Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1984. DECEMBER 15., SZOMBAT Évtizedek és ismeretek A tudás legjavából válogatva Mészáros István 1957 óta irányítója, vezetője a városban, illetve a volt ceglédi járás területén folyó T/T-mun- kának. — Az ötvenes évek második felében, emlékszem, óriási sikere volt a Szerelem, hűség, ■féltékenység című előadássorozatnak. Alkalmanként 5— 600-an meghallgatták, pedig belépőjegyet is kellett váltani. Egy nyomasztó időszak utón újból természetes igény- nyé vált, hogy az emberek friss ismereteket gyűjtsenek tágabb és szűkebb környezetükről. Ez idő tájt évente úgy 100 előadás hangzott el, ezek általában a hagyományos formában építkeztek: valaki beszélt, majd utána válaszolt a kérdésekre. Igen népszerűek voltak az egészségügyi témák. Repülcutak — Jómagam akkoriban a HNF-ben is dolgoztam, s ez a szerencsés egybeesés nagyon megkönnyítette a szervező munkát. De újdonsága miatt a vállalatoknál is szívesen fogadták a TIT-es kezdeményezéseket, valósággal teljesítménymérő volt, hogy melyik cég milyen intenzitással szorgalmazza az ismeretterjesztést. — A hatvanas évek kezdetének egyik legnagyobb feladata és gondja az volt, hogy a TIT tegyen valamit a kettős világnézeti nevelés visszaszorításáért. A szó szoros értelmében agitatív jelleget öltött az ismeretterjesztő munka. A városban jó néhány nem kis feladatot jelentő változás kezdődött el, mint például: a lakásépítés, a közművesítés, a Városkép kialakítása, napközik, iskolák, óvodák fejlesztése. Sok szülő elszántan hadakozott a napközi ellen. Úgyhogy akadt bőségesen időszerű és ráadásul a lakóhelyhez kötött témája az előadói gárdának, amely 140 tagból állt, főleg pedagógusokból, orvosokból, jogászokból. — Szintén a jelentős tárgykörök közé kell sorolni a szomszédos népek életének megismertetését. -Nem mondom, hogy ez túlontúl egyszerűen ment. Szerencsére ákkor már jó néhány filmtekercs rendelkezésre állt, megkönnyítve az előadók dolgát. Egyébként a TIT még repülőutakat is szervezett Moszkvába. Lenin- grádba. A hétköznapok során a Kecskemétből átjáró művelődési autó segített sokat, mozgófdlmes élménybeszámolókat vitt a tanyákra. Az évtized végén, a korosztályi ellentétek időszakában a TIT- előadások elsősorban egymás megbecsülését próbálták hangsúlyozni. A gyerekeknek pedig főleg a helyes magatartásról, illemről, hazaszeretetről szóltunk. Feríntkergetés — 1968 után a TIT-ben is kulcsfogalommá vált a termelés. Mezőgazdászokkal, közgazdászokkal, műszakiakkal egészült ki az előadói gárda. Az események színteréül egyre több ízben választottuk a munkahelyeket. Ami a szervezést illeti, könnyű évek köszöntöttek ránk, az érdeklődés megnőtt, esetenként 10—12 előadásból álló sorozatokat (akadémiákat) tudtunk indítani. Tagságunk létszáma 200-ra gyarapodott, és évente több mint ezer előadás hangzott el. Tény. hogy a termelőmunkához fűződő ismeretek iránt fokozódott az igény, ugyanakkor az ismeretterjesztő alkalmak legtöbbje pedagógiai témákkal foglalkozott. Sorrendben utána az egészségügyi, majd a mezőgazdasági kérdések következtek. Ma sem más a helyzet. Az ország gazdasági gondjai a TIT-munkát sem hagyták érintetlenül. A forintker- getés, az anyagi gyarapodás elnyomják az ismeretszerzés iránti vágyat. 1980-tól azok közül, akik dolgoznak, pénzt keresnek, sokakkal nem tud már kapcsolatot létesíteni a TIT. Viszont a fiatalok és az idősek számára még többet lehet nyújtani. A dologhoz hozzátartozik, hogy a TIT mellett manapság sok más szerv is foglalkozik az ismeretek közvetítésével, ráadásul azon a munkahelyen, ahol van gazdája a közművelődésnek, ott nem zuhant nagyot a tudás rangja. — Visszaesésről beszélünk, s ennek látszólag ellentmondanak az alábbi adatok. 1982- ben 1398, 1983-ban 1890, 1984- ben 1950 előadást- tartottunk Cegléden és környékén. A számok gyors és látványos növekedésének az az oka, hogy egy idő óta nem kevés művelődési házi szakkör, tanfolyam, klub a TIT patronálásával működik. Természetesen új témák is jelentkeztek, így például a béke kérdése, a környezetvédelem, a számítás- technika. Érdemrend • » Mészáros István eleddig közel harminc esztendőt töltött az ismeretterjesztő tevékenység szervezésével. A három évtized elismeréseképp nemrégiben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazták. V. S. „Rázós” já barát Túlterhelt a villanyhálózat Évente több mint tízezer hibabejelentés Téli zöldségtárolás A Idskerti termelésnek is fontos része a tárolás. Fony- nyadt, romlott zöldségfélékből lehetetlen ízes leveseket főzni! De a drágából sem mindig, jó lenne, ha az igényesség nőne városunkban. Tisztességes árért tisztességes árut szeretnének kapni, a vásárlók, s ennek az egyik legfontosabb eleme a szakszerű tárolás. A tárolás nem prdöngös szakma, de végre', jó lenne feleleveníteni a régi módszereket, mert így a legolcsóbb! Surányi FÉNY... Hihetetlen, hogy ez az egyetlen szó mi mindent jelent az emberiség történetében! Hiszen az élet alapja a fény. Nélküle már el sem képzelhető egy kuitúrtársadalom léte: fényt sugárzott e cikk írása közben az asztali lámpa, a szomszéd szobában a televízió képernyője, az utcán a közvilágítás égőd, a gépjárművek izzói, az éjszakai műszakosok neoncsövek alatt dolgoztak, az éjjeliőrök zseblámpával pásztázták a sötétséget. S talán egyikük sem gondolt arra, hogy ehhez a sok mesterséges fényhez elektromos aramra van szükség. És nyilván nem gondolnak majd erre a sok tízezer család otthonában sem, amikor szerte az országban százezernyi színes villanygyertya gyűl ki karácsonykor, a szeretet, a biztonság, a béke örök ünnepén. Az ajándékozás lázában, az ünnep hangulatában az sem jut majd az emberek eszébe, hogy nemcsak a fény előállításához kell az áram: gépeket hajt, háztartási és híradástechnikai berendezéseket működtet, süt, főz, melegít és hűt ez a „rázós" jó barát. Mert ugye, nem jó a villanyárammal túlságosan közeli „barátságot” kötni! Könnyen „-rázóssá” válhat, erre is vigyázni kel.1 majd az ünnepek önfeledt hangulatában! De hogy az eredeti témánál maradjunk, a fénynél, vajon biztos, hogy minden család otthonában kigyúlhat az elektromos gyertyafüzér? Kérdésünkre a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi • üzemigazgatóságától kaptuk meg a kielégítő választ, mégpedig Berecz Lajos üzemviteli osztályvezetőtől, ö először is az igazgatóság feladatával, s szolgáltatásaik jelenlegi körülményeivel ismertetett meg bennünket: — A DÉMÁSZ nagykőrösi kirendeltségének területe felöleli Pest megye déli és Bács- Kisku-n megye északi részét.. Több mint 60 helység tartozik hozzánk 3 várossal: Nagykőrössel, Kecskeméttel és Cegléddel. összesen 113 ezer a lakossági, a teljesítményűiias és egyéb fogyasztónk. Ám nemcsak villamos energiát szolgáltatunk, újabban foglalkozunk fogyasztók hálózatba való bekapcsolásával, az ehhez szükséges hálózatok megépítésével, karbantartásával, fogyasztói hibák elhárításával, mérőórák cseréjével, szóval mindennel, ami az áramszolgáltatással összefügg. — Milyen minőségű az áramszolgáltatás az üzemigazgatóság területén? — Magától értetődően érdek- .li a fogyasztókat, hogy lakásukban vagy munkahelyükön folyamatos-e az, áramszolgáltatás. és egyenletes-e a feszültség — folytatta Berecz Lajos, elgondolkoztató adatokat sorolva. — Mintegy 700 transzformátor-körzetünk van, amely magánfogyasztókat lát el, ebből 55 körzetben gyengébb a feszültség a megengedettnél. Ez természetesen egyféle mérce lehet a szolgáltatás minőségének megítélésében. Mi ezeket a nagyobb feszültségesésű körzeteket évente javítjuk, fejlesztjük, de az erre fordítható pénz töredéke annak, ameny- nví kellene. Néhány éven belül javulás nem is várható ezekben a körzetekben, sőt az újabb fogyasztók hálózatba kapcsolása tovább növeli túlterhelésüket. a javítás viszont nem tud lépést tartani az igényekkel, a nem éppen rózsás anyagi és tárgyi feltételeink miatt. — Sok panasz érkezik be önökhöz1 — Évente 10 ezer fölötti számban jelentenek be hibát, ezek főleg a lakóházak csatlakozó. néha belső hibái, és vagv kétezer a szakaszhnba. A szakaszhibák abból adódnak.1 hogy a rendszertelenül, lökésszerűen jelentkező túlterhelések miatt kiolvadnak a főbiztosítók, ilyenkor az áramhiány nagyobb fogyasztói csoportot érinthet. — Ha már a szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokról kérdeztük: van-e önnek észrevétele a fogyasztói magatartással kapcsolatban? — Hogyne! — kapta fel a fejét az osztályvezető. — Elég rossz a fogyasztók fizetési fegyelme, főleg Kecskemét városában. Van olyan hónap, hogy 500 fogyasztónál kell kikapcsol ni az áramot! Aztán jön a visszakapcsolás tortúrája, ami csak 50—100 forint bírság ellenében történik meg. a számla kiegyenlítése után. De nem ritka, hogy két hónap múlva újból ki kell kapcsolni ugyanott az áramot! Mert vannak notórius nemfizetők. Nagykőrösre ez nem jellemző, alig 10—15 kikapcsolás jut egy hónapra — újságolja a meghökkentő eseteket Berecz Lajos üzemviteli osztályvezető, majd ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az új számlázási rendszerre. Eszeript 1985-től éves számlázási rendszer lép életbe, ami azt jelenti, hogy az előző esztendő tizenkét havi átlaga alapján fizet az új évben, egyenlő összegeket minden két hónapban a fogyasztó. A végleges számlakiegyenlítés pedig az esztendő végén történik. amikor lesz, akinek jóváírják az átalánydíjas túlfizetést, lesz aki (ha többet fogyasztott az előző évi átlagnál), ráfizet az átalányra. Aszódi László Antal Ktabtziáikozó Versenyben a gógyisok Számítógép, rockopera A már jól bevált, kiváló minőséggel dolgozó, szín szerint válogató berendezés mellé új, hasonlóan Sortex típusú gépet vásároltak és helyeztek üzembe nemrégiben a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységének szárítóüzemében. Mészáros Ferencné és Pruinek Jánosné — képünkön — a gépek működését ellenőrzik Apáti-TóMi Sándor felvétele December elseje ünnepi ké- szüícklesibeh találta az aloert- ,}rsai Móra Ferenc Muveipdesi Hazat. Ez az intézmény adott otthont Cegléd város es környéke ifjúsági klubjainak egy napra. Valóban egy kicsit ünnepiéle a hétköznapok egyhangúságából kiszakadva nyitott szemmel, füliel és szívvel ismerkedni, barátkozni, eszmét cserélni. A KISZ Cegled városi bizottsága által kezdeményezett találkozó programja mindezekre lehetőséget adott. Már 9 órától érkeztek a környékbeli ifjak. Abony, Ceg- lédbercel, Budai út. Törtei, Dánszentmiklós és Álbertirsa fiataljai gyülekeztek az előcsarnokban, ahol egészségügyi kiállítás fogadta őket. Az egészséges életmódra biztató p.akátok sugallata talán, nem volt hiábavaló, hiszen a bőségesen rendelkezésre álló ismertető. felvilágosító füzetees- kék az utolsó darabig gazdára leltek. Tíz órakor az írott tanácsok megerősítésére, az egészséges életmódra nevelés jegyében illatos teát, párizsis, sajtos falatkákat szolgáltak fej a találkozó résztvevőinek. A népes vendégsereget Tolna Sándor, a KISZ ceglédi bizottságának titkára köszöntötte, majd Kerényi Péter újságíró vette át a szót, aki színes ismertetőt tartott a video- vetélkedőkről. A bemutatás után tíz csapat részvételével a gyakorlatban próbálták ki a hallottakat. A vetélkedőn a jó megjigyelöképesség és asszociatív készség mindig elnyerte a jutalmát „gogyi” formájában. Hogy mi az a gógyi? Hát a vetélkedő valutája, a nyerhető játékpénz, s ahogy gyűltek a kisebb-nagyobb címletű gógyik, úgy forrósodott egyre jobban a teremben a levegő. Bár a gógyik meghatározták a csapatok sorrendjét, azért a résztvevők valamennyien kaptak jutalmat, mely később is emlékezteti őket az átélt izgalmakra. A délután kezdetén az István, a király című film kockái peregtek, s aki már látt: ezt a rockoperát, az a számítógépekkel ismerkedhetett eg' másik helyszínen. A számítógépeket a ceglédi iskolák bocsátották rendelkezésre erre a délutánra. A Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola gépeit Nagy Irén tanárnő kezelte, s ismertette a programokat. A Földvári Általános Iskolából hozott gép kezeléséhez Hamar László, a művelődési osztály munkatársa adott segítségét. A Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet gépeinek ismertetését Fekete Gyula igazgatóhelyettes vállalta magára. Mindhárman lelkes hívei az új technikának, s ez a lelkesedés — a teremben nyüzsgő fiatalokat nézve — ragadós volt. Délután öt órakor változott a program színhelye. A találkozó résztvevői, zsebükben az ingyenes belépést biztosító kártyákkal, v átvonultak a Dolina étterembe, aho] Kőhalmi Mihály és Németh Albert vi- deodiscóján vehettek részt. Ezen az estén jó néhány cím cserélt gazdát, s többször is elhangzott, hogy még találkozunk! Remélem, így is lesz! Varényi Miklósné Fogadóórák Fekete Antal, a városi tanács elnöke december 19-én, szerdán délelőtt 8—12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyiségében. Pódium-bérlet A ceglédi Kossuth Művelődési Központban december 17-én, hétfőn este hat órakor tartják a Pódium ’84 bérletsorozat következő előadását. Kern András és Verebes István Magunktól értetődünk című műsorát mutatja be. Ebzárlatot rendelt el a kerületi főállatorvos Csemő területére 1985. február 25-ig, mert a Csőke dűlő 2. szám alatt lelőtt róka tetemén és a Bóján dűlő 16. számú tanya közelében talált róka hulláján veszettséget állapítottak meg. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Ói Sortex a szárítóban A téli választékos táplálkozás fontos összetevőjét képezik a gyökérzöldségek, káposztafélék, a burgonya és a hagyma. Főleg akik emeletes házban laknák, tudják, hogy az emberes hónapok után egyre magasabbra emelkedik ezeknek az alapzö!dségfélékr nek az ára. Gyakori — jogos — panasz, hogy amit termelnek az emberek, kárba vész, mert vagy szakmai ismeretek hiányában nem tudnak megbirkózni a tárolás problémáival (amit elkótyavetyéltek, milyen jó lenne januárban, februárban), vagy nem is kezelik a tárolt terményeket. A legalkalmasabb fajták — a termesztési útmutatókból megtudható — jól elviselik a vermelőt, akár hónapokig szinte minőségi és mennyiségi veszteség nélkül vészelhetik ét a vitaminszegény hónapokat. Épp ezért hasznos, ősrégi módszer a szabadföldi prizmás tárolás. Egy méteT- j né! nem magasabb piramisba gyűjtjük össze a terményeket, j egv-egy prizma több méter | hosszú is lehet. 20—25 centis talajréteget tanácsos takarni ; a szalmacsíkra, de ez a réteg ! ne legyen 3—5 centinél vastagabb. A vékony földtakarást komolyan keli venni, mert a túl vastag talajréteg alatt a ter- ! menyek nem tudják „kifújni ! magukat”. Pedig a vizsgálatok i igazolták, hogy ha 2—3 fokra I lehűlnek a tárolt zöldségfélék, arckor romlanak meg legkevésbé. Természetesen nem szabad sérült, romlott egyediket betárolni, mert rothadási gócok keletkeznek. , Vegyszerek használatát nem javasoltuk a vermelők.ben. prizmákban, mert a helytelen vegv- sze-ezás mérgezést okozhat. A várakozási időt hidegben szinte duplájára kell növelni bármi szerepeljen is a növénv- védőszerek használati utasításában. A prizmák között csapadékvíz-elvezető árkokat érdemes kialakítani, mert a pangó víz a termények rothadását okozza. Főleg a sárgarépa, cékla, zeller, káposzta, petrezselyem, burgonya, torma és hagyma- tárolható b:ztons4gosan. Ha nagyobb mennyiségről van j szó, megéri a versem kialakí- ' tása is. Szalma takarás'--’! a ! kábeleit gödörben jól telelnek j a kényes termények. j Mivel a minőség megőrzése minden gazda elemi érdeke. ! kár elhanyagolni, ugyanis a | téli választékot is növeld, s jó I ára van a tárolt zöldségeknek • a ceglédi piacon.
