Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

Moszkvai megbeszélések Pártközi kapcsolatok Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására december 11—13. között látogatást tett a Szovjetunióban. Megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával és Jegor Ligacsovval, a Közpon­ti Bizottság titkárával. A szí­vélyes, baráti légkörben, az egység és a kölcsönös bizalom jegyében lezajlott megbeszélé­seken tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, a két párt tevékenységének idősze­rű kérdéseiről. Németh Ká­roly tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kongresszusá­nak előkészítéséről, valamint hazánk felszabadulása 40. év­fordulójának megünnepléséről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet alakulásá­ról, továbbá a magyar—szov­jet barátság elmélyítéséről, az MSZMP és az SZKP együtt­működésének továbbfejleszté­séről. Németh Károly csütörtökön visszaérkezett Budapestre. Híd épül Ferihegyen XXVIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Ára: 1.40 forint 1984. DECEMBER 14., PÉNTEK Fejlesztések a SZIfóFI-ben Robot dolgozik már a hét végén A Szerszámgépipari Művek halásztelki fejlesztő intézetében ma mintegy négyszázan dolgoznak. Közülük százhúszat! foglalkoznak ki­mondottan a fejlesztéssel, kétszázan a gyártással. Az intézet feladata, ;iogy a vállalat fejlesztési elképzeléseihez igazodóan elősegítse az NC- technika minél szélesebb körű alkalmazását. A cél az automatika elő­nyeinek a korábbinál nagyobb mérvű kihasználása, a robotok beveze­tése — a tervezéstől kezdve a termelésig — az ipari tevékenység va­lamennyi területén. v A SZIM-en belül már üze­mel egy olyan berendezés, amelyik a hét végén, éppen a robotok révén, felügyelet nél­KÜLÖNLEGESSÉG P ontosabban a címben álló kifejezés fordí­tottjával kellene kez­deni mondandónkat, azzal, hogy nem különlegesség a megye iparában a teljesít­ménybérben elszámolt fi­zikai foglalkozásúak népes csoportja egy-egy területen, ám különlegességek sora kapcsolódik arányok, fej­lődési irányok megítélésé­hez, megítéi tetőséhez. A hamari ítészek például ab­ból a tényből,, hogy vala­mi a könnyűiparba tarto­zik, arra következtetnek, ott könnyebb a munka, mint másutt, bizonyára ún, bonyolultsági fok3 is alacsonyabb. Az így véle­kedők számára meglepe­tésként, különlegességként hangzik: a könnyűiparba tartozik a Papíripari Vál­lalat szentendrei gyára, mégis, ezen a termelőhe­lyen a megyében a legma­gasabbak közé sorolódik a teljesítménybérben fizetett foglalkoztatottak aránya. A papírgyártás technológiai jellege — így maga a pa­pírgyártó gépsor —, persze fölkínál bizonyos lehetősé­geket a teljesítményköve­telmények megfogalmazá­sára, de mert a szentend­rei üzemben nem csupán papír gyártással foglalkoz­nak, leszűkülhetne a kör azokra, akik a gyártósor mellett vannak. A kör nem szűkül le, sőt, szem­ben más termelőhelyekkel, ahol mindenfajta ilyen le­hetőséget veszni hagynak, itt keresik a módszereket a munkával, a teljesít­ménnyel arányban álló ja­vadalmazás még tágabb körének kialakítására, mert •— gondolom — rájöttek, a munkaadónak, a munka­vállalónak egyaránt jobb így­Méltányolva a technikai, technológiai eltéréseket, mégis különlegességnek tartjuk, hogy a könnyű­ipari papírgyártásban minden száz munkaórából — a fizikai foglalkozásúak munkaóráiról van szó —, nyolcvanat teljesítmény alapján számolnak el, fi­zetnek rrieg, ugyanakkor a nehézipari híradás- és vá­kuumtechnikai ipar üze­meiben ez az arány aiig haladja meg az ötvenegy százalékot. (Az igazsághoz tartozik, hogy a megyében az üzemek között ezen az iparterületen tekintélyesek a különbségek, aminek le­hetséges okai, eredői külön cikket érdemelnének.) Folytatva a különleges — de úgy látszik, a gyakor­latban tudomásul vett —, helyzetek felvázolását: a megye ruházati ipari üze­meiben a fizikai foglalko­zásúak nyolcvan százaléka műszaki normák alapján meghatározott teljesít­ménykövetelmények sze­kül dolgozik. Ám ezzel még csak a kezdeti lépéseket tet­ték meg — Jacket Ottó, a SZIMFI igazgatója szerint. A következő ugyanis az lesz, ha a gép felismeri és korrigálja hibáit anélkül, hogy akár sa­ját magában, akár a gyártott termékben kárt okozna, ami­hez azonban még számos ér­zékelőt kell a berendezésbe be­építeniük. Az Ipari Minisztérium és az. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával a SZIMFI úttörő szerepet tölt be hazánkban a robottechnika fej­lesztésében., Évekkel , ezelptt tervezték például a Diagon 500-as típusú tervezőgápet, amelyik ma az intézetben dol­gozik. Az első berendezés el­készítésekor felgyülemlett ta­pasztalatok alapján vállalkoz­nak újabb tervezőrendszerek kifejlesztésére, ebből az OMFB- vel megkötött szerződés sze­rint három mintadarabot állí­tanak össze a közeljövőben. A fejlesztési, intézetben to­vábbi négy gyártórendszert terveznek a SZIM gyáregysé­geinek. Azonkívül, hogy az új berendezésekkel bővítik a vál­lalat kapacitását — s a lét­számcsökkentés sem utolsó szempont —, a tervezőknek is alkalmuk nyílik gyakorlati ta­pasztalatok szerzésére. Az intézet elsőrendű felada­ta természetesen az, hogy a fejlesztések eredményesek le­gyenek, s csak másodrendű szempont — bár ez a masod- rendűség napjainkban egyál­talán nem jelenti azt, hogy nem lényeges — a termelés gazdaságossága. Míg 1970 kö­rül terveikben is csupán a fenntartási "költségek előte­remtése szerepelt, tavaly és az idén is 16 .millió-forint nyere­séget könyvelhettek el. Az in­tézet jövője ennek ellenére to­vábbra sem a saját, hanem az egész vállalat, azaz a SZIM eredményességétől függ. El. E. A Hídépítő Vállalat a Ferihegyi repülőtér bővítése során egy úgyneve­zett előtéri hidat épít. Az érkező s Induló forgalom elválasztására szol­gáló híd hossza 280, szélessége 23 méter lesz Kcd és síkosság az utakon Indulnak a szérókocsik összefüggő köd nehezíti a forgalmat Pest megyében. Es­te hét órakor Mohácsi Mártá­tól, az ÜTINFORM ügyeleté­rt minőség éve Vácott Növelik a tőkés exportot Egyre keresettebbek a tőkés piacokon a Váci Kötöttárugyár termékei, sportos szabadidőru­hái. A gyár 1977-es profilvál­tása óta — ekkor álltak át a sport- és szabadidő-ruházati termékek gyártására — folya­matosan növeli tőkés export­ját; az idén már 210 millió fo­rint értékű terméket szállítot­tak külföldre. A kooperáció­ban gyártott árukon kívül egy­re keresettebbek ezeken a pia­cokon Senior márkajelzésű termékeik is. A sikerekben a jó gazdálko­dáson, a termékek állandó fej­lesztésén, valamint a rugalmas üzletpolitikán kívül a szocia­lista brigádoknak is nagy ré­sze van. Az év elején hirdették meg az 1984 legyen a minőség éve jelszót. Az eredmény: csökkent a selejtes és a fonal- szennyezések miatt leértékelt termékek aránya. A fennállásának századik évfordulóját jövőre ünneplő váci gyár brigádjai a jubi­leumra, s a felszabadulási- kongresszusi /nunkav.erseny keretében vállalták, hogy a jövő évi vállalati tervben elő­irányzott 280 millió forint ér­tékű tőkés exporthoz kifogás­talan minőségű termékek gyár­tásával teremtenek alapot. Az exportnövekedést hivatott megalapozni az a gépi beruhá­zás is, amelyet a hitelből fi­nanszíroznak; felújítják a tel­jes gyártósort a kötődétől a konfekcionálásig. A gépek ér­keznek a gyárba, munkába ál­lításuk fokozatosan kezdődik meg. sátől megtudtuk, hogy az Ml­es, az M7-es, az M3-as, az 51-es, a 6-as, a 11-es és a 2-es főútvonalak Dunához közel eső szakaszain a látótápolság mindössze tíz méter. A távo­labbi részeken valamivel rit­kább a köd, ez azonban nem jelenti azt, hogy bátrabban le­het. vezetni, mert az útburko­lat mindenütt nedves. Néhány órán belül indulnak a KPM szórókocsijai, hogy a képződő veszélyes jégréteget hatástala­nítsák. Pest megyében útelterelés változatlanul Dunakeszinél van, a 2-es főúton Budapest— Vác irányában. Szerencsére az Országos Mentőszúgálat ügyeletesétől azt az információt kaptuk, hogy komoly baleset megyénk útjain a tegnap esti órákban nem fordult elő. Máliss Leies a XVI. kerületbe látogatott Lézár György Angyalföldön K&sé^történsti gyűjtemények háza Pemázon A brigádok is segítettek Pomázon már régen szeret­tek volna tájházat nyitni a szerb nemzetiségiek. A vágy 1977-től egyre közelebb került a megvalósításhoz, amikoris a község az Óbuda Tsz-tői 159 ezer forintért megvette a Kos­suth Lajos utca 48. szám alat­ti lakást, a hozzá tartozó gaz­dasági épületekkel és a több mint egyholdas telekkel együtt. A 100 éves porta haj­danán egy szerb középparaszt tulajdona volt. A hét esztendő hosszúnak tűnhet az olvasónak, de há­rom lakót kellett elhelyezni, és a lehetőségeket ismerve, ez még a nagyközségi tanácsnak sem könnyű feladat. Az Or­szágos Műemlékvédelmi Feh iigyelőség és a bajai Szerb Nemzetiségi Múzeum szakér­tői véleményét is kikérték, a tervek 1982-re készülték el. Azóta teljesen felújították a régi házát. Kétszázezer forin­tot a helyi, kilencvenet a me­gyei tanács biztosított. A po- mázj szövetkezetek — első­sorban az ICO szocialista bri­gádjai —, 300 ezer forint ér­tékben végeztek társadalmi munkát. Közben az eredeti terv is változott, nem szerb tájház lesz, hanem a község­történeti gyűjtemények háza kap otthont a létesítményben. Az ölhelyiséges épület ut­ca felőli részében a klub szo­ba és a helytörténeti klub anyaga foglal helyet. Két szo­bában rendezik el majd Nyá­ri Károly országos hírű szerb gyűjteményét. A gazdag anya­got a gyűjtő részben ingyen, részben jelképes összegért en­gedte át a községnek. A december 21—1 átadás csak a munka első szakaszá­nak a végét jelzi. A követke­ző években rendbe teszik a gazdasági épületeket és a több mint egyholdas telket. Itt ál­lítják fel a római kori szarko­fágot, a régi tűzoltó kocsit, és minden olyan egyéb tárgyi emléket, amelynek a község életéhez köze volt. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön a XIII. kerületbe lá­togatott. A kerületi pártbizott­ság Váci úti székházá-ban kez­dődött délelőitt a program, amelyen a kormányfő kísé­retében részt vett Pusztai Fe­renc, a budapesti pártbizott­ság tátikára is. Lázár Györgyöt a kerület vezetői üdvözölték, majd tájékoztatták Angyal­föld gazdasági életéről, fejlő­déséről. A Minisztertanács elnöke át­adta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét, a Központi Bizottság jókívánsá­gait, majd a kormány és a maga nevében gratulált az an­gyalföldiek eredményeihez, kérve a további helytállást a munkában, politikai, gazdasá­gi feladataink megvalósításá­ban. A fő célokban egyetértés van, s a közös cselekvés átse­gített bennünket a legnehe­zebb éveken — mondta. Így a vezetés és az egész társada­lom regisztrálhat olyan ered­ményeket, amelyek alapján már láthatjuk a korábbi súlyo­sabb gondokból kivezető utat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megelégedettség le­gyen úrrá, mert az mindig magában rejti a lemaradás A százéves épület teljesen felújítva várja a íccember 31-1 átadást. Képünkön a festők a szú szoros értelmében az utolsó simításokat vég­zik a bejárati ajtón Erdősi Agnes felvétele veszélyét. A követelmények — tette hozzá — nem kisebbek, inkább más jellegűek, mint a korábbi, árrobbanásoktól, cse- rearányromlásoktól terhes időkben voltak. A pártbizottságról a Magyar Hajó- és Darugyárba vezetett Lázár György útja. A délutáni órákban pedig a magyar kormányfő a népszi­geti üzemben részt vett a he­lyi pártalapszervezet beszá­moló taggyűlésén, majd a ke­rületi vezetőkkel, a Magyar HSjó- és Darugyár dolgozó kollektívájának képviselőivel folytatott kötetlen beszélgetés­sel zárult a látogatás program­ja. ★ Méhes Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szak­szerveztek Országos Tanácsá­nak főtitkára csütörtökön a főváros XVI. kerületébe láto­gatott. A vendéget a városrész' vezetői tájékoztatták a 78 ezer lakosú kerület életéről, politi­kai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Ezután a Politikai Bizottság tagja megtekintette az egyik beruházást, a Cente­náriumi lakóteleoet és a szom­szédságában épülő új szak­munkásképző intézetet. Méhes Lajos programja az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyárban folytatódott. A délutáni órák­ban Méhes Lajos programja befejezéseként részt vett az Ikarus szerszám-gyáregység párialapszervezetének beszá­moló taggyűlésén. 0 Z E LET Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép-. ■köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, táviratban fejezte ki jókívánságait Dzsambin Bat- mönhnek. a Mongol Népi For- radahni Párt Központi Bizott­sága főtitkárának abból az al­kalomból, hogy a Mongol Nép- köztársaság nagy népi hurálja elnökségének elnökévé válasz­tották. rint dolgozik. Döntő rész­ben szalag mellett — mint a Május 1. Ruhagyár ceg- , lédi gyáregységében —, vagy szalagszerűen szerve­zett termelésben. Emiatt az idegi igénybevétel — a műveleti időben szinte nincsen tartalék, azaz lazí­tás! szakasz — erős. Lát­szatra egészen távolról vé­ve az igazolást a terhelés­re: nemcsak Cegléden, ha­nem másutt is rendelőinté­zeti tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a többi iparterü­lethez képest jóval maga­sabb a ruházati iparban dolgozó nők között a neu­rotikus megbetegedések aránya...! Nem furcsa, nem figyel­met érdemlő különleges­ség, hogy a megye ipará­ban sokkal több nőnek jut ki a teljesítményben el­számolt munkafeladat, mint férfinak?! Ugyanis aköny- nyűnck elkönyvelt iparte­rületek döntő rászán leá­nyok, asszonyok dolgoznak, s itt lényegesen magasabb a teljesítménybéresek ará­nya, mint más, ún. hagyo­mányosan órabéres nehéz­ipari területeken, a többi között a gép- és gépi be­rendezés gyártásában, a közlekedési eszköz iparban. Nem különlegesség, hogy miközben' tetemesen csök­kent a megyében az a munkaidő-mennyiség, ame­lyet a fizikai foglalkozá­súak teljesítenek — 1980 és 1983 között 18 millió óra volt az apadás —, át­meneti emelkedés után 1983-ban már megint mér­séklődött a teljesítménybé­resek tábora?! Hiszen a fordítottja lenne a logikus; a kevesebb idő értékesebbé válik. L ogikusnak ez lenne a logikus, ám beleütkö­zünk abba a különle­gességbe, hogy miközben a termelőhelyek nem győzik panaszaikat sorolni, milyen kemény próbák elé állítja őket a januártól érvényes szabályozás — ami igaz —, a források, a tartalékok vizsgálata késik, iassú, kö­vetkezetlen. Természetesen a teljesítménykövetelmé­nyek kialakítása nem önál­ló, mástól független fel­adat, sőt! Elválaszthatat­lan attól, hogy kellő szín­vonalú szervezés érvénye­süljön a termelőhelyen, s alaposnak látszik a feltéte­lezés, valójában itt buk­kantunk rá az igazi okra, miért marad el a lehetsé­gestől, még inkább a szük­ségestől a műszaki normák kidolgozása, az azokra tá­maszkodó teljesítménykö­vetelmények kialakítása, s a mindezekkel társított bé­rezés. Szervezés híján ugyanis csak beszélni lehet arról, mi lenne jó,' mi kel­lene. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents