Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

PEST MEGYEI VtlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXVIII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Ara: 1.40 Soritíl 1984. DECEMBER 21., PÉNTEK Ma 2—3. oldal: Bíznak, várnak és cselekednek 4. oldal: Ünnepi nyitva tartás 1—8. oldal: Rádió- és tv-műcor a jövő hétre Beszámoló a TOT elnöksége élőit Megszilárdult a tsz-ek vezetése r ALKOTÓ KÖZREMŰKÖDÉS nek-kinek a maga posztján meg kell szívlelnie, ezt, s ahhoz hasonlóan, ahogy ed­dig, megtenni mindent a si­ker érdekében. Az eddigi­ekhez hasonlóan? Nem. Még jobban. Az ülésszakon felszólaló képviselők közül is többen érintették ezt a gondolatot, számos összefüggésben. Mondták például azt, meny­nyire fontos a dolgokat ész­szerűen, pontosan szervez­ni a munkahelyeken ahhoz, hogy minden rendben men­jen. Mert ebben az ország­ban sincs olyan munkás, aki úgy megy be reggel az üzembe, hogy teszem azt, egyharmad részt selejtet jog gyártani. S ha mégis megtörténik, annak az az oka, hogy vagy az anyagel­látás hibájából, vagy szer­számozási hiányosságból, vagy netán ellentmondó utasításokból eredően kény­telen volt rossz munkát ad­ni ki a kezéből. Ellentmon­dó utasítások? Igen. Renge­teg kárt tud okozni — ahogy említette egyik fel­szólaló —, ha a vezető al­kalmatlan erre a posztra, amelyre odaállították. A vezetők kiválasztása leg­alább olyan jelentős ténye­zője a termelésnek, mint a jól képzett szakmunkásgár­da összekovácsolása — és megtartása. Megtartani viszont úgy , lehet a jó szakembereket, ha következetesen alkal­mazzuk az ésszerűen kidol­gozott érdekeltségi rend­szert. Nem maradt titok a téli ülésszakon sem, hogy a legmagasabb jövedelem nem mindig ott jelentkezik, ahol a legtöbb értéket elő­állították. Nagy várakozás­sal tekintünk tehát az új, úgynevezett keresetszint­szabályozás elé, ami köz­vetlenül hangolja össze a vállalat hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetősé­geit. K ormányunk alkotó köz­reműködést vár mind­annyiunktól a jövő évi népeazdasági terv vég­rehajtásában. Képviselőink — a mi nevünkben — biz­tosították arról a kormányt, hogy a dolgozók erejük, ké­pességeik legjavát nyújtva mindent megtesznek e terv teljesítéséért, legyenek gkár bányászok, kohászok, va­sas vagy textiles munká­sok, parasztok, tanárok, or­vosok, tudósok, mások. Cse­rébe csak annyit kérnek, hogy kapjanak mindenről rendszeres, őszinte tájékoz­tatást, idejében, amikor még nem késő segíteni, vagy az első kézből nyert információ birtokában örül­ni a közös sikereknek. Bálint Ibolya szakember dolgozik a tsz-ek- ben. A szakmunkások száma közelít a 200 ezerhez. A veze­tők, szakmai felkészültsége kedvező képet mutat. A fel­sőszintű irányítók mintegy kétharmadának van felsőfokú képesítése, a középszintű és a munkahelyi vezetők több mint 90 százaléka rendelkezik középfokú végzettséggel. A szakmai vezetők — főmező­gazdászok, főállattenyésztők stb. — csaknem kivétel nélkül elvégezték az egyetemet vagy a főiskolát. A tsz-ek gazdálko­dásának eredményei is jelzik, hogy a vezetés minden tekin­tetben megszilárdult. A szövetkezetekre általában jellemző az a törekvés, hogy a vezetők utánpótlását saját for­rásból biztosítsák. A nagyobb gazdaságokban erre többnyire jó lehetőségek vannak, mivel számos tsz-ben a közvetlen munkahelyi vezetők is, jól fel­készült szakemberek, akik a magasabb beosztások betölté­sénél is számításba jöhetnek. Ugyanakkor a kedvezőtlen adottságú, alacsony jövedelmű és veszteségesen gazdálkodó üzemekben immár tartósan hiányoznak a szakemberek. A termelőszövetkezeti szak­mai vezetők eléggé gyakran változtatnak állást. Különcsen nagy a mozgás az állattenyész­tő és a növénytermesztő szak­emberek körében. Ez utób­biak ötödé változtat évente munkahelyet, mindenekelőtt a főmezőgazdászok cserélődnek gyakran. A területi szövetségek álta­lában hasznos segítséget nyúj­tanak a tsz-eknek. A legtöbb szövetség együttműködést ala­kított ki a felső- és középfokú oktatási intázménj’ekkel, a szakmunkásképzőkkel a szak­emberellátás, illetve a kezdők munkába állásának segítésére. Bi'dakalászon és Vámasmikclán Felszabadulásukat ünnepelték Szentendre és körzete a tér­ség elsőként felszabadult nagyközségében Budakalászon kezdte a 40. évfordulóhoz kap­csolódó ünnepségsorozatot. Délután 1 órakor ,a felszaba­dulási emlékműnél fogadták az egybegyűltek az ürömi úttörők által hozott hálastafé­tát és lángot, s az előbbit to­vábbvitték — a szovjet hadse­reg útvonalát követve Pomáz- ra. A felszabadulási emlékmű­nél az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető­helyettese dr. Kocsis Péter, a szentendrei városi pártbizott­ság első titkára Rozgonyi, Er- nőné dr., és a nagyközségi pártbizottság titkára Zombori Béláné koszorúzott. A Pest me­gyei, a városi és a nagyközsé­gi tanács virágait Wächter Roland ipari osztályvezető­helyettes, dr. Marosvölgyi La­jos, és Karsai Miklós tanács­elnökök helyezték el. Az ün­nepség a fegyveres testületek és a tömegszervezetek kegye- letadásávaí fejeződött be. Az események délután há­rom órakor a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat kultúrtermé­ben ünnepi nagygyűléssel foly­tatódtak. Karsai Miklós Buda­kalász nagyközség tanácselnö­ke a felszaoaduiás történelmi jelentőségéről, a település negyveneves fejlődéséről, s az MSZMP XIII. kongresszusára való felkészülésről beszélt. Kö­szöntötte azokat a veteráno­kat, akik részt vettek 1945. eseményeiben, s tisztelettel adózott azok emléke előtt, akik nein érhették meg a 40. év­fordulót. A résztvevők ezután a Len­virág együttes műsorában gyö­nyörködhettek. Az ünnepség holnap Szentendrén folytató­dik. ★ Vámosroikolán a művelődé­si házban megrendezett ünne­pi nagygyűlésen Kóczó Jó­zsef, a községi pártvezetőség titkára a vendégek között üd­vözölte Anatolij Fomics Illi- csevszkij professzort, a köz­ség felszabadításában részt vett szovjet felderítő zászlóalj egykori tisztjét és feleségét, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkárát, Dékán Sándort, a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége elnöksé­gének tagját, dr. Csohány Endrét, a Görgey antifasisz­ta zászlóalj egykori parancs­nokát, dr. Tóth Albertet, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Szalai Ar­iiét szinten a Marx tér Aluljáró a Nyugatinál Különösebb ceremónia nélkül Budapest legforgalmasabb pont­ján, a Marx téren tegnap átadták az ország legnagyobb alul- és fe­lüljáró-rendszerének utolsó szakaszát. A mintegy 241) millió forintos beruházással megépült aluljáró a Skála Áruliázat, a metrót és a fel­színi közlekedést köti össze a Nyugati pályaudvar indulási oldalával. Az építkezést karácsony előtt valóban a rohammunkával fe­jezték be a KÉV Metró szak­emberei, mely elsősorban azok­nak a tízezreknek könnyíti meg a mozgást, a közlekedést, akik naponta járnak Buda­pestre dolgozni. De hasznát veszi mindenki, aki a Nyuga­ti pályaudvarról külföldre vagy vidékre utazik, hiszen az új aluljáróban kilenc vasúti és három BKV-pénztár is nyílt. Ezenkívül számos kioszkot, ap­ró üzletet is berendeztek, így lényegesen javul az eddig so­kat és okkal kifogásolt utas­kiszolgálás. Az elkészült aluljárót tegnap reggel fél 9 órakor nyitották meg az utasok előtt, s az ép­pen csak elkészült munkát megtekintette Urbán Lajos közlekedési miniszter is. Az építők a következő na­pokban csomagolnak, hogy az új esztendőben csatlakozhas­sanak azokhoz a kollégáikhoz, akik az újpesti vasútállomást és az Árpád-hidat összekötő földalatti vasút építésén dol­goznak. Cs. A­Zombori Béláné, a budakalászi nagyközségi tanács pártbizottságának titkára, dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest megyei Bizottságának PMO osztályvezető-helyettese és Rozgonyi Ernöné dr., a Szentendre városi pártbizottság első titkára helyezi cl az emlékezés virágait. Trencsényi Zoltán felvétel« pc dot, a Vác városi pártbi­zottság titkárát, J. G. Ka- zimszkijt és Ny. D, Szikacsi- nát, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet alaku­latok parancsnokait. A termet zsúfolásig megtöl­tötték a Görgey antifasiszta zászlóalj egykori tagjai, Vác állami és társadalmi szerve­zeteinek képviselői, a szom­szédos községek küldöttei, a fegyveres erők és testületek tagjai és természetesen Vá- mosmikola lakói. Dr. Tóth Albert ünnepi be­szédében méltatta annak a történelmi sorsfordulónak a jelentőségét, amelyet a német fasiszták és magyar béren­ceik kiűzése jelentett népünk és így Vámosmikola lakói számára is. Ennek a község­nek a lakosai nemcsak óhaj­tották és várták a szabadsá­got, hanem bátor szívvel har­coltak is érte. A szovjet hadsereg oldalén fegyverrel és a német csapa­tok hadmozd'Ulataira vonatko­zó hírek szerzésével, és to* vábbításával egyaránt siettet­ték a fasiszta és nyilas rém­uralom végnapjainak bekö­vetkeztét. A helytörténeti gyűjte­ményben a község felszabadí­tásáért harcolt szovjet hősök fényképei mellett ott láthatók a község egykori partizánjai­nak fotói is. A ma is élő Budai József, Budai Béla, Me­zei József, Gödöllei László, Murai Ottó és Farkas Ferena ugyanúgy köztiszteletnek ör­vend, mint a már elhalálozott Huszár Károly, Szabó József, Holies Ferenc, Sinkó László, Menyhárt István és Pintér Jó­zsef, akiilk mindannyian örök­re beírták nevüket a község hőseinek sorába. Az ünnepségen adták át a Partizánok nyomában című úttörőpályázat legjobbjainak a díjakat, s mindez jól mutat­ja: a község fiataljai tudják, mit köszönhet népünk a szov­jet hadseregnek és a magyar ellenállási mozgalomnak. Ülést tartott a KISZ KB Fokozódó felelősséggel Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület meghallgatta Hámori Csaba első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB november 15-t és december 4-1 üléséről. Szandtner Iván­nak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalásából adódó lUSZ-feladatokat. Megállapította: a párt ifjú­ságpolitikai állásfoglalása kedvező lehetőségeket terem­tett a KISZ munkájához, tág teret adott a fiatalok társa­dalmi, politikai, gazdasági ak­tivitásához; erősítette a fiata­lok felelősségét önmagukért és a szocializmus ügyéért. Kiemelt feladatként határoz­ták meg, hogy a KISZ segít­se az ifjúság társadalmi, gaz­dasági, politikai aktivitásá­nak kibontakozását. Szorgal­mazzák, hogy a fiatalok több lehetőséget kapjanak cselek- vőkászségük, tenniakarásuk bizonyítására, az ország és saját ügyeik intézésében a fe­lelős részvállalásra. Az ifjúsági szövetség azon munkálkodik, hogy társadal­munkban a fiatalok előtt reá­lis, vonzó, illúzióktól mentes távlat nyíljék. Ennek szelle­mében szorgalmazza a kép­zettségnek megfelelő, értelmes munka biztosítását és a tel­jesítménnyel arányban álló megbecsülést. A testület ülésén hangsú­lyozták: az ifjúságpolitikai állásfoglalás megvalósítása megköveteli, hogy a KISZ to­vább növelje befolyását ez egyes ifjúsági rétegekben. A központi bizottság ülésén kiemelték: a KISZ-nek és az ifjúságnak az eddiginél na­gyobb részt kell vállalnia a gazdaság előtt álló feladatok­ból. Havasi Ferenc a Tervhivatalban Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön az Országos Terv­hivatalba látogatott. A ven­J Utolsó simítások a megnyitás előtt (a bal oldali képen). Mozgólépcsó vezet a Nyugati pályaudvarra. Wormser Antal felvételei dáget Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke tájékoztatta az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozá­sával és a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével kapcso­latos tapasztalatokról, a VII. ötéves terv előkészítésének helyzetéről, s ezzel összefüg­gésben a KGST-országokikal folytatott tervkoordinációs eredményeiről. Államsegély az egyházaknak Az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy — teljesítve a magyarországi egyházak és vallásfelekezetek kérelmét — változatlan összegben 1990. de­cember 31-ig tovább folyósítja az államsegélyt, s azt az Álla­mi Egyházügyi Hivatal 1985- től évenként egyszeri kiutalás­sal bocsátja az egyházak ren­delkezésére. A z országgyűlés téli ülésszakán elfogadták a képviselők a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. Ez azt jelei ti, hogy kötelességünkké vált végrehajtani mindazokat az előírásokat, amelyeket a népgazdasági terven belül a költségvetés számai meg­határoznak. Végrehajtani — s betartani. Gondoskod­ni arról, hogy a befizeté­sek rendre befussanak az államkasszába, s vigyázni, nehogy túllépjük a kiadás tervezett határait. A költ­ségvetésről szóló törvény előirányozza az állam pénz- gazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát, nö­velve egyidejűleg az élet- körülmények szempontjá­ból nélkülözhetetlen okta­tási, szociális, kulturális és biztosítási szolgáltatásokra tervezett kiadások összegét. Számhalmaz. Egyelőre csak a közgazdasági, pénzügyi szakembereknek mond va­lamit. Hogy e holt számhalmaz megelevenedjen, le kell for­dítanunk a magunk nyel­vére — éppen a közgazdá­szok segítségével —, meg kell töltenünk tartalommal: munkával. Ezen múlik, hogy egy esztendő eltelté­vel milyen érzéssel ülhe­tünk neki a számadásnak. Telünk függ, hogy elher­dáljuk-e, amink van, \_gy gyarapítjuk. Bízhatunk az utóbbiban. A magunk mö­gött tudott esztendők ta­pasztalatai ugyanis azt mu­tatják, hogy nem jellemző ránk az előbbi. Nehéz idő­szak volt — 1931-től —, amelyben a nemzetközi pénzpiac változásainak kö­vetkeztében kemény harcot vívtunk fizetőképességünk megőrzéséért. Eközben ha­tárainkon belül nem egé­szen úgy alakultak a jöve­delmek arányai, amint azt a jelenlegi tervidőszak ele­jén elképzeltük, megszen­vedtünk azért, hogy a ter­vezettnél számottevően több nemzetközi fizetési kötele­zettségnek kellett eleget tennünk, a magas kamatlá­bak miatt. De megérte. Mert azzal a téves híresz­teléssel ellentétben, amely azt állítja, hogy a magyar gazdaság nem fejlődött eb­ben a tervidőszakban, a té­nyek éves átlagban mintegy kétszázalékos növekedési ütemet bizonyítanak. S hogy sikerül-e a jövő évi terv szerint a nemzeti jövedelem további 2,3—2,3 százalékos gyarapítását el­érnünk az is tőlünk függ. Amint a pénzügyminiszter fogalmazott az ülésszakon: „Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy alakul-e sorsunk, amint azt szeretnénk." Ki­V £ Az elmúlt időszakban ja- ] ^ vult a termelőszövetkezeti f vezetés helyzete; nőtt a ^ szakemberek képzettségi ^ szintje, javultak élet- és '/, munkakörülményeik, s ked- ^ vezőbbé vált anyagi hclyze- fr, tűk is — állapította meg a ^ TOT elnöksége csütörtöki ^ ülésén, amelyen a termclő- ^ szövetkezeti gazdálkodás <S személyi feltételeinek a!a- ^ kulását elemezte, külö- í nős tekintettel a vezetésre. Az elnökség elé terjesztett írásos anyag szerint mintegy 22 ezer felsőfokú és több mint 32 ezer középfokú végzettségű

Next

/
Thumbnails
Contents