Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

1984. DECEMBER 10., VASÁRNAP Üzletházsor A törökbálinti nagyközségi ta­nács támogatásá­val és segítségével öt egységből álló üzieiiiáz nyílott meg a közelmúlt­ban. A kiskeres­kedők és kisipa­rosok hozták tető alá a szép ízléses épületeket, amelyekben az üveges és a vi­rágüzlet mellett egy büfé is meg­nyílt. A közeljö­vőben pedig a barkács- és a zöld- ségüzlct is á kör­nyék lakosságá­nak szolgálatába áll. Hancsovszki János felvétele. Előbbre jutottak ’ A gyarapodás állomásai Gcsán — Mindig arról panaszko­dunk, hogy szegény a tanács, nincs pénzük fejlesztésre — mondja Farkas János ócsai ta­nácselnök. — Ezért jó, ha néha meg kell írni egy-egy időszakról egy jelentést vala­mely testület számára. Ilyen­kor, ha néhány esztendő ered­ményeit számba vesszük, ki­derül, nem is kevés az, amit ebben a pénzszűkös világban elértünk. Így volt ez ebben az esztendőben is, amikor a VI. ötéves terv első négy évének eredményeiről készí­tettünk beszámolót a tanács­ülés számára. Az iizsmak támogatása Úcsán a tervidőszak elején az intézmények színvonalá­nak és az elért eredmények­nek a megtartását tűzték cé­lul. Vagyis, ne legyen rosszabb az óvodai, iskolai helyzet, megfelelő maradjon az egész­ségügyi alapellátás. Ehelyett a reális, de szerény cél helyett jó gazdálkodással, a központi szervek támogatásával, a helyben dolgozó gazdálkodó egységek segítségével, s per­sze sok-sok társadalmi össze­fogással nemcsak hogy meg­őrizték az elért eredményeket, hanem fejleszteni is tudtak. Így például a különféle taná­csi intézmények — elsősorban az iskolák berendezésére négy helyett hatmillió forint ju­tott az elmúlt négy eszten­dőben. — Az utak karbantartására és javítására alig három és fél millió forintot fordíthat­tunk volna — folytatja az el­nök. De a helyi üzemek, így például az ócsai Vörös Ok­tóber Tsz, a Eegyver- és Gáz- készülékgyár helyi üzeme és a Kavicsbánya Vállalat részlegé­nek támogatásával tízmillió forint értékű út készült el. Nem aszfaltburkolatú ugyan, de télen-nyáron, esőben is járható mechanikai tömörí­téssel készült utkat építettünk több mint tíz kilométer hosz- szúságban. Hogy ez mekkora eredmény, annak érzékelteté­sére elég, ha elmondom, hogy Ócsa 72 utcája közül 60 volt olyan földút, amely az év tizen­két hónapjából alig két hó­napig volt járható. Mentővel, szeneskocsival vagy az épí­tőanyagokat szállító teher­autóval ritkán lehetett ide behajtani. Kevesebb ingázó Négy évvel ezelőtt még több mint ezerkétszázan szálltak vonatra, buszra reggelente a kilencezer lakosú Ócsán, s in­dultak budapesti gyárakba, üzemekbe dolgozni. Napjaink­ban alig fele ennyi ember vár­ja hajnalonként a vonatot; egész sor jó megélhetést biz­tosító munkalehetőséget nyúj­tanak az Öcsára települt üze­mek, így például a már em­lített FÉG, az ÉPFA helyi gyá­ra és a Felsőbabáéi Állami Gazdaság ágazatai. Talán meglepő, hogy egy ipari üzem segítségével épült a faluban új vásártér, ahol állatok és gépjárművek is gaz­dát cserélhetnek. A FÉG tá­mogatásával készült az új ki- ' rakodóhely. A régi vásártér — amely egyébként is elavult és korszerűtlen — az üzem szomszédságában állt és út­ban volt, amikor elkezdődött egy nagyarányú rekonstrukció a vállalatnál. A tanács egy üzemcsarnok építéséhez áten­gedte a FÉG-nek a területet, cserébe a gázkészülékgyáriak közel 700 ezer forint értékű munkát végeztek az új vásár­téren. Ugyancsak a helybeli üze­mek összefogásával készült el az utóbbi években öt fedett autóbuszváró, illetve letérő­sáv. — Ahol munkát találhatnak a fiatalok, és olcsó telekhez is juthatnak, onnan nem szíve­sen mennek el, bármilyen kö­zel is legyen a főváros. Éppen ezért láttunk hozzá házhe­lyek kialakításéihoz — mond­ja az elnök. — Erre az évre 30 millió forintos ráfordítás­sal 220 építési telek készült el, s ezek hosszú távra, mintegy 10 esztendőre fedezik a helyi igényeket. Látják ai értelmét Ahol pedig fiatalok építkez­nek, ott hamarosan szükség lesz óvodára is. Tavaly meg­kezdődött egy 150 gyermeket befogadó óvoda újabb 50 hely- lyel történő bővítése a Dózsa telepen. A munkálatok jól ha­ladnak és 1985 szeptemberére elkészül a gyermekintézmény. Mindig meghatóak azok az ünnepélyes összejövetelek, amelyeket az idős emberek számára rendeznek a külön­böző intézmények, szerveze­tek. Számtalan ilyen jellegű program lebonyolítója a Vö­röskereszt, a munkahely vagy a helyi tanács. A közelmúlt­ban Budaörsön került sor nyugdíjas-találkozóra a helyi tanács szervezésében. Ez a délután azért is emlé­kezetes a budaörsi öregek éle­tében, mivél előázör r-endez-. tek összejövetelt a nyugdíja­soknak. Ä helyi klub tagjain kívül eljöttek a társközségek, Törökbálint, Budakeszi és a budapesti Ganz-MÁVAG nyugdíjasai is. A Jókai Mór Művelődési Házban megtartott találkozón először Fehérvári János, a nagyközségi tanács elnöke be­szélt Budaörs életéről, az el­múlt esztendőkben végbement fejlődésről; Utána a nyugdí­jasklub vezetője, Németh Jó- zsefné arról szólt, milyen az idős emberek klubja, mivel töltik el az idejüket, milyen programokat szerveznek. Ezután vidám percek követ­keztek. Míg a résztvevők az uzsonnát fogyasztották, zene szólt, aki akart, még táncra is perdülhetett. Hosszú évek után jövőre elő­ször nem kell majd elutasí­tani félszáz jogos jelentke­zőt. — Persze akad olyasmi is, amit nem sikerült megvalósí­tani. Évek óta várjuk, hogy községünket is bekapcsolják a crossbar telefonhálózatba. Már régen befizettük a 3 és fél millió forintot, ennyi a beru­házás ránk eső része, ám te le ­fon helyett újabb és újabb határidőmódosításokat ka­punk. Ennek ellenére az ócsai ve­zetők elégedettek az elért eredményekkel. S úgy tűnik, így vannak ezzel mások is. Szívesen dolgoznak települé­sükért, mert látják az értel­mét. S élen járnak a társa­dalmi munkáiban a helybeli üzemek dolgozói is, hiszen zö­mük saját magának, családjá­nak, gyermekeinek dolgozik. 1982-ben a községi tanács együttműködési megállapodást írt alá a helybeli gazdálko­dó egységekkel. Ennek értel­mében négy év alatt 9 mil­lió forint értékű támogatást adtak volna a tanácsnak. A tények mást mutatnak: az üzemek által végzett társa­dalmi munka eddig már meg­közelíti a 15 millió forintot. M. K. Szakértők a Világbanktól A legjobb követ maga az áru Klé£ néhány hét Mostantól kezdve esztendő végi beszélgetéseknek is tekinthetjük ha a vállalatok vezetőinél tájékozódunk. Tóth B. Zoltánt, a Váci Kötöttárugyár igazgatóját is arról kérdeztük: hogyan alakul a helyzet ezekben a napokban? A nemrég lezajlott ifjúsági parlament ta­nácskozásán külön hangsúllyal hívta fel a figyelmet az igazgató a terv teljesítésére. Olaszország és a skandináv államok. Azt hiimé persze az ember,, hogy ezeket az országokat mind be kell utaznia a gyár képviselőinek ahhoz, hogy az áruit ott eladhassa. A piacku­tatásnak valóban van ilyen formája is, de természetesen kisebb mértékben. A külföldi értékesítés fő gondjait a TRI- KOTEX Külkereskedelmi Vál­lalat segítségével oldja meg hazai textilüzemünk vezetősé­ge. Más kérdés, hogy o legjobb utazó nagykövet maga az a termék, amelyet a külföldi vezető elé tesznek, a külföldi bolt pultjára, s ha beválik, keresik, rendelik. Vagyis, ahogy Tóth B. Zoltán fogal­maz, jó minőség, jó kereske­delempolitika kell ahhoz, hogy a piacokat megszerezzék és megtartsák. Egyelőre tény­leg keresettek a váci gyár sportruházati cikkei, amik kö­zül idei újdonságnak legin­kább o pamut és poliészter keverék anyagból készültek számítanak, s máris jónak, népszerűnek bizonyultak. Egyelőre? Hát persze, mert ebben az üzemben semmilyen kialakult értékrendet nem tartanak véglegesnek. Tudják, hogy azt a piac alakítja, s ma­gukra nézve a vezetők és a szakemberek, velük együtt a — Ma már nyugodtan mondhatom — hangzott, ker- d-as unsre a válasz —, hogy mind az exportra, mind pedig a hazai kereskedelem számára tervezett cikkeinket idejében szállítjuk. Igaz, az idén meg­lehetősen feszített tervet tel­jesítettünk. Ahhoz, hogy ez világos jegyen, el kell monda­nom, hogy a gyárunk fejlő­désének üteme tovább növek­szik. A jövő évben a mosta­nihoz képest újabb 20 száza­lékkal lesz nagyobb a növe­kedés. A Szovjetunióba irányuló exportunkat már 100 száza­lékra teljesítettük. A belföldi piacnak évről évre többet ter­melünk, s az idei évben is többet adunk a hazai kereske­delem számára, mint tavaly. A nyugati exportunk forint­értékét 200 millióra tervez­tük, s az várható, hogy elér­jük a 240-et. Az összes válla­lati produktum egyébként 1 milliárd 200—300 ezer forint körül alakul. — Beszélhetünk tehát a tervteljesítés érdekében úgy­nevezett év végi hajráról? — Nálunk úgynevezett ru­galmas munkaidőiben dolgoz­nak a fizikaiak is. Ez, mint köztudott, a munkaidőalaphoz viszonyítva, naponta változ­hat. Lehet több, vagy keve­sebb. Üj termékek, piaci helyzet: az idei tapasztalatok adnak-e már valamilyen eligazítást a jövő esztendőre? Mindig újat — Nekünk nincsenek piaci gondjaink, nincs eladatlan ter­mékünk — válaszolja az igaz­gató erre a kérdésre, s mivel érdeklődöm, fel is sorol né­hány országot, ahol a gyár ter­mékei megjelennek. Ezek kö­zé tartoznak például: az NSZK, Hollandia, Japán, vagy a szomszédos Jugoszlávia, munkások, a szüntelen meg­újulást tekintik kötelezőnek. Ez lesz az alapja a jövő évi tervnek is, miáltal ismét ma­gasabbra emelik a képzeletbe­li lécet, s 15—20 százalékkal az idei tervszámokat. A megújulás másik feltéte­le a technikai fejlődés. — Magyarországon ma még ritka eset, hogy egy gyár köl­csönt kap a Világbanktól. Egyáltalán, hogy lehet hozzá­jutni? Szigorú vizsgálat — A gyár kérheti — mond­ja Tóth B. Zoltán. — Termé­szetesen csak akkor, ha bízik benne, hogy megfelel a szigo­rú követelményeknek, s hi­telképesnek bizonyul. Miután a hitelt megigényeltük, kijöt­tek hozzánk a Világbank szak­értői, s a termeléstől kezdve a vezetés színvonaláig, min­dent szigorúan megvizsgáltak. Igazán jó bizonyítványt kap­tunk, mert termelésünk szín­vonalát nagy nyugati és ame­rikai vállalatokéhoz hasonlí­tották. Tehát hitelképesnek bizonyultunk. A mintegy 200 millió forin­tos beruházás az igazgató sza­vai szerint, a vállalat teljes vertikumát érinti. Korszerű, új gépek érkeznek az üzem­be, amikkel gyorsabban, köny- nye’oben termelhetnek, az áruk minőségét tovább javít­hatják. Bíznak abban, hogy a kiadások, a fejlesztés költsé­gei a megszabott időn belül megtérülnek. Nem okoz majd gondot a hitelek törlesztése. K. T. I. Téli zöldségtárolás A téli választékos táplálko­zás fontos összetevőjét káne- zik a gyökérzöldségek, ká­posztafélék. a burgonya és ■* hagyma. Főleg akik emelet^ házban laknak, tudják, hogy az emberes hónapok után egyre magasabbra emelkedik ezeknek az alapzöldségfélék­nek az ára. Gyakori — jogos — panasz, hogy amit termel-' nek az emberek, kárba vész, mert vagy szakmai ismeretek hiányában nem tudnak meg­Rsfka és hasznos hobbi Sarki- és kékrókák birodalmában A fiatalember éppen nem tartózkodott odahaza, de min­den pillanatban várták meg­érkeztét. Addig is felesége és a hároméves kisfiúk, Ricsi társaságában néztünk szét a gyömrői házaspár rókafarm­ján. A szellős drótketrecekben gyönyörű fehér sarki- és kék­rókák szimatoltak a levegőbe, érezve az idegent, s leghátul két vörösróka közül az egyik idegesen forgott, s lökdöste az ajtót. Egyébként szelídek vol­tak az állatok, nem félve, in­kább kíváncsian közelítettek egészen a dróthálóig. Úszó nutriák Egyik-másik ártatlan sze­mekkel bámuló ravaszdi jel­legzetes magas hangot halla­tott. Magukra hagytuk a 14 rókát, hogy megnyugodjanak, s a rossz hírükkel ellentétben hihetetlenül bájos, játékos gö­rényeket mutatta meg a házi­asszony. S amikor mondtuk neki, hogy tudunk a közeli óvo­dából tett kíváncsiskodó lá­togatásról, a kis Ricsi elmoso­lyodott. nem kis büszkeséggel, nyilván nagy élményt jelen­tett neki, hogy barátaira, óvo­datársaira milyen óriási ha­tással volt a látvány. Még he­tek múlva is emlegették a gye­rekek a rókafarmot. mintha egv különleges állatkertben tettek volna sétát. Aztán megérkezett a házi­gazda, Kiss László, s nem győzte mutogatni féltett kin­cseit, két keze munkáját. Szí­vesen beszélt az 50 nutriáról is, és m,utatta is. magyarázta is. hogy miért kell az úszóme­dence a boxokba, s bizonygat­ta, hogy sokkal kevésbé érzé­keny ez a jószág, mint a vele rokon nyúl. Ugyanakkor hátrá­nya a nutriaiartásnaik, hogy rengeteg élelmet kell nekiK télire tarolni, azaz az utolsó őszi és az első tavaszi kaszá­lás közötti időre. Most is van 50 mázsa marharépája éltévé a nutriáxnak, a rókáknak pedig selejtes csirkét vásárol, húsu­kat ledarálja, gyógytáppal gaz­dagítja. A darált csirkehúsból is nagy tartalékokkal kell ren­delkeznie egy rókatenyésztő­nek, ezért csinált saját kezű­leg mélyhűtőket, amelyek össz- térfogata van vagy 2 ezer li­ter. — Ilyen mennyiségű és sok­féle állat tartásánál minden­re kell gondolni, főleg az ellá­tás esetleges zavaraira, a téli szállítási nehézségekre. A ré­pát magunk termeljük, én és az édesapám az ezer négyszö­gölnyi telken, azt a magam csinálta új pincében tároljuk. Itt meg — mutatott körbe a régi pincében Kiss László —, a mélyhűtőkben van a róka­eledel, s amott — beljebb men­tünk — a kondicionáló felsze­relésem. s magyarázza, hogy melyik izomfejlesztő gép ho­gyan működik. Ez is a hobbi­ja, akárcsak az állattartás. Néhány perc múlva a kam­rában folytatjuk a szemlélő­dést. a maga barkácsolta hús­darálót mutatja meg, s egy ép pen száradó rókagereznát, s kicsit sajnálkozva mondja a fiatalember, hogy amióta a sződi tsz is tenyészt rókát, 10— 12 ezerről 1 ezer 500—2 ezer forintra ment le a rókaprém ára, de azért így is megéri s az üzleten túl neki is jutott egy bundára való. A rókabőr mellett hatalmas harcsafej, ko­pogósra száradt, élő korában lehetett vogy 6—8 kilós. Ez el­árulja, hogy Kiss Lászlónak még egy hobbija van. El is mondja, hogy tagja a Gyömrői Dolgozók Horgász Egyesület­nek. Ötven vizsla Amikor kimegyünk a ház mögé, nem kell szólnia sem­mit sem, a táj önmagáért be­szél: csupaszak a közeli strandkert íaóriásai, a tőzeg­tó vize befagyott, pecást nem látni sehol. Gyönyörű a vi­dék ... A gyönyörködésből kutya- csaholás zökkent vissza min­ket a valóságba, erről jut eszé­be Kiss Lászlónak, hogy „be­mutassa” házőrzőjét, a há­roméves snaucert s a 14 éves magyar vizslát, „ki” rengeteg kölyköt hozott a világra. Öt évvel ezelőtt, amíg át nem tért a rókák tenyésztésére, ku­tyákkal foglalkozott, a MA- ÍZ AD-or\ keresztül vagy fél­száz magyar vizslát adott el dollárért. Nem gazsulal Aztán a kertben fejezzük be az ismerkedést. A félbemaradt szántás láttán mérgesen mond­ja a házigazda, hogy nem ga- zsulál ő többé másnak, tavasz- szal vesz egy kis traktort, és azon túl maga szántja a ker­tet. Ö ugyan nem mondta, ‘mégis úgy éreztük, hogy egy dolgos, megelégedett embertől vettünk búcsút... Aszódi László Antal birkózni a tárolás problémái­val (amit elkótyavetyéltek, milyen jó lenne januárban, februárban), vagy nem is ke­zelik a tárolt terményeket. A legalkalmasabb fajták — a termesztési útmutatókból megtudható — jól elviselik a vermelőt, akár hónapokig szinte minőségi és mennyisé­gi veszteség - nélkül vészelhe­tik át a vitaminszegény hóna­pokat. Épp ezért hasznos, ős­régi módszer a szabadföldi prizmás tárolás. Egy méter­nél nem magasabb piramisba gyűjtjük össze a terményeket, egy-egy prizma több méter hosszú is lehet. 20—25 centis talajréteget tanácsos takarni a szalmacsíkrá, de ez a réteg ne legyen 3—5 centinél vas­tagabb. A vékony földtakarást ko­molyan kelj venni, mert a túl vastag talajréteg alatt a ter­mények nem tudják „kifújni magukat”. Pedig a vizsgálatok igazolták, hogy ha 2—3 fokra lehűlnek a tárolt zöldségfélék, akkor romlanak meg legke­vésbé. Természetesen nem szabad sérült, romlott egyedi­ket betárolni, mert rothadási gócok keletkeznek. Vegysze­rek használatát nem javasol­tuk a vermelőkben. prizmák­ban, mert a helytelen vegy­szerezés mérgezést okozhat. A várakozási időt hidegben szin­te duplájára kell növelni, bármi szerepeljen is a növénv- védőszerek használati utasítá­sában. A prizmák között csapadék­víz-elvezető árkokat érdemes kialakítani, mert a pangó víz a termények rothadását okoz­za. Mivei a minőség megőrzése minden gazda elemi érdeke, kár elhanyagolni, ugyanis a téli választékot is növeli, s jó ára van a tárolt zöldségeknek a ceglédi piacon. A kiskerti termelésnek is fontos része a tárolás. Fony- nyadt. romlott zöldségfélékből lehetetlen ízes leveseket főz­ni! De a drágából sem min­dig, jó lenne, ha az igényes­ség nőne városunkban. Tisz­tességes árért tisztességes árut szeretnének kapni a vásárlók, s ennek az egyik legfontosabb eleme a szakszerű tárolás. A tárolás nem ördönnös szakma, de végre .iő lenne felelevení­teni a régi módszereket, mert így a legolcsóbb! Surány] L';ugd?jasok találkoztak Emlékezetes délután

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents