Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

A településfejlesztés a köz ügye A lakók is a zsebbe nyúltak Hamarosan elkészül a gyógyszertár is 4 Sok szép utca van Üllőn, általában rendezettek, gon­dozottak mind. Most azonban, hogy elkészült a bogárhátú makadá'.n úttest, talán a legszebb lett a széles Petőfi út, két olda­lán nyílegyenesen fut az árok a betonút melletti víz­nyelők felé. Igaz, az utca lakói is a zsebükbe nyúltak, összesen 80 ezer forint erejéig. Még a házak előtt a hidak is olyan egyformák, mintha egy kéz készítette volna va­lamennyit. Ilyen módszerrel készült a szilárd burkolat a Vasadi utcában is, az utca lakói ott 180 ezer forinttal támogat­ták a tanácsi költségvetést. Jóleső érzéssel tekint vissza így év végén a két keze mun­kájával sem fukarkodó lakója a községnek, amikor látja, hogy ebben az évben is szilárd burkolatot kapott a már emlí­tett utcákon kívül az Ady, a Zöldfa és a Faiskola utcát a Zöldfa utcával összekötő sza­kasz. A zöldségboltot is gála­cipőben érhetik el a vásárlók. — Szeretnénk a jövő évben ezeket a zúzott kővel hurkolt utakat bitumenes kopóréteggel ellátni — hangoztatja Lehocz- ky Károly, a tanács titkára —, ez azonban anyagi kérdés, amit szűkén mérnek a felette­seink. S a szándéktól még nem gurul könnyebben a szekér ... E'készültek a 4. számú főköz­lekedési útba torkolló vala­mennyi utcában a közlekedés biztonságát szolgáló sárrázók. Nem volt lassúbb az ütem a gyalogjárók készítésénél sem. kintien utcában Elmondható, hogy a nagy kiterjedésű község majd va­lamennyi utcájának legalább egyik oldalán a gyalogjárót sármentes burkolat fedi, ame­lyet az ott lakók társadalmi összefogással teremtettek míg. A bölcsőde és az iskola bő­vítéséhez szükséges kiviteli tervdokumentációk is a tanács birtokában vannak, hozzáfog­tak a főközlekedési út mellett húzódó, a Malom utcai iskola szennyvízcsatornájának a vas­úti töltés mellett elhelyezett átemelőjének felújításához, be­fejezése a következő évben várható. Nyiladozó pénztárcák * 12 Űj szolgálati lakást vásárolt a község a Kisfaludy téren a második körzeti megbízottnak, az úgynevezett dr. Csik ház­nak megvásárlása ügyében, ahol a lakosság rég óhajtott kívánsága valósul majd meg: a központi orvosi rendelő. Hét házhely kialakítása is folyamatban van a Gyár utcá­ban a „magtár” környékén. A pásztorház előtt már gazdára is lelt két otthon teremtésére alkalmas telek. Szép számmal éoültek ebben az évben is ma­gánerős családi házak. A két szint és a komfort már elemi igény. Bizakodással tölti el a köz­ség vezetőit az a tapasztalat, hogy szinte társadalmi üggyé vált a községben a település fejlesztése, szépítése az egyet akaró tevékenység már-már mozgalommá alakult, amely nemcsak a jószándék hangoz­tatásában nyilvánul meg, nyi­ladoznak a pénztárcák is, ha a szükség úgy kívánja ... A jövő évben sor kerül a Gyár utca kövezésére, az Ár­pád utca hiányzó részét is ki­egészítik szilárd burko'aittal, a Hunyadi úton a Hatháza bol­tig szintén köves úton közle­kedhetnek a kocsik. De szer­vezkednék már más utcák la­kói is. A tanácsházán a költséges olajtüzelés helyett a higiéniiku- sabb központi fűtés megvalósí­tását tervezik. Megrendelték a község csatornázásra, esetleges költségeire vonatkozó előzetes számításokat. Kell a munkabíráshoz A Luca székéhez hasonló lassúsággal készülő gyógyszer- tár is hamarosan átadásra ke­rül, a korszerűen elkészített, otthonos szolgálati lakással is ellátott egészségügyi intéz­mény nemcsak az amúgy is szép utcának lesz mutatós dí­sze, hanem az egész községnek. A tervek, a szándékok, az elképzelések megvalósításához munkabíró jó egészség kell, ami a szükséges anyagiak megteremtéséhez elengedhetet­len követelmény. Kiss Sándor ssmíMoziaaps Monoron, pénteken 18-tól és 20 órától: Játszani kell! Üllőn, 17.30-tól: Megtalálni ! és ártalmatlanná tenni. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1984. DECEMBER 21., PÉNTEK Péter bácsi nyugdíjban munkatársaikat köszöntötték Kulturális program Ecscren ma, pénteken: 8 ! órától: a képzőművészek kis J baráti körének összejövetele, | 18-tól: a népi tánccsoport pró- | bája. | Gyomron: Detzky Júlia fes­tőművész kiállítása, 13-tól: kai’ate és ifjúsági klubfoglal­kozás. Monoron, 14-től: az irodalmi színpad próbája, 17-től: sza­bás-varrás; 17.30-tól: német nyelvtanfolyam. Ünnepre készülő szolgáltatók mások pihennek, ők dolgoznak A kitüntetett Bori Fercncné mellett sok fiatal is a Pest megyei Vendéglátóipar! Vállalat monori cukrászüzemé­ben. Potyák Margit és Fazekas Magdolna a karácsonyi mákos és diós bejgliket csomagolja. Ezekben a napokban összesen 35 mázsa kerül a finom süteményekből az üzletekbe Az év végi ünnepek lázá­ban ég az egész ország, javá­ban tart a vásárlási csúcs, mindönki igyekszik a megfe­lelő ajándékokat beszerezni a hozzá tartozóknak. Tervezge­tik már a karácsonyi, szilvesz­teri programokat is, a leg­többen — mint mindig — azért otthonukban, szűk csa­ládi körben töltik el az ün­nepeket. Most négynapos lesz a karácsony, a szilveszter pa­diig három. Sokan ülnek majd le bizonyára televízió elé, s nézik az ünnepi műsorokat. És remélik, hogy nem romlik el a tévé. Az ELSZOM min­den esetre készenlétben áll. — Milyen évet zár a mo­nori ELSZOM tanácsi kis­vállalat? — kérdeztük Burá­nyi György igazgatót. — Először talán elmondom, hogy vállalatunk jó évet zár, eredményeink várhatóan a terv szerint alakulnak. Nagy öröm ez mindannyiunk szá­mára, mert bizony a Gelka átszervezése u*án a szkeptiku­sok nem sok jót jósoltak ne­künk. — Hogyan szervezték meg az ünnepi ügyeletet? — Legfontosabb felada­tunknak tekintjük, hogy ügy­feleink televízióit a hibabe­jelentés után, minél hama­rabb megjavítsuk. December 23-án, vasárnap 8-tól 14 óráig nyitva tartunk, tehát felvesz- szük a megrendelést. Decem­ber 24-én, 25-én, 26-án rend­kívüli ügyeletet tartunk. Eze­ken a napokon délelőtt 9-től 12 óráig is nyitva lesz a mo­nori Kossuth Lajos utcai köz­pontunk. Személyesen és a Monor 308-as telefonon is be lehet jelenteni a meghibáso­dott televíziókat, és a hőtáro­lós kályhákat. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ünnepek­ben ezek javítását tartjuk el­sődleges feladatunknak. — A szilveszteri ügyelet? — Hasonlóan a karácsony­hoz, december 30-án, 31-én és január 1-én 9-tőd 12 óráig nyitva lesz a központ és „él” a 308-as telefonunk. — Január 2-től viszont lel­tározni fogunk néhány napig. Ez annyit jelent, hogy a cím- bejelentéseket felvesszük, de háztartási készülékeket nem írjnai Imre szerelő egy televíziót javít a központi műhelyben. tlanesovszki János felvétel«! tudunk fogadni, illetve kiad­ni. Ezért kérjük kedves ügy­feleinket, hogy még az ün­nepek előtt vigyék el megja­vított készülékeiket. G. J. Délidében az előfizetéses ebédek miatt a „rohamven- dáglátás” színhelye nap mint nap Cegléden a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Ma­gyar, illetve Kossuth étterme. A délutánok és az estek más­milyenek. Mostanában azért egymást érte s éri néhány hangulatos, sokakat vonzó délután, és es­te ezen a két helyen. Ezeknek külön jelentőséget az ad. hogy házon, családon belüli esemény hívogat vendégeket, mivel a vendéglátósoknak is van kiket köszönteni, ünne­pelni, terített asztal mellett,' bensőséges hangulatban. December eiején jubileumi ünnepséget tartottak például a ceglédi Magyarban. Hu­szonöt, illetve negyven évi munkaviszonnyal rendelkező, kollégákat köszöntöttek, nyol­cat. Közülük hatan ennek a cégnek a régi törzsgárdatag- jai. Szeghalmi Péter felszol­gáló, a köztiszteletnek örven­dő nyugdíjas Péter bácsi, aki négy évtizede szakmabeli, eb­ből jó három évtizedet en­nél a vállalatnál töltött, és mint Kossuth-éttermes, két és fél évtizedet hagyott maga mögött. Sok fiatal csepere­dett mellette, tanulhatott szakmai fogásokat éppúgy, mint vendégszeretetet, ember­séget, emberi tartást. Az ünnepeiteket a Magyar étteremben zajlott bensőséges, rendezvényen dr. Hámori Ambrusné, a szakszervezeti bizottság főbizalmija köszön-' tötte, Klausz József igazgató pedig további jó munkát, egészséget, életükhöz örömöt és elégedettséget kívánva ad­ta át a vállalati jutalmakat. A megbecsült régi munka­társak köszöntő ünnepségét a vállalati Télapó-ünnepek sora követte. A ceglédi igazgató­ságnál dolgozók négyszáz cse­metéje kapott ebből az alka­lomból édességgel, csemegével töltött miikipakkot. Nagykó- i rösön a Vénusz eszpresszó- ---- -——bonr Gegiécten a Kossuth át­dolgozik teremben zajlott a Télapó­összejövetel, Cegléden erre százhetven gyereket hívtak meg. S ha már Télapóról szó­lunk, meg kell említeni, hogy a vállalat monori cukrászüze­mének szocialista brigádja, a monori öregek napközijét sze­retettel pártfogolja. Közéjük is elment a brigád Télapója, édesség, szaloncukor, narancs dagasztotta az idős emberek­nek szánt alkalmi csemegéi pakkokat. E. K. Januártól változások várhatók iiért zsírosak a sertések? Zsírosak a háztáji udvarok­ban hizlalt sertések. Régóta mondogatják ezt a húsipari szakemoerek, ám mostanáig alig tettek valamit a megvál­toztatásáért. Januártól meg­törik a jég, s anyagilag is ösztönzik a kistermelőket a húsminőség javítására. Egy forint minőségi felárat fizet kilogrammonként az ipar a kistermelőnek a fehér hússer­tések értékesítéséért. A „tar­ka” sertések ára sem lesz a korábbinál alacsonyabb, de a tiszta „fehér” állatokért, amelyek a jobb húvminőséget hordozzák, többet kapnak a hizlalók. Az ösztönzés kényszere A hír mindenképpen ör­vendetes a kistermelőknek, ám az ösztönzés nemcsak ne­kik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának elismerése, szorgalmuk támo­gatása. hiszen meghatározó szerepük van a hazai sertés- tartásban. Tavaly 5,1 millió sertést értékesítettek, a nagy­üzemek pedig csak 4,7 mil­liót. A kistermelők nélkül tehát több mint felére csap­panna a sertéstartás az or­szágban. Ez semmiképpen nem lenne kedvező áz or- szágnak, hiszen a hústerme­lés enportérdekeltségű ágazat, f a külpiaci egyensúly javí­tásának egyik fontos eleme. Az exportban való érdekelt­ség azonban feltételezi, hogy i e hazai termelők is érdekel­tek legyenek a húsminőség javításában. S ezt érezniük kell a kistermelőknek is, hi­szen a külpiacon senki nem kérdezi, hogy a sertést a háztájiban vagy a nagyüzem­ben hizlalták. Ott az egyön­tetűen a jó minőséget köve­telik meg, s a magyar ex­portőröknek ehhez kell al­kalmazkodniuk. Ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha már a termelők is gondolnak a piac­ra, s a sertéseket úgy tart­ják, takarmányozzák, hogy azok feldolgozás után felelje­nek meg a vásárló követel­ményeinek. De nem kell elhagyni az ország határát sem ahhoz, hogy a túlságosan zsíros ser­tésre panaszkodjon a vásár­ló. A hús itthon is megdrá­gult az elmúlt esztendőkben, tehát a hazai fogyasztók is joggal kívánják meg, hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Másképpen fogal­mazva, karaj helyett ne zsí­ros húst mérjen a hentes. Elsőként valóban a sertés­tartók tehetnek azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlók, s kelendőek legye­nek a magyar húskészítmé­nyek a világpiacon. A feldol­gozásnál ugyan lefaragható a hizlalás hátrányainak egy ré­sze, de ezt csak a gyártás gazdaságosságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalatok szerint az első osztályú sertéseken mint­egy 10—12 kilogrammal több színhús van, mint a negyed­osztályúakon, s ezt a különb­séget kétszer is érzékelik a vállalatok a pénztárukban. Először a sertések átvételénél, mert a kistermelők állatait nem vágás után minősítik, s ha úgy tetszik, „totóznak” a minőséget illetően. Később a feldolgozásnál újra hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a zsíros részek értéke alacso­nyabb. Nem veit érdekük A kistermelők persze mit sem törődtek idáig a húsipar bánatával, ők saját helyzetü­kön igyekeztek javítani. A felvásárlási árakat ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasznuk, ha olcsób­ban hizlalnak. Ezért olcsóbb takarmányozási módszereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy las­sabban híznak az állatok, s jobban zsírosodnak. Így is annyi pénzt kaptak kilogram­monként állataikért, mintha intenzíven, s drágábban hiz­lalták volna azokat. A holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kistermelők anyagilag is ér­dekelitek a minőség javításá­ban. A kilogrammonkénti egyforintos minőségi felár az első lépcsője ennek. Sokan azonban kétkednek sikerében. Véleményük szerint nem el­lensúlyozza a költségek nö­vekedését, de r.em is erre hi­vatott. A minőségi felárat ugyanis a fehér hússertések értékesítéséért fizetik. S ha a vágóhidakra a jövőben va­lóban csak fehér sertések ke­rülnek, egységesebb tesz az állomány, s a minőség javu­lásának ez is egyik feltétele. A minőségi felár fizetésé­vel nincs is vége az intézke­déseknek. A húsipari vállala­tok folytatják az úgynevezett kocakihelyezési akciót, tehát tenyészállatok értékesítésével is segítik a jobb húsminőségű sertések elterjesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaállatok tartását is kézbe veszik, hi­szen mint az eddigi tapaszta­latok bizonyítják, a kocakú- helyezés önmagában nem le­het eredményes. A kisterme­lők udvarában bizonytalan tenyészértékű apaállatok van-* nak, amelyek további hasznosí­tása csak ronthatja az állo­mány m’nőségét. Egy felmérés szerint az apaállatoknak, mintegy 40 százaléka nem fe­lel meg a követelményeknek. Anyagi fedezet Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szakemberek. Az ösztönzés fo­kozása sem csak rajtuk mú­lik, hiszen először annak an vasi fedezetét kell megte­remteni. Ezt pedis most nem könnyű megtenni, hiszen a vi­lágpiaci árak nem ismerik el a hazai törekvéseket, V. F. J. Hálás szívvel mondunk köszöne­tét rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik Nagy Károly temetésén, Monoron részt vettek Felesége, gyermekei és unokái. ffBSN 0U»-1Síl (Monori iartäpT

Next

/
Thumbnails
Contents