Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-29 / 304. szám
mr MEGYE. 1984. DECEMBER 20., SZOMBAT Színházi levél Berlinből, Krakkóból Megélénkült a színházi vendéglátás az évad első ; felében, s éz igen örvendetes dolog. Lehet, hogy ez most egy rendezvénysorozatnak, a szocialista országok kulturális életét bemutató napoknak, heteknek köszönhető, de ha így van, még szerencsésebb az alkalom, mert a nemzeti .kultúrák bemutatkozásában természetes módon és szervesein kap helyet a színház is. A vendégszereplő színházak nem csupán az, egyes produkciókat hozzak el, hanem egy színházművészeti tradíciót is, meg egy jelenlegi, élő gyakorlatot is. A korábban már külön méltatott moszkvai Művész Színház például nem csupán három kitűnő előadást prezentált, hanem épp a Művész Színházban és e színház révén élő, sok évtizedes színjátszási tradíciókat is, a legendás Sztanyiszlavszkij és Nye- mirovics—Dancsenko korszak, a legendás Csehov-előadások hagyományait is. Gyakorlatilag tehát azt a forrást is megmutatta, amelyből a modern orosz és szovjet színjátszás mint az egyik legfontosabb kútfőből táplálkozott. S megmutatta azt is, mik a jelen eredményei. Hasonló híradást jelentett a szófiai 199 Színház és a brnóí Divadlo na provázku (Színház a ’kötélen) vendégjátéka is. Előbbi a mái bolgár drámairodalom műveivel ismertetett meg bennünket, két egyfelvo- násossal, melyekben a jelen bolgár életet mutatták be, egy- egy élesen átvilágított metszetben. (Az egyik művet, melynek címe Szerelmem, színház, már játssza a Thalia Színház). Az utóbbi meg annak a világszerte elismert és csodált csehszlovák pantomimiskolának a hírét hozta el, melynek csak egyik irányzatát képviseli a nálunk is jól ismert Fialka — mivel a brnóiak egészen másfajta, hallatlanul komplex és mélyen filozofikus, ugyanakkor frenetikusán mulatságos pantomimstílust képviselnek. Érdekes volt látni, mint vélekednek a máról, s benne az emberről ezek az előadások. Tanulságos volt megtapasztalni, mennyi kitűnő színész, hány invenciózus rendező dolgozik ezekben az országokban, s közöttük olyanok is, akiket nem kapott szárnyára a nemzetközi hírnév. A legutóbbi két vendégjáték színházai az NDK fővárosából, Berlinből, és a lengyel nagyvárosból, Krakkóból érkeztek. Mind tradíciójukban, mind stílusukban igén messze állnak egymástól — előadásaik megtekintése talán éppen ezért voit igen érdekes élmény. A berlini Theater im Palast, közkedvelt névrövidítéssel a TiP, a legújabb berlini színház: 1978 áprilisában nyitotta meg kapuit, s nem. is akárhol: a berlini modern Köztársasági Palotában. ' E palotában viszont nincs, színházterem (mint ahogyan van a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában). így hát a TiP a palota lépcsőházának egy sajátosan kialakítható, nézőtérnek és színpadnak berendezhető, variálható térformájú részén működik. A széksorok helye, a nézőtér alakja, elrendezése éppúgy hozzáigazítható az egyes darabok előadási követelményeihez, mint a játéktér. A lépcső- ház, illetve előtér egyik hatalmas, két emelet magas üvegfala elé néha körfüggönyt húznak háttérként, néha meg éppen hogy széthúzzák. a függönyt, s a modern Berlin esli fényéi szolgálnak háttérül és díszletül. Modern adottságú színház ez, s modern a játékstílus is, amit képvisel. Nyomot hagyott ezen az a kemény realizmus, mely a német színházat éppúgy jellemezte, mint az expresszionista megoldások, s nyomot hagyott, természetesen Brecht is. Mivel a TiP-nsk nincs saját társulata, hanem a mi Játékszínünkhöz hasonlóan egy-egy előadásra hoz létre rendezői és színészi csapatot, s csak a vezetője, a kiváló Brecht-énekesnő, színész és rendező Vera Oelschlegel az ottani főfoglalkozású művész, a TiP-nek módja van a legjobb színészekkel és rendezőkkel dolgozni, s így tulajdonképpen kipróbálhat mindenféle színházat, mindenféle stílust. A krakkóiak ezzel szemben egy nagy tradíció folytatói, egy régi művészeti műhely eredményeinek letéteményesei és továbbfejlesztői. A Slowacki Színház akkor alakult, illetve épült fel — 1903- ban —, amikor Krakkó még az Osztrák—Magyar Monarchiához tartozott. De itt is, akár csak a hasonlóképp a monarchiához tartozó Prágában vagy Zágrábban, igen erőteljesen kifejlődött egy sajátosan nemzeti hangvételű, irányultságú művészeti élet. Nem csak a színház világában, hanem az irodalomban, a képzőművészetekben is Krakkó a lengyel kultúra fellegvárának számított a századelőn. A Slowacki Színháznál sakkal régibb Stary Teatr hagyományai is, meg a krakkói drámaírók — elsősorban Stanislaw Wyspianski — friss munkái is arra ösztönözték az új színház művészeit, hogy főként a kartárs lengyel színműirodalom, valamint az addig színpadot nem kapott nagy lengyel romantikus drá- maköltő triász — Mickiewicz', Slowacki, Krasinski — hatalmas műveit játsszák, azokat ismertessék meg a lengyel publikummal. De a Slowacki Színház mutatta be először lengyel nyelven Madách Tragédiáját, s ott volt számos Csehov-, Gorkij-., Strindberg-, Hauptmann- dráma lengyelországi ősbemutatója is. A krakkóiak utóbbi évtize- ** dekben kialakított műsora és játékstílusa hű ezekhez a hagyományokhoz...A Jjat.almas, ■ittérétű, látomásos, költői nyelvű romantikus drámákhoz itt munkáltak ki egy látványos, gazdag esaköztárú úgynevezett költői realizmust. Számos klasszikus értékű mű újraértelmezése, sőt, felfedezése fűződik a nevükhöz. A nagyon széles színképű lengyel színházi életben ezzel képviselnek sajátos, egyéni arculatot. Ám egyetlen klasszikus vagy romantikus mű előadásában sem, hiányzik náluk az adott műnek a jelenhez való kapcsolódását megmutató törekvés. E nagy drámákban is a jelenkor kérdéseire keresnek választ. Ettől modern, amit csinálnak, ez teszi őket izgalmasan gondolatgazdag színházzá. Jó példa volt erre a vendégjátékuk előadása, Krasinski 1836-ból való Irydion című drámája is, mely a római kori témában is az 1830-as évek lengyel valóságának kérdéseit feszegette —, de áthallásai a jelennek is szóltak. Üdvözlendők ezek a vendégjátékok, mert általuk többet tudunk meg egymásról, s így jobban megérthetjük egymást. Takács István Önállóbban dönthet a tanár Disputa az adminisztrációról A tanév elején nagy sajtóvisszhangja volt annak a miniszteri rendeletnek, amely a pedagógusokra háruló adminisztrációs terheket szándékozik csökkenteni. Most, hogy. néhány hónap eltelt, számba- vehetjük, mi változott. A da- basi gimnázium és 1. számú általános iskola igazgatóival, tanáraival ültünk le a témáról beszélgetni. Elvetettük a sulykot? — A nevelők érdeklődéssel várták, hogy a dokumentum megjelenjen, mondja dr. Kren- kó József, a Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója, de az elgondolásokkal nem minden esetben értünk egyet. A hx.ngsúly néha másodrendű kérdésekre került. Az óravázlat például exponált téma, holott ez nem volt kulcsprobléma eddig sem. A pedagógusnak elemi kötelessége, hogy felkészüljön az órára, megtervezze, melyik anyagrészt miként dolgozza fel. Ez továbbra is munkája lényege. A vázlatírás csak egy mozzanata a felkészülésnek. Az új elgondolás épp azok alá ad lovat, akik a vázlatírást összetévesztik a felkészüléssel. — Ez a pont, folytatja Kili- csányi Tamás, az általános iskola igazgatója, a legkevésbé átgondolt rész. Az alapvető cél az volt, hogy a felesleges munkát csökkentsék, azt, ami lényegében nem tartozik a tanár munkájához. Az óra tervezése viszont nem mellőzhető, tehát a rendelkezés céljával ellentétes, hogy ez bekerült. Közel harminc éve tanítok, de ma se mernék bemenni úgy az órára, hogy nem gondoltam át, mit kell elvégeznem. Több irányú tevékenységet irányítunk, és ha ezt valamilyen formában nem tesszük meg, a szín- vonal látja kárát. — A másik vitatott cikkely, hogy a gyerekek személyiséglapját nem szükséges kitölteni. — A formanyomtatvány minden rubrikáját teleími valóban nehézkes és fölösleges, vélekedik dr. Krenkó József. A tanár persze továbbra sem mentesül a feladat alól. hogy figyelemmel kísérje a diák fejlődését. Ha képes az összes lényeges változást észben tartani. szerencsés. Van a kérdésnek egv másik oldala is: az iskoláktól gyakran kérnek információt, de az alapvető, minden állampolgárról kijáró adatokkal nem tudunk szolgálni akkor, ha semmiféle támpontunk nincs, ha a gyerek osztályfőnöke például nyugdíjba ment, vagy már máshol dolgozik. Érdemes volna fontolóra venni azt a megoldást, hogy a tanárok saját elgondolásaik alapján készítsenek lényegi értékelést, és ha a diák befejezte tanulmányait, ez az ösz- szegző feljegyzés kerüljön át az intézmény dokumentációjába. — Ügy vélem, a rendelet utasítása abból a szempontból előnyös — viszi .tovább a gondolatot Kilicsányi Tamás —, hogy nem kívánja megszabni, hogy a tanárok milyen szempontok szerint értékeljék a tanulók fejlődését. Egy felkészült pedagógus ezzel amúgy is tisztában van. Kétségtelen, hogy ha az ember nem akar a jellemzés készítésekor improvizálni, valamilyen támpontra szuKsege van. — Ha valaki négy évig osztályfőnök — mondja Pataki Kálmánná —, nyolcadikban személyiséglap nélkül is tud véleményt mondani. Az arányok változtak — Gyakran hallani, hogy a pedagógusok terhelése csökkent, ugyanakkor ennek arányában nőtt az iskolatitkárok és igazgatóhelyettesek munkája. — Feladatkörünk valóban évről évre bővül — válaszolja Girai István igazgatóhelyettes. — Eddig a személyi igazolványokhoz szükséges formanyomtatványokat az osztályfőnökök segítségével töltötték ki. most 50-60 tanulónak egyedül csinálom. Minden iskolának komoly ügyiratforgalma van. Ezt az általános adminisztrációt kellene csökkenteni, vagy az adatfeldolgozást gépesíteni, számítógépre vinni, mert emberi energiával győzni képtelenség. Évente statisztikai jelentést kérnek tőlünk. Huszonöt éve két lap ból állt, ma tízből. Ha a pedagógus fizetését száz forint' tál emelik, öt példányban kérik elkészíteni az átsorolási dokumentumot. A GAMESZ- nak minden esetben tételes megrendelő jegyzéket küldünk A pár ezer forintos ellátmánynyal is tetemes a papírmunka. Külön jegyzékkel ellátva kérik a vonatjegyek, bérletek elszámolását, és sorolhatnám. Minden jegy leadása előtt darabonként ellenőriznem kell, hogy egyezik-e a dátum, az Honfoglaláskori sír Múzeumban helyezték el Egyedülálló látványossággal gazdagodik a kecskeméti Katona József Múzeum: földdel együtt kiemelték a lelőhelyéről és a múzeumba szállítottak egy honfoglaláskori sírt, amelyre a Bács-Kiskun megyei Kunadacs határában bukkantak az újonnan nyitandó teimeJelenet a krakkói Slowacki Színház Irydion előadásából tő területrendezése során. A környék már többször felkeltette a régészek érdeklődését, mert a település korábbi temetőjében egyaránt találtak feleteket a neolitikum, a korai bronzkor, az avarkor és a honfoglalás idejéből. Ez mind azt bizonyította, hogy . a terület már az ősidőktől fogva lakott volt. A múzeum gyűjteményét gyarapító honfoglaláskori sírt a bulldózerek hozták a felszínre, így a földdel együtt való kiemelése viszonylag egyszerű volt, annak ellenére, hogy összsúlya csaknem elérte a három tonnát. A lelet — éppen a súlya miatt — egy évet várt arra, hogy a múzeumban e1- helyezhessák, és folytathassák a konzerválását, előtte ugyanis meg kellett erősíteni az épület födémrendszerét. Ez a munka most befejeződött, s a régészek hozzáfoghattak a sír feldolgozásához. A honfoglaláskor] „közvitézt” az akkori szokásoknak megfelelően temették el: lábához helyezték lovának koponyáját és csontjait, a lószerszámokat; a harcost felöltöztették legszebb ruhájába, annak díszéivé] együtt s melléje temették íját, tegzét, ételáldozatként pedig birkahúst ka- nott. Mindezek maradványai a teljes helyreállítás után a kecskeméti múzeum új állandó kiállításán lesznek iáthatók egy év múlva. összeg a valódival. Az utóbbi két-három évben mindent újra kellett tanulnunk. A költségvetési szervek gazdálkodásához készített útmutató alapján számolhatunk csak el. Ezek után, gondolom, fölösleges mondanom, hogy a pedagógiai tevékenységre egy igazgatóhelyettesnek mennyi ideje marad. Pedig a nyolcadikos történelem tanításához naprakészen illik ismerni a politikai eseményeket. Hogy a gyerekek kérdéseire megfelelő alapossággal válaszolni tudjon, naponta föl kell lapoznia a folyóiratokat, a HVG-t, a Magyarországot. Jó segítségnek tartom, hogy gyakorló pedagógusok egyre több tantárgyhoz írnak megbízható szakismerettel tantervet. Az önbecsülésről — Nekünk, napköziseknek — kapcsolódik a beszélgetésbe Seregély Béláné —, könnyebbséget jelent, hogy az ebédnyilvántartást egy kolléga végzi, térítés fejében. — A teljesebb kép kedvéért tennék hozzá az elhangzottakhoz valamit — mondja Pataki Kálmánná. — Nekünk, tanároknak jó érzés volt átélni, hogy végre ránk, a gondjainkra is figyelnek. Ha mindent nem is tudnak levenni a vál- lunkról, de legalább megpróbálnak humánus intézkedésekkel segíteni, hiszen amúgy is sok problémával kell szembenéznünk. A rendelkezés közvetett értékét abban látom, hogy véget vet annak, hogy a tanárt mindenki rángathatja és ha áttételesen is. de visz- szaadja a tanárok önbizalmát. Nagy Emőke Derkovits-ösztöndíj Pályázati felhívás Pályázatot hirdetett a Művelődési Minisztérium és a Magyar Képző« és Iparművészek Szövetsége a Derkovits Gyula-ösztöndíjra. Ennek célja, hogy támogassa a tehetséges és már önálló művészi tevékenységet folytató fiatal művészeket. Derkovits Gyula-ösztöndíjra pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskolai tanulmányai után ónálló művészi alkotómunkát végzett. Kivételes esetben olyan alkotó is megkaphatja az ösztöndíjat, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj összege három évi időtartamra havi 5000 forint. A díj odaítéléséről a művelődési miniszter dönt. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint a Képzőművészeti Főiskola képviselőiből alakult bizottság dolgozza ki az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó javaslatokat, és figyelemmel kíséri az ösztöndíjasok munkáját. A bizotts4g tagjait a művelődési miniszter nevezi ki. A művészek ösztöndíjuk időtartama alatt konkrét feladatot kaphatnak a képző- és iparművészeti lektorátustói, a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályától és á Derkovits-ösztöndíj bizottságától. Az alkotóknak önálló kiállítások rendezésére, valamint csoportom kiállításokon történő részvételre is lehetőségük van. A pályázati {feltételek között szerepel, hogy az ösztöndíj idején a művészeknek marxista továbbképzésben kell részt venniük. Ae évenként megrendezett munkabemutatókon az ösztöndíjbizottság értékeli tevékenységüket, s a legkiválóbb eredményt felmutatók egy évig az ösztöndíj összegén felül 1009 forint értékű nívódíjat kaphatnak. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését, önéletrajzot, a főiskolai végzettséget igazoló irat fotókópiáját, az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi cél megjelölését, a szakmai, az ideológiai továbbképzés programját és a művészi munkásságot dokumentáló négy-öt alkotást. A pályázati kérelmeket a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályára postán kell eljuttatni 1985. január 31-ig (1884 Budapest, Pf. 1.). A műveket 1985. február 11—13-ig 9—16 óra között várják az Ernst Múzeumban (Budapest VI., Nagymező utca 8.), Tv-figyelő' Karácson}. Szándékosan vagy véletlenül történt-e így — fnindenesetre elmondhatjuk hogy a mostani karácsony televíziós programja nem úgy állt össze, mint a kötelező olvasmányok listája. Népszerűén fogalmazva: meglehetősen laza volt; ennek megfelelően aki akarta nézte, aki viszont csak belepislogott, annak sem kellett perlekedni önmagával, hogy kényelmessége vagy a vendégfogadás kötelessége miatt valami szenzációról lemaradt. Peregtek, peregtek tehát a képek, és az irdatlan hosszúságú *dásfo1yamból ki-ki azt a néhány órányi látnivalót választhatta ki, amelyiknek a címe személyes ízlésének megfelelt. Mensáros. Afelől azonban nem lehet kétség, hogy a Mestersége.' színész című sorozat legutóbbi vendégét, jelenkori színjátszásunk méltán népszerű alakját, Mensáros Lászlót, igen sokan meghallgatták, amikor az ő szűk egy órányi vallomása tűnt fel a képernyőn. Máskor is és másutt is nyilatkozott már életútjáról, teát- rista hitvallásáról ez a — hadd mondjuk így, mert dicsérjük, s nem sértjük véle — nagy komédiás, de ahogyan most föltárta emberi és művészi önmagát, az egyszerűen lenyűgöző volt. Barátjának, Görgey Gábor írónak a dicséretesen visszafogott, Vitray Tamás módjára csak ritkán, de akkor szükségesen föltett kérdéseire válaszolva elmondta mindazt, ami kedves és tehetséges lényéhez tartozik. ■ Közölte, egyebek között, hogy a színész az a színpadon meg a film- és a televíziós stúdiókban legyen színész, és ne — amint azt sokan elvárnák — utcai sé.ái, bevásárlásai közben. Kérte, sőt követelte a neki és minden pályatársának kijáró tapintatot, amelyben e szakma, azaz hogy hivatás gyakorlóit nem mindig részesítik. Szóba került aztán az idősödés, a lelki megérés kérdése is. Nos, hallhattuk, aki tőle és kollégáitól ezt a folyamatot elvárná, annak bizony csalódnia kell, mert a színjátékösi ’ pálya' — szegény-’Öze " Lajos találta ki ezt a foglalkozási megnevezést — egyáltalán nem olyan, hogy abban meg lehet öregedni. Aki estéről estére más alakjába bújik bele, más karakterét veszi fel, az csak gyermeki lelkülettel pörgetheti le sorsa fonalát: meglett férfiként és még azután is örök diák marad. Hogy miért csak játszik és soha nem rendez Mensáros? A most emlegetett kérdezz-fe- lelekben természetesen ez a tudakolózás is elhangzott. Reá pedig a szintén nagyon őszinte válasz, miszerint önismerete, képességeinek fölmérése szerint ő erre a dirigálásra nem tartja magát alkalmasnak. Vidéki színész korában imvan me<>D’-óbá,kozott kollégáinak irányításával, de aztán barm-- rá’ött, hogy ez nem neki való. Ö csak arra alkalmas, hogy szövegeket mond ion, s í-v szerezzen kedvelőinek örömet. Nyilatkozata — túlzás, nem túlzás — az üpnépnaoi adások egyik legszebb ajándéka vo’h Világsláger zengi már a nevét — Mister Rubik, Rubik, Rubik... — ám Rubik Ernő, a bűvös kocka atyja, éles eszű föltaiálója megmaradt olyan szerény tanárnak, mint amilyen a csavargató készülék kiötlése előtt voit. Kitetszett ez új televíziós sorozatának, a hogyan működik? című vállalkozásnak a legelső adásából is, amely a golyóstollat, ezt a jellegzetesen huszadik századi és ma már világszerte használt íróeszközt mutatta be. Dacára a rövid műsoridőnek, egész kis művelődés- és technikatörténeti előadást kerekített ki erről a fából vaskarika egyszerűségű betű- meg ábravetőről. Mondta is, mutatta is, hogy a kicsi golyócska hogyan gördíti a papírra a közepesen folyékony pasztái, amely massza legújabban már nemcsak függőleges tartásnál, ' hanem egészen megdöntve is tökéletes nyomot hagy. Okos, érdekes kis műsornak ígérkezik ez a Hogyan működik? Jogos várakozással fogadhatjuk a még hátralevő Öt folytatását. Altácz László
