Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
9» 6 1984. DECEMBER 23., C3ÜTÖRTÖK Közösségi gondolkodás, tenniaksrás Együtt dolgoznak a lakossággal Rozgonyi Ernőné doktortól, az MSZMP városi bizottságának'első titkárátólazt kérdeztük; melyek a testület előtt álló legfontosabb feladatok, milyennek látja Szentendre és a körzet falvainak perspektíváját? — A napi feladatok sorában legfontosabbnak tartom, hogy teljes mélységében megismerjük, mi a véleménye a területen dolgozó háromezer párttagnak a politika napi gyakorlatáról, az apparátus irányító tevékenységéről, a kongresszusi irányelvekről. A testületek a településeken és a gazdasági egységekben számot adnak arról. hogyan dolgoztak az elmúlt öt esztendőben. Ezzel egy időben tervezik az 1985-ös esztendő tennivalóit is. Örömmel mondhatom, hogy a tanácsok teljesítették az idei módosított fejlesztési terveket. A körzet és a város üzemei nyereségesek, egyetlen gazdasági egység helyzete kritikus. Bizakodásomnak azonban nemcsak ez az alapja, hanem azok a tapasztalatok, amelyeket a beszámoló taggyűléseken szereztem. Az emberek őszintén beszéltek, kritikusak, önkritikusak és mértéktartók voltak. Tisztában vannak az ország és a saját üzemük gazdasági helyzetével és lehetőségeivel. Közösségi gondolkodás, tenniakaxás jellemzi eket. S vannak jól képzett, k'tűnő vezetőink is, akik tudják m:t célszerű tenni a jövőben. — Milyen tényezők lesznek meghatározóak a város és a körzet számára a jövő esztendőkben? — Roppant fontos, hogy a hetedik ötéves terv feladatait pontosan és jól határozzuk meg. Nevezetesen, azt kell fel. mérni, milyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy a települések ellátása a jelenlegi szinten maradjon. Nem árt, ha hangsúlyozzuk, hogy a térség települései szinte teljes egészében az agglomerációs övezetben találhatók. Ebből az következik, hogy az országos stagnálással szemben nálunk tovább gyarapodik a lakosság lélekszáma, s minden különösebb propaganda nélkül is dinamikusan fejlődik az idegen- forgalom. Ha tetszik, ha nem, ezzel számolni kell ! A népesség, valamint a kül- és belföldi turisták színvonalas ellátásában még sok a hiányosság. Ezek megszüntetése égető feladat, halaszthatatlan, mert konzerválja ez ellentmondásokat. Az én törekvéFelszafcatíult a város , Harc közben érkeztek A város lakói hozzászoktak ahhoz, hogy a Fő téren, ** a pestiskeresztnél állandóan posztói egy rendőr. S akkor, 1944. december 24-én kora délután a járókelők észrevették, hogy a komor tekintetű egyenruhás eltűnt a helyéről. A szokatlan dolog találgatások sorát indította el. A bátrabb honpolgárok rövid idő múlva elindultak a rendőrség épülete felé, amely annak idején a volt járási hivatal, a mostani városi tanács emeleti helyiségeit foglalta el. Vitéz dr. Léczfalvi Bodor Ernő, magyar királyi rendőrtanácsos birodalmába eddig ilyen „alantas" nép csak hívásra merészkedhetett be. Most azonban nyitott ajtókat, földre szórt iratcsomókat, üresen tátongó irodákat találtak. Bodor Ernő és kompániája csendben elszelelt. A hír gyorsan terjedt. Egyesek futottak a főtérre, a Perlusz-házhoz, amelynek a kapuján tábla adta tudtál; a nyilaskeresztes párt székhaza. Itt is nyitott ajtókra leltek. A nyilasok, élükön „a városvezető testvérrel" Pest felé futottak. Ekkor már szájról szájra szállt a hír: eltűnt Pintér József polgármester. Az emberek azonban még csak magukban örülhettek, mert a Rákóczi Ferenc úti iskola előtt német katonák randalíroztak. Dr. Dezsöfi Ferenc főjegyző közben telefonon beszélt a szovjet alakulatok egyik tisztjével. Arra a kérdésre, hogy várható-e fegyveres ellenállás, határozott nemmel felelt. Persze tennie is kellett ígérete betartásáért. A Szentendrén állomásozó magyar katonáknak parancsot adott a leszerelésre. Azok örömmel dobálták bele fegyvereiket és ruháikat a szegényház kútjába. A lakosságtól kaptak civil ruhát. 1/őzben a tanácsházán megalakult a fogad.óbizottság. ^ A polgármester szobájában várták a szovjet alakulatokat. Két napig álltak ott hiába, a felszabadítók ugyanis nem zárt sorokban, hanem harc 'közben érkeztek. A papírgyár előtti összecsapásban húsz orosz, hét német és négy magyar katona esett el. Kisebb ütközet zajlott le ízbég mellett is. Karácsony második napjának délutánjára Szentendre felszabadult. seim a jövőben arra irányulnak, hogy a felsorolt feladatokat a lakosság aktív közreműködésével a lehető legcélszerűbben megoldjuk. A Felszabadulás lakótelep mellett épül az új gimnázium. A tervek szerint a kivetkező, lS85/8€-os tanévet Itt kezdik a tanulók. (A fenti képen.) Jelkép lehetne Amikor leteszem Szentendre történetének kötetét, az első gondolatom az, hogy szeszélyes a sors, forgandó a szerencse. Mert a település több mint kilenc évszázados múltja olyan időszakokkal terhes, amelyek csaknem gerincét Toppantották lakosságának. Biztosan másként cselekednénk, ha ismernénk a magunk jövőjét és tetteink következményeit. I. István álmában sem gondolhatta, hogy a Viseg- rád megyei faluból — amelyet l€€9-ben, a veszprémi püspökségnek ajándékozott — évszázadok múlva az ország egyik kulturális központja lesz. S ki mert volna szépet jósolni a településnek. amely a török uralom vége felé 1686-ban teljesen lakatlanná vált. Tudhatíák-e azok a szervek, akik Cserno- vics Arzén patriarcha vezetésével 1690-ben Nándorfehérvár török kézre kerülése után nekifeszítették evezőiket a Duna sodrának, hogy hol lelnek új hazát? S a folyam később, miközben utat és halat adott, 1775-ben 1773-ben és 1828-ban házak százait összedönlve bő- szülten támadott. A fekete lépcsőfokok egyre közelebb sorjáznak napjainkhoz. Mire gondolhattak a város polgárai, a föld nélküli szegények százai, amikor a filoxéra nuszVitása miatt 2207 hold szőlőből két esztendő leforgása alatt, 17S5-re, mmelössze 80 hold maradt? Még olvasmánynak is döbbenetes, milyen erőfeszítésekkel próbálták útját állni a .gyökérfertőzésnek. Mészkén- iégetés, rendőrkordon, # zárlat, hiába. Merre fusson kenyér után a szőlőből élő zsellér? Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy 1914. .július 9-én a Jókai utcai gettóból szdzhet- venegy zsidót hurcoltak el. S a nyilasok rémuralma csak ezután következett. Mégis. Nemcsak él a város, hanem szépül, fejlődik, gyara- nodik. Az elmúlt 10 esztendő erőfeszítései pompássá teremtették a települést. Jelkép is lehetne, hogy a Budapest felől ,érkező utazót az új kenyérgyár épülete fogadja. Ez viszont már más fejezet. SZEDTE ENDREI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA N:gvv£n év alatt Honnan hová jutottunk? A felszabadulást követő első hónapokban a közellátás megszervezése volt a legfontosabb feladat. Januárban zsírból S, margarinból 10, kenyérből 10, lóúúsból 20 dekagramm volt a fejadag. A várcs 1947-ben túlszárnyalja az utolsó békeév gazdasági teljesítményét. Az újjáépítési versenyben a megyében a harmadik. A fő cél ekkor az idegenforgalom fejlesztése és a lakásépítés ütemének gyorsítása. Két évvel később, 1949-ben a lakosság negyede él emberhez méltatlan körülmények közöt. Húsz év múlva viszont egy esztendő alatt 200 lakás épül magánerőből. Aztán a lakótelepek korszaka következik, a Dózsa György úton, a Rózsakertben, a Füzesparkban, valamint a Felszabadulás és Vasvári. A villanyvezetékek hossza 1970-ben 115, a csatornahálózaté 1980-ban 22 kilométer. Már 6368 otthonba jut el az egészséges ivóvíz. Rohamosan fejlődik a közlekedés is. A felszabadulás évében két kis és egy nagyobb busz pöfög a város utcáin. Ma 30 ezer embert szállít a 20-as számú Volán Vállalat szentendrei üzemigazgatósága: 1973Olyan embsrrcl portrét írni, aki több mint hat és fái évtizede kommunista, roppant nehéz, mondhatni könnyelmű vállalkozás. A romantikus regények cselekményénél is fordulatosabb életpálya eseményeinek összefoglalása a terjedelem korlátái miatt csak vázlatosan lehetséges. A tényékhez való szigorú ragaszkodás pedig ‘kltárszerű ösz- szegzést eredményez, amelyből kimarad a 83 évesen is varázslatos személy, akit Bella Mihálynak hívnak. Bella Mihály a nincstelen cselédek gyermeke Aradon a minoriták gimnáziumában — végig szolgadiákként tanulva — érettségizett. Lőcsére akarták küldeni a papi szemináriumba, mert végig kitűnő Volt. ö azonban megszökött, s inasnak jelentkezett az aradi autógyárba. 1917. augusztus 18-án lépett be a Magyarországi Ifjúmunkások Szövetségébe, 1919 februárjában a Vasas Szakszervezetbe. A Tanácsköztársaság felhívására belép a Vörös Hadseregbe. Az északi hadjáratban Münnich Ferenc parancsnoksága alatt a 6. hadosztály katonájaként Salgótarján, Losonc, Miskolc, Sajószentpéter, Szikszó, Buziita, Nagyida, Kassa, Kassaszentistván térségében harcol. Azután a Tiszához viszik őket. Bokányi Dezső lelkesítő beszéde után, július 20-én indítják támadásukat a román burzsoázia csapatai ellen. Még most is elfullad a hangja a tehetetlen dühtől, amikor mondja: „Édes fiam, két nap múlva nem volt lőszerünk, a harmadik napon vaktöltényt kaptunk. Ne legyen részed benne soha, milyen érzés puszta kézzel szem- benállni a fegyverekkel”. Fogságba estek. Aradra vitték őket. A fogarasi fellegvárban lett volna a kiképzé-’ sük. A város munkássága azonban körülfogta az aradi várat. Négy hónapon át a lakosság élelmezte a foglyokat. Ezután hazaengedték. 1924- ben be kellett volna vonulnia a román hadseregbe. Hamis útlevéllel Kubába szökött. Egy évig háziszolgaként kereste meg a betevő falatját. Vissza Aradra. Állandó rendőri felügyelet alatt küszködött 1940 januárjáig. Akkor egy újabb behívó elől Ke- vermesnél 'átszökött Magyar- országra A Vasas Szakszervezet segítségével az Első Magyar Gazdasági Gépgyárban kapott munkát. Rövidesen művezető lett. 1944 júniusában a rendőri felügyelet elöl Jász- áro’istzáli’ásra szökik. Egy tanyán húzza meg magát. November 17-én érkeznek a felszabadítók. Bella Mihály velük marad márciusig. Aztán Veres Péter és Farkas Ferenc (a Parasztpárt titkára), segítségével létrehozzák az Első Magyar Gépgyár Munkások és Parasztok Közös Szövetkezetét, amelynek egyik üzeme a szentendrei kaszagyár volt. Antit eddg leírtunk, az a fontos eseményeknek talán tiztdrészét teszi ki. A szentendrei fejezet talán még vázlatosabb lesz, hiszen az események akkortájt igencsak torlódtak. Bella Mihály ideér- kezése után .a Kommunista Párt és a Nemzeti Bizottság elnöke, az igazoló bizottság tagja, 1946 végétől a KMP titkára, majd a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülése után, a Magyar Dolgozók Pártja helyi titkára, aztán a Magyar Függetlenségi Front, később az ebből alakult Hazafias Népfront városi elnöke lett. Erről az időszakról nagy szenvedéllyel beszél. — Édes fiam, lendületben voltunk. Alig aludtunk. Politikai és gazdasági harc folyt egyszerre. Be kellett bizonyítani mindenkinek, hogy a Kommunista Párt programja a legjobb a népnek. Ezekben az esztendőkben építettük az egészségházat, az első vízvezetékeket, megnyitottuk a gimnáziumot, avattuk a szovjet hősi emlékművet, elkészült a Duna-parti út — addig a főtéren át lehetett Esztergom fe lé haladni —, a szülőotthon, bővítettük az iskolákat. Hétvégeken társadalmi munkában dolgoztunk. 1948 és 1952 között a Bu- davidéki Villamossági Válla lat, majd 1954-ig a Gödöllői Gépgyár gyáregységvezetője. Két éven át hajnalban fél négykor HÉV-re ült, s este fél tízre .érkezett haza. Nagyon elfáradt. 1954-ben kérték, legyen a Ganz Vagongyár igazgatója. Inkább visszajött — feleannyi fizetésért — Szentendrére, a Kéziszerszámgyárat vezetni. 1956. október 26-án még mindenki dolgozott a Bükkös-patak parii üzemben. 27- én a városi pártbizottság egyetértésével létrehozott egy intéző bizottságot, amely a város vagyonvédelmét, közbiztonságát és ellátását szervezte. Október 30-án letartóztatták. Másnap nyilatkozatot írt alá hogy saját felelősségére elhagyja a rendőrséget. Hazament. Senki nem bántotta, Bella Mihály huszonkét éve nyugdíjas. Szinte naponta bejár az üzembe, tagja a városi pártbizottságnak. A felesége — aki segítője és harcostársa volt —, 1967-ben meghalt, azóta egyedül él. Az egészsége is megromlott. Szívritmuszavarokkal küzd. Szellemileg azonban bámulatosan friss. Nevek százaira, dátumokra, napi, sőt órányi pontossággal érré ékszik. Rendkívül szerény ember. A vezetése alatt álló közösségek eredményeiről szólva, soha nem mondta, hogy én. Sőt, hangsúlyozta; mi jutottunk ilyen messzire! Egy tiszta élet tulajdonosa. Amikor azt mondja, hogy a magam érdekében sosem hazudtam, de az eszme győzelméért hajlandó voltam taktikázni — politikai munkájának lényegét fogalmazza meg. Amikor elköszöntem tőle, telkemre kötötte: — Édes fiam, úgy írd meg a rikked, hogy ne én legyek előtérben! Egyedül semmire sem jutottam volna! Próbáltam eleget tenni a kérésnek. Felkerestem sokakat — a gyárakban, a tanácsnál, pártbizottságon —, akiknek munkatársa, vezetője volt. ök pedig azzal engedték útnak: — Írjon róla nagyon meleg hangon. ban a HÉV vonala eljut a Batthyány térig. Negyven évvel ezelőtt gyakorlatilag nem volt ipara a városnak, 1978-ban ezzel szemben 772 millió forintos volt az anyagmentes termelési érték. Nagyvállalat lett a Papírgyár, a BVM szentendrei gyára (194G-ban 12 fővel dolgozott) az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat (Lám Adolf hat emberrel alapította a század- fordulón). a Pest megyei Fémipari Vállalat, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, az Építéstudományi Intézet helyi telepe. Jelentős gazdasági egységgé fejlődött a Márka üzem, a Vízügyi Számító Központ. Szépen fejlődtek szövetkezeteink. Mezőgazdaságunkat az Óbuda Tsz eredményei fémjelzik. Nézzük most az utóbbi öt esztendő eredményeit. 1980: elkészül a belső körút, új híd feszül a Papszigetre, átadják a szennyvíztisztító telepet, a vízisport-telepet, Hild-érem- mel ’tüntetik ki a telepü- ' lést. új helyére költözik az OTP, megkezdődik a kenyérgyár építése. 1981: Kmet- ty-múzeum, a szabadtéri múzeumban elkezdődik a Kisalföldi tájegység építése, megnyitják a Műhely Galériát, az autós mozit, szaoorodnak a kisvendéglők. 1982: befejeződik a Felszabadulás, kezdődik a László telepi lakótelep építése, átadják a csodálatos .pilisi utat, a postát, az autóparkolót, crossbárt kap a körzet. 1983: átadják a HÉV első szerelőcsarnokát, a gázt felvezetik a Felszabadulás lakótelep fűtőművébe. bővítik a Czóbel Múzeumot, felépül a Hold utcai óvoda. 1984: új létesítmény Anna Margit és Amos Imre gyűjteménye, tovább bővül a víz-, gáz- és villanyhálózat, átadják a Pismány áruházat, végéhez közeledik az ipar kitelepítése a Kőzúzó utcába, felépül a kenyérgyár. A felsorolás nem törekedhetett teljességre, csak gondolat- ébresztőnek szántuk. Hiszen szinte minden esztendőben elkészült egy óvoda, bővült Iskola, gazdagodott az egészségügy, magánerős lakások százai éoültek, kisvendéglők sora nyitott kaput, s még sorolhatnánk. A lényeg az, hogy az elmúl* negyven év tükrébe bátran belenézhetünk. Nehézségek voltak is, lesznek is. de haladunk. Jó érzéssel kezdhetjük az 1985-ös, a felszabadulás utáni 41. esztendőt. [Hírek Ilálasíafcta. A felszabadulásunk ünnepének 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat ma kezdődik Budakalászon. Először megkoszorúzzák a Felszabadulás emlékművet. majd a nagyközség úttörői átveszik a lángot az ürömiektől, és továbbítják a Komárom megyeieknek. Ugyanakkor Budakalászról elindul a hálastaféta, amely befutja a körzet 12 települését, és pénteken délután egy órára, a koszorúzás kezdetére érkezik Szentendrére a .Fel- szabadulás emlékműhöz. Látogatók. A szentendrei múzeumokat és kiállítóhelyeket októberben összesen 104 751-en tekintették meg. Anna Margit és Ámos Imre gvűiteménvét a vártnál többen, 3164-en látogatták. Az oldalt frta: Vicsotka Mihály Fotó: Hancsovszkl János Élete maga a történelem
