Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

XjhínT Százhalombattán Csúcseső a medencében Százhalombattán rendezték a megyei úszó csapatbajnokság nyitányát. Az első fordulóban csupán három egyesület képvi­seltette magát, Szentendre és Abony felkészülési gondok miatt nem indult. A váciak eredményein meglátszott, hogy már fedett uszodában gyako­rolhatnak, 24 ponttal legyőz­ték a helyieket, s több megyei csúcsot átadtak a múltnak. Jászai Gellert, a delfin kor­osztályban 100 méteres pillan­gó, 100 és 200 m gyors, vala­mint 100 méteres mellúszás­ban, Márton Éva 100 és 200 méteres gyors, valamint 100 méteres pillangóúszásban, Já­szai Péter pedig 100 méteres mellúszásban állított fel új rekordot az úttörő korosztály­ban. A helyieknél Zentai Zsolt 200 méteres gyermek gyors­úszásban jeleskedett, s a helyi gyermek gyorsváltó — Tobola Csaba, Gergely Károly, Bog­nár Zsolt és Zentai Zsolt — is rekordot úszott. összes! tett pontversenyben: 1. Váci Vízmű 248, 2. Százha­lombattai Sí 227, 3. GEAC 2 ■ponttal. Modellezők és rádiósok 1984. DECEMBER 22. Köszöntés az MHSZ-ben A Magyar Honvédelmi Szö­vetség országos központjában pénteken az 1984-es világ- és Európa-bajnokságokon, nagy világversenyeken kitűnően szerepelt sportolókat és ed­zőiket köszöntötték. Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára méltatta a Kézilabda« mérleg • • Örvendetes aktivitás Rendezvényein sem kívánna nagyobb látogatottságot a Pest megyei Kézilabda Szövetség, mint amilyen a sa­ját évzárója iránt megnyilvánult. A Pest megyei Sport- hivatal tanácstermében ugyanis minden hely elkelt, nyu­godtan ki lehetett volna tenni a „megtelt” táblát, ami már önmagában is örvendetes tény. A második legnépszerűbb labdajáték edzői, sportveze­tői, intézői s egyéb tisztségviselői azonban nem csupán a részvételért érdemelnek elismerést. A jelen volt újság­író sokkal többről szerezhetett bizonyságot. Nem egysze­rűen meghallgatták az elnök Kende György beszámolóját, Kurdics Sándor elnökhelyettes szakavatott közbeiktatá­sát, a fegyelmi bizottság vezetőjének, dr. Basa Antalnak kemény összehasonlítását az országos szövetség hasonló adataival, Hámort György szervezésű tapasztalatait, vagy éppen ócsaj Attilát, aki a játékvezető-küldés örömeiről és gondjairól szólt, hanem aktívan be is kapcsolódták a pergő ritmusú tanácskozás menetébe. Való igaz, elgondolkodtató adatok, tényék, számok de­rültek ki az elhangzottakból. Pest megyében 1984-ben nem kevesebb, mint 92 szakosztály működött, ami az előző évekhez képest nem jelez változást. Ez azonban senkit nem szabad, hogy elaltasson, amint erre Szemes Árpád, a sporthivatal elnökhelyettese is utalt, hiszen számos olyan jelzés érkezik a megyei sporthivatalba, amelyekből komoly gondokra lehet következtetni. Ezek­re a hangokra "reagálva kérte nyomatúkkal az elnökhe­lyettes a megjelenteket, hogy ahol a szakosztály léte veszélyben forog, idejében jelezzék azt a PSH-nak, hogy együttes erővel tagyenek meg mindent az esetleges fel­oszlatások megelőzéséért. Feltétlenül szót érdemel a fegyelmi bizottság mar­káns adatokat tartalmazó statisztikája. A számokból egyértelműen kiderül, hogy a Pest megyei büntetések jóval szigorúbbak, mint amelyeket például hasonló vétsé- gek esetében az országos szövetség illetékesei kiutalnak. Majd mindenkiben felmerül a kérdés: miért bánnak a mi játékosainkkal szigorúbban, mint a magasabb osztá­lyok kézilabdázóival? Jómagam elvetem ezt a fajta meg­közelítést, mert meggyőződésem, hogy aki az első súlyo­sabb vétségért olyan kényszerpihenőt kap. ami alatt kénytelen elgondolkodni a történteken, akkor az a kö­vetkező kritikus esetben sokkal inkább igyekszik ura lenni az idegeinek. Ami azt is jelenti, hogy jobban kon­centrál a játékra, ez viszont a színrvonalemelkedés egyik előfeltétele. Ezért vagyok őszinte hive a nyíltan meghirdetett ha­tározottságnak. a sportemberhez nem méltó esetek pél­dás megbüntetéséneik. Jocha Károly szövetséghez tartozó verseny­zők munkáját. Többek között elmondta, hogy a sportolók az idei világbajnokságokon 5 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzér­met szereztek, az Európa-ba.i- nckságokon pedig 6 arany-, 14 ezüst- és 18 bronzmedál jutott. A legeredményesebb szakág a modellezés, illetve a rádiózás volt. Az MHSZ-versenyzők itt három, illetve kát világelsősé­get érdemeltek ki. Nagy elis­merésnek számít, hogy 1934- ben három nagy világverseny házigazdája volt Magyaror­szág: az MHSZ rendezte a műrepülő-, illetve az FSR ha­jóm odellek világba jnokságát és a légfegyveres Európa-baj- nokságO't. A főtitkár befejezé­sül a sportolóknak, edzőiknek további sikereket, eredményes munkát kívánt Az üdvözlő beszédet köve­tően Kiss Lajos vezérőrnagy kitüntetéseket, jutalmakat adott. Elismerésben részesültek a legsikeresebbek, köztük Fent Marianne, székesfehérvári rá­diós, két-két világ- és Európa- bajnoki arany gazdája, Szege­di Sándor gyulai modellező vi­lágbajnok, Juhász István oros­házi ifjúsági modellező világ- bainok, Solti Attila sportlövő Európa-bajnck. A versenyző­kön kívül a szakvezetők, ed­zők, társadalmi munkatársak is kitüntetéseket vehettek át. Aktívák — fehér asztalnál A PLSZévzáró ünnepsége Hagyomány, hogy az eszten­dői vege felé fehér asztal mel­lett, baráti összejövetelen ta­lálkoznak a Pest megyei Lab­darúgó Szövetség vezetői, a bi­zottságok tagjai, egyszóval a társadalmi aKtívák. Minden bi­zonnyal a 79 esztendős Kozák Gyula vitte a résztvevők kö­zött a korprímet, nem sokkal maradit el mögötte az egy év­vel fiatalabb Stecklin József. Kozák Gyula a játékvezet - bizottság titkáraként tevé­kenykedik, Stecklin József pe­dig fegyelmi ügyeket intéz. F »cipiramis Saiga Lajos, a PLSZ főtit­kára nyitotta meg az összejö­vetelt, s röviden ismertette a j PLSZ tevékenységét. Túróczi Béla, a Pest megyei | Testnevelési és Sporthivatal elnöke, a PTSH nevében kö­szöntötte a résztvevőket. Meg­említette, hogy akár csak or­szágosan, megyénkben is pira­misként épülnek egymásra a különböző osztályok, a csapa­tok. Az alapokat a járási baj­nokságokat felváltó körzeti viadalok jelentik, a csúcsot pedig az NB II-ben bravúrral szerepelt Váci Izzó. Körzeti látogatás Sajnálatos, hogy csökkent az alapfokú bajnokságok mező­nye, több csapat lemorzsoló­dott. Ebbe nem szabad bele­nyugodni, hiszen megfelelő utánpótlás, megfelelő alapok nélkül nem működhet egyetlen sportág sem. Különösen vonat­kozik ez a legtöbb játékost foglalkoztató labdarúgásra. A PLSZ elnöksége rendsze­resen kihelyezett üléseken is­merkedett egy-egy sportkör munkájával. 1980 óta 21 szak­osztályt látogattak meg, taná­csokat adtak a további mun­kához. Ezt a gyakorlatot to­vább folytatják, még pedig úgy kibővítve a programot, hogy egy-egy körzeti szövetséget is felkeresnek. Ezzel is szorosab­bá teszik a kapcsolatot 1034 súlyemelője Nairn Szulejmanov A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) budapesti tit­kársága az előző évekhez ha­sonlóan az idén is megszavaz­tatta a sportág vezetőit, edzőit versenyzőit és szakíróit. Három kérdésre kértek vá­laszt r 1. Kiket tartanak 1984 legjobb tíz súlyemelőjének. 2. Mi volt az év legnagyobb eredménye? 3. Mi lesz 1985 szenzációja? A világ minden tájáról ér­keztek vélemények. Ezek alap­ján 1984 legjobb súlyemelője a 17. születésnapját november 23-án ünnepelt (még jövőre is ifjúsági) bolgár Nairn Szulej­manov lett, aki az idén az 56 Sportszerűség! díj, 1984 ___ Tabajdi is jelölt 19 67 óta minden évben meg­hirdeti az Országos Testne­velési és Sporthivatal aSport- szerűségi díj odaítélését cél­zó pályázatot. A beküldési határidő: január 5. Arról ér­deklődtem Hárshegyi János­nál, az OTSH sajtó- és pro­pagandaosztályának főelőadó­jánál, milyen az érdeklődés a pályázat iránt? Örömmel mondhatom, hogy a több éves, következe­tes propagandatevékenysé­günk kezdi éreztetni hatását — összegezett Hárshegyi Já­nos. — A napilapokban, a MUOSZ értesítőben, a Műve­lődési Közlönyben és az OTSH Közlönyben egyaránt megjelentettük a felhívást; valóban szeretnénk felszínre hozni azokat a kiemelkedő sportemberi megnyiiatkozáso­B-esoportos helyzetkép A Halásztelek az élen A másodosztály „B” cso­portjában megugrott a me­zőnytől a Halásztelek (20), Verőcemaros (19), és a Pilis- vörösvár (19). A Középme­zőny igen tömör, hiszen a negyedik Dunavarsány (13), és a tizenharmadik Zsámbék (8) közölt' mindössze 5 pont a differencia. Még tíz csapat­nak van kiesési gondja. Végig egyenletes teljesít­ményt nyújtott a Halásztelek. Igaz rögtön az első mérkőzé­sén kikapott a Törökbálint együttesétől, de azután a ti­zedik fordulóban csak a Du­navarsány szakította meg rö­vid időre a diád átmenetüket. Évek óta ott vannak a felsőbb Osztály kapujánál, de vala­hogy a bajnokság végére el­fáradnak. A Verőcemaros hatszor játszott otthon és nyert, idegenben pedig ötven­százalékos teljesítményt nyúj­tottak. A legjobb védelemmel ők rendelkeznek, kapott gól­jaik száma tizenegy, a me­zőnyben a legkevesebb. A Pösvörösvár bukdácsol­va kezdett (az első osztály­ból kiesett gárdából sokan abbahagyták, és az erős fia­talítás nehezen vált be). A visszahívott Stifter Ferenc, a csapat volt régi edzője ren­det teremtett, és az ötödik fordulótól apróbb zökkenők­kel biztosan haladnak mind feljebb. Az éllovasokat öt 13 pontos csapat követi, 50 százalékos teljesítménnyel. A sor elején az újonc Dunavarsány jeles­kedik. Ez a csapat tud élni a község vezetőinek hathatós segítségével, a szurkolók tá­mogatásával és ez meg is látszik a szereplésükön. Diós- don ragyogó pályát építettek jelentős társadalmi és anyagi segítséggel, de sajnos a csa­pat formálására már kevés energia jutott. Érthetetlen ve­reségek érték az együttest. A Honvéd volt válogatott labdarúgója, Pintér Sándor Pomázon ugyanazt a lelkese­dést plántálta a játékosaiba, amely régebben az ő játékát jellemezte. Van stílusa a csapatnak, és ezt már tudato­san és egyre jobban játsszák. Törökbálinton úgy látszik, mindenki beletörődött a csa­pat középszerűségébe. A ta­vaszi rajtig van idő a szem­léiéivé) tozta fásra. A Veres- egyháza már a jövő csapatát építi és a szurkolóknak is van türelmük várni a csa­pat eredményes szereplésére. Azért a hazai pályán senki nem mehet biztosra náluk. A Pécel a tizedik fordulóig két nyert mérkőzésével és két döntetlenjével a 12. helyen állt 6 pontjával. Utána négy fordulón át ugyanannyi pon­tot gyűjtöttek, de a veszély nem múlt el a fejük fölül. Érthetetlen a Szokolya sze­replése; e nagy múltú együt­tes régen volt ilyen nehéz helyzetben. Amilyen viharo­san jött a Nagymaros, olyan vihart is kavart a játékosai fegyelmezetlenségével. Vácott a szakadék szélén táncolt a katonacsapat, az Esze Tamás SE. Mint minden leszerelés, problémát okoz az ilyen hasonló együtteseknél, de azért érezzük, hogy több van ebben a gárdában. Ah­hoz, hogy Zsámbékon kilá­baljanak a nehéz helyzetből, a játékosok megújhodására lesz szükség. A sok edzéski­hagyás és a helytelen hozzá­állás kritikus helyzetbe hoz­ta az újonc egyesületet. A Fortuna sem tud már segíteni a Fortuna SC-n. Az utolsó helyen állnak és az a két győzelmük, amit Nagy­maros és Zsámbék ellen sze­reztek, kevés és önmagáért beszél. Védelmük nagyon gól­képes (34) és csatáraik képte­lenek a kapu előtt határozott cselekvésre. Kíváncsian várjuk tavasz- szal a folytatást. Szacsky Zoltán kat, amelyek érdemesek az országos elismerésre. A beküldött pályázatok el­bírálása hogyan történik? — Héttagú társadalmi bi­zottság dönt, amelynek veze­tője dr. Kamuti Jenő sebész, aki pályafutása során nem­csak magyar, hanem nemzet­közi Fair Play-díjat is kapott. A zsűriben az OTSH, a Mű­velődési Minisztérium és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is képviselteti ma­gát A magyar sportszerűsé- gi díj odaítélését követően az arra leginkább érdemes sportembereket az UNESCO mellett működő nemzetközi Fair Play-bizottsághoz is fel­terjesztjük. Ez ideig hány javaslat ér­kezett? — Tizenhét, ami emelkedő tendenciát mutat hiszen a határidő lejárta előtt nálunk is többször kopogtat a postás. Ami érdekesség lehet: beér­kezett az a javaslat is, amely a kiskunhalasi Tabajdi Jó­zsefet kívánja Sportszerűségi díjjal elismertetni, az I. Du­na menti szuperma,ratoni futó­versenyen mutatott, a rendez­vényt támogató hozzáállásáért. (jocha) Tornászcsúcs a TF-en Múltról és jövőről Pénteken tartotta értekezle­tét a hazai tornásztársadalom a Testnevelési Főiskolán. Elő­ször Mezei Gyula elnök be­szélt; Hangsúlyozta: az el­múlt négy esztendőben a tor­nasport iránti érdeklődés fej­lesztésére törekedtek. Hogy ez mennyiben volt sikeres, ar­ról Forgács Róbert, a Magyar Torna Szövetség főtitkára szólt. A férfi tornászokról megál­lapította, hogy a moszkvai olimpia után visszavonult „zászlóvivő”. Magyar Zoltán hiányát kellett pótolni. Ehhez majdnem teljes, új csapatot kellett építeni. Öröm, hogy a fiatalok beértek (Guczoghy, Borkai, Prumá), s közben Do- náth Ferenc képviselte a ru­tint. A nőknél a nemzetközi élmezőnyhöz való felzárkózás Egy esztendeje történt Apjok Csilla önmagáról Egy éve, 1933. december 21-én súlyos balesetet szenve­dett edzés közben Apjok Csil­la, a magyar alpesi síváloga­tott tagja. Ausztriai versenyre készültében elveszítette ural­mát lécei felett, és egy tele­víziós követítések kommentá­lására készült kis építmény­nek rohant. Napokig volt esz­méletlen, harcolt a halállal. Az Ausztriában rajta végre­hajtott súlyos műtétek után idén január 16-án hazaszállít­hatták. és lassan lábadozni kezdett az 1985. február 20-án 20. életévét betöltő sportoló. Az MTI munkatársa a kel­lemetlen „évfordulón” érdek­lődött: most hogy van Csilla? — Nagy öröm, hogy októ­ber óta mindenféle segítség nélkül képes vagyok járni — mondta Apjok Csilla. — Egyensúlyzavaraim megszűn­tek, kisebb panaszom csak bal könyököm miatt van. Nem hajlik rendesen. Ezért heten­te kétszer orvosi kezelést ka­pok. Csilla rendszeres látogatója volt ősszel az alpesi válogatott tornatermi edzéseinek, de ter­mészetesen csak könnyített foglalkozásokon vett részt. — Valósággal megrészegül- tem akkor, amikor képes vol­tam futni is. Nagyon sokat gimnasztikázom, már egyálta­lán nincs félelemérzctem. Ha majd újra lécet köthetek — ezt a percet nagyon várom — lesiklásban már nem próbál­kozom — érthető okokból. A száguldós szakágban történt, ami történt... Apjok Csilla december 27- én a Mátrába utazik szülei­vel üdülni, majd januárban Bulgáriában, februárban pe­dig Csehszlovákiában edzőtá­borozás részese lehet volt a válogatott célja. Ez nem sikerült. 1980 után 13 váloga­tott versenyző fejezte be pá­lyafutását, s még mindig nem kielégítő az iskola és sportte­vékenység közötti viszony. A legjobbak edzésintenzitásán is lenne javítanivaló. A jövőben sokkal szervezettebb munkát kell végezni, mert az élme­zőny továbbra is távoli a leg­jobb hazai tomásznőktől. A ritmikus sportgimnaszti­kában rosszak a tárgyi felté­telek, kevés a főfoglalkozású edző, s a szakképzett meste­rek is inkább a jobban jöve­delmező gyermektornáit része­sítik előnyben az rsg-utánpót- lás felnevelése helyett. Mindez oda vezetett, hogy gyakran alakult ki rossz légkör a szak­ág háza táján. A sportaikroba- tikai szakágban többségében lelkes társadalmi munka fo­lyik, s különösen az idén Szó­fiában elért EB- és VB-ered- mények feltűnőek. A sportág utánpótlásáról az előadó kifejtette: manapság a labdajátékok sok fiatalt von­zanak el a versenytornától. Akik mégis ezt a sportágat vá­lasztják, az edzésfáradalmak miatt nagy számban lemorzso­lódnak. Gond, hogy az iskolai testnevelésben egyre jobban háttérbe szorul a tornaelemek oktatása. Aligha lehet csodál­ni, hogy kevés az igazi tehet­ség. Sao Paulában Rablók Peténél Kirabolták Pelé, a brazilok egykori kitűnőségének Sao Paulótól délre fekvő otthonát. A hívatlan látogatók négy pus­kát, egy pisztolyt, egy bőrön­döt, a „fekete gyöngyszem” ap­jának kocsiját, s ami a leg­meglepőbb: egy, a labdarúgó­csillagról készült fényképet vittek magukkal. A PTSH elnöke megdicsér­te a PLSZ munkáját, melynek egyik záloga az elnök és a fő­titkár jó együttműködése. Ki­emelte a technikai bizottság tevékenységét, Irányításával sokat fejlődtek, gazdagodtak a létesítmények. Nem csupán a labdarúgással foglalkoznak, hiszen klubházak és kispályák építéséhez is tanácsot aidtak. Ajándékok A játékvezetők elengedhetet­len szereplői a mérkőzések­nek. Tudásukat az évente két­szer sorra kerülő továbbkép­ző tanfolyamon gyarapítják. Helyes volna a bírók bentla­kásos táborozásához hasonlóan ugyanezt az edzők részére s megrendezni. Dr. Köteles György, a PLSZ elnöke a köszöntő szavak után más feladatra vállalkozott. _ ő adta át kedves figyelmesség­ként a társadalmi aktíváknak az ajándékokat. Jó néhány sporttémájú könyv talált gaz­dára. Volt, aki rögtön bele­merült néhány percre a lapok forgatásába. Kis beszélgető csoportok alakultak ki, fel­idézve az év egy-egy érdeke­sebb mérkőzését. Téma volt bőven... Keitter László Moszkvában Hokis premier Nem mindennapi látványos­ságnak ígérkezik szombaton a luzsnyiki sportcsarnokban az első Szovjetunió—Európa válo­gatott jégkorongmérkőzés. Ezen az eseményen lép fel utoljára három neves szovjet kiválóság, az aktív sportolás­tól már búcsúzott Vlagyiszlav Tretyak, Valerij Vasziljev és Alekszandr Malcev. A három búcsúzó nem játsz- sza végig a 60 percet, de ha jégen lesznek, akkor nagytu­dású ellenfelekkel néznek szembe. Erről Vladimír Kost­ka, neves csehszlovák jégko­rong-szakember, az Európa- válogatott kapitánya gondos­kodott: az Izvesztyija Kupáért jégre lépő csehszlovák, svéd, finn és nyugatnémet együtte­sekből a legjobb sorokat hívta meg az európai színeik képvise­letéire. és a 60 kilós súlycsoportokban is világcsúcsokat javított, Vit toriában Európa-bajnokságot nyert, diadalmaskodott a Vi­lág Kupában, s minden verse­nyen győzött, amelyen elin­dult. Szulejmanovot a súlyemelő j világ szinte közfelkiáltással J választotta meg 1984 legjobb- jának, hiszen majdnem kétszer j annyi szavazatot kapott az el- j ső helyre, mint Topurov, Ter- | ziiski, Piszarenko, Vardanyan, | Behm és Oberburger együtt- j véve. A szavazatok alapján 1984 legjobb súlyemelője: Nairn Szulejmanov (Bulgária) 630, 2. Stefan Topurov (Bulgária) 573, 3. Jurij Vardanyan (Szovjet­unió) 399, 4. Anatolij Pisza­renko (Szovjetunió) 306, 5. Neno Terziiski (Bulgária) 240, 6. Zdravko Sztoicskov (Bulgá­ria) 234, 7. Viktor Szolodon (Szovjetunió) 219, 8, Alek­szandr Gunyasev (Szovjetunió) 198, 9. Andreas Behm (NDK) 162, 10. Blagoi Blagoev (Bul­gária) 75 pont.

Next

/
Thumbnails
Contents