Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

1984. DECEMBER 24., HÉTFŐ PEST MEGYEI HÍRLAP 3 írin: Krasznai Lajos, 22 F^SZMP Pasi negyei Bizottságának első titkára JTözcleg az cv vége, amely mindenhol a mérlegkészítés, a számadás ideje. A politikai munkában is így van ez: számadással tarto­zunk a megye lakosságának, a párttestületnek, hogy clértük-c a leg­főbb céljainkat. Ez a mérlegelés nagy felelősséggel jár, mert a továb­bi tennivalóink jórészt ettől is függenek. Kiderül, hogy helyes úton haladuuk-c és milyen feltételekkel, konkrét cselekvéssel juthatunk még előbbre. Ebben a felelős mérlegkészítésben most is, mint ahogyan mindig számítani lehetett lakosságunk aktívabb rétegeinek és párttagsá­gunk részvételére. A statisztika szigorú, kérlelhetetlen számait egészítették ki ta­pasztalataikkal az emberek az év eleji falugyűléseken, illetve a pártnapokon, a kommunisták az alapszervezeíi beszámoló taggyű­léseken. E források arról adnak valamennyiünknek számot, hogy ez évben is nehéz körülmények között kellett küzdenünk gazdasági munkánk hibái ellen, a termelés hatékonyságáért, ipari termékeink műszaki színvonalának emeléséért, a fajlagos költségek csökkente­séért, a versenyképesség, javításáért. Létkérdés volt számunkra, hogy megtaláljuk a cselekvés helyes irányát, felismerjük az összetevőit és minden erőt mozgósítsunk a jobb munkára. A lakosság életét és hangulatát, politikai aktivitását természetesen nem csupán a termelési és terület- fejlesztési tervek, illetve azok ered­ményei befolyásolták, hanom hatás­sal volt erre sok minden más is. Az év elején került sor a közigaz­gatás átszervezésére, amely a mi megyénket érzékenyen érintette. Itt mint ismeretes, kilenc járást kellett megszüntetni. Ezzel az átszervezés­sel, a politikai és az állami irányí­tás korszerűsítésével egy új folya­mat vette kezdetét, amely a közérde­ket szolgálja. A célját és értelmét ma már többnyire mindenki érti, de az irányítás módszereinek változásai csak lassan követik az értelmet. Az úi korszerűbb elemei mellett még jelen vannak a régi formák is, ame­lyeken a jövőben feltétlenül változ­tatnunk kell. G . , . , . rendszerünk QlOüSügküSiy.tási korszerűsítése, irányelveinek megfogalmazása is a szóban forgó időszakra esett, amely élénken foglalkoztatja a megye köz­véleményét és a gazdasági szférá­ban aktív cselekvésre serkent. Ki­alakulóban vannak az új vállalati, szervezeti formák, amelyeknek az előkészítése és megvalósítása újsze­rű, összetett feladatok elé állítja mindenhol a párt- és a gazdasági ve­zetést. A terület- és településfejlesztés, Il­letve a budapesti agglomeráció hosz- szú távú fejlesztési terve, amelyet a kormány társadalmi vitára bocsátott, szintén tömeges politikai érdeklődést keltett a megyében. A társadalmi vitában érlelt koncepció gyakorlati megvalósítása — ha hosszabb távon is — némi reménnyel tölti el me­gyénk lakosságát, mert az alapellá­tás legfontosabb . komponenseinek javulását várja a megye egészében, amely most alatta van az országos vidéki átlagnak. A politikai aktivitást az is fokoz­za, hogy a tömegpropagandában, az agitációbai* kiemelt feladatként ke­zeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, s ennek kapcsán törté­nelmi utunk tapasztalatainak, a szo­cialista építés eredményeinek megis­mertetését. Időben szerencsés egybe­esésnek tekinthető, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a jövő év tava­szára összehívta a párt XIII. kong­resszusát. Az erre való felkészülés jelenlegi szakaszában a pártélet min­den szintjén az átlagosnál nagyobb a politikai aktivitás, eleven, tartal­mas a mozgalmi élet a megyében. Az ipari és a mezőgazdasági üze­mekben széles körű munkaverseny bontakozott ki a kongresszus és fel- szabadulásunk évfordulójának tisz­teletére, amely méltóképpen kifeje­zésre juttatja a termelő egységek kollektíváinak cselekvőkészségét, fel­adataink megoldását. Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, hogy belpolitiikailag felfokozott idő­szakban élünk és dolgozunk. Az a tapasztalatunk, hogy a megye ötven- ezres párttagságának döntő többsége felkészültségének megfelelően telje­síti kötelességét, a párt normái sze­A MÁV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciója — az állomásépület ki­vételével — befejeződött, a Pest megyéből ingázók kényelmére és örömére is. A csaknem kétmilliárdos korszerűsítés során többek között harmincnyolc kilométer vágányt újítottak fel. A legkorszerűbb bizto­sító berendezéssel látták el a pályaudvart. Három peron, kétszázhúsz méter hosszú gyalogosaluljáró, tar- goncaalagút, tíz nagyobb és tíz kisebb híd készült el. A pályaudvar felújítását a Mélyépítő Vállalat, a MÁV Budapesti Építési Főnöksége és a KÉV Metró szakemberei a forgalom korlátozása nélkül, határidőre készí­tették eL A képen a pályaudvar előtti új kétszintes kereszteződést láthatjuk, amely a Déli és a Ferenc­városi pályaudvar forgalmát könnyíti meg. ríat él és dolgozik, de a pártegység erősítésében további feladataink vannak. Ma, amikor a társadalmi ellentmondások összetettebben, éle­sebben jelentkeznek, a párttagok so­raiban is tapasztalható bizonyos kö­zömbösség, passzivitás, a politikai munkától való visszahúzódás. Salát b-Moea:fca™‘«“£; ge mások anyagi gyarapodását is fi­gyeli. Amíg nagyon sokan erőn fe­lül vállalnak közéleti, társadalmi megbízást, addig vannak, akik úgy hiszik, hogy csak az egyéni érdek érvényesülése a lényeges. Nem szá­molnak azzal, hogy a mi társadalmi rendszerünk alapjaiban és termelési viszonyaiban olyan, amely hosszabb távon az egyének tömeges boldogu­lását csak a közösségi érdek elsődle­gességének érvényesítése mellett tudja és akarja biztosítani. Ezért a legfontosabb tennivalóink egyike az, hogy a pártegység további szilárdí­tásában, közös ügyünk céltudatos alakításában, a párt politikájának formálásában és hirdetésében min­den párttag nyíltan, megalkuvás nél­kül vállaljon részt. Elgondolásaink megvalósulását, közösen és felelősen alakított poli­tikai céljaink elérhetőségét a min­dennapok igazolják. A kommunista kollektívák a gyakorlatnak is része­sei; sokan tevőlegesen segítik a ter­vek valóra váltását, ám felelőtlensé­get, hanyagságot, megengedhetetlen vezetői magatartást is tapasztalha­tunk. Hát ne engedjük érvényesülni az ilyen magatartást, mert a közös­ség sorsa nem csupán attól függ, hogy észrevételezzük-e időben és megfelelően a hibákat, amelyekét úgymond fent követnek el, hanem attól is, milyen következetességgel harcolunk, küzdünk ellenük lent. Tudni és láttatni kell: mindenki­nek érdeke, hogy alapvető felada­tainkat megoldjuk. Bizonyos szem­pontból érthető, hogy napjainkban nagyobb hangsúlyt kap a feszültsé­gek, az ellentmondások feltárása, s kevesebb dicsérő szó hangzik el. Ez egyfelől a párttagság és a lakosság politikai érzékenységét is bizonyítja. Ha azonban előbbre akarunk jutni, akkor azt sem szabad számításon kí­vül hagyni, hogy minden tekintetben javítani kell az állampolgári fegyel­met, a kommunisták példamutatá­sát, szigorítani az erkölcsi normákat. Elsősorban az emeljen szót a közös­ségért, aki maga is áldozatra kész érte. Céljaink, törekvéseink elérésében jelentős szerep és felelősség hárul a megye egész káderállományára, & legkülönbözőbb vezetőposztokon dol­gozókra. Ügy ítéljük meg, hogy a megyében a vezetők nagy többsége fogékony az új iránt; minden te­kintetben alkalmas a feladatok meg­oldására. Hittel, meggyőződéssel és nagyfokú hozzáértéssel dolgoznak. Természetesen vannak olyanok is, akik a gondok sokaságában elbizony­talanodnak, nemegyszer felülről vár­ják a megoldást; nem keresik és nem formálják eléggé a jövőt megalapozó elképzeléseket A párt káderpolitikai elvei tiszták és 1956 után kiállták az idő próbá­ját. A kádermunkát ennek szellemé­ben kell folytatnunk. Segíteni, báto­rítani kell minden vezetőt, aki maga körül rendet, szervezettséget és fe­gyelmet akar. A szükséges kádercse­réket gondosan kell előkészíteni. A hármas követelmény érvényesítésével együtt szükség van arra is, hogy a gazdasági életben, a pártban, az ál­lami és mozgalmi testületekben egye­sítsük a tapasztalatot és a kellő len­dületet; gondoskodjunk arról, hogy harmonikusan dolgozzon együtt a ve­zetők idősebb és fiatalabb nemzedé­ke. Csak így lehet biztosítani a szük­séges folyamatosságot és a megúju­lást. szellemében készü- gORdOlatOk lünk az új eszten­dőre, jövő évi feladataink megoldá­sára. Természetesen már a „munka­asztalon” vannak hosszabb távú ter­veink is, amelyeknek a kialakításá­ban a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei hasznos útmutatást jelentenek. Munkánkat gondosan' elemezzük jövő év tavaszán, a me­gyei pártértekezleten. Tennivalóin­kat annak útmutatásai, illetve a XIII. kongresszus határozatai alap­ján szervezzük meg. Ezek megvaló­sításában a megye népének, mun­kahelyi, lakóhelyi és kommunista közösségeinek munkájára, minden ember tudására, készségére és erejét re számítunk. Év végi számadásunk alkalmával a településfejlesztésről azt mondhat­juk el: fejlesztési forrásaink szűkü­lése némileg visszafogta szárnyaló el­képzeléseinket. Sok jogos igény meg­valósulását kellett későbbre ha lat­tanunk, de a kevés pénz ellenére megépült iskolai tantermek, óvodák, járdák, ^tornatermek sem lennének, s nem bővülhetett volna ily mérték­ben az egészséges ivóvizet biztosító vezetékrendszer, ha a lakosságunk nem áldozott volna oly tiszteletre- méltóan lakóhelyéért, saját ellátásá­nak jobbításáért. A társadalmi összefogás, az anyagi hozzájárulás, a kétkezi munka, a te­vőleges részvétel a fedezete a lakó­hely szeretetének, megbecsülésének. Százmillió forintban mérhető az ál­dozatkészség, ami eszmei értékben felülmúlja a pénz nagyságát, meg­sokszorozza a tanácsok erejét. Töb­bek között 78 új iskolai tanterem épült a megyében, de a megnöveke­dett tanulólétszám még ennél is na­gyobb fejlesztést igényelne. Érezhető a javulás az egészségügyi ellátásban: átadták Vácott a kórházi központi mosodát, mentőállomások, orvosi rendelők épültek és a Sem­melweis kórház