Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

6 kJ&Íod 1984. DECEMBER 19., SZERDA hí Jogi tanácsok» WW—3WBPWM—IIIHIIIIMB'Ilim I III IMIIIIII. MMMMWMHMBWMMMBHaMlgBBaBBPBWBBHMMBPWMMBtHHBBBMHBHBHPBBMBHBMHHHWIHi1 älHHtMBBWWMHMBH A sógor sem támaszthat igényt a vagyonra ® Ha a birtokló fizeti az ingatlan közterheit 9 Baleseti járadékot állapítanak meg • Tizenöt évi házasság után, a túlélő házastárssal szemben ági öröklés címén általában nem lehet igényt támasztani egyes ingóságokra. Az örökhagyó 18 évig élt együtt házastársával. Leszár­mazása nem maradt hátra. Testvérei az ingóságra igényt tartottak, többek között a szo­babútorra és a színes televí­zióra. Azzal indokolták kérel­mükét, hogy a televíziót és a bútort néhány évvel ezelőtt kapták az ő anyjától, aki idő­közben elhunyt. A másik esetben az örökha­gyó után végrendelet maradt vissza, amit az elhunyt még életében a közjegyzőnél letét­be helyezett. Itt az örökhagyó 5 évvel ezelőtt elhunyt férjé­nek rokonai támasztották igényt a végrendeleti örökös­sel szemben, ági vagyon címén. A szülők rendszerint, ha módjukban áll, segítik a fia­tal házasokat. Mindenki előtt ismert a hozomány fogalma, amelynek jelentősége hosszabb házasélet után elhalványul, és az említett 15 év után a va­gyon ági jellege megszűnik. Ez azonban csak a szokásos mér­tékű berendezési és felszere­lési tárgyakra vonatkozik. Hogy mit értünk ez alatt, az mindig valamennyi körül­ménytől, a házasfelek anyagi helyzetétől függ. Egy átlagos értékű szobaberendezés, de ide tartozhat a színes televí­zió is. nem haladja meg a szo­kásos mértéket, tehát, ha a házastársak — mint jelen esetben is — 15 évnél hosszabb ideje házasok, attól függetle­nül, hogy a szobabútort és a televíziót csupán néhány éve kapták az örökhagyó szüleitől, a testvérek — véleményünk szerint — már nem támaszt­hatnak arra igényt. A másik esetben furcsának tartjuk az örökhagyó koráb­ban elhunyt férje rokonainak az igényét. Olvasónk, aki a végrendeleti örökös, elmond­ta, hogy az örökhagyó kb. 5 éve él már egyedül. Az ingósá­gokat— amelyek jelen eset­ben sem haladják meg a szo­kásos, illetve átlagos mérté­ket — nem a férj szüleitől, ha­Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter kiegészítette az építésrendészeti bírság ki­vetését szabályozó korábbi ÉVM-rendeletet. A bővítés lényege, hogy a szabálytalan építkezés miatt eredetileg bontásra kötelezett tulajdonosra akkor is ki kell szabni ezt a bírságot, ha ké­relmére az építésügyi hatóság utólag az építmény fennmara­dását engedélyezte. Eddig ugyanis a bontásról szóló ha­tározat végrehajtására gyak­ran több éves türelmi időt kaptak a Szabálytalanul épít­kezők; s ha utóbb megkapták a fennmaradási engedélyt, közben lejárt a bírság kisza­bására előírt egyéves elévülé­si határidő. Így nemcsak a bontástól, hanem a bírság meg­fizetésétől is mentesültek, sza­bálytalanságuk nem járt jogi következménnyel. A rendeletkiegészítés lehető­vé teszi, hogy a bírságolás el­évülési idejét ne a bontási ha­tározat, hanem az építmény­fennmaradási kérelem benyúj­nem az örökhagyó szüleitől kapták, mintegy 40 évvel ez­előtt. Házasságuk is 30 évig tartott, és az örökhagyó, szü­leitől kapott ingóságok eléggé elhasznált állapotban vannak. Értékesebb perzsaszőnyeg sincs, ami van. az teljesen ko­pott és rongyos. Minthogy az örökhagyó elhunyt férjének szülei sem élnek' már, a férj oldalági rokonai csak akkor támaszthatnak igényt ezen in­góságokra, ha a férj szüleitől származtak volna, és nem telt volna el 15 év házasságban. Tehát az elhunyt sógora sem támaszthat a vagyonra igényt. © Elbirtokolja másnak az in­gatlanát az, aki szakadatlanul a sajátjaként birtokolta az in­gatlant. Olvasónknak azzal van prob­lémája, hogy mit kell érteni a sajátként való birtoklás alatt. Sajátként való birtoklás­hoz nem szükséges, hogy a bir­tokló abban a tudatban birto­kolja az ingatlant, hogy az a sajátja. Ez a szubjektív oldal nem előfeltétele a sajátként való birtoklás elismerésének. Sokkal inkább szükséges, hogy objektíve kifelé más, harmadik személyekkel szemben az le­gyen a látszat, illetve a tény­leges helyzet, hogy az illető sajátjaként kezeli a birtokot. Ez történhet valamilyen in­tézkedésével hatóságok előtt, például birtokvédelmi fellé­péssel, de megnyilvánulhat ez az objektív elem abban, hogy a birtokló fizeti az ingatlan közterheit. Adott, esetben az is elegendő lehet a sajátként való birtoklás megállapításá­hoz-hogy-az illető más szemé-- lyek előtt tett kijelentésével, előttük vagy velük szemben tanúsított magatartásával meg­legyen az a látszata, hogy a földrészletet az elbirtokló, mint sajátját tartja hatalmá­ban, és hogy a birtokos ezt az állapotot véglegesnek tekinti. © Mikor módosítják, illető­leg szüntetik meg a baleseti rokkantsági nyugdíjat? A baleseti rokkantsági nyugdíjas olvasónk felülvizs­gáló orvosszakértői bizottság­tól járt. ahol megállapították, fásának időpontjától számít­sák, s így az engedéllyel együtt a bírságról is intézked­jen a tanács. A kiegészítő rendelkezés a kihirdetéssel ha­tályba lépett, s ezt kell alkal­mazni a folyamatban levő ügyekben is. A lakások elosztásáról és a lakásbérletekről, a lakásépítési hozzájárulásról és a lakás­használatbavételi díjról, az egyes kezdeményezésekről, a lakbérekről, a lakásépítés pénzügyi feltételeiről az 51. sz. Magyar Közlöny tartal­mazza az 52—55/1984. (XI. 28.) MT. számú rendeleteket és ezek végrehajtásával kapcso­latban kiadott intézkedéseket. A tetőtér-beépítésről és az emelet-ráépítésről, az állami építési telkek tartós haszná­latba adásáról, a lakásépítés munkáltatói támogatásáról is ugyanitt jelentek meg a ren­hogy munkaképesség-csökke­nése a 67 százalékot már nem érj el. Olvasónknak az a kér­dése, mi történik ezután, ha dolgozni mégsem tud? Másik olvasónknál állapot- javulás nélkül szüntették meg a rokkantsági nyugdíjat, mi­vel rendszeres kereseti foglal­kozást folytat. Ö azt kérdezi, milyen kereset idézheti elő a rokkantsági nyugdíj megszün­tetését? Előbbi olvasónk esetében, mivel a munkaképesség-csök­kenése a 67 százalékot már nem éri el, baleseti rokkant­sági nyugdíj helyett, a tényle­ges munkaképesség-csökkenés­nek megfelelő baleseti járadé­kot állapítanak meg. ha a meglevő munkaképesség-csök­kenés 15 százalékot meghalad­ja Állapotjavulás nélkül is (te­hát 67, szilikózisból 50 száza­lékot elérő munkaképesség- csökkenés esetén is) megszün­tetik a baleseti rokkantsági nyugdíjat akkor, ha a nyug­díjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónán óta lé­nyegesen (legalább 20 száza­lékkal) nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrok­kanása előtti munkakörében rokkantsága nélkül elérhetett volna. Ilyen esetben baleseti rokkantsági nyugdíj helyett 4. fokozatú baleseti járadékot állapítanak meg. Dr. M. J. A felek közti egyenlőséget érvényesítik A szállítási feltételek kiala­kításánál arra törekednek, hogy azok tiszteletben tartsák a vállalati önállóságot, s kife­jezésre juttassák és érvénye­sítsék a felek közti egyenlősé­gei. Ügyelnek arra, hogy a szerződéses feltételek ne te­remtsenek lehetőséget a gaz­daságilag erősebb fél érdekei­nek egyoldalú érvényesítésére. A Kamara már elkészítette a vaskohászati termékek álta­lános szállítási feltételeit, s most újabb hat szakma szá­mára adtak hasonló anyagot. Elkészültek a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, be­delkezések, amelyek jövő év -január 1-ével lépnek hatályba. A fogyasztási forgalmi adó­ról és a fogyasztási árkiegé­szítésről az 54/1984. (XII. 1.) PM. számú rendelet rendelke­zik. (Magyar Közlöny 52, szám.) A vámjog részletes szabá­lyairól — ideértve a módosítá­sokat is — az 56/1984. (XII. 1.) PM. Klc. M. rendelet rendelke­zik. Egyes kedvezményesen vám­kezelhető árukról szintén a Magyar Közlöny 52. száma tartalmazza a PM-közleményt. Helyreigazítás A Pest megyei Hírlap 1984. október 13-i számának 6. olda­lán „Az éjszaka királynője volt” című cikkben a valósá­got hamis színben tünteti fel a cikknek „A nagy forgalom” alcím utáni része, amikor az olvasóval azt feltételezteti, hogy a felperes Frigyesi Jó- zsefné tudott a penzióban zajló pornófilmekbe illő ágy­jelenetekről.. „A fellendült az üzlet” al­című részből valótlan az, hogy miután a felperes tudomást szerzett Borné büntetett elő­életéről, már több fantáziát látott alkalmazásában és erre figyelemmel kiterjesztette há­zának szolgáltatásait. „Az egymásra vallanak” al­cím alatti azon rész valótlan, hogy a felperes Monsbarth Máriát ismerte volna és neve­zett a felpereshez hozta volna ügyfeleit, továbbá nem felel meg a valóságnak, hogy volt olyan eset, miszerint a külföl­di vendégek a felperesnek te­lefonáltak volna, hogy a szál­lodában a vacsorához szüksé­gük van egy tucat lányra, és hogy a felperes a megrendelő kívánságára természetesen szállított. Mindezekkel szemben a valóság az, hogy a Budapesti V. kér. Ügyészség B. V. 10 252/1984/2. számú határoza­tával a felperessel szemben a nyomozást — üzl etszerű kéj el - gés elősegítésének vétsége te­kintetében — bizonyítékok hiányában már 1984. február 29. napján megszüntette. A felperest a sajtóközleményben írt cselekmények egyikéért sem vonták felelősségre. rendezéseik, a számjegyvezér­lésű gépek, az ipari szerelvé­nyek, a konfekcióipari termé­kek, a híradástechnikai alkat­részek értékesítésének és a konfekcióipari termékek ex­portjának általános szállítási feltételei. Ezeket a Kamara a szerződések megkötésének egy­szerűsítésére és gyorsítására ajánlja a vállalatoknak. Az egységesített feltételrendszer alkalmazásától az elhúzó­dó szerződéskötési viták meg­előzését is remélik. Nyilvánosan elmarasztalják a jogsértőket A szállítási feltételek alkal­mazásáról a vállalatok dönt­hetnek. Ha azonban a partne­rek egyike a gazdasági élet etikai normáival ütköző in­dokkal mellőzi alkalmazásu­kat, a sértett a Kamara etikai bizottságához fordulhat. Az etikai bizottság egyébként fo­lyamatosan figyelemmel kíséri a szerződéskötések gyakorla­tát. Arra is lehetősége van, hogy az alapelveket indokolat­lanul megsértő vállalatokat nyilvánosan elmarasztalja. A Kamarában folyamatosan újabb szakmáknak dolgozzák ki a szállítási feltételeket. A jövő esztendő első felében ké­szülnek el a kéziszerszámok, a faipari termékek, a textilipari anyagok és a bőripari termé­kek értékesítésének általános szerződéses feltételei. Hatályba lépett A bírságot ki kell fizetni BTí l NAP It E N D E L ETE 1 B Ő L — Általános szállítási feltételek Szerződéses fegyelem A szerződéses kapcsolatok javítására a Magyar Kereske­delmi Kamara jogi tagozata — bevonva az intézmény szakmai csoportjait — kidolgozza cgy-egy szakma számára az általános szállítási feltételeket. Ilyenek eddig nem álltak a szerződő partnerek rendelkezésére, és emiatt is gondok adódtak a vál­lalatok együttműködésében. Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Az év vége közeledtével leggyakrabban két téma foglalkoztatja a Pest megyében megjelenő üzemi lapok munkatársait. Az egyik, hogy milyen volt a most befejeződő esztendő, melyek azok a döntések, ame­lyek bosszú távon is hasznosnak bizonyulhatnak A másik: tekintettel a gazdasági élet változásaira, mit kell tenni azéit, hogy jövőre is sike­resnek bizonyuljon a gazdálkodás. A témákra utaló címmel vagy anél­kül. jó néhány ilyen írással találkoztunk az elmúlt két hétben megje­lent híradókban, üzemi lapokban. Közülük válogattunk néhány szemel­vényt. Sokszor esik szó róla, hogy még mindig szűkös a gyermek­cipő-választék. Ennek egyik oka. hogy az ezzel foglalkozó üzemekben, közöttük a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat ceglédi gyárában nagyon szűk a kapacitás, korábban soha nem tudtak eleget tenni a kereskedelem igényeinek. Talán javul a helyzet, mert mint arról Balázs János igaz­gató beszámol a lapban, kü­lönösebb beruházás nélkül si­került bővíteni a termelési le­hetőségeket. A szűk keresztimetszetet a felsőrészkészítés jelentette, ezért a ceglédi Lenin Terme­lőszövetkezettel összefogva egy harminc embert foglalkoztató üzemrészt hoztak létre a tsz- ben, ahol naponta 400 pár fel­sőrész készül. Jövőre a ter­melés már meghaladja azt a szintet, amelyet a cipőgyártó üzemben fogadni fognak. így exportra is lehetőség nyílik. Az új lehetőségnek örülnek a szövetkezetben is, ezzel a munkával lényegesen nyere­ségesebben dolgoznak, mint korábban, amikor munkavé­delmi kesztyűket készítettek. 0JSWSZORO Lukácsi Gábor termelési és beszerzési igazgatóval készített interjút Baller László, a Cse­pel Autógyár üzemi lapjának munkatársa. Kényes kérdésről, az anyag, és készletgazdálko­dásról cseréltek véleményt. A mai körülmények között, ami­kor az alkatrészfronton a hiánygazdálkodás és a készle­tező vállalatok monopolhely­zete a jellemző, szűkösek az importlehetőségek, mit tehet a beszerzésekért felelős igaz­gató a folyamatos anyag- és alkatrészellátásért? — tulaj­donképpen ez volt a kérdés. A válaszokból kiderült, hogy bár a külső körülmények nehezen változnak, a partne­rekkel kialakított korrekt ma­gatartás meghozza a gyümöl­csét. Ügy is értelmezhetjük ezt. hogy a Csepel Autó nemcsak kiszolgáltatott, de mint meg­rendelő, maga is jelentős gaz­dasági erőt képvisel, s ezért a partnerek is igyekeznek hosz- szú távon jóban lenni az autó­gyáriakkal. Ennek ellenére előfordul anyagellátási hiá­nyosság, s ezen a vállalat bel­ső reformokkal is igyekszik se­gíteni. Ezt a célt szolgálja, hogy a különböző anyagok ter­melését és beszerzését egysé­ges irányítás alá vonták, így a vállalaton belüli elosztás is gyorsabb és kiegyensúlyozot­tabb lehet. Ez a gyorsaság ma már alfája és ómegája annak, hogy ez a nagy vállalat is ha­tékonyan reagáljon a piaci változásokra. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozói­nak lapjában arról olvasha­tunk, hogyan valósul meg s Minisztertanács—SZOT 1982 decemberi határozata a mun­kahelyi vezetők véleményezé­séről. Mint ismeretes, évente, a kollektiv szerződés végre­hajtásáról szóló beszámolóval egy időben a bizalmi testület­nek véleményt kell mondania az első számú vezetők és he­lyetteseik tevékenységéről. Az írásból kiderül, hogy bár -ne­hezen kezdődött meg ez a fon­tos, a demokratikus lehetősé­geket bővítő munka, ma már a főbizalmiak és bizalmiak nagy felelősséggel és bátran tesznek eleget e szokatlan megbízatásnak. Az előkészítés során még meglehetősen sarkosak a vé­lemények, a végleges megfo­galmazás során azonban már arányba kerülnek a pozitív és negatív tulajdonságok. A gya­korlat azt bizonyítja, hogy megalapozott, tényekkel alá­támasztott vélemények szület­nek, s ezek ismertetésekor ritka kivételtől eltekintve a vezetők alig vitáznak a hallot­takkal. A hasznos tapasztalatok alapján a DKV-ban kiterjesz-, tik a szakszervezeti testület eme hatáskörét, s egyre több munkahelyi vezető fogja meg­ismerni a dolgozók képviselői­nek véleményét. Ügy vélik, e módszer segíti a gazdasági feladatok végrehajtását, a kö­zösségi szellem javítására. VilXq PROLETÁRJAI. EGYES ÜLJETEK I A GANZ ÁRAMMÉRŐGYÁR DOLGOZÓINAK WPVA A gödöllői Árammérő Gyár dolgozóinak lapjában Markó Gábor tollából jelent meg is­mertetés az új gazdasági sza­bályozókról. Az új rendelkezé­seket értelmezve kiderül pél­dául, hogy a szocialista ex­portból származó nyereség új számítási módja következté­ben jó esetben mintegy 10 mil­lió forint többletnyereségre tehetnek szart. A konvertibi­lis export ösztönzését szolgál­ja, hogy a forgaímiadó-vissza. térítés emelkedik, s ez. továb­bi 15 millió forinttal javít­hatja az eredményt. Ugyanak­kor azzal is számolnia kell a Műszar Művek kollektívájá­nak, hogy két-három millió­val többet kall majd fizetni az energiáért, de jó munkával még így is 22—23 millió fo­rinttal lehet több az 1985-ös nyereség. Az eredménynek azonban nem szabad előre örülni, hiszen a különböző adóterhek is jelentősen növe­kednek, s így végeredményben — persze, csak próbaszámí­tások szerint — az adókkal és egyéb kötelezettségekkel csök­kentett nyereség végeredmény­ben úgy 40 százalékkal lehet kevesebb, mint az idén várha­tó. Mindebből szerencsére azt a következtetést vonia le a szer­ző. hogy a gazdálkodó egysé­geknek az eddigieknél jobb teljesítménnyel és hatélto nuabb munkával kell dolgoz­nia. s így talán kevesebb ok marad a pesszimizmusra. Cs. A. KARÁCSONYI VÁSÁR 20 — 30 %-OS ENGEDMÉNNYEL AZ ÉRDI SKÁLÁBAN SKALA-

Next

/
Thumbnails
Contents