Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

Összevonás után inkább a változatosság A járások megszűnésével az j egymás dolgaihoz addig is töbo | ponton kapcsolódó vehető szer. vek száma megcsappant. A mozgalmi munka heiyi végre­hajtói a városkörnyék közsé­geiben úgy élték meg ezt a változást, hogy bár ielaüataik nem módosultak, dolgaik ösz-t szehangoiására immár egy má­sik vezető hivatott. Mint az történt a piros es kék nyak- kendősök táborában. A már­ciusi küldöttgyűlés Sebők falt választotta úttörőelnökké. — Milyen érzésekkel várta c küldöttgyűlést? — Vegyes érzésekkel. De ezt nem valami bizonytalanság alakította ki, hanem az az egyszerű tény, hogy az össze­vonást megelőzően már hét esztendeig városi úttörőelnök­ként dolgoztam, s jómagam számára is úgy tűnt, hogy ta­lárt nem lenne haszontalan a fiatalítás. Egyébként a válasz­tásig úgy jutottunk el, hogy időközben már meg-megpró- báltuk egymáshoz közelíteni a város: és a járási testületeket, csapatvezetőket, hogy az átál­lás majd minél könnyebben menjen. A megyei szervek tán többet is segíthettek volna eb­ben. — A gyűlés és a választás rendben lezajlott. Kspkcdás árán — Rendben és bizony későn. Márciusra húzódott, s ekkor a munka is torlódott már. Ápri­list és májust némi kapkodás árán vészeltük át. — Az összevonás után több mint duplájára, 19-re emelke­dett az elnökség gondjaira bí­zott úttörőcsapatok száma. Mi­ként változtak az elnök felada­tai? — Szinte természetes, hogy ebben az időszakban a volt járásbeli csapatok életével igyekszem tüzetesebben meg­ismerkedni, s talán kevesebb- szer találkozom a városiakkal. Az bizonyos, hogy jóval ne­hezebbé vált, az elnökség, a munkabizottságok és a csapat- vezetők összejöveteleinek, ta­nácskozásainak megszervezése. Apróság, de igen-igen meggon­dolandó, hogy milyen időpont­ban legyen például egy-egy értekezlet. Eleinte rosszul is esett, hogy Ka. mondtuk, egy bizottság üléséről többen is hiányoztak. Viszont tény hogv a kisebb létszámú községi tan­testületekben p pedagógusok­nak eleue több társadalmi munka jut. — Milyen különbségeket fe­dezett fel a város és a volt já­rás úttörőcsapatainak munká­ja között? Ismerkedés — Inkább változatosságról, mintsem különbözőségről be­szélnék. Annál is inkább, mi­vel nem törekedtem az össze­hasonlításra. Gondja, baja épp úgy akad a környékbeli csapa- toKnaK, mint a városiaknak. Ugyanakkor nem kevés pozitív vonás is található, amit nem lehet nem észrevenni. — A törekvés, hogy a csa­patok is találkozzanak egy­mással, miként valósul meg? — Fontos az ismerkedés, en­nek alkalmai pedig azok a na­gyobb körzeti rendezvények, megmozdulások, ahová minél többen el tudnak jönni. Az elő­készítés terheit megosztjuk. Egy tömegeket fogadó rendez­vénynek a város ad helyet, mert e települések közül Ceg­léd a leginkább megközelíthe­tő, de például a néptáncosok találkozójának sokkal jobb színhelye lesz Ceglédbercel, hiszen itt a táncnak hagyomá­nyai vannak. Az a cél. hogy egy-egy rendezvény megvaló­sításában minél több csapat vegyen részt, ha apróságokkal is, de közösen. V. S. Golyóbissal Szilveszteri teke Malac a c! j Nagyon kedves színfoltja volt a tavalyi sportprogram­nak a KÖZGÉP-pályán meg­rendezett tekeszilveszter. Az idén ismét lehet gurítani de­cember 29-én 8-tól 18 óráig. Az érdeklődő amatőrök és versenyzők külön kategóriá­ban vetélkednek. A nevezési díj öt dobásonként 20 forint. Az értékes díjak közül ki­emelkedik a legfőbb: mind­két kategóriában újévi mala­cot vihet haza a győztes. Az amatőröknél,1 aki eléri öt do­básból. a JS-Ös eredményt, az ajándékot kap. A tavalyi si­ker után (több százan gurítot tak), az idén is nagy érdek­lődés várható. Jó szórakozást, sportolást kívánunk, és re­méljük hagyománnyá válik tekeszilveszter. Készítenek kézre, lábra A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVili. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM 1984. DECEMBER 32., SZOMBAT Aranygytírűs mesterek Nem mindegy, mi van a számlán Az országos választmányi ülésen Kapolyi László ipari miniszter így fogalmazott: Ma már nem konzultáció, megbeszélés vagy vita tárgya, hogy a kisiparosok tevékeny­sége a magyar ipar tevékeny­ségének szerves része. Érde­kes, hogy a miniszter hozzá­szólásában mégis szükségesnek tartotta ezt hangsúlyozni. Mint ahogyan a szerényebb, háztáji fórumon, mikor Cegléd és kör­nyékének mesteremberei talál­koztak, hogy meghányják-ves­sék az elmúlt esztendő dolgait, Nagy Lajos alapszervezeti tit­kár is említést tett erről a las­sanként természetessé váló tényről. Hej, építők... Országszerte is­mertek a ceglédi Lenin Tsz mun­kásvédelmi kesz­tyűt gyártó üze­mének termékei Felső képünkön Pomozi Gyuláné, Medgyes Jánosné és Lőrincz Kál- „ mánné a kesztyűk f szabványait készí­tik. Alsó képün­kön: az üzem sza­bad kapacitását kihasználva gyer­mekcipők felsőré­szeit varrják az Egyetértés szocia­lista brigád tagjai. Apáti-Tóth Sándor felvételei Év vége táján a helybéli iparostársadalom létszáma 727. 418-an főfoglalkozásúként, 204-en a munkaviszony, 105-en pedig a nyugdíj mellett gya­korolják a szakmát. Utóbb 7 3-an kaptak jogosítványt, többségük gépjárműfuvarozó­ként rója az utcákat. De akad az újdonsültek között nylon­zacskó-ragasztó, szoláriumüze­meltető és háziszövő is. ök, akik nekivágnak, viszont több mint félszázan megváltak jo­gosítványuktól. Kőművesek, műszerészek, szobafestők, köz­pontifűtés-szerelők, vagyis mind a képesítéshez kötött szakmák képviselői. Az elégedetlen megrendelők panaszai csak nem akarnak szűnni. Mondani sem kell. hogy a legtöbben éppen az építőiparosok munkájában ta­lálnak kivetnivalót, de sajná­latos. hogy felzárkózik mellé a gépjárműjavító és a vasas szakma is. A viták szikráit többnyire két visszatérő ok csiholja: a minőség és a ha­táridő. Nyilvánvalóan nézetel­térést vált ki az is, ha a be­nyújtott számlán nagyobb ösz- szeg szerepel, mint az eredeti megállapodásban. Általános tapasztalat, hogy a tanulók gyakorlati képzésé­re fordított idő nem elegendő a növekvő igényeknek megfe­lelni tudó szakemberek neve­lésére. Ráadásul a ceglédi I alapszervezet keretszáma ala­csonynak mutatkozik, a kis- parosok jóval több tanulót tudnának foglalkoztatni. Emel- stt akadnak olyan szakembe­rek is, akik elfelejtik, hogy ' fjú társuk még diák, s en- lek megfelelően az iskolai rendtartás szerint él és dolgo­zik. Semmiképp sem követés •e méltó például az az iparos­ember, aki külföldi útja ide­jén tanulóját egyedül hagyta a műhelyben. Kontárok Az alapszervezet igen jó kapcsolatot teremtett a városi tanács iparhatóságával, együt­tesen próbálják visszaszoríta­ni a kontárok áradatát. De mindez kevés, az iparosok igénye szerint sokkal szigo­rúbban kellene eljárni a kon­tárokkal szemben. Hogy miért? Íme két példa. A volt iparos ez év márciusában visszaadta engedélyét. Ennek dacára májusban 72 ezer fo­rint feletti költségvetést ké­szített egy megrendelőjének, a költségvetést aláírta s bélyeg­zőjével látta el. A manipuláció úgy vált is­mertté, hogy a megrendelő pa­naszt tett az immár kontár munkavállaló ellen, mert az a határidőt nem tartotta be. Vagy: az iparos még 1979-ben lemondott jogosítványáról, ám azóta is a város exponált he­lyén bérelt műhelyt, s abban engedély nélkül dolgozik. Jog­gal ingerli ez az ilyenfajta ügyeskedésre nem hajlamos iparosokat, hiszen a kontárok semmiféle adóterhet nem vál­lalnak. Az iparűzőknek egyre gyakrabban kell számolniuk iparhatósági és árellenőrzé­sekkel. Ezek a vizsgálódások segítő szándékúak, ugyanak­kor a felfedezett szabálysérté­sekért büntetés jár. Fuvarcspanasz A fűtési szezon beálltával több fuvarozó kisiparos pana­szolta, hogy lakossági megbí­zatásaiknak' nem minden eset­ben tudnak eleget tenni. A TÜZÉF-telep vezetője ugyanis nem engedélyezi, hogy az egyébként nagy teherbírású kocsikon egyszerre több csa­lád részére (természetesen el­különítve) szállítsanak tüzelőt. Ez az elhatározás mindenkép­pen kedvezőtlen, hiszen a vá­sárló később jut a szénhez, a kocsik pedig szinte üresen gu­rulnak. A télidő kiváló alkalmat nyújt a szakmai képzésre. A kezdő iparosokat ár- és adó­tájékoztató várja, az építők és a villanyszerelők a helyi adottságokról meg a jogszabá­lyokról hallhatnak ismertetőt, az órásak továbbképzésre kap­nak lehetőséget, de sor került mestervizsga-előkészítő tanfo­lyamra is. Végezetül érdemes megemlí­teni, hogy ötvenesztendős szakmai munkálkodásukért idén ketten is kaptak arany­gyűrűt: Horváth József férfi fodrász és Gál Ferenc kötél­gyártó. Varga Sándor Ömlik, fröccsen Hideg zuhany December 17., hétfő. Az ónos eső az egész ország te­rületét áztatja. A ceglédi buszpályaudvar környékén is megállás nélkül hull a hideg lé. Az utasok kívül körbeáll- ják a váróterem épületét. Hej, micsoda forgalom — morfon­dírozok magamban —, hogy már ennyien be se férnek. Szerencsém van az esernyő­vel, mert miközben a terem­be nyitok, megvéd a bezú­duló víztömegtől, ömlik a víz, majd szétfröccsen lenn a padozaton. Néhányan az ügye- sebbjei közül félrehúzódnak, ám a többség odakinn vára­kozik. Mi lehet ez? Talán a ceg­lédi Niagara, a Volán kará­csonyi meglepetése, esetleg hanyagság? Jó lenne eldön­teni! K. S. Pincetárlat Megnyílt az abonyi falumú­zeum pincegalériája. Első al­kalommal Blaskó Sándor kép­zőművészeti főiskolás szob­raiban gyönyörködhetett a közönség. A fiatalember Abonyban nevelkedett, Hel­ling György művész-tanái volt az első oktatója. A ga­léria a település egyik mű­emlék épületében kapott he­lyet, a későbbiek során egyéb képzőművészeti kiállítások otthona lesz. Itt láthatják majd a művelődési intéz­mény immár gazdag képtárt anyagát. Igazolványstop Messzire a kedvezményért SlllB Nem is olyan régen szájról szájra járt a hír, miszerint megújul az autóstopos igazol­vány. Az Express Ifjúsági és Diáik Utazási Iroda ceglédi fiókvezetőjét kerestük meg, s tőle kértünk részletes tájé­koztatást. — Mit tud a stopos igazol­ványok sorsáról? — Ma már semmit, mert egy évvel ezelőtt megszűnt a ceglédi fióknál az Express- értékcikkek árusítása, így a stopos és egyéb diákigazolvá­nyokat sem lehet már nálunk beszerezni — mondta nem kis csodálkozásunkra Mucska Vilmosné, a fiók egyetlen szer­vező-dolgozója, majd mindjárt az okokat is elmagyarázta. — Mivel egy esztendeje az irodánk létszámát háromról egyre csökkentették, vagyis Zűrök a levegőben Az őszi párás, nyirkos idő­járás ismert jelensége a köd­képződés. Az apró vízpará- nyok nem a magasban lebeg­nek. hanem a föld felszínén, és legtöbbször a magas he­gyek ilyenkor napsütésben fü- rödnek. Ez semmi esetre nem indokolná, hogy ködös ügyek­kel foglalkozzunk, de ami mö­götte van. tiszta, világos je­Zacskós vizet iszunk? A Hazafias Népfront kör­nyezetvédelmi munkabizottsá­ga idén bővítette az aktivista­hálózatát: minden _ iskolában környezetvédelmi őrsök ala­kultak. A feladatuk sokrétű, amely felöleli a környezetünket sértő jelenségek regisztrálását, az „ellentáborban” serényke- dök leleplezését. A fiatalok azonban nem játszanak ható- ságosdit, arra megvannak a megfelelő szervek, de a jelzé­sek összegyűlnek, és van, ame­lyik jelzés intézkedést kíván. Biztosra vesszük, hogy a szigorodás, amely a szűkösebb anyagi lehetőségek, no meg a beruházások emelkedése miatt feltétlen indokolt — meg fog­ja hozni az eredményét. Ve­szélyes, felettébb veszélyes szórakozás lesz pázsiton par­kolni, füvön és főbb utakon kocsit mosni, iát tördelni stb Mert ezek a gyerekek minden­re figyelni fognak, s nem vi­táznak az újkori barbárokkal, hanem precízen feljegyzik a látottakat. Ma már sem Ceg­léden, sem a társközségekben egy pillanatig sem lehet két­séges, hogy nagy a tét: évti­zednyi idő múlva zacskós vi­zet iszunk-e, vagy most meg­tanul mindenki emberhez méltóan az adott környezetben élni. Ugye, nem kicsi a kocká­zat, hogy az idősebbeket rá lehet-e pótlólag szoktatni, a fiatalokat pedig rá lehet-e ne­velni a rendre, a tisztaságra?! A gyerekek folytonos szak­mai továbbképzését meg fog­ják szervezni az illetékesek, s mód nyílik majd arra, hogy a tél folyamán a legégetőbb kér­déselvben rendkívüli filmvetí­tésekre látogassanak el az if­jú természet- és környezetvé­dők. A legszebb természetvé­delmi területeket láthatják majd a fiatalok, példát véve ahhoz, hogy milyen legyen a Dolina, a tőzegbánya, vagy éppen a pógbangós rét terüle­te, melynek rendben tartása és védelme is a fiatalok kelle­mes munkája lesz. Az Ipari és mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes anyagok, rossz tech­nológiák következményeit kör­nyezetünk satnyulása és egész­ségünk romlása kellőképpen jelzi. Surányi Dezső lenség, és az olvasókra is vo­natkozik. Általában úgy vélik az itt lakók, semmi zűr sincs Cegléd levegőjével. Hát... Sok a rossz kémény, sok a füstös ké­mény, sok az illegális, pernyés tüzelgetés, pakurás és kát­ránypapiros tüzelés, a gumi­égetés, a gusztustalan szagú anyagok szárításából eredő bűz, sok a bűztengert maga után húzó busz és teherkocsi. A levegő pedig általában áll, kevés a város környezetében a huzatoló erdő és felszíni egye­netlenség. Vagyis vészesen rossz a város légháztartási mérlege, legalábbis a jelek szerint. A környéken már ismeretes több eset, amelyeknek a kár­vallottal szerencsére még csak ruhadarabok. Ma igen, de holnap is? Az ország szívé­ben helyezkedik el Cegléd és környezete, ipari gócok vona­lában, alig 100 kilométerre a szennyező forrásoktól. Mert sok mindent visz a légáramlat, kéngázokat, nitrogéngázokat, pernyét, port, kormot és más vegyi szennyezékeket. amelyek embert, állatot károsítanak. Fejmosásra egyre kevésbé alkalmas a környéken az eresz alatt összegyűjtött eső­víz. Pedig lágy, hajselymésítő hatásáról szinte legendákat tudna mindenki mesélni, plá­ne a lányok hajának csodála­tos megszépüléséről. Nem le­het. Nemcsak azért, mert ki­ment a divatból. Ez a víz gyakran nem más, mint ké­miai maró oldat, jó lenne ezt is megvizsgálni, mert növek­szik a veszély. Ezt a levegőt már az erdők sem szeretik, a légúti nyavalyáink gyarapo­dása pedig több mint intő jel. S. D, azóta egyedül látom el az itte­ni feladatokat, nem folytatha­tom az értékcikk-árusítást, mert ez egy embernek a hiva­talos megfogalmazás szerint túl nagy feladat lenne. Így, aki az NDSZ (Nemzetközi If­júsági Diákszövetség) igazol­ványát szeretné kiváltani vagy az olcsó -szállással és közleke­déssel kecsegtető Ifjúsági Há- ' zak nevű passzust és a nem­zetközi utazási Igazolványt szeretné ' megszerezni, annak ’ Budapestre, Szolnokra vagy" éppen Kecskemétre kell el­utaznia. — Miért ez a szigorú intéz­kedés? — Talán azért, mert csök­kent a fiókunk forgalma, bár az szerintem ma is nagy, hi­szen ide tartozik egész Dél- Pest megye, olyan települé­sekkel és vonzáskörzetükkel, mint Nagykáta, Monor, Dabas, Nagykörös és Cegléd. Évi 4—5 millió forint a forgalmunk az itt szervezett utazások után, jellemző, hogy az Express ál­talában nagy tömegeket moz­gat. Példa erre a nagykátai KISZ-bizottság, amely 160 résztvevővel indul jövőre Bul­gáriába! Egyébként tréfásan fogalmazva az Antarktisz és az Arktisz kivételével minden­hová szervezünk utakat, de különösen népszerűek a szov­jetunióbeli, a bulgáriai kiruc­canások, nagy sikere volt a bécsi utaknak. — Tehát itt Cegléden nincs jövője a stopos igazolvány­nak?' — De, biztosan van, csak éppen messzire kell mennie annak, aki be akarja szerezni, vagy a többi hasonló kedvez­ményt nyújtó igazolványt — mondta végül a ceglédi Exp- ress-fiók egyetlen dolgozója és egyben vezetője. Aszódi László Antal Ügyelet lesz Ünnep közeledvén felhívjuk kerekes olvasóink figyelmét, hogy a ceglédi Autójavító Kisvállalat december 27-én, 28-án és 29-én munkaszüne- tet tart. A vállalat ügyeleti szolgá­lata azonban ezeken a napo­kon is igénybe vehető. Hiba- elhárítással és előjegyzések felvételével a Kosárhegyi úti telephelyen állnak a rászoru­lók rendelkezésére. Telefon- bejelentéssel (10-022) vagy személyes kéréssel helyszíni hibaelhárítás, indítószolgálat, valamint autómentés is igé­nyelhető. Reméljük, egyikre sem lesz szükség. ISSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents