Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1984. DECEMBER 15., SZOMBAT Szakértők a Világbanktól A legjobb követ maga az áru Miből fejleszt a Senior? Mostantól kezdve esztendő végi beszélgetéseknek is tekinthetjük, ha a vállalatok vezetőinél tájékozódunk. Tóth B. Zoltánt, a Váci Kötöttárugyár igazgatóját is arról kérdeztük: hogyan alakul a helyzet ezekben a napokban? A nemrég lezajlott ifjúsági parlament ta­nácskozásán külön hangsúllyal hívta fel a figyelmet az igazgató a terv teljesítésére. sportruházati cikkei, amik kö­zül idei újdonságnak legin­kább a pamut és poliészter keverék anyagból készültek sz'mítanak, s máris jónak, népszerűnek bizonyultak. Még néhány hét — Ma már nyugodtan mond­hatom — hangzott kérdésünk­re a válasz —, hogy mind az exportra, mind pedig a ha­zai kereskedelem számára ter­vezett cikkeinket idejében szállítjuk. Igaz, az idén megle­hetősen feszített tervet teljesí­tettünk. Ahhoz, hogy ez vilá­gos legyen, el kell mondanom, hogy a gyárunk fejlődésének üteme tovább növekszik. A jövő évben a mostanihoz ké­pest újabb 20 százalékkal lesz nagyobb a növekedés. A Szovjetunióba irányuló exportunkat már 100 száza­lékra teljesítettük. A belföldi piacnak évről évre többet ter­melünk, s az idei évben is többet adunk a hazai kereske­delem számára, mint tavaly. A nyugati exportunk forint­értékét 200 millióra terveztük, s az várható, hogy elérjük a 240-et. Az összes vállalati pro­duktum egyébként 1 milliárd 200-300 ezer forint körül ala­kul. ,-) — Beszélhetünk tehát a tervteljesítés érdekében úgy­nevezett év végi hajráról? — Nálunk úgynevezett ru­galmas munkaidőben dolgoz­nak a fizikaiak is. Ez, mint köztudott, a munkaidőalap­hoz viszonyítva, naponta vál­tozhat. Lehet több, vagy ke­vesebb. A plusz-mínusz elté­rést némelykor a dolgozó, máskor a termelés érdekei alakítják. A bejáró dolgozók körében sokszor azt dik­tálja a háztáji gazdaság, hogy maradjanak' otthon. A hiány­zó időt természetesen le kell dolgozni. Mindig újat Üj termékek, piaci helyzet: az idei tapasztalatok adnak-e már valamilyen eliagzítást a jövő esztendőre? — Nekünk nincsenek piaci gondjaink, nincs eladatlan ter­mékünk — válaszolja az Igaz­gató erre a kérdésre, s mi­vel érdeklődöm, fel is sorol néhány országot, ahol a gyár termékei megjelennek. Ezek közé tartoznak például: az NSZK, Hollandia, Japán, vagy a szomszédos Jugoszlávia, Olaszország és a skandináv államok. A lista természetesen nem teljes. Azt hinné persze az ember, hogy ezeket az országokat mind be kell utaznia a gyár képviselőinek ahhoz, hogy az áruit ott eladhassa. A piac­kutatásnak valóban van ilyen formája is,, de természetesen kisebb mértékben. A külföldi értékesítés fő gondjait a TRIKOTEX Külkereskedelmi Vállalat segítségéve! oldja meg hazai textilüzemünk ve­zetősége. Más kérdés, hogy a legjobb utazó nagykövet maga az a termék, amelyet a külföldi ve­vő elé tesznek, a külföldi bolt pultjára, s ha beválik, keresik, rendelik. Vagyis, ahogy Tóth B. Zoltán fogal­maz, jó minőség, jó kereske­delempolitika kell ahhoz, hogy a piacokat megszerezzék és megtartsák. Egyelőre tény­leg keresettek a váci gyár Egyelőre? Hát persze, mert ebben az üzemben semmi­lyen kialakult értékrendet nem tartanak véglegesnek. Tudják, hogy azt a piac ala­kítja, s magukra nézve a vezetők és a szakemberek, ve­lük együtt a munkások, a szüntelen megújulást tekintik kötelezőnek. Ez lesz az alapja a jövő évi tervnek is, miál­tal ismét magasabbra emelik a képzeletbeli lécet, s 15-20 százalékkal az idei tervszá­mokat. A megújulás másik feltéte­le a technikai fejlődés. Szigorú vizsgálat — Magyarországon ma még ritka eset, hogy egy gyár köl­csönt kap a Világbanktól. Egyáltalán hogy lehet hozzá­jutni? — A gyár kérheti — mondja Tóth B. Zoltán. — Természete­sen csak akkor, ha bízik ben­ne, hogy megfelel a szigorú követelményeknek, s hitelké­pesnek bizonyul. Miután a hitelt megigényeltük, kijöttek hozzánk a Világbank szakér­tői, s a termeléstől kezdve a vezetés színvonaláig mindent szigorúan megvizsgáltak. Iga­zán jó bizonyítványt kap­tunk, mert termelésünk szín­vonalát nagy nyugati és ame­rikai vállalatokéhoz hason­lították. Tehát hitelképesnek bizonyultunk. A mintegy 200 millió fo­rintos beruházás az igazgató szavai szerint a vállalat tel­jes vertikumát érinti. Kor­szerű, új gépek érkeznek az üzembe, amikkel gyorsabban, könnyebben ^termelhetnek, az áruk minőségét tovább ja­víthatják. Bíznak abban, hogy a kiadások, a fejlesztés költ­ségei a megszabott időn belül megtérülnek. Nem okoz majd gondot a hitelek törlesztése. K. T. I, Iparművész kiállítása Varjasi Tamás bőrdíszmű­ves iparművész kiállítását nyitották meg a Madách Im­re Művelődési Központban. Megtekinthető december 30-ig, hétfő kivételével, naponta 10— 18 óráig. Vasárnap: vásár A városi tanács illetékes osztályáról nyert tájékoztatás szerint vasárnap, december 16-án országos állat- és kira- ! fcodóvásár lesz Vácott, a Rád! ; úti nagytéren. Egyidejűleg | tartják a használt személy- j gépkocsik vásárát, az alsóvá- I rosi sportstadionnál levő be- 1 járatnál. Gyanús alakok kószálnak Tolvajok a temetőkertben Bizonyos életkoron túl már mindenkinek nyugszik valaki­je a temetőben, akinek em­lékét ápolja, sírját gondozza. A kegyoletsértés az egyik leg­súlyosabb erkölcsi vétek, amely az élőknek okoz szo­morúságot. Sajnos nem ritkán. Vandál módon rombolnak, az alan­tas ösztöneiket kiélők, alig fékezi őket valaki cselekede­tükben. A déli temetőkért egyik sarkában — a városi rész felől — csak azt törték össze, ami törhető volt, a mécsestartó díszüvegeit, a vi­rágvázákat — a többi egyelő­re épségben maradt. Lopctt koszorúk Az eset láttán először a te­mető őrzésével is megbízott Králik családot kerestem meg. — Tudok én még különbet is mutatni, tessék megnézni — mondta Králik Sándor. — A sírkápolnák ablakait kiver­ték — színes díszüvegből vol­tak — ma többnyire deszka van a helyükön. Az erősebb- jei már megbirkóztak a sírkö­vekkel is, felszedték, felborít- gatták azokat. — A tetteseknek könnyen nyomára akadt a hatóság. Ré­szegek voltak. Lopnak is a temetőből, például sírkövet. Két nemrégi esetről is be tu­dok számolni — meséli tovább a Králik család egy tagja. — November elseje körül idős asszony keresett fel ben­nünket. A nap nyugodtabb időszakában egy személyautót háromszor látott fordulni. Mo­hakoszorúkat rakodtak be a csomagtartóba. Ügy látszik, hogy valamelyik vidéki virág- kereskedő a csúcsforgalom­ban nem győzte gyártani a koszorúkat. Az asszony pedig nem mert szólni, de a rend­számot sem látta jól. Egy tizenkét év körüli fiú a pénznyelő automatáknál vált fizetésképtelenné. Közel a temető, összeszedte a friss- virágokat. Kissé mohó volt, mert a helyszínen rögtön hoz­zá is látott az értékesítéshez. Pcchiére a sírásókban' talált az e’ső vevőre. Háromezer forintba került darabja azoknak a műmár­vány figuráknak, amelyeket a síremlékekről véstek le és utána a piacon árusítottak. Ezt végül is a tulajdonosnak,' korábbi készíttetőjének pró­bálták eladni. így vesztett raj­ta a gyanút'an tettes. Persze, a hasonló történe­teknek se szeri, se száma, de sainos. a tettesek többsége egérutat nyer. KráMkék azt mondják, hogy óriási a terü­let, a kerítés nem elég, a bok­rokban pedig meg tudnak hú­zódni a rossz szándékú em­berek. Azonnal jelentsék Az alsóvárosi plébánia hi­vatalában megkerestem Há­mor Ferenc gondnokot, aki igen óvatosan fogalmazott a temetői rongálásokkal kapcso­latban. — Hivatalosan van kerítés, vagyis ösvény, zárható kapu. A városi temető bejáratánál is kitettük a «gépkocsik be­hajtását tiltó táblákat. De- hát közlekedési morálunk sem különb, mint a temetők csend­jét zavaróké. Gyakrabban járjunk szeretteink sírját gon­dozni. Ha illetékteleneket lá­tunk a sírok körül őgyelegni, határozottan lépjünk fel elle­nük, a rongálásokat minden esetben jelentsük a rendőr­ségnek és a gondnokságnak, a nyomokat pedig hagyjuk érintetlenül. Több pontos be­jelentés alapján a rendőri szerveknek is könnyebb nyo­mon maradniuk. Intézkednek Végül arról beszélt a gond­nok. hogy új munkaerőt al­j kalmaznak majd a temető- ! park gondozására és őrzésére, i Ma egy ilyen állás betöltése nem lebecsülendő bérezéssel jár. A havi fizetés mellé sza­bad munkavállalói jogot is kap sírására. Egyéb bevéte­li források: öntözés, sírgon­dozás. virágültetés és árusí­tás, sőt kaszálót is kap a munkavállaló. Czamarkó Gyula Decemberi téma A Fausti ember „... irodalomról, vagy más ily fontos emberi lomról” ez a József Attila versidézet az állandó mottója a váci városi könyvtár kultúrtörténeti elő­adássorozatának. December 17-én, hétfőn 18 órakor a Fausti ember cím­mel tartanak előadást vetített képekkel, kiállítással, hang­szeres zenével, irodalmi mű­vek előadásával. A műsor vendégei: Leven- del Júlia és Horgas Béla írók. A könyvtár vezetősége első­sorban középiskolás diákok­nak ajánlja a programot, de minden érdeklődőt szívesen látnak. Egészségünkre vigyáztak Találkozás a kollégákkal Dr. Kollár Lajos köszönti a vendégeket Fülöp Mihályné felvétele A váci Szőnyi Tibor Kór­ház szakszervezeti bizottsága a hagyományokhoz híven eb­ben az évben is megrendez­te az egészségügyi nyugdíja­Fiatal szívvel, mindig lelkesen Akinek jó szóval fizetnek még abban a téli hónapban, amikor a katonák havas lö­vészárkokban bujkáltak, s csak később határoztak úgy, hogy hazajönnek. Csakhogy az embernek nem kizárólag a születése szerint kell számítani a korát. Lo­sonczi Józsefet sok, korábban született kortársánál fiata- labbnak tartom, akiket az él­tet, hogy a dolgok sűrűjében jár. Szociális kérdéseket in­téz, nyugdíjasok ügyeit, anya­gi helyzetüket vizsgálja. Szel­leme friss, aminek legjobb bizonyítéka, hogy figyelnek rá, a véleményét kérik. A .forradalom esztendeje pedig, úgy látszik, nyomot hagyott életének azon a nem éppen könnyű útján, amit ennek a generációnak meg kellett jár­nia. VÁCI SZÜLETÉSŰ, tehát kétszeres oka van a lokál­patriotizmusára, persze, az igazim. Az ő gyermekkorá­ban még vásártér volt ott, ahol most lakik, s a paplan- feileges égre nyúlik az evan­gélikus templom karcsú tor­nya. Emlékeiben elevenen él­nek a dunai képek, ott tanult úszni, a füzesekről indult a csónak a Dunára. Ebben is tipikusan váci Hű maradt a folyóhoz, amelyből — egyet­len szenvedélyeként —, ha­lakat fog ki, mint a buki-szi- geti horgászegyesület tagja. Átlőtt lábbal érkezett a há­borúból. Az építőállványon ahová mint tanult kőmíves kapaszkodott fel, nem tudták beteg lábai megtartani. Lehe­tett hát telefonkezelő azzal a feltétellel, ha elvégzi a négy polgárit. A fizetése annyi volt, mint a havi tandíja. Ezért jegyzi most meg: azt akartuk, hogy a mi gyere­keinknek már ne legyen ilyen nehéz. S az, hogy így is lett, egyedül a szovjet csapa­tok által kiharcolt felszabadu­lásnak köszönhető A dolgok becsülése' szintén Losonczi József generációjá­nak tulajdonsága. Talán in­nét ered belső nyugalmuk, optimizmusuk, s ez lehet a forrása munkabírásuknak is. Azt hiszem, ha valamiből ki­hagynák, megsértődne. Pedig hát a sok-sok társadalmi munkáért nem fizetnek más­sal, mint köszönéssel az ut­cán. Ebben viszont lehet ré­sze, sokan ismerik, sokszor keli az utcán visszaköszönnie. A lakásügyek. Könnyű vagy nehéz — kérdezem, mi­közben a fejem fölött haran­gozni kezd a falióra, de a csendet nem törheti meg. A mai Vác. s különösen a bel­városi rész meglehetősen za­jos ahhoz, hogy a falak kö­zött falióráknak való csendet lehetne teremteni. — Könnyebb, mint mikor feszítettek voltak az igények — mondja a házigazda. — És persze több volt a taná­csi lakás, meg később a szö­vetkezeti, Most a vállalatok kapják a keretet, ők teszik a javaslatot, mi csak felülbí­ráljuk. utánajárunk a vitás ügyeknek. — Volt-e, van-e olykor protekció — hozakodom elő azzal, amiről mindig hallani, s főleg, ha sértődve hagyja ott valaki az irodát. — Mi a javaslatainkat konkrét tényekre alapozzuk — hangzik a válasz. Erről te­hát nem beszélhetünk. Ám az is igaz: nincs olyan szabály, amihez mindig betű szerint lehet ragaszkodni. A város érdeke olykor hajlékonyságot igényel. Vagyis a várospolitika is politika. Gondolom így , érti, ha nem is mondja ki a tár­sadalmi munkás elnök, aki a realista ember benyomását kelti akkor is, amikor a múlt­ra, a kezdet kezdetére emlé­kezik. 1944. december 10-én már vörös karszalaggal jár­ták társaival az üzemeket. Kutatták a lehetőségeket, ho­gyan indulhatna az élet. Itt Vácott is szervezték a két munkáspárt egyesülését, nem csekély konfrontációk árán. Mert, hogy az osztályharc, meg a világmegváltás sem olyan egyszerű, nem is megy olyan gyorsan, mint ahogy mi fiatalon gondoltuk — mondja mosolyogva. — De fiatal szívvel, lelkesen fog­tunk hozzá, mindig azt gon­dolva. hogy az a legjobb út, amit választottunk. ELADOTT INGATLANOK árából, s más bevételekből képezték az új lakásépítési segélyalapot azoknak, akik hátrányos anyagi, családi helyzetük miatt nem tudják befizetni a kezdő összeget. A tanácsi rendelet megszületésé­nek másnapján már jelent­kezett az első igénylő. A bi­zottság elnökének ismét ne­hezebb lesz a dolga. Kovács T. István | sok találkozóját a váci Kő­kapu étteremben. A kellemes hangulatú ba­ráti összejövetelen száz, a város és a járás egészségéért oly sokat tett, közismert nyug­díjas elevenítette fel emlékeit, & vállalt hivatás sokszor fá­rasztó, máskor önmmel járó kellemes pillanatait. A közös­ségért vállalt, áldozatos mun­ka méltatásával köszöntötte és kívánt hivatásukhoz illő módon jó egészséget a megér­demelt nyugdíjasévekhez. Köszöntötte a meghívott régi munkatársakat és vendégeket dr. Barta Györgyi városi fő­orvosasszony, majd a kórház szakmai és pártvezetősége ne­vében dr. Kollár Lajos igaz­gató főorvos. A találkozón részt vett dr. Juhász Béla, az egészségügyi pártszervezet titkára, dr. Matusovits Árpád, a szakszervezeti bizottság tit­kára és Késhegyi Lászlóné, az szb szervező titkára. Ősztől Deákváron Korszerű fűtés Értesítő leveleket találtak lakásukban a deákvári DCM- lakótelep lakásbérlői. Azt kö­zölte velük a DCM és a Vá­rosgazdálkodási Vállalat veze­tősége, hogy a TIGÁZ tervei alapján hamarosan megkezdik a földgázvezetékek szerelését a lakásokban. A gyárral mun­kaviszonyban nem állóknál december 31-ig kezdhetik meg a munkálatokat, ha a költsé­geket vállalják. A korszerűsí­tésre OTP-kölcsönt kaphatnak, s abban az esetben, ha a gyár­ral munkaviszonyba lépnek, a szerelést részükre is díjtalanul végezteti el a nagyüzem. ISSN 0133—2759 (Váci HírTap) * TIPIKUSAN mai, belvárosi lakóháznak tekinthetjük a Szabadság tér 4. számú épü­letet. Nyitott folyosójáról a váci táj néhány részlete, a Naszály letarolt oldala is lát­ható. Már amennyit el nem takarnak belőle a közben fel­magasodott épületek. A vas­útállomáson néha nagy dör­renéssel koccannak az össze­kapcsolódó szerelvények. A kétszobás lakás is afféle mo­dern, amilyeneket a hatva­nas évek végén, a hetvenesek elején terveztek. Nem valami tágas. A lakáselosztási bizott­ság elnökéről tehát nem mondható el, hogy maga felé hajlott volna a keze, s lehe­tőségei szerint a legnagyob­bat, a legkorszerűbbet járta volna ki magának. Nem is afféle ember Losonczi József, akinek a saját ügye volna az első. Igaz. ma már jól elfér az otthonában, sőt ha azt néz­zük, még tágas is a lakás, hi­szen egyedül lakja, mióta ket­ten is elköltöztek innét arra a helyre, ahová már csak koszorút és virágot vihet az ember Még jó, hogy a ma­gány óráiban kevés idő ma­radt ezen töprengeni, mert a közügyekkel kapcsolatos bok­ros tennivalói lefoglalják a napjait. Ügy tudtam, Losonczi Jó­zsef, akit december 8-án tün­tettek ki a Vác Városért ki­tüntetés második fokozatával, csak a lakáselosztássa! foglal­kozik. mint a városi lakásel­osztó társadalmi bizottság el­nöke. önmagában ez is elég lenne az elfoglaltsághoz, meg az idegi megterheléshez, ha pusztán a korát néznénk. Hi­szen az őszirózsás forradalom esztendejében született, igaz,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents