők csak háromszáz je­lentkezést fogadtak el, érkézé-., si sorrendben. Persze az is szükséges volt. hogy az újság­ból értesüljünk a verseny ren­dezéséről. Amint ez megtör­tént, azonnal megkezdtük a felkészülést. Az „olimpiai Öt­próba” rendezvénysorozatán beljil. kerékpározásban és fu­tásban volt már gyakorlatunk, a nehézséget az úszás jelen­tette. No meg a három szám összekapcsolása, mivel az izomzat terhelése miatt kerék­pározás után futni nem éppen könnyű. — Ezek után hogyan zajlott le a verseny? — A három számot folya­matosan kellett teljesíteni. Az úszásban — amelyet 17 fokos vízben, s elég borongós időben rendeztek meg — még csak 119. voltam. Ezután gyors át­öltözés és a -bringa 'követke­zett. Itt sikerült hasznosíta­nom, hogy 13 évig versenysze­rűen bicikliztem, feljöttem a 18. helyre. A szintkülönbség ebben a számban 150 méter volt. Az emelkedők szerencsé­re- rajtam nem fogtak ki. Jól sikerült a futás is, amelyben segített a szintidőket mérő ba­rátom, Lakatos Laci is. Végül a 7. helyet szereztem meg, -2 óra 55,08 másodperccel. — És ki lett a győztes? — Azonkívül, hogy azt hi­szem mindenki, a feladatot a hosszútávfutó Schirilla György Tamás nevű fia teljesítette. Nálam 14 perccel gyorsabban. — Milyen volt a vendéglá­tás? ’ — Csak a legjobbakat mondhatom. Az útvonalat vé­gig biztosították, frissítő állo­másokat állítottak fel. A díja­zás is kiemelkedő volt. Min­denki feliratos trikót kapott ajándékba, az első tizenöt he­lyezett pedig tiszteletdíjban részesült. Én is kaptam egy Puma melegítőt. — Jövőre is elmennek Szombathelyre? — Olyannyira szeretnénk ott lenni az indulók között, hogy már el is kezdtük a felkészü­lést. Ez jelenleg havi 200 kilo­méter futást és kerékpározást jelent — válaszolta a leggyor­sabb ceglédi vasember. . U. L. Az Értől az Óceánig címmel Szirtes Adám színművész tart önálló estet december 29-én a ceglédi , Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermé­ben. 7SSN C133-Z8W (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents