Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

1984. DECEMBER 22., SZOMBAT 5 Kis átmérőben is 7«incs gondja a férőhellyel a Magyar Postának ezentúl a belvá­rosi közterületi titm unkák során, mert ezzel a kisméretű Gehl» gyártmányú 46 lóerős munkagéppel igen kis átmérőjű körben is képes megfordulni, tolatni, rakodni Noteszlapok Ennyi kell a boldogsághoz A Monori Állami Gazdaság hagyományos és oly népszerű, ízesített Trudija mellett Mo­noton most újabb Trudi jelent meg, látni zöldségeseknél, pia­con, mindenféle a maszek vál­lakózásban gyártott extrudált scs kukoricát. Amely melles­leg igen finom. Nylonzacskó­ján pedig egyebek között a következő felirat olvasható: „ízesített extrudi — 200 szá­zalékos, hogy jó a finom fu- tyi-kuki!” Aki ezek után nem kap még nagyobb kedvet hoz­zá. lelke rajta. Mert, ha ezt kinyomtatták, akkor ez így is van. uiia Mostanában, ha a szülő gyerekkel járja végig a közel­gő ünnepekre megtömött ajándékboltokat, áruházakat, «•Játékosztály©katy - nemegyszer hallani a kérdést: mennyi pén­ze van a Télapónak? Nos, van amennyi van, de a válogatás sem utolsó dolog. A monori könyvesboltban minden jelenlevő felnőtt ér­deklődéssel szemléli például azt az elmés szerkezetet, amely nem más, mint egy szí­nes fémtyúk. A hátán lehet beletelten i az apró műanyag tojásokat, majd némi manipu­láció után a tyúk útnak Indul a pulton. Eszébe jut, kotkodá- csol, nem verik ki az üzlet­ből, hanem fülig érő mosollyal szemlélik — én is —, hogy po- tyogtatja a jószág a tojásokat szerteszét. — Éppen egy ekkora gye­reknek veszem, mint a kisfiú! — mutat fiamra az épp soros vásárló, de a gyerek fejveszt­ve rohan ki az ajtón a sipító tyúk elől, s csak kint jegyzi meg, kritika gyanánt: — ... de ezt ugye nem a Télapó csinálta? Nem. Azt rá se lehetne fog­ni. :::::: iiiiii Megy előttem a Kossuth La­jos utcán egy apró kislány. Haja napok óta nem látott fé­sűt, kabátja elszakadva, arca -csupa-maszat. a táskáját is a kezében cipeli, annak is sza­kadt a hátszíja. Már egymás mellett megyünk, amikor rám néz és ragyogva azt mondja: — Tetszik tudni, mit viszek ma uzsonnára? — Nem én. Mit viszel? — Sonkát, zsömlében! Ennyi kell a boldogság­hoz ... K. Zs Egy felmérés nyomán Betegek véleménye kórházainkról ? A Vöröskereszt Pest me­ggyei végrehajtó bizottságá- nak közelmúltban megtar- ^ tott illése háromórásra jí nyúlt. Nem véletlenül. A napirenden ugyanis annak ^ a közvclemcn.vku tatásnak ^ tapasztalatai szerepeltek, gamely vizsgálta: hogyan £ ítéli meg a lakosság a kór- házi ellátást, a gyógyító jí munkát. A felmérést a hu- % manitárius szervezet megyei £ vezetősége kezdeményezte. f. Titkárától, Aranyosi Lász­lótól kérdeztük: — Milyen $ céllal? *— Az volt az elképzelésünk, hogy az adatok birtokában ké­pet alkotunk: a megye kórhá­zainak mai állapota miként hat a betegek közérzetére. Köztudott az is, hogy Pest me­gye hatalmas összegeket fordí­tott az elmúlt másfél évtized­ben a fekvőbeteg intézmények építésére, fejlesztésére. Érde­kes ezzel összevetni, hogy a valóságban miként hasznosul­nak az erőfeszítések. S kíván­csiak voltunk arra is, hogy az egészségügyi dolgozók munká­ja mennyire felel meg a la­kossági várakozásoknak. • Ml volt a vizsgálat mód­szere? — A megye öt kórháza — a ceglédi, a kerepestarcsai, a váci, a budapesti Semmelweis ós a törökbálinti tüdőkórház — öt-ötszáz betegének küld­tünk kérdőíveket, olyanoknak, akiket ez év májusában, jú­niusában kezeltek. Névtelen válaszokat vártunk. Sok tekin­tetben kellemes csalódást oko­zott az eredmény. A megkér­dezettek negyven százaléka válaszolt a határidőn belül, ez négyszerese a hasonló jellegű főhatósági kérdőívekre felelők arányának. Ez a tény tükrözi a Vöröskereszt iránti bizalmat. A választ adók 15 százaléka nevét és címét is megadta. 'Száznegyvenegyen pedig egyéb rfiegjegyzéseket intettek, zöm­mel az orvosokat, nővéreket dicsérték — név szerint • Mit állapítottak meg az ér­tékeléskor? — Kezdjük a két leglénye­gesebbel, természetesen a bete­gek szempontjaival. Az első: milyennek ítéli kórházi ellátá­sát, gyógykezelését? örömmel mondom, a megkérdezettek 64—78 százaléka (kórházan­A településfejlesztés a köz ügye A lakók is a zsebbe nyúltak Sok szép utca van Üllőn, általában rendezettek, gon­dozottak mind. Most azonban, hogy elkészült a bogárhátú makadám úttest, talán a legszebb lett a széles Petőfi út, két olda­lán nyílegyenesen fut az árok a betonút melletti víz­nyelők felé. Igaz, az utca lakói is a zsebükbe nyúltak, összesen SO ezer forint erejéig. Még a házak előtt a hidak is olyan egyformák, mintha egy kéz készítette volna va­lamennyit. Ilyen módszerrel készült a szilárd burkolat a Vasadi utcában is, az utca lakói ott 180 ezer forinttal támogat­ták a tanácsi költségvetést. Jóleső érzéssel tekint vissza így év végén a két keze mun­kájával sem fukarkodó lakója a községnek, amikor látja, hogy ebben az évben is szilárd burkolatot kapott a már emlí­tett utcákon kívül aí Ady, a :Zöldfa és a Faiskola utcát a Eöldfa utcával összekötő sza­kasz. A zöldségboltot is gála­cipőben érhetik el a vásárlóik. — Szeretnénk a jövő évben ezeket a zúzott kővel burkolt utakat bitumenes kopóréteggel ellátni — hangoztatja Lehocz- ]:y Károly, a tanács titkára —, ez azonban anyagi kérdés, amit szűkén mérnek a felette­seink. S a szándéktól még nem gurul könnyebben a szekér ... Elkészültek a 4. számú főköz­lekedési útba torkolló vala­mennyi utcában a közlekedés biztonságát szolgáló sárrázók. Nem volt lassúbb az ütem a gyalogjárók készítésénél sem. Minden utcában Elmondható, hogy a nagy kiterjedésű község majd va­lamennyi utcájának legalább egyik oldalán a gyalogjárót sármentes burkolat fedi, ame­lyet az ott lakók társadalmi összefogással teremtettek meg. A bölcsőde és az iskola bő­vítéséhez szükséges kiviteli tervdokumentációk is a tanács birtokában vannak, hozzáfog­tak a főközlekedési út mellett húzódó, a Malom utcai iskola szennyvízcsatornájának a vas­úti töltés mellett elhelyezett átemelőjének felújításához, be­fejezése a következő évben várható. Nyiladozó pénztárcák Oj szolgálati lakást vásárolt a község a Kisfaludy téren a második körzeti megbízottnak, az úgynevezett dr. Csík ház­nak megvásárlása ügyében, ahol a lakosság rég óhajtott kívánsága valósul majd meg: a központi orvosi rendelő. Hét házhelyt kialakítása is folyamatban van a Gyár utcá­ban a „magtár” környékén. A pásztorház előtt már gazdára is lelt két otthon teremtésére alkalmas telek. Szép számmal épültek ebben az évben is ma­gánerős családi házak. A két szint és a komfort már elemi igény. Bizakodással tölti el a köz­ség vezetőit az a tapasztalat, hogy szinte társadalmi üggyé vált a községben a település fejlesztése, szépítése, az egyet akaró tevékenység már-már mozgalommá alakult, amely nemcsak a jó szándék hangoz­tatásában nyilvánul meg, nyi­ladoznak a pénztárcák is, ha a szükség úgy kívánja ... A jövő évben sor kerül a Gyár utca kövezésére, az Ár­pád utca hiányzó részét is ki­egészítik szilárd burkolattal, a Hunyadi úton a Hatháza bol­tig szintén köves úton közle­kedhetnek a kocsik. De szer­vezkednek már más utcák la­kói is. A tanácsházán a költséges olajtüzelés helyett a higiéniku- sabb központi fűtés megvalósí­tását tervezik. Megren delták a község csatornázásra, esetleges költségeire vonatkozó előzetes számításokat Kell a munkabíráshoz A Luca székéhez hasonló lassúsággal készülő gyógyszer- tár is hamarosan átadásra ke­rül, a korszerűen elkészített, otthonos szolgálati lakással is ellátott egészségügyi intéz­mény nemcsak az amúgy is szép utcának lesz mutatós dí­sze, hanem az egész községnek. A tervek, a szándékok, az elképzelések megvalósításához munkabíró jó egészség kell, ami a szükséges anyagiak megteremtéséhez elengedhetet­len követelmény. Kiss Sándor ként más és más az arány) elégedettségének adott hangot, a többiek nem, vagy vélemé­nyük nem minősített. A másik fontos kérdés: milyennek tart­ják a bánásmódot? Az egész­ségügyi dolgozók munkájával, hozzáállásával elégedett volt a feleletet adók 73—80 százalé­ka, a többiek véleménye kö­zömbös vagy negatív. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kedvezőtlen minősítést adók kilenctizedé az ápolónők ma­gatartásában talált kivetniva­lót, s ezúton is kérték, az osz­tályvezető főorvosok legyenek szigorúbbak, teremtsenek na­gyobb fegyelmet... O Hogyan vélekedtek az em­berek a gyógyítás színvonalá­ról? — Figyelmeztető jel, hogy a megkérdezettek harmada-ne- gyede elégedetlen ezzel. A ki­fogások között első helyen sze­repelt, hogy nem a kért vagy várt kezelést, orvosságot kap­ták. Ezen kívül sokallják a kivizsgálási időt, mely néha nem is egy hét, s ezalatt gyógykezelésük szünetel Emlí­tették még egyes esetekben a kórházi koszt gyenge minősé­gét, azt, hogy hidegen tálalják, s hogy nem találtak megfelelő körülményeket kulturált elfo­gyasztásához. A tisztaságra, a higiénés viszonyokra vonatko­zó kérdésre 50—80 százalék felelt úgy: jónak tartja. Ám elgondolkodtató, hogy egy vi­szonylag új kórházban miért vélik többen a folyosót, a ter­meket kétes tisztaságúnak, mint a rekonstrukció alatt ál­ló Semmelweis kórházban ... O Ml a betegek véleménye, anyagiasak-e a gyógyítók? S akik megjárták a kórházat, ad­tak-e hálapénzt? — Az előbbit firtató kérdés­re 8—22 százalék válaszolt igennel. Nagy tehát a szóró­dás, s még nagyobb a második ügyben: hálapénzzel is megkö­szönte az orvosok, nővéred munkáját (vagy megkísérelte ezt), a választ adók 21—42 százaléka, a többlék erre a kérdésre egyértelmű nem fele­letet adtak. ö Kérem» minősítse az ered­ményt! — Nos, mi rosszabbra szá­mítottunk, kiváltképp a közel­múlt nyilvános vitái után, me­lyek az egészségüggyel foglal­koztak. Ám ez korántsem je­lenti azt, hogy az öt gyógyin­tézetben dolgozóiknak okuk van a megnyugvásra. Tény, hogy minden jó eredmény el­lenére is hatékonyabbá, szín­vonalasabbá tehető a kórházi ellátás. Az anyagi és szellemi eszközökkel egyaránt lehetne a lakosság nagyobb megelégedé­sére gazdálkodni, hogy még többen legyenek akik kellemes érzésekkel távoznak a kórház­ból. Sok hasznosítható, gya­korlatias észrevétel érkezett, kitapinthatók a csomópontok, ahol egy-egy kórház változtat­hat a mai gyakorlaton, & ahol változtatnia kell. • Azzal kezdtük, hosszúra nyúlt a vita. Miért? — Nem azért, mert az öt kórház vezetői nem fogadták el észrevételeinket. Sőt, kife­jezetten örültek annak, hogy visszajelzést kapnak a gyógy­intézetek munkájáról. Hiszen mindenki javát — orvosét, nő­vérét, betegét is — szolgálja egy ilyesfajta tükörbe tekintés. Inkább azért volt ilyen hosz- szas az eszmecsere, mert együtt kerestük a leggyengébb pontokat. Sajnálattal kell meg­állapítanom, hogy bár megta­láltuk ezeket — közismert, hogy a kórházak nővérei keve­sen vannak, rendkívül nagy teher hárul rájuk, s takarítót som lelnek könnyen — e gon­dok országosak, megoldásuk nem a megye kórházain áll vagy bukik. Az iránt pedig nem maradt kétségünk: amiben e kórházak javíthatják a felté­teleiket, javítani is szándékoz­nak. i Vasvári G. Pál Hegyi mentők Páros ügyelet December idusán megkezd­te szolgálatát a Pest megyei vöröskeresztes hegyi mentő csoport. Két állomáshelyen — Dobogókőn- és Nagy-Hideg-he- gyen — ad párosával ügyeletet a különleges segélyszolgálat 26 tagja, minden olyan szom­baton, vasárnap és ünnepna­pon, amikor a sízésre, szánkó­zásra megfelelő a hó, az idő­járás. A hegyi mentők nyáron Is edzéseket tartottak, kiegészítő sportokat űztek, barlangász- lak, hogy erőnlétüket megőriz­zék, hisz nem csekély feladat a hegyről a mentőautóig vinni a sebesültet. Az idény első hét­végéjén — hó híján — előké­születekkel töltötték az időt. Ám terveik szerint már akt ünnep között betegszállítási főpróbát tartanak — mentő­szánnal. Várja a Börzsöny a szilveczterezőket Telt ház mindenütt Ki tudja, mióta ünnepli vidám mulatozással az emberiség az esztendő utolsó napját? Mindenütt máshogy, más tradíciók szerint, de egy közös bennük, s ez a nevetés. Ábrándos szemű lányok öntenek ólmot éjfélhez közeledve, kíváncsian, vajon ki lesz a kedvesük, a gyerekek is bclcnyalhatnak ilyenkor a pezs­gőbe, malacsültet raknak az asztalra, hogy óvja a család egy­ségét. S másnap lencsét eszik, aki szép akar maradni. Mit ma­radni! Még szebb lenni! Nyáron lefoglalták A múló esztendők stációja­ként szokták emlegetni azokat az élményeket, történéseket, amelyók nevezetessé tettek Qgy-egy szilvesztert, vagy az esemény lett nevezetessé a szilveszter miatt. S hogy biz­ton emlékezetessé váljék ■ e nap. mindenki igyekszik meg- nüiönböztetnij valamilyen mó­don a többitől. Ilyenkor min­őén- 1 kicsit másképp “zajlik, mint máskor. Sőt! Sok eset­ten a helyszín is változato­sabb a hétköznapokénál. Ki ide, ki oda, ki a hegyekbe, ki az Alföldre igyekszik. A Börzsöny turistaházaiban hónapokkal ezelőtt megkezd­ték a szilveszteri előkészülete­ket. Az előrelátók már szep­temberben, vagy még a nyáron lefoglalták például a királyré­ti turistaház szobáit, benevez­tek az esti mulatságra. Külön­ben is sokakat vonz ez a fo­gadó; van ott minden, mi tes­tet, lelket gyönyörködtet. A hegyről csörgedező patak, me­lyet hatalmas fenyők sorfala kísér, a magasabb helyekre futó út, s természetesen maga a hegy, az erdő ós a csend. Ámbátor szilveszter napján biztos megrémülnek az erdő lakói egy cseppet: erről a tu­ristaház száznegyven vendége, no meg a személyzet gondos­kodik majd. Vajon az ország mely tálá­ról érkeznek e napon a király­réti turistaházba? — Sokan jönnek Budapest­ről, az Alföldről, Gödöllőről. Baráti társaságok Szolnokról, családok Örkényből — mondja Korszerű gép - jó minőséi Messze földön elismerést vívott ki magának divatos, magas színvonalú termékeivel az érdi Ruhaipari Kisszövetkezet. A gyártáshoz nélkülözhetetlenek a korszerű gépek és berendezé­sek, mint az angol gyártmányú ragasztóprés, mellyel a női ruhák gallérjait, kézelőit és fazonját készítik. Felvételünkön Tóth L&josné és Németh Pálné a belföldi piacra készülő diva­tos ruhák gallérjait készíti Fotó: Hancsovszki János Lunczer Zoltán, a fogadó ve­zetője. — S mit kapnak vacsorára a vendégek? — Részben választás sze­rint, részben az előre megbe­szélt fogásokat szolgáljuk fel. Egyik társaságnak húslevest, házi disznótorost, gyümölcsöt. A másik csapat a szárnyaséte- loket kérte, ök tyúkhúslevest, kapnak először. libamájat zsírjára sütve és libasültet. S természetesen különféle italo­kat, kinek mihez van gusztusa. Tavaly is így volt. és nagyon jól sikerült az esztendő utolsó napja. Éjfélkor tombolán nyerhet­nek a vendégek, s persze lesz­nek fakultatív programok is. A magukat felnőttnek érzők cigányzenére foroghatnak, pö­röghetnék, az ifjak, s a lélek­ben fiatalok discomuzsikára táncolhatnak. Északabbra, a Börzsöny má­sik plddé- benn az erdő kö­zepén második szilveszterré készülnek a királyházi turis­taház vezetői. Buci András és felesége. Áram nincs, s ezért akik idejőve gépzenére akar­nak szórakozni, telepet hoznak magukkal. Bizonyára megéri a fáradságot. — Telt házunk lesz — mond­ja Buci Andrásné. — Huszon­négy ágyunk van. Mind le­foglalta ogy társaság. Mond­ták, ho?y ők gondoskodnak proígramról. kabaréról, zené­ről. Nekem csak a vacsorát kel; elkészítenem. Fehér bundában — S mi finomat főz? — Vadat szolgálunk fel. Még nem tudom, pörköltnek vagy vadasan csináljam meg az őz gerincét. Majd eldöntik a ven­dégek. Pestről jönnek, fiata­lok. családosak. Az előkészületekből ítélve nem fognak szomorkodni az esztendő utolsó napján a turis­taházak vendégei. Igazán szép azonban akkor lenne az óév- búcsúztató, ha latyak és sár helyett fehér bundába öltöz­ve. puha hóval várnák a Bör­zsöny erd^i az estre érkezőket. Fiedler Anna Mária Orchideák Nyílnak az orchideák a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem botanikus kert­jében. A Közép- és Dél-Ame- rikában honos, illatos eatteleya- fajok és fajták püspöklila és fehér színben pomoáznak. Pa­pucs alakú virágot hoztak a Himalája lejtőin honos paphlo- pcdilumok, s szirmot bontottak a püspöklila szinü, pillangó alakú dendrobiunok is. A debreceniek nagy szám­ban keresik fel a botanikus kertet, hogv a különlegességek­ben gyönyörköd lenek. A szak­emberek bemutatókat és ismer­tetőket is tartanak a látogatók­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents