Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
IÄBONYI KRÓNIKÁI Gyors az ügyintézés A tanácstörvény szerint a vb-titkár köteles a tanács testületé előtt a szakigazgatási szerv tevékenységéről, a hatósági ügyintézés törvényességéről valamint az ellenőrzésekről beszámolni. Mint minden tanács szakigazgatási szerve, az abonyi is fontos állami, társadalmi, gazdasági, kulturális és s '-.’Ciálpolitikai feladatokat lát el. Ez a tevékenység közvetlenül ériinti az állampolgárokat és egyúttal egyfajta kapcsolatrendszert alakit ki. E kapcsolat lényeges eleme a gyors ügyintézés, a jogszabályok helyes alkalmazása, valamint hogy helyes döntések szülessenek. Fellebbezések A tanácsülés legutóbb két esztendeje hasonló időpontban, az év végén értékelte a szerv munkáját, és jónak találta-. Mint a továbbiakból kiderül, az érdemi munka azóta sem romlott. — Dolgozóink felelősséggel végzik munkájukat, az ügyfelek udvariasak és legjobb tudásuk szerint intézik a rájuk bízott ügyeket — hangoztatta dr. Pásztor Ferenc vb-titkár. — Ezt a megállapítást igazolja, hogy tevékenységükkel kapcsolatban bejelentés, kifogás nem érkezett, a kiadott határozatok ellen benyújtott fellebbezések száma alacsony, egy százalék alatt van. Bár az utóbbi egy esztendő leforgása alatt több poszton új arcokat lát az ügyfél, a munka személyi feltételei változatlanul kielégítőek, minden ügyintéző rendelkezik egységes államigazgatási szakvizsgával. Jelenleg is hét dolgozó tanul államigazgatási főiskolán, illetve marxista—leninista esti egyetemen. A munkakörülmények ugyancsak javultak az eltelt két esztendő alatt. Az év elején történt közigazgatási változás nem mérsékelte a tennivalókat. változatlanul jelentős az ügyiratforgalmuk. Bizonyítja ezt, hogy tavaly például 9304 iratot iktattak, a kiadott határozatok száma pedig meghaladta a 2700-at. Végleges adat ugyan még nincs, de a számok az idén sem változnak. Továbbra is hasznosnak bizonyul az ügyfélszolgálati iroda működtetése: egyrészt megkönnyíti a csoportok munkáját, másrészt az ügyfelek minden nehézség nélkül beszerezhetik szükséges információikat, sőt némely ügyet nyomban elintézhetnek. Adóbevétel A szakigazgatási szerven belül 1979-től öt ágazati csoport működik. Az adóügyi dolgozók körében jó kollektív szellem alakult ki, alapjában véve ezért tudják a nagy ügvfélforgalmat zökkenő nélkül lebonyolítani. Fő feladatuk az adóbevételi tervek teljesítése, ebben az esztendőben például 5,4 millió forint befizettetéséről kellett gondoskodniuk. Különös gondot fordítanák az adóalanyok felkutatására, adóztatására. Ellenőrzést végeznek a magánépítkezőknél, kisiparosoknál és magánkereskedőknél, hogy helyesen történt-e az adóbevallás. Az élelmiszergazdasági csoport egyik lényeges feladata, hogy a település zavartalan áruellátását figyelemmel kísérje, valamint ellenőrzéseket végezzen. Sajnos — állapította meg a testület elé terjesztett jelentés — e téren van miág pótolnivaló, mivel az ellenőrzés gyakran tervszerűtlen, és lassú az intézkedés. A gazdálkodási csoport a tanács 46 milliós költségvetési és 25 milliós fejlesztési alapjával gazdálkodik. Pontos munkát és nagy figyelmet igényel a bevételek, kiadások tervszerű kezelése. Munkájukat nehezíti a sok statisztikai adatszolgáltatás és a különböző jelentések készítése. Ennek a csoportnak is az ellenőrző tevékenységét kell tökéletesítenie. Létszámát tekintve legnagyobb az igazgatási csoport, és ebből eredően tevékenysége igen széles körű, ezzel a közösséggel találkozik a legtöbb ügyfél. Átlagon felül végzik az anyakönyvi, a gyámügyi, a szabálysértési és népességnyilvántartó munkát. Rájuk vár a jövő évi tanácsválasztások előkészítése, a megvalósításban ugyancsak fontos szerepük lesz. Földgázvezeték Jól képzett emberekből áll a műszaki csoport. A sok egyéb feladat mellett fontos szerepük van a magánerős lakások építése terén, itt végzik például a telekrendezést és a típustervek adaptálását. A lapos tanácsi pénztárca mellett nem könnyű a fejlesztési terveiket megoldani: utakat építeni, csatornákat rendbehöz- ni. A közelmúltban elkezdett földgázvezeték építésének ellenőrzése is a tennivalóik közé tartozik. Javult a csoport ellenőrző munkája, azonban többet kell foglalkozniuk egyebek között a szabálytalan építkezések felderítésével és meggátolásával. Az utóbbi két esztendőben több alkalommal is tartottak felügyeleti ellenőrzést a szak- igazgatási szervnél. Vizsgálták a nevelési segély felhasználását, az irattári anyagok őrzését, kezelését, az anyakönyvi jogszabályok alkalmazását. Az utóbbit a megyei tanács igazgatási osztálya végezte. Ebben az évben a városi tanács pénzügyi osztálya cél- vizsgálatot tartott az adócsoportnál, és mindent rendben talált. Gyuráki Ferenc Az éj lepla alatt Aki értett a szóból Abban a kis utcában, amelyben Abony egyik sűrűn látogatott közintézményének drótkerítéssel körülvett udvara elterül, az esti csend telepedett le. Ügy fél tizenegy tájban az intézményhez közel eső, deszka- kerítéses ház kapujában egy korosodó asszony jelent meg. Először csak a fejét dugta ki, aztán bátorságot gyűjtött és kilépett. Körülnézett, majd gyorsan visszalépett és eltűnt az udvar sötétjében. Ám alig járt kétszer körbe az óra másodpercmutatója, újra föillbukkant a fej és mellette egy másik is. Később, amikor egy jókora edénnyel kiléptek, a didergő higanygőzlámpa fényében jól látszott, hogy az asszony társa egy fiatal kislány. Miután alaposan körülkémleltek és nem láttak senkit, terhűkkel — ami nem egyéb, mint szennyvíz volt — fürgén az intézmény udvarának kerítése felé indultak. Már egészen közel jártak, és emelték az edényt, hogy tartalmát a drótkerítésen át az udvarra lódítsák, amikor bemről egy kivilágítatlan . helyről érces férfihang szólalt meg: — Nem szennyvízgyűjtő hely ez, miért akarják beönteni? A meglepetésből először az idősebb asszony ocsúdott fel, helyzetfelismerése hihetetlenül gyors volt. — Nem, nem ... nem oda akartuk önteni — hebegte —, hanem ide az útra —, s egy gyors mozdulattal odébb tuszkolta kísérőjét, majd a földút közepére zúdította a 30 liter körüli szennyvizet. — Ott se lesz jó — szólt újra a férfi. De mire ez elhangzott, az edény kiürült, aztán válasz nélkül, a legnagyobb nyugalommal indultak a kapu felé. A néne társának mondta, de a férfi is tisztán hallotta: — Ugyan, mi köze hozzá, talán az övé? — ezzel bereteszelte a kaput, és a kislánnyal együtt eltűnt. Azóta valahányszor üzem, intézmény, vagy egyéb középület környékén járok, és kisebb- nagyobb szemétkupacokat, kályhából kiszedett salakot látok, rendszerint felötlik a kérdés: ugyan miként került oda? Nem tudom ugyanis elképzelni, hogy az ott dolgozók szándékosan csúfítanák a környezetüket! Gy. F. CEGLÉDI K^títia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1984. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Kifuskózzák, gpkérféssízík Hol sorakoznak a facsemeték? A városi embernek alighanem örömöt okoz, amikor végre kiszakadhat a körengeteg- böl néhány órára vagy . napra, s nem keli szenvednie a zajtól, a füstgázoktól, az idegőrlő forgalomtól. Ilyen hely a csemői parkerdő, amit 1978-ban alakítottak ki mai formájában, ahol nyaranta ezer meg ezer ember keresi felüdülését. De az év valamennyi szakában fölkereshetik a pihenni vágyók a parkerdőt, amelyet elsősorban a ceglédieknek épített ki sétautakkal, szabadtéri tornaeszközökkel, vízvezetékkel, kijelölt szalpnnasütő helyekkel, padokkal, asztalokkal a Nagykunsági Erdő- és Fafeldólgozó gazdaság ceglédi erdészeti üzeme, mintegy 3 millió forint ráfordítással. Fenntartásra ma SO ezer forintot kap az erdészeti üzem az országos erdőfelügyelőség- től, de természetesen besegítenek társadalmi munkában a környező gazdasági egységek dolgozói. A tanácsok is tartanak évente két alkalommal a települések körüli erdőkben tisztasági akciókat, S ezzel el is értünk témánk egy olyan pontjához, amely már túlmutat az erdők közjóléti célú fel- használásán. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi az erdők szerepe korunk emberének életében? nyező termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak közvetlenül juttatunk. Évente S millió csemetét nevelünk föl, ebből 6 milliót értékesítünk, mert a fenyő 2 esztendeig marad a földben, csak az akácot és a nyárt neveljük 12—12 hónapig. Tcbozpergető — Ahol erdészet van, ott nyilván jel is dolgozzak a fát? — Valóban — veszi át a szót Fajt György üzemigazgató-he- lyettes. — Tíz évre szóló üzemterv szerint dolgozunk, amit az erdőrendezőség készít el. Ebbe beletartozik a magtermelés (Albertirsa körzetében már terem a jó magot adó plantás fenyves, a tobozpergető Mike- budán van), a csemetekeri, az új területek erdősítése, a le- vágottak felújítása és a fahasznosítási tevékenységünk. — Azonban új erdőket már nem tudunk telepíteni, mert elfogyott a területünk. Az utóbbi 40 évben 73 ezer 700 hektár erdőt telepítettünk. Most inkább erdő-felújítással létesíthetünk a. levágottak helyében új erdőket. Évente ez 28 ezer köbméter vastag fát jelent. Ami 180 hektár erdő. Ezt kell felújítani, s ez kerül olyan sokba, mert itt az Alföldön természetes módon, tehát rönkről nem lehet felújítani az erdőt. Kituskózzuk erőgépekkel az erdőt, majd 70—80 centiméter mélyen felszántjuk, utána gyökérfésűzzük, majd simítjuk, s az így kezelt talajba kiültetjük a facsemetéket, s kezdődik minden elölről a neveléssel. Az erdőt 8 éves korában kell átadni, ekkor kaoiuk meg az értékét, illetve akkor történik a végelszámolás, s az erdőfelügyelőség átveszi az erdőt. — Mit csinálnak a kitermelt jával? Szőlőkarók — A kitermelt nemes nyár rönkjét nagykőrösi üzemünkben dolgozzuk fel, a papírfát és forgácsfát gyáraknak értékesítjük. A kemény akác és tölgy egy részét eladjuk, a többit Pusztavacson, valamint a nem értékesíthető fát Mikcbu- dán dolgozzuk fel. Nyers parkett frízt és bútorlécet, s főleg szőlőkarót gyártunk az említett üzemekben. A felsorolt munkákkal évente 61 millió forint termelési értéket érünk el, ebből 3,5—4 milliót hoz a csemetetermelés, az erdőfelújítás 8—9 milliót, az erdőtelepítés 1,5 millió, a fafelhasználás 32—33 millió, a gépüzemi munka 14—15 millió forint termelési értéket képvisel. Aszódi László Antal Hstyorgás Reggel 8 órakor, a DÉMÁSZ ceglédi k'rendeltségének hiba- bejelentő fülkéjében. — Napok óta vészesen hunyorognak a villanykörték. — Hol lakik? — kérdi a hölgy... Emeletes ház? Az nem miránk tartozik. — Hát kire tartozik? — Előbb hívjon villanyszerelőt, az majd megmondja, hogy visszajöjjön-e hozzánk vagy sem. — De én éppen ezért jöttem ide. — Hívjon villanyszerelőt. Tudjuk már, hogy ezekben az emeletes házakban belső zárlat szokott lenni. Délelőtt negyed tizenkettő. Telefonon hívom a DÉMÁSZ ceglédi kirendeltségének vezetőjét, Fazekas Istvánt. — A városban napok óta hunyorognak a villanykörték ... — Nemcsak a városban, hanem az egész kirendeltség területén, Cegléd inkább ennek a jegesedésnek a központjában van. — Milyen okokat állapítottak meg? — A jég vastagon ráfagyott a vezetékekre, a hálózat nem bírja ezt a terhet. Ráadásul, akiknek kellett volna, a fákat sem gallyazták le idejében. — Hogy győzik energiával? — Nehezen. Van olyan emberünk, aki már a 25. óráját tölti talpon. ____ V. S. A ceglédi zeneiskolában december 20-án, csütörtökön este fél 6-kor a B-tagozatos növendékek karácsonyi hangversenyt tartanak. Piantás fenyő — Ezt egy mondatban képtelenség megválaszolni, ezért hadd kezdjem el általános ismertetővel — fogott hozzá válaszához a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság ceglédi erdészeti üzemének üzemigazgatója, Ferencvári Tibor. — A szolnoki központú erdőgazdaságnak 9 üzemegysége van, a ceglédi az egyik. Hozzánk tartozik Cegléd, Nagykáta, Manor és Nagykőrös, valamint ezek vonzáskörzete; 8 ezer hektár erdőnk van, kevés mezőgazdasági területünk 42 hektáron, ez főleg rét és legelő, ahol ríincs erdő vagy csemetekert. Feladatainkban pedig szakosodtunk több más erdészeti üzemhez hasonlóan. Nálunk megmaradt a hagyományos erdészeti munka. Ez azt jelenti, hogy csemetetermelésre szakofcodtunk. Mikebuda község határában van a 76 hektáros csemetekertünk, ahol piantás fenyőt csemetéről, valamint minőségi akácot szaporítunk gyökér dugványról, és nemes nyárt csemetéről. Ebből a három fafajtából látjuk el csemetével a szolnoki központunkhoz tartozó valamennyi társerdászetet, a körAmiről a ceglédiek beszélnek Kedvszegő szigetelő Aki Cegléden lakik, s nem járt a Thököly utca környékén, nem hiszi, hogy néhány utca lakói be vannak zárva. Nem csapdába. A gázvezetés miatt. Könyörög a mély árok, hogy végre könyörüljenek meg neki, legyen elfogadható a gázcső szigetelése, de nem sikeredik. Az Aszfaltútépítő Vállalat örményes! kirendeltsége végzi, végezné a munkát. A laikus csak annyit lát ebből a futóárok-háborúból, hogy valami nincs rendjén. 16 ezer forintot befizették a lakók a nyár elején, s mintegy 50 lakásban csak niem lobban fel kékesszínü gázláng a konvektorokban. Miért? Nem kis összeget fizettek az igénylők, társadalmi munkában a becsatlakozó csöveknek kiásták a gödröt, s most a szigetelőanyag miatt áll a munka. A kivitelezők el is hagyták a munkaterületet, ugyanakkor a számla megjött. Mintha az ott lakók szakmai laikussága miatt került volna a csövekre fehér szigetelő, pedig a „sárga" kell. Jogosan nem vette át a meó, ennek ellenére a vállalat szemrebbenés nélkül számlázta a kétszeri szigetelést (tehát mér a rászigetelést is), még mielőtt a hibát, azaz saját melléfogását korrigálta volna. Fizetni az idén kell, de megcsinálni elegendő csak a jövő év első hónapjának végén. Ugye? Talán nem ártana valami összjáték a váilalal unott munkásai és könyvelési részlege között. Mert általában az elvégzett munkáért szokás fizetni, bár 16 ezret az érintettek már leszurkoltak. A harmadik határidőre taián átadják a baljós szakaszt. Talán. Majd meglátjuk január 31-én. Az önerős gázvezetés érdekvédelmi szervezetének életre hívását pedig nem lehet tovább halogatni, mert a lakosoknak az ilyen hanyag ügyvitel kedvót szeyi (surányi) Vége á körzeti bajnokságnak A Manor—Cegléd—Nagykőrös összevont körzeti labdarúgó-bajnokság kapuzárása november végén volt. A három korosztályban küzdő csapatok márciusig pihenőre vonulnak. A téli uborkaszezon változatosságait a Pest megyei Sporthivatal által kiírt teremkupa jeVirágok szavával lenti. A ceglédi csoport mérkőzései január 5—6-án kerülnek megrendezésre a Ceglédi VSE, a Honvéd Bem SE, Tápiószent- márton, Pilis, Tápiószecső, Üllő, Monor, Nagykőrös és Sülysáp csapatai között. A körzeti felnőtt bajnokság elején a Maglód és a Nagykőrös elhúzott. Később a hajrában a Nagykőrös megingásai közepette Maglód került az élre, de felzárkózott a jól hajrázó Abony és Albertirsa is. A szoros középmezőny mögött eléggé leszakadva áll a Nyáregyháza és a Karatetétien csapata. A végeredmény: 1. Maglód 21, 2. Abony 19, 3. Nagykőrös 18,4. Albertirsa 17, 5. Űri 14, 6. Péteri 12, 7. Törtei 12, 8 Men- de 12, 9. Ceglédbercel 11, 10. Dánszentmiklós 9, 11. Ecser 7, 12. Nyáregyháza 3, 13. Karatetétien 1 pont. Az ifjúsági bajnokságra jellemző a Nagykőrös fölénye, tizenegy győzelmük mellett csaf egy döntetlent jászottak. A bajnokság őszi végeredménye: I. Nagykőrös 23, 2. Péteri 18, 3. Abony 16, 4. Dánszentmiklós 16, 5. Albertirsa 15, 6. Maglód 13. 7. CVSE II. 13, 8. Nyáregyháza 10, 9. Űri 9, 10. Törtei 9, II. Mende 6, 12. Ceglédbercel 6, 13. Ecser 2 pont. A serdülök között igen éles a harc, főleg az élbolyban. Az őszi állás: 1. Üllő 18, 2. Nagykőrös 17, 3. Abony 17, 4. Dánszentmiklós 16, 5. Monor 13, 6. CVSE II. 12, 7. Pilis 11, 8. Gyömrő 9, 9. Maglód 8, 10. Ve- csés 6, 11. Albertirsa 5, 12. Űri 0 pont. A változatos őszi forduló után várjuk a tavaszi folytatást. P. I. Hl» December 24-ig látható a kórház tanácstermében Fcrgóné Bíró Ida grafikáinak kiállítása. A ceglédi származású művész igényes, érzékeny grafikai lapjait munkanapokon 8—16 óráig tekinthetik meg aiz érdeklődők Apáti-Tótu Sándor felvétele KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Hálás szívvel mondok köszönetét mindazoknak a kedves rokonoknak, jó barátoknak, ismerősöknek, volt kollégáknak, jó szomszédoknak, akik drága jó élettársam, nevelőapám, fiam, testvérünk, KOR- PÄCSI PÄL temetésén megjelentek, sírját a kegyelet koszorúival és virágaival borították cl. Külön mondunk köszönetét a Húsipari ■Váll, száll, vezetőségének, szállítás dolgozóinak, szakszervezetnek. Csontozó brigádnak, a taksonyi ABC dolgozóinak. Libella bár vezetőinek, a Vasutas Sport Egy. vezetőségének és a csoportnak, Sütőipari Váll. 1. üzem vezetőinek cs dolgozóinak, köszönet a gyásztáviratokért, minden szál virágért, mellyel mély gyászunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló élettársa és a gyászoló család. köszönetnyilvánítás, kö- szönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett nagynénink, sógornőm és rokonunk özv. BOGNÁR SANDORNÉ szül. Varga Teréz temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és gyászunkban osztoztak, A gyászoló család. ISSN 0133—26M (Ceglédi HfrUp) \