rekonstrukciója so­rán egy új, 120 ágyas épületszárnyat adnak át. A kiskereskedelemben több mint hatezer négyzetméterrel bővült a hálózat. A szűkös beruházási lehetőségek ellenére is jelentős összegekkel kor­szerűsítette a posta a megye táv­közlését. Konténenközpontokat he­lyeztek üzembe Gödöllőn, Dunake­szin, Biatorbágyon, végközpontokat szereltek fel Zsámbékon, Pátycn, Foton és befejezték az érdi telefon- központ bővítését. Megkezdődött a 2-es főközlekedési út Dunakeszi át­kelési szakaszának átépítése, s befe­jeződött Gödöllőn a Szabadság téri csomópont kialakítása. Tebb m’nt h*tezer úilakás éPült aZ idén, megyeszeríe ebből mindössze kétszáz létesülhetett a tanács célcsoportos forrásálból. A döntő többség tehát családi ház, amelyhez a helyi tanácsoknak kellett biztosítaniuk a közművesített terüle­tet Hétezer új otthon, ugyanannyi család örömének, munkájának kife­jezője és csaknem annyi keserve is, mert a lakások ára folytonosan emelkedik. Az építési kölcsönök ugyan kedvezőbbé váltak, de a gya­kori anyaghiány akadályozta a csa­ládi tervek megvalósulását. A megyében, ahol csaknem egy­millió ember él, a legnehezebb, szin­te teljesíthetetlen feladatok egyike: minden tekintetben biztosítani a családalapítás feltételeit. Több ezren várnak új otthonra, köztük sokan fiatal házasok, többgyermekes párok. A beköltözés üteme a megyében alig csökken, de az igények állan­dóan és tömegesen újratermelődnek. Ennek a megoldása' hosszú távú fel­adat, amely az állami támogatás mellett feltételezi továbbra is a magánerős lakásépítés lehetőségei­nek a biztosítását. gyében negyvenhatezer hektárra kell vetíteni. Emellett még mindig sok a koráb­bi beruházásokból adódó hitelteher, amelyet a termelőszövetkezeteknek törleszteniük kell. A változó szabályozás követelmé­nyeihez igazodva mezőgazdasági nagyüzemeink nagy részének szigo­rúan át kellett alakítani a gazdaság termelési szerkezetét úgy, hogy csak a jövedelmező ágazatok maradhattak meg. Ez a szervezeti átalakulás a megye termelőszövetkezeteiben több mint tízezer foglalkoztatott tevé­kenységét tette fölöslegessé, akik máshol találtak maguknak kereseti lehetőséget, élve a meglevő murrka- erőáhséggel. Tiszteletreméltó erőfeszítést tük­röz, hogy a megye mezőgazdasági üzemei a szabályozó-változások és az előző évi aszály áthúzódó hatását csaknem teljes mértékben kigazdál­kodtak. Nyereségük azonban főleg a termelés csökkenése, természeti tényezőik hatása, de más egyéb okok miatt is várhatóan mintegy 200 mil­lióval kevesebb lesz, mint tavaly volt. Az okok között említhető olyan példa is, hogy soha ennyi terméket nem exportált még a megye élelmi­szergazdasága, mint az idén, a ked­vezőtlen külpiaci áralakulás miatt azonban mégis mérséklődött az ár­bevételük. A fejlődés minden gond ellenére e területen sem állt le. Albertirsán megfelelő társulással elkészült a hű­tőház és eltelepítették 800 hektáron a csonthéjas gyümölcsösöket. Itt, va­lamint Herceghalmon, Püspökhat­vanban megépítették a folyékony műtrágyát előállító üzemeket. Befe­jezéshez közeledik az abonyi szusz- penziós műtrágyát, valamint a soly­mári vírusmentes szaporítóanyagot előállító telep építése. Készül a mogyoródi borkembinát. Tápióbics- kén a sertés-, Pomázon pedig a te­henészeti telepet újítják fel. Folya­matban van a mezőgazdasági nagy­üzemek belső szervezeti, termelési szerkezeti átalakulása; összességében felelősen készülnek a jövőre.. p , beszámoló tag­rlz slapszervezeti gyűlések, a dolgozókkal folytatott párbeszédek adtak választ arra a töprengésre is: lehetséges-e fejlődés nehéz körülmé­nyek között? Úrrá tudunk-e lenni bajainkon? S választ adtak arra is, hogy az emberek közérzetét nem­csak gazdasági sikereink, olykor sú­lyos gondjaink befolyásolják, hanem az is: törődünk-e az emberibb kö­rülmények megteremtésével, az ellá­tás szervezettebbé tételével, humá­nusan intézzük-e ügyeiket, megért­jük-e vívódásaikat, problémáikat. Az elmúlt időszak egyik fő fel­adata az volt, hogy helyesen értel­mezzük a párt gazdaságpolitikai cél­jait, egységesen cselekedjünk a ter­vek megvalósításáért. Mindezt csak oly módon tehettük, ha mind az ipa­ri, mind a mezőgazdasági üzemek­ben feltárjuk a belső tartalékokat, s nem kívülről várjuk a segítséget, a megoldás módját. Így sikerült sta­bilizálni a megye gazdaságát. Tér- ; msszétesgn ez' a fogalom mást rejt az iparban, mást a mezőgazdaság­ban. Számos példa bizonyítja, hogy az iparban a jelenlegi viszonyok elle­nére is tovább folytatódtak, vagy befejeződtek a fejlesztési programok. Valamennyi közül kiemelkedik — ' orá’zágosan is jelentős — a Dunai Kőolajipari Vállalat nagy beruházá- 1 sa, a katalitikus krakküzem terme­lésbe állítása, amely fél évvel a ha­táridő előtt épült fel, s a tervezett- 1 né! korábban kezdte szállítani a vi- 1 lág- és a hazai piacon egyaránt szűk- 1 séges termékeit j Megkezdődött a viszkozitástörő . üzemi beruházás előkészítése. Üte- 5 mesen halad a Forte extruziós öntés . és az Ipari és Szerelvénygyár ke- j ményfémlapka beruházása. A Csepel , Autógyárban megindult a bendix szervokormány és a kínai exportra , kerülő merev autóbusz alvázak gyár- j tása. Felgyorsult a műszaki fejlesz- i tés a Mechanikai Művekben, az Ik- , ladi Ipari Műszergyárban, a Len- ^ fonó és Szövőipari Vállalat budaka- , lászi gyárában és számos ipari 6zö- j vetkezetheti. Tovább korszerűsíti ter­mékéit senk vállalatunk, az említette- _ ken kívül például a Váci Kötött- j árugyár, a Pest megyei Műanyagipa­ri Vállalat, a Monori Mezőgép Vál­lalat, a Ganz Árammérőgyár. Korántsem teljes a felsorolás, de a megújulási készséget jól példázza, s azt is, hogy szervezettebb munká­val, a pénzügyi források gazdaságos hasznosításával, az eszközök jobb ki­használásával igenis van előrehala­dás. Csak így lehet megvetni lábun­kat a szigorú követelményeket tá­masztó, változó feltételű, olykor szű­külő, igényesebb piacon is. Az ipari termelés növekedési üte­me várhatóan 3—4 százalék körül alakul, s ezen belül is mintegy 10 százalékkal nő. a vegyipar termelése. Dinamikusan bővül a megye szövet­kezeti iparának termelése is. N _ , ___•. elismerést érde­sü l kßVGatrSiJ meinek a mező­gazdaságban dolgozók, mely terüle­ten egész évben tapasztalhattuk a következetes, megfeszített munkát. Termelőszövetkezeteinknek jó része a szó igaz értelmében a talponmara- dásért küszködött. A tavalyi súlyos aszályt az idén újabb követte, amely az őszi terményféleségek eredmé­nyeiben nagy kieséseket okozott. Ku­koricából például az elmúlt évtize­dekben nem volt ilyen alacsony a termés, mint az idén. Hektáronként mindössze négy tonna termed, a ter­vezett hattal szemben és ezt a me-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents