Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

PEST MEGYEI világ proletárjai, EGYESÜLJETEK! évtizede alakult meg az Ideiglenes Nem zetgyűlés Ünnepség Debrecenben AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM Ara: 1.4(1 forint 1984. DECEMBER 23.. SZOMBAT Gyászjelentést adtak ki Moszkvában Elhunyt Bmitrij Fjodorcvics üsztyinov December 20-án, életének 77-ik évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodoro- vics Vsztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Kom­munista Partja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere. Az SZKP és a Szovjetunió kiemelkedő személyiségének haláláról szóló hírt az SZKP KB, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége hozta nyilvánosságra pénte­ken. Az MSZMP KB részvéltáviraia Az MSZMP Központi Bizottsága Dmitrij üsztyinov halála alkalmából részvcítáviratot küldött az SZKP Központi Bizottságának. A távirat szövege a következő: Mély megrendüléssel értesültünk Dmitrij Fjodorovics Usz- tyinov elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, honvédelmi miniszternek, a Szovjetunió marcalijának elhuny­téról, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió fegy­veres erőit, a szovjet népet ért súlyos veszteségről. üsztyinov elvtárs neve és életútja szorosan összefonó­dott azzal a harccal, amelyet a Szovjetunió Kommunista Párt­ja folytat a világ békéjének és biztonságának megóvása, meg­szilárdítása érdekében. Az SZKP és a szovjet állam egyik ki­emelkedő vezetőjeként, igaz internacionalistáiként sokat tett a párt lenini békepolitikájának eredményes megvalósításáért, a Szovjetunió és szövetségesei szocialista vívmányainak meg­bízható védelméért, a szocialista országok f egy verb arátságá- nak ápolásáért. Személyében népünk megbecsülésnek és tisz­teletnek örvendő barátját vesztettük el, aki nagy figyelemmel és gondoskodással segítette a magyar—szovjet barátság és sok­oldalú együttműködés elmélyítését. Fogadják őszinte együttérzésünket Dmitrij Fjodorovics üsztyinov elvtárs elhunyta alkalmából, gyászukban mi is osz­tozunk. (Dmitrij Üsztyinov életútjáról a 2. oldalon emléke­zünk meg.) Ülést tartott a KNEB Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A testület jelentést fogadott el arról, miként hasznosítják a korábbi ellen­őrzések tapasztalatait az álla­mi ellenőrző szervek munkájá­ban. Megvitatták a gyógyszerellá­tás helyzetét áttekintő cél- vizsgálat alapján készült jelen­tést is. Ez megállapítja, hogy hazánk gyógyszeripari terme­lése az elmúlt öt esztendőben dinamikusan fejlődött. Ezt a termelési és az értékesítési adatok is egyértelműen alátá­masztják. Ugyanakkor a gyógyszerellátással kapcsolatos gondok is évek óta visszaté- rőek. Az importból származó gyógyszer-alapanyagok beszer­zési nehézségei mellett ezek egyik oka — hangsúlyozták az ülésen —, hogy hazánkban a gyógyszerfogyasztás igen nagymértékű. Túlzott a házi készletezés, a lakásokban fe­lesleges mennyiségek halmo­zódnak fel. A vizsgálati jelentés megál­lapítja: különösen az időseb­beket érinti érzékenyebben, ha a megszokott gyógyszerük helyett mást — egyébként azonos hatású medicinát — ajánlanak a gyógyszerészek. A testület az ülésen a tar­tós gyógyszerellátási hiányok megszüntetését szolgáló javas­latot fogadott el, s ezt az ille­tékes szerveknek továbbítja. A felszabadulásra emlékeztek Sorsfordító esztendők voltak Tegnap megyénkben tovább folytatódott a felszabadulási ünnepségso- rozot. Négy településen — Budaörsön, Dunakeszin, Érden és Szentend­rén — emlékeztek meg a negyven esztendővel ezelőtti eseményekről. Fölidézték 1944 telének sorsiörmáló eseményeit, s azt az utat, amit ezek a települések azóta megtettek. A koszorúzásokkal azokra emlé­keztek, akik életüket áldozták a har'okban, a kitüntetésekkel az új társadalom építésében élenjárók munkáját ismerték cl. nagyközségi pártbizottság el­ső titkára és Fehérvári János tanácselnök Felszabadulási emlékplakettet — Bajnok Bé­la szobrászművész alkotását — adott át azoknak, akik az utóbbi húsz-harminc évben a legtöbbet tették a település fejlődéséért. Közülük igaz, nem mindenki tudott égés? sé­gi állapota miatt részt venni az ünnepségen — többségük ma már nyugdíjas —, de ér­demeik elévülhetetlenek: Ban- dur Aladár, Batha Antal (a PVCSV igazgatója). Fodor József. Hauser József. Hibszky Jánosné, Hégli József, Jamb- rik Frigyes, Koczka Jánosné, Lukasik János, Polgár Géza, Racser Károly. Szakáll/ Má­tyás, Varró Károly (a Tex- elekto Ipari Szövetkezet elnö­ke), Weisz József. Vetélkedővel is Dunakeszin tegnap délelőtt az úttörőcsapatok küldöttsé­gei a József Attila Művelő­dési Központban fogadták a Gödről és Fótról a körzetköz­pontba érkező hálastafétát. Délben a munkásmozgalmi hagyományokat ápoló bi­zottság kiállítását nyitotta meg dr. Pénzes Zoltánná, a bizottság vezetője a művelő­dési központban. A plakátok, eredeti írásos és fotódoku­mentumok hű képet rajzoltak Dunakeszi munkásmozgalmá­nak kezdeteiről, emléket ál­lítottak az újjáépítés, társa­dalmi rendünk megszilárdítá­sa érdekében munkálkodó ak­tív közéleti embereknek. Délután ünnepi pártbizott­sági és tanácsülésen emlé­keztek meg a felszabadulás évfordulójáról. Az ünnepsé­gen, amelyen részt vett dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Metykó Gyuláné, a dunakeszi Városi Tanács el­nöke emlékezett a negyven Látványos fordulattól Budaörs felszabadulásának negyvenedik évfordulója al­kalmából tegnap a kora dél­utáni órákban — a szovjet hő­si emlékműnél történt koszo­rúzás után — ünnepség szín­helye volt a városi jogú nagy­község Jókai Mór Művelődési Háza. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Sza­bi Gyula színművész Váci Mi­hály Montázs című versét mondta el. Ezt követően Lu­kács Rita a budaörsi úttörő- csapatok nevében jelentette Fehérvári János tanácselnök­nek, hogy a felszabadulási láng Battonyáról — az első­ként felszabadult magyar te­lepülésről — Budaörsre érke­zett. s innen viszik tovább Bu­dakeszire. Majd Mészáros Geyza, a budaörsi városi jogú nagyközségi pártbizottság tit­kára köszöntötte a vendége­ket, Balogh Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Csonka Tibort, a megyei tanács elnök- helyettesét, Bernáth Tibort, a HNF megyei bizottságának al- elnökét, a budaörsi városi jo­gú nagyközségi pártbizottság tagjait, a társadalmi és a tö- jnegszervezetek képviselőit. Az évforduló jelentőségét Fehérvári János tanácselnök méltatta. Emlékeztetett arra, hogy innen indult utolsó, vég­zetes útiára, 1944. december 29-én Osztapenko kapitány. Mégpedig a mai művelődési ház helyén hajdan volt kötő­déből, s ide is hozták vissza... Negyven évvel ezelőtt a há­ború korántsem okozott akko­ra károkat a településnek, mint amilyenek a személyi és erkölcsi veszteségei voltak. A nagyközség gazdagodása, szé­pülése látványos fordulatot vett az utóbbi tíz évben, ami­kor az üzemek a lakossággal összefogtak. Az ünnepi beszéd, megemlé­kezés elhangzása után Csapó Sándor, a Budaörsi városi jogú évvel ezelőtti, az egész or­szág életében sorsfordulót je­lentő napokról. Majd a szo­cialista építőmunkia eredmé­nyeiről számolt be, arról a hatalmas fejlődésről, amely e négy évtized alatt a városban végbement. Az ünnepi tanácsülés vé­geztével a KISZ városi bizott­sága és a Hazafias Népfront által szervezett helytörténeti vetélkedőn tíz csapat mérte össze tudását. Közülük a MÁV Dunakeszi Járműjavító versenyzői bizonyuljak a leg­felkészültebbnek: első helyen a Clara Zetkin, második he­lyen a Csanádi György, har­madikként pedig a technoló­giai osztály Szárnyaskerék I. szocialista brigád csapata végzett. Élstük alakítói Négy évtizede, éppen kará­csony estéje volt, amikor Érd környékén elcsitult a fegyver­zaj, s a szovjet Vörös Hadse­reg alakulatai, hosszú és elke­seredett harcok után kiűzték az akkori településről a német megszállókat. Negyven esztendő múltán erre a korszakos eseményre, a (Folytatás a 2. oldalon.) Az ünnepségen Losonczi Pál mondott beszédet A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél ti­zenegykor gördült be a vendé­gek különvonata. Az érkező­ket: Kádár Jánost,, a. Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti, Bizottságának első titká­rát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györ­gyöt, a Minisztertanács elnö­két. Sarlós Istvánt, az ország- gyűlés elnökét és Gáspár Sán­dort, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjait, valamint társadal­mi, gazdasági és kulturális életünk jeles személyiségeit a megye és a város vezetői fo­gadták. Az érkezést követően koszo­rúzás! ünnepséget rendeztek a Vörös Hadsereg útján levő felszabadulási emlékműnél. A magyar és a szovjet zászló­val s a nemzetközi munkás- mozgalom vörös lobogójával díszített városközpontban — felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Ezután a ha­zánk szabadságáért életüket áldozó hősök emlékének tisz­telegve koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán: Az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt képvisele­tében Kádár János és Sikula György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának első titkára, a Minisztertanács részéről Lázár György és Kö- peczi Béla művelődési minisz­ter, az országgyűlés nevében Sarlós István és Cservenka Fe­rencié. az országgyűlés alel- nöke koszorúzott. Az európai szocialista orszá­gok nagykövetségeinek képvi­seletében Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió, Boncso Mi­ien, a Bolgár Népköztársaság, Miíovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság, Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság nagy­követe koszorúzott. A társadalmi és tömegszer­vezetek képviseletében Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, Há­mori Csaba, a KISZ KB első titkára, Padányi Mihály, a Magvar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének elnöke és Apró Antal, az MSZBT elnö­ke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek nevében Oláh István vezérezredes, Hor­váth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőr­ség országos parancsnoka he­lyezte el a koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadse­regcsoport részéről Konsztan- tyin Kocsetov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancs­noka és Anatolij Makunyin vezérőrnagy, a déli hadsereg­csoport katonai tanácsának tagja koszorúzott. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Pontban 12 órakor megkon- dult a református Nagytemp­lom Rákóczi-harangia. Meg­teltek a Református Kollégium oratóriumának padsora!, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi meg­emlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlevő tagjait, az országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadal­mi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények kül­dötteit, s — nem utolsósorban — az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori tagjait. — Minden okunk megvan rá, hogy tisztelettel emlékez­zünk azokra a tettekre, ame­lyekkel elindultunk nemzeti felemelkedésünk útján. Ebben az ünnepélyes órában is, soha el nem múló hálával gondo­lunk a Szovjetunióra, a szov­jet népre, amely áldozatos küzdelemmel, a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelmével felszabadította hazánkat — mondotta Sarlós István, majd felkérte az Elnö­ki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. leles napok sorában — Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolod­va tőle időben, immár negyve­nedik évfordulóján —, de kö­zeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind ponto­sabb felismerésében. Népünk minden évben tisz­telettel hajt fejet a felszaba­dítók emléke előtt, és megin- dultan tekint vissza a felsza­badulásra. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sora­koznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyaror­szági felszabadító harcok kez­dete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszületése; december 21., az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13., a főváros felsza­badulása. Ha méltóan emléke­zünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy halványítaná a nagy nap tiszta fényét, hanem (Folytatás a 3. oldalon.) A KDÍB elnöksége döntött Újabb védett területek Az elnökség Budaörsön. Balról jobbra: Csapó Sándor, Balogh László, Mé­száros Geyza, Fehérvári János, Csonka Tibor, Bernáth Tibor. (A hát­térben a színpadon a budapesti I. István Gimnázium gzimfónikus zenekara) Trencsényl Zoltán felvételt '$ A Ráckevei (Soroksári)- r, Duna-ág üdülőkörzetének Ő helyzetével, fejlesztési id­őadataival foglalkozott pén- j, teken az apajpusztai Hajós Ő kastélyban megtartott ülé- Ő sén a Közép-Dunavidéki ^ Intéző Bizottság elnöksége. ^ A térség közelsége a fővá- 6 roshoz, kedvező természeti, Ő adottságai indokolták, hogy 1973-ban minisztertanácsi /•határozat született az üdü- Ő lőkörzet regionális rendc- í zéséről. A tervek megvalósítása so­rán — mint az ülésen el­hangzott — a Duna-ág fővá­roshoz legközelebb fekvő, úgynevezett felső szakaszán, ahol a víz fürdésre nem al­kalmas, a sportolási lehetősé­geket gyarapították. Megkez­dődött a mederrendezés, s ez­zel egy időben evezcjs pálya, a csepeli oldalon partvédőmű épült. A hétvégi üdülésre, a kirándulásra a fürdésre és horgászásra leginkább a Duna alsó, Ráckeve környéki sza­kasza alkalmas. Itt a vendé­gek fogadására új létesítmé­nyek épültek, elkészült a rác­kevei Keve Hotel, a dömsö- di Pegazus-telep, az apajpusz­tai Hajós kastély. A Rácekevei Duna-ág egyik legfőbb gondja a víz szennye­zettsége. A helyzet javítása érdekében a többi között bő­vítették a dél-pesti és a szi­getszentmiklósi szenny víztisz­títót,_ megépült a Merkur te­lep és a Csepel Autógyár tisz­títóművé. A tervezett part- és mederszabályozás, valamint a fertőző iszap kotrása azonban — megfelelő beruházási össze­gek hiányában — mindössze 30 százalékban valósult meg. Az alsóbb szakaszon — alap­vetően társadalmi munkával — mintegy húsz kilométer hosszúságban biológiai part­védőművek épültek. A testület egyéb környezet- védelmi kérdésekkel is fog­lalkozott. Mint elhangzott: újabb öt természeti értéket je­lentő terület védelmét terve­zik. Közélet _ AZ MSZMP Központi Bizott­ságának vendégeként decem­ber 19—21. között látogatást tett Budapesten Olavi Poiko- lainen, a Finn Kommunista Párt titkárságának tagja a párt külügyi titkára. A Finn KP képviselőjével Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára folytatott megbeszélést. A szívélyes,- elv­társi légkörű találkozón átte­kintették a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Negyven esztendeje, 1944. de­cember 21-én alakult meg az új demokratikus államhatal­mat megtestesítő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képvi­selőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmá­ból a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tar­tottak.

Next

/
Thumbnails
Contents