Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

PEST Wore, 1984. DECEMBER 2., VASÄRNAP 5 Szivar és szelő Nevét Szentendrén utca őrzi, régebben egy termelőszövetke­zetnek is névadója volt Ma* thiász János. Kecskeméten, még 1958-ban a Hazafias Népfront kezdeménye­zésére, felállították egy világ­hírű magyar ember szobrát: Mathiász Jánosét. A kemény- galléros öregúr, akit a szobor ábrázol, 1921-ben, nyolcvanhá­rom éves korában halt meg Kecskeméten. Sáros megyében született, jo­got végzett, Andrássy Gyula jószágigazgatója volt, amikor egy nem egészen tiszta szándé­kú ember Kecskemétre csalta, » eladott neki huszonhét hold hitvány földet. Azóta ezt a 27 hold rossz homokot és azon a szőlőt a világ minden agrár- tudományi egyetemén ismerik, de főleg az onnan kikerült szőlővesszőket. Ilyent találni Cipruson, Kaliforniában és Szardínia szigetén. Valahol olvastam, hogy Ma­thiász János mindig gondolko­dott és szivarozott. Állt a sző­lőtőke előtt, míg a szivar a baj­szára égett (szóbeszéd szerint ezért volt az kör alakban kiég­ve) . Huszonhárom esztendeig szivarozott a szőlőtőkék között, s ennek eredményeként a világ, 1S09 új csemegeszőlő-fajtával lett gazdagabb. Az ő termése került Ferencz József, a fran­cia köztársasági elnök, Vilmos császár és az angol király asz­talára. Az orosz cár a század elején szőlészeti főfelügyelőnek hívta meg mammütfizetéssel, de Matliiász János itthon ma­radt a rossz homokon. Borszőlőjét ma 20 OOö holdon termelik az USA-ban, s a len­gyel tudományos folyóirat is cikksorozatot közölt róla, s az általa nemesített fajtákról. Ma­thiász János még aszúbort is termesztett a homokon, ame­lyet az ország leghíresebb bor­szakértői sem tudtak megkü­lönböztetni a tokajitól. Élete, tevékenysége azt pél­dázta, hogy hozzáértéssel még a rossz homok is termővé for­dítható, hogy nincs egy tal­palatnyi elveszett föld sem. Csak érteni kell hozzá, s dol­gozni azon. K. I. Serény nyúlfodrászok A Hungangóra Vállalat rendkívül értékes angóragyapjút ex­portál, elsősorban az NSZK-ba. Ebhez azonban a nyusziknak le kell vetniük a bundájukat Medern gépsor - dupla teljesítmény Nincs párja a marosi málnának Befejezés elett a korszerűsítés Azt mondják áí ínyencek, a finom ízek kedvelői, hogy nincs párja a nagymarosi mál­nának. Apró szemű ugyan, sok goríd van vele, de aromá­ja, zamata páratlan. Hol jön­nek ehhez a kinemesített, ök- lömriyi szemű málnák? Cuk­ros víz, olyan az egész — mondják öntudatosan a nagy­marosi málna szerelmesei, no és persze a termelők. N, ári zamatok S e gyümölcs nagy részéből szörp készül, becsempészve a hideg hónapok percei közé a nyár illatát, ízét. Bár mosta­nában, mint azt Molnár Gyulá­nk, az Erdei Termék Vállalat nagymarosi szörpárusítója el­mondta, kevesebb a finom ne­dű, mint tavaly ilyenkor: — Tudja, a korszerűsítés miatt nincs annyi szörp, mint egfr esztendővel ezelőtt. Valóban: a szörpüzem kör­nyékén lépni is alig lehet. Egymásba érnek az autók, em­ber's lógnak az ablakokban festőecsettel kezükben. Ám felújítás ide, korszerűsítés oda, a munka nem állt meg az épü­letben. A földszinten van az üvegmosó és a palackozó. Egy­más mellett fekvő üvegeket emel fel az egyik gép, fertőt­lenítő folyadékkal mossa ki, majd öblíti őket. Utána leen- geúi az immár tiszta üvege­ket, amiket egy továbbító be­rendezés tol a palackozó irá­nyába, ahol csodálatos élmény­ben lehet annak része, aki egy pillanat tört részéig szemét be­hunyva képes megreiedkezni a világról, csak az orrára ha- g; ataozva. Nem hallva meg a gépek zörgését, á üvegek csörgését, mintha csak egy hatalmas, erő málnás középén állna az em­ber, olyan ihatos az egész he­ly .ság. Bizonyára sokan látták már, hogyan készül az igazi, h.,zi málnaszörp. Nagymamák teszik tiszta, fehér vászoruhá- ba a vérvörös gyümölcsöt, és a dagadó vászonból elkezd csö­pögni, csurogni az édes lé. Az­tán ki-kj ízlése, és féltve őr­zött receptje szerint tesz bele cukrot, esetleg szalicilt, csipet­nyi aszkorbinsavat. Celofán yagy dugó a tetejébe, s fel a kamra polcára. Igen, ezeket az emlékeket idézi az üzemet át­járó málna illata. Ám a valóság itt más. Mo­dern gépek, berendezések a próbaüzem napjait élik. A nemrégiben beállított keletné­met gépsorral még csak ismer­kednek a dolgozók. — Sajnos lassan halad a címkézés, rossz a minőségük, nem ragadnak úgy, ahogy kell — utal a kezdet hiányosságai­ra Helm Józsefné a csoport vezetője. — De minden indu­lás nehézkes. Reméljük nemso­kára kész lesz a fűtés, jövőre — ígérték — új mosógépet is kapunk. Rccsz a fűtés Bizony, nagyon időszerű vol­na a fűtőrendszer kijavítása, hiszen az asszonyok keze ál­landóan a vízben, nedves lá­dákat emelgetnek, üvegeket igazgatnak. — De mikor fejeződik be a felújítás, mikor indulhat be a nagyüzem? — kérdeztük Mol­nár Zoltánt, a vállalat műsza­ki igazgatóhelyettesét. — Az eredeti terv szerint november harmincadika volta rekonstrukció befejezésének határideje, de sajnos ezt nem tudta tartani a kivitelező Du- naszolg. Legalább egy hóna­pot csúszik a műszaki átadás. Minden héten tartunk egy megbeszélést, amin az építők­kel és az üzem vezetőivel megvitatjuk a következő idő­szak feladatait. Most a téliesí- tés menetét egyeztettük, a szi­getelést, s mindazokat a teen­dőke, amelyeket még el kell végezni a befejezés előtt. — Nem jelent-e ez a csúszás az éves terv teljesítésénél ne­hézséget? — Ha nem sikerül a tervün­ket teljesíteni, elsősorban nem az üzem életében okoz gondot igazából, hanem vállalati szin­ten. Ugyanis a miskolci üzem rekonstrukciójának beindítását attól tettük függővé, mikor fe­jeződik be a nagymarosi kor­szerűsítés. Mivel Miskolcon er­re csak jövőre kerülhet sor, el­sősorban a jövő esztendei munkánkra lesz kihatással. Új gyümölcslevek — Mennyiben hoz újat a korszerű gépsor beállítása az üzem életében? — Eddig évi százötven va­gon, azaz ezerötszáz tonna szörpöt palackoztunk, az új be­rendezésekkel háromezer ton­na . palackozására nyílik lehe­tőség. Szeretnénk bővíteni a termékszerkezetet is, új tük­rös és rostos gyümölcslevekkel elárasztani a belföldi piacot. A híres nagymarosi málnán kívül szárnta>ln más gyümöl­csöt is feldolgoznak az üzem­ben. Eperrel kezdődik a sze­zon, majd jön a feketeribiszke, a szamóca, a málna, júliusban érkezik garmadájával a piros ribiszke, a meggy, majd ősszel, az emberes hónapokban dér­csípte som, kökény, vadkörte telíti a raktárát. Egy esztendő múlva bizonyára nem panasz­kodik a kevés árura Molnár Gyuláné... Fiedler Anna Mária Késve intézett nyugdíjak Munkakönyv, ajánlott levélben Vigasztalanul zuhog az eső, úgy néz ki, mintha sohasem akarna elállni. A száguldó gépkocsik felcsapják a pocsolyák vizét, kerékpárost és gyalogost alig látni a nagykátai utcákon. Csak az lép ki a házból, akinek halaszthatatlan dolga akad. S.-né mégis beállít a nagyközségi tanácshoz, ahol éppen nincs félfogadás, de nem utasítják el, kiváltképpen, ha szociális ügy­ben kopogtat. aismerik igazát Fekete kendős kis öregasz- szony, a hatalmas, csöpögő férfiernyő — amit magával hozott —, úgy tűnik, hogy na­gyobb nála. S. néni nem tér rögtön a tárgyra, amikor leül szemben az ügyintézővel. Előbb egy ideig az egészségére panaszkodik, ami nem a* leg­jobb, hiszen már a 80. évéhez közeledik, meg az időjárásra, a lelketlen emberekre és csak azután szól arról, ami legin­kább foglalkoztatja. Még min­dig nem érkezett meg a nyug­díja, tavasz óta várja hiába. Lengyel Sándorné, a tanács szociálpolitikai főelőadója is­meri az ügyet, foglalkozik az­zal. Az idős asszony májusban lett özvegy, akkor temette el hosszú betegeskedés után az urát. Most is szépen összehai- togatott zsebkendőt vesz élő, a szemét törölgeti, miközben emlegeti: Szigorú ember volt a meg­boldogult. de mindent szénen elrendezett, én csak az ottho­ni dóig ólra t csináltam. A nyugdíj is általa jár nekem, tetszik tudni, özvegyi. Aztán mégsem küldik, megint nem hozta a postás. Nem ismerik el az igazságomat! Nem az igazságával van itt baj, a jogosultságot sem vitat­ja senki. Nevezzük inkább a dolgot félreértésnek, a hivatali ügyekben való tájékozatlan­ságnak, _________ fi 3S21-es ügyirat A panaszos azt hitte, hogy megkapja a pénzt automatiku­san, különféle nyomtatványok kitöltése nélkül. Várta a pos­tást, meghagyta neki, hogy kinek adhatja át a külde­ményt. ha történetesen nem lenne otthon. Hónapok múltá­val jött rá valaki a környeze­tében, hogy ez nincs rendben, és figyelmeztette, menjen el a tanácsházára. Amíg nincs ügy­intézés, hiába faggatja a pos­tást. — Most már rendeződik a dolog — segélyt is kapott az átmeneti időre —, de szinte naponta bejár érdeklődni, tá­jékozódni. — Gyakori dolog, hogy az idősebb emberek elmaradnak az ilyenfajta ügyeik intézésé­vel, rendezésével — mondja Lengyel Sándorné. — Az idős asszony esete más, de a mun­kahelyek sem intézik kellő kö­rültekintéssel régi dolgozóik nyugdíjazását, rokkanttá nyil­vánítását. Egy példa az utóbbi időben történt esetek közül, amit hi­vatalosan úgy tartanak nyil­ván: a 3891-es ügyirat. S. L. egyedülálló ember, aki évtizedeken keresztül dolgo­zott egy fővárosi vállalatnál, annak munkásszállásán lakott. Nem sok időt töltött ott. ugyanis éjszakai munkát is vállalt valamelyik postahiva­talban. — Egy idő után azonban — talán a túlhajszolt életmód is közrejátszott — súlyosan mag- betegedett. nem tudott tovább dolgozni, hazament a falujába. Egy esztendeig kapta a táp­pénzt, azon túl már nem jár. Az egyedülálló beteg nem ke­resett kapcsolatot a vállalatá­val, ahonnan egyszerűen pos­tázták a munkakönyvét. A körzeti orvos jelzésére indult meg a hivatalos eljá­rás. A tanács küldött levelet a fővárosi vállalatnak, ahol most már intézik a rokkanttá nyilvánítást. Az átmeneti idő­szakot ebben az esetben is Szociális segélyezéssel tudják áthidalni. Évtizedek után Az anyagiakat, ha némi ké­séssel is, de elintézik. A leg­többször azonban nemcsak er­ről van szó. Sajnos, nem egye­di eset, hogy a vállalatok egy­szerűen ajánlott levélben el­küldik a munkakönyvét a több évtizede itt dolgozóknak, akik annak idején törzsgárda- jelvényt, hűségjutalmat, oly­kor még kitüntetést is kaptak. A távol lakókhoz az ingá­zókhoz szinte sohasem jut el beteglátogató. A munkahely érdeklődése egy-egy hivatalos hangú felszólító levelet jelent. Olykor 20—30 éves munkavi­szony szakad meg rendezetlen körülmények között, mert a régi dolgozó megbetegedett, özvegyen maradt, vagy más súlyos ok miatt nem foglalko­zik a saját ügyeivel. Nagykáta 12 ezer lakosa kö­zül több mint 800-an részesül­nek a szociális gondozás vala­milyen formájában. Túlnyomó többségük nyugdíjas korú. é* súlyos gondot jelent számukra, ha járandóságuk valamilyen okból rövidebb-hosszabb ideig késik, elmarad. Gál Judit Nevet keresett — és talált A Márka mellett döntöttek Befejezéséhez közeledik a szigetszentmiklósi szövetkezeti áruház építésé. A PAÉV szak­emberei és az alvállalkozók már a kétezer-hatszáz négyzet- méteres üzletház belső szak­ipari munkáinak a végénél tar­tanak, készülnek a raktárhoz vezető betonutak, megkapta végleges színét a homlokzat. Az áruház — amelynek be­ruházója a Taksony és Vidéke Áfész — földszintjén szuper­market, háztartási és műszaki osztály kap helyet, az emele­ten pedig ruházati, lakástex­til-, cipő- és szabadidőrészleg. A száztízmillió forintos beru­házás építkezésének a szélén színes tábla tudósít mindenkit arról, hogy a Sziget crunáz munkatársakat keres. Ám már hónapokkal ezelőtt kiderült. hogy nemcsak dolgozókat ha nem új nevet is keres az épü­lő kereskedelmi egysíg. Ugyanis a közelben már ével óta működik egy Sziget névi ruházati áruház, sőt kitűnt hogy ilyen címen több áruház nagyobb üzlet is dolgozik a; országban. Ezért döntöttek úgj az Áfész vezetői, hogy még nyi­tás előtt új nevet keresnek i Szigetnek. Végül a Márka néx mellett döntöttek. Ebben b: esetben — az előbbivel szem­ben — nem hátrány, hogj ugyanígy hívják a népszerí üdítőket. A Taksony és Vidéki Áfész szerződést kötött a Már­ka vezetőivel, akik vállalták hogy a névrokon üzletben t teljes Márka-italválasztéko kapni lehet majd. Élet a futóhomokon A mai nap tegnap kezdődött Szokatlan a cím? Lehet, nem vitatom, de egyet biz- ton állítok: igaz! Tatárszentgyörgy mindennapjai az előző napon kezdődnek, de erről majd később ... Az Örkényi leágazás után elmarad az 5-ös út ideg­tépő forgalma. Az autó akadálytalanul suhan a nedves­ségtől csöpögő akácok alatt. A sűrű fehér köd vatta­csomóként akad fenn a tüskéken. Bal kézről földbe süppedt öreg tanyák fuldokolnak a fehérségben. Élet? Nyoma sincs. Az akácok óriásként silbakolnak az út két szélén. Aztán hirtelen, váratlanul, a szélvédő előtt meg­jelenik az első ház. A falu széle ... fi községnek van jelene. Biztató, de van regényes tör­ténelme is. Tatárszentgyörgy községhez tartozó Baracspuszta futóho­mokjával, mostoha csapadék- viszonyaival — olvasható a Dabasi Járás című újság 1931. augusztus 15-i számában — egyike Magyarország legter­méketlenebb és legelhanyagol­tabb területének... Ez a híradás nem szívderí­tő, de mielőtt kutatnánk a je­lent, pillantsunk egy kicsit mélyebbre a történelem kosa­rába ... A faluról az első hiteles adatot a mai Sarlósár terüle­tén talált vatyai földvár szol­gáltatta, s az első írásos em­lék 1507-ből származik, II. Ulászló idejéből, s az akkor pusztaként emlegetett község területén, valamint környékén táborozott Rákóczi fejedelem hadaival. Tüzes harci mének vágtáztak, hátukon nyalka, keménykötésű kuruc vité­zek... De ne engedjük a képzeletet elkalandozni. Ma­radjunk a tényéknél. Az 1828- as összeíráskor már 27 egész és 4 féltelkes jobbágy, 17 há­zas és 18 ház nélküli zsellér küszködött a homokkal. Az 1910-es esztendőben a lakos­ság száma 2085. Az I. világhá­borúban 45-en vesztették éle­tüket. És ma?... fi tanácsházán Krizsán Lászlóné tanácselnök asszony kalauzol a jelenben. — A legnagyobb baj — mondja — a nyomasztó pénz­szűke ... Ismert, általános panasz. De nagyobb baj, hogy az imént írtuk le: a falunak van jelene. Biztató! Akkor ho­gyan? ... — Bővítettük az óvodát, központi fűtést csináltattunk az iskolának. Elkészült az or- vosiakás... — sorolja az eredményeket. Valami érthetetlen. Nyo­masztó pénzszűke, és ... — Igen, ez igaz, de itt a Béke és a Vörös Október tsz, itt a Seprűüzem, s végül, itt vannak a helybeliek. Pótolják mindazt, amit az állami tá­mogatásból nem kapunk meg... Még reggel van, úgy kilenc óra, de ez a hétfői nap már tegnap kezdődött: vasárnap este, a pék hétkor kezdett ko- vászolni, s éjfélkor sütni. Ko­ra reggel már kapható volt a friss kenyér. A műszéntermelő vállalatnál ugyancsak vasár­nap este 10 órakor kezdték a hétfőt. Akkor kapcsolták be a kemencét a fűtők, hogy másnap reggelre meglegyen a 7—800 fokos hő. Az üzem a falut uraló dombra épült 1982-ben. Mo­dern épület. A Műszéntermelő Ipari Vállalat leányüzeme. Krizsán Jánosné műszakveze­tőtől s Farkasné Szabó Magda ügyintézőtől megtudom, hogy jelenleg húsz helybeli lakos talált itt munkára. Elmond­ták: úgy építették az üzemet, hogy az bármikor bővíthető legyen. S valóban, a jövő esz­tendőben egy újabb kemencét állítanak be, ami viszont újabb munkalehetőséget biz­tosít majd. Itt különféle fél­kész szűrőlapokat s lamellá­kat készítenek. A gazdaságos üzemelés érdekében három műszakban dolgoznak, mert a kemencét hetente csak egyszer engedik kihűlni. Az átlagke­reset 4200 forint, ami helyi viszonylatban jó pénz! fi fslüban két tábla ig jel_ zi: merre van a Pegazv.s. Sarlóspusztán, a vidéki kúriá­ban Csicseri Ferenc elmondja, hogy ez most szerződéses ven­dégfogadó, s idegenforgalmi nevezetesség. Ma 23 szobájuk van 49 ággyal, de jövőre á fekvőhelyek számát 70-re sza­porítják. A kúria körül tenisz­pályák, uszoda, fából faragott nyári ebédlő. Egész esztendő­ben nyitva vannak. Az istállókban angol telivé­rek, lipicaiak, s arabs mének ropogtatják a zabot. Táguló orrlikakkal vágtázó harci mének?... Na nem, ez már a múlté. Ma a Necker- mann osztrák—NSZK iroda ide irányított vendégei ko­cognak a szelíd lovak hátán, de az biztos, az ötlet jó, az üzlet megy. Van élet a futó- homokon! Karácsonyi István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents