Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

leiek, lakás A magánerős családiház­építés elősegítésére a péceli nagyközségi tanács 180 építési telket jelölt ki és alapköz- művesített. Ezek elosztását és az árak megállapítását külön e-'re a célra létrehozott bizott­ság végezte. Ezzel a mennyi­séggel még nem merítették ki a péceli lehetőségeket, a ter­vek szerint folytatják az épí­tési telkek kialakítását. Ide tartozó hír, hogy célcsoportos beruházásban három korszerű lakás épült a nagyközségben. Tok!) tégla, cserép A Tégla- és Cserépipari Tröszt legújabb adatai sze­rint az iparág gyárai teljesí­tették előirányzatukat, ösz- szesen 1960 millió kisméretű­nek megfelelő téglát állítottak elő ebben az évben. Decem­ber végéig várhatóan 130—140 millió téglát gyártanak ter­ven felül. A túlteljesítés egy részét műszaki fejlesztési és munkaszervezési intézkedé­sekkel alapozták meg. A többletből mintegy százmil­lió tégla a szombat—vasár- népi munka eredménye. Száz­millió darabos tetőeserépter- vüket a hónap végéig várha­tóan százötmiillióra teljesítik. Kedvező, hogy az év végéig e'őreláthatólag százmillióra gyűlik a gyárak téglakészle­te, az egy évvel korábbinak több mint a kétszeresére, s így a következő esztendő első ne­gyedében biztonságos ellátás­ra számíthatnak a magánépí­tők. LUO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA v ■ / XI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1984. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Tanácstagi beszámoló ' Vélemények a kertes házakból Az évek óta megszokott kép fogadta a gödöllői 23-as és 24-es választókerület tanács- tági beszámolójára érkezőket: tele a terem, sok az érdeklő­dő. A tanácsrendszer létre­jötte óta ez a mostani találko­zó jóval túl volt az ötvenedi­ken. Ennek egyszerű a ma­gyarázata. Volt idő, amikor évente többször is összejöttek a választók és a választottak, ahogy a helyzet éppen kíván­ta. Aszfaltos utak Amikor a nagyközség ivó­víztársulatának megalakulása volt napirenden, ennek a kör­zetnek a lakói elsőként csat­K;; tatás, fejlesztés, tervezés Befogják a hulladékhőt Azt tartják: az Energiagaz­dálkodási Intézet egyike a legeredményesebb hazai gaz­dásági szervezeteknek. A hajdani tervező intézet ma önálló export joggal rendelke­zik. A hatodik ötéves terv időszakában 100 millió dollár és 80 millió rubel bevételhez jut, ezzel a legjelentősebb de- vizatermetők közé tartozik. Ebben az intézetben már el­érték a szellemi erők cselek­vő összpontosítását, az inno­vációs folyamat gyorsítását, a műszaki fejlesztés optimalizá­lását Vagyis azt a magas szintű mérnöki-közgazdasági munkát, amelyre másutt is szükség volna. MQst, amikor újabb meg­újulás előtt áll gazdasági életünk, érdemes közelebbről megismerkedni az EGI-veL Napjainkban már több mint JC9 szabadalommal rendelke­zik az Energiagazdálkodási Intézet. Ezek döntő többsége már megvalósult, a fűtés és a hűtés gazdaságosabbá tételé­vel foglalkoznak. Tüzelőberen­dezéseiket az energiaigényes kohászatban, az üvegiparban, a cement- és mészgyártásban egyaránt megkedvelték. Az intézet szakemberei spe­ciális kazánokat terveztek a hulladékhő befogására. A kis helyigényű, nagy hő átadásá­ra képes berendezések lelke a bordáscső, amely tüzelés- technikai változást eredmé­nyezett. Az ilyen kazánok al­kalmazásával az Orosházi Üveggyárban évente 15 ezer tonna, míg a Dunai Vasmű­ben 20 ezer tonna olajjal egyenértékű energiamennyi, íéget takarítanak meg. De említhető más példa is: Gyön­gyösön üvegházat fűtenek hulladékhővel. Egyre általánosabb törek­vés a mezőgazdasági hulla­dékok hasznosítása is. Ennek megfelelően az ÉGI napra- forgóhéj, venyige, nyesedék. konderpozdorja, fahulladék el­tüzelésére alkalmas kazánokat tervezett. Ezekkel a berende­zésekkel több ezer tonna ola­jat tudtak és tudnak megta­karítani! a mezőgazdasági üze­mek. Szabolcsi termelőszövetke­zetben állították fel az első EGI-hűtőházat. Tíz vagon áru tárolható benne, nulla és mí­nusz húsz C-fok között. Nagy előnye, hogy összeszereléséhez mindössze három nap szük­séges. Csodálatos találmány. Kiválóan alkalmas hús, gyógy­szer, gyümölcs eltartására, je­lenleg húsz működik belőlük az ország különböző pontján. Az ilyen és ezekhez hasonló úgynevezett referenciaüzemek nagyban segítik a külhoni el­adásokat. Csak vázlatos képet festhet­tünk az Energiagazdálkodást Intézetről, hiszen sok minden­nel foglalkozik: kutat, fejleszt, tervez, fővállalkozó, műszaki- kereskedelmi piackutatást vé­gez és exportál, menedzsel Segítséget ad az energia-meg­takarítási program hatékony megvalósításához, olyképpen is, hogy az ipar területéről érkező pályázatok elkészítésé­hez műszaki előterveket, költ­ség-meghatározásokat, gazda­sági számításokat, kiviteli ter­veket készít. Évi forgalma eléri a kétmilliárd forintot. Ha valamiféle EGI-recep- tet kéne megfogalmazni most, azt mondhatnánk: átgondolt, alaposan előkészített, tudatos fejlesztési politika jellemzi az intézetet. Vállalkozásaiba ter­mészetszerűleg más vállalato­kat, gazdaságokat, intézete­ket is bevon, s velük korrekt, kölcsönös érdekeltségen ala­puló üzleti kapcsolatot Sike­rült létesítenie. Házon belül pedig széles körű ismeretekkel rendelkező szakembereket foglalkoztat, akiknél a komp­lexitásra való törekvés az el­sődleges. Ugyanakkor tájéko­zottak az üzleti életben, a pénzvilágban és a jogi gya­korlatban. Ezzel magyarázható, hogy az ÉGI meg tud felelni a szigorú követelményeket állító nemzetközi piacnak, s ver­senyben marad a legismer­tebb, legnevesebb fejlesztő in­tézetekkel szemben is. H. T. A szereidébe, könnyű fizikai munkára nőket felveszünk Munkaidő: hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16.20 óráig, pénteken 7.30-tól 15.50 óráig. Érdeklődni lehet a MEKOFÉM ISZ telep vezetőjénél: Veresegyház, Sport u. 2. lakoztak. Úttörői voltak a terv megvalósításának. Megbeszél­nivaló persze akkor is volt bőven. De az idén is, amikor harmadszor jöttek össze. Először még márciusban, hi­szen a legutóbbi években min­dig tavasszal voltak a beszá­molók. Másodszor a magán­erős gázvetéképítéssel kapcso­latos megbeszélésen. S végül a napokban, amikor 1984-et ér­tékelték, s ki-ki elmondta ja­vaslatait, panaszait. Ezen a vidéken kertes házak találhatók, mások a gondok és a feladatok is, mint a lakóte­lepeken. A házak, gondozása, az utcák csinosítása, a növé­nyek ápolása, a járda tisztítá­sa, a porták rendje és még sok más egyéb. A mostani eszmecserén örömmel fogadták az egybe­gyűltek a városi tanács elnö­két, Papp Istvánt, aki maga is meglepődött a sokaságon, azon, hogy még a szomszéd termekből is át kellett hozni ülőalkalmatosságokat. A beszámoló, talán a felsza­badulás negyvenedik évfor­dulójára való tekintettel is, egy kicsit nagyobb időt ölelt át, mint ami ilyenkor szoká­sos, az utóbbi évet. Szólt a körzetben bekövetkezett vál­tozásokról, az aszfaltos utak­ról, a betonlapos járdákról, a víz- és villanyvezetékről, s végül, de nem utolsósorban a jelenleg folyó gázvezeték épí­téséről. •ver— • } I A jelenlevők nem tartották ezt fölöslegesnek, noha ők mindennap találkoznak azzal, ami itt épült, szépült. Szíve­sen hallották, amit napról napra nyugtáznak, a volt vas­úti megálló helyén olyan élel­miszerüzlet működik, ahová vasárnap délelőtt is betérhet­nek, mert akkor is nyitva tart. Kém érkeztek meg A 23-as és 24-es választóke­rület lakói mindig sokan van­nak a tanácstagi beszámoló­kon. S nem tartózkodnak a véleménynyilvánítástól sem. Ezen a legutóbbi tanácskozá­son is tizenöten kértek szót. Idézünk néhány felszólalást, amely tükrözi az arrafelé lakók közhangulatát, de talán egy kicsit többet is, hiszen sok te­kintetben hasonlóan éreznek, gondolkodnak a város más ré­szeiben is. A Báthori utcai gáztársulás vezetője, Parádi Lajos többek óhaját fejezte ki, amikor el­mondta, hogy a legszebb ka­rácsonyi ajándék lenne, ha ünnepekre eljutna az utca la­kóihoz a gáz. Szigeti Sándorné a Rákóczi utcából szenvedé­lyesen beszélt mindarról, amit nap mint nap tapasztal. Szólt a fürdő szükségességéről, pa­naszolta, hogy még nem kap­ták meg a csekket a szemét- szállításért járó összeg befi­zetésére a Városgazdálkodási Vállalattól. Kérte a társadalmi ellenőrök számának növelését, s azt, hogy gyakrabban járják a kereskedelmi egységeket. Szemerédi Irén Zrínyi utcai lakos azt panaszolta, hogy minden utánjárása, levelezése A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Hang — játék, ének-zene, a foglalkozást Dimény Ju­dit vezeti, 11 órakor. Ének­zenei játékok az óvodában, óvónöképzős diákoknak, a foglakozást Dimény Judit ve­zeti, 14 órakor. Testünk titkai, a téma a csontok és az iz­mok, a foglalkozást Kopper Judit és Macskássy Kati veze­ti, 13.15 órakor. Osztályfőnö­ki órák a művelődési köz­pontban, Gábor Pál az Arany­kor című filmjének vetítése, 13 órakor. Veress Ferenc erdélyi fény­képész emlékkiállítása, meg­tekinthető 15-től 19 óráig. Számítógépes klub és játék­terem, 16-tól 20 óráig. Iklad, klubkönyvtár: Nyolcadikosok klubja, 17 órakor. ellenére sem tudta elérni, hogy a június 5-én felülvizsgált berendezését üzembe helyezze a TIGÁZ. Ígéretet többször is kapott, mondta, már azt is közölték vele, hogy elindultak a szerelők, valahogy mégsem érkeztek meg. Végül javasol­ta, hogy a város forgalmas pontjain, például a ’ szökőkút szomszédságában helyezzenek el ízlésesen megfestett városi térképeket. Sok az utca és az utcanév, lassan már a hely­beliek sem ismerik ki magu­kat. ' Szitás Andrásné a Hunyadi utcából úgy vélte, magas sze­métszállítási díjat szabtak ki rájuk. Anti Lászlóné nagy tet­szés közepette beszélt a város- központról, annak szépségéről, csak maradjon is ilyen szép­nek, fogalmazta meg vala­mennyiük véleményét, ö is említette a strandot, kellene a városnak, létrehozásáért min­denkinek meg kell tennie a magáét. Csúszópénz Rozsnyai Péter, a Zrínyi utcai gáztársulás gazdasági ügyintézője a bekötés körüli áldatlan állapotokról beszélt. Kifogásolta, hogy két családot kihagytak a bekötéskor. Varka Viktorné, ki tudja, hányadszor, kérte, hogy a Hu­nyadi János és a Mátyás ki­rály utca találkozásánál fesse­nek fel zebrát. Arról is tájé­koztatta a körzetbelieket, hogy a Hunyadi utcaiak is létre­hozzák a gáztársulást. Szót kért a beszámolón Papp István tanácselnök is. Először arról beszélt, hogy ve­le sem tesznek kivételt, oly­kor-olykor ugyanúgy becsap­ják, mint bárki mást. A tüze­lőproblémával kapcsolatban azt mondta, hogy megpróbál­nak segíteni. Gázügyben a la­kosság is többet tehétne, han­goztatta, ha mondjuk, segíte­ne felfedni a visszaéléseket. Sajnos a legtöbben szó nélkül adják az ötszáz, ezer forint csúszópénzt, tanúskodni vi­szont senki sem akar. A stranddal kapcsolatosan azzal biztatta a jelenvoltakat, hogy á következő évben valamit tesznek az ügyben. A. F. Megosztott gondok Ellettek azok az idők U agy tizenöt éve cikket ’ írtain egy raktárosról. Mogorva kis ember volt. nem nagyon szerették az üzemben. A morcosságát biztosan elviselték volna, más tüskés ember is akadt a műhelyben. Haragudni a zsugorisága miatt haragud­tak. Valójában persze nem volt zsugori, csupán azok tartották annak, akik a köz javait a magukénak tekin­tették. s azt szerették vol­na, ha a gyermekeik író­szarszámait a gyári raktár­ból szerezhetik be. Annak a kis cikknek az volt a cínfe. hogy Nem az övé? S azt fejtegettem ben­ne, amit rosszallottak a morcos emberben, hogy tudniillik úgy tesz, mintha a raktárban található hol­mi az övé volna, &z bizony úgy igaz. A végkövetkezte­tésem pedig az volt, hogy bárcsak mások, a lehető legtöbben így gondolkozná­nak, így bánnának a köz által rájuk bízott eszközök­kel, szerszámokkal, gépek­kel, mint'az a raktáros a munkaruhával, tisztítósze­rekkel, tartozékokkal, tollal, krétával, papírral, füzettel, i törlőronggyal és ezernyi más aprósággal. Azért is tetszett a mogor­va raktáros, mert nem tett különbséget ember és em­ber,között. Ha valaki azt mondta neki halkan a fülé­be, hogy a kért valamit ia főnöknek vinné, mindig azt válaszolta: adja át üdvöz­letemet. A személyesen megjelenőket is üdvözölte, mindenkit, aki helytelen­ségre akarta rávenni. Volt a raktárosnak a sze- reldébeil egy öreg barátja. Ez többször mondta nekem, figyeljem csak meg. mert még vannak rá éveim, el­jönnek azok az idők, ami­kor, ha még lenne, példa­képként emlegetnék a mor­cos embert. Igaza lett. El­jöttek azokv az idők. A rak­tárost azonban nem emle­getik példaként. Elment nyugdíjba, majd hamarosan, ólyah messzire, ahonnan már nem hívhatja vissza senki. Eljöttek azok az idők, de sokan nem veszik vagy nem. akarják ezt észrevenni. Körzetünkben is megfigyel­hetők ennek jelei, példái. Némelyek olyan vétkes könnyelműséggel cseleksze­nek a régi módon, hogy egész közösségeket sodor­nak bajba. Különösen fel­tűnő ez akkor, ha valamely kis szervezet embejrei vi­selkednek úgy., mint régeb­ben a nagy cégeknél, ahol a nagy kalapból sok min­dent korrigálni lehetett. Mit lehetett tenni a nagy cégeknél? Bújtatott embe­reket tartani és fizetni. Ahol ezreket alkalmaztak százmilliókkal, netán ríiil- liárdokkal gazdálkodtak, észre sem vették a bújta­tott embereket. Persze nemcsak azért, mert mond­juk. be sem jártak, kifize­tett bérük sem terhelte meg észrevehetően a kasz- szát. Lehetett munkaidőben exporttevékenységet foly­tatni. Olyasmit előállítani cég anyagából, energiáié-' val, gépével, amit kinn ér­tékesítettek. Lehetett anya­got. eszközt. Alkatrészt ki­csempészni. Lehetett saját vagy ismérős, barát kisebb- nagyobb berendezéseit be­hozni. megjavítani. Körülbelül ezt csinálták a körzet egyik kis szerve­zetében. Csakhogy itt. ahol legfeljebb az évi végösszeg rúg pár millióra, jelentősé­ge van minden ezresnek. Itt hamar a végére érünk a láncnak, a raktárostól a vezetőig. Onnan pedig nincs tovább. A vezető már nem meresztheti szemét még feljebb, ahol a nagy kalap található, övele be­zárult a kör. Keringhetnek benne, s ha átlépik a tűré­si küszöböt, már csak egy- féiekénpen törhetnek ki be­lőle. Ha viszik őket. Eljöttek azok az idők, ál­líthatjuk határozottan, no­ha elég gyakran tapasztal­juk, sokan úgy tesznek, mintha nem jöttek volna el. Ahhoz képest, hogy a lec­két mindenki fújja, nehe­zebbek a körülmények, szi­goradtak a feltételek, ma­gatartásuk még messze van a példaként emlegetett rak­tárosétól, Az idők azonban nem enyhülnek. Aminek ebben, a tekintetben csak örülhetünk. Van akit a jó­zan ész. van. akit csak a kényszer szorít helyes ma­gatartásra. A végeredményt tekintve ennek nincs ielen- ítflség* Főleg akkor nincs, ha a k 'óvszerből cselekvő végül *s levonja a követ­keztetéseket. A raktáros nemzedéké­n nek többsége ugyan­csak sok pofon és csalódás árán jött rá a helyes ma­gatartásra. Mivel utána olyan idők jártak, amikor másképei viselkedve is bol­dogulhattunk sokunknak úgy látszik, el kell szenved­nie a kudarcokat, pofono­kat. hogy helyesen lásson, halljon, cselekedjen. Kör Pál Iskolák teremtornája A Gödöllői Sport Club kézilabda-szakosztályának szervezéseben első alkalom­mal rendeztek iskolák közötti Az egyetemi klub sikere Szürke és barátságtalan időben színes és kedélyes tár­saság gyűlt össze a Gödöllői Sport Club sporttelepén az ut­cai futónapon. A versenyszá­mok közül a legnagyobb küz­delmet a férfi húszezer méte­res kis maratoni táv hozta. Szabó István, a GEAC atlétája mindenkit megelőzött. Felvé­telünk a célba érkezését örö­kíti meg. Mellette edzője. Kirchoffer József látható, aki vélhetőleg számított erre a si­kerre. Szabó a novemberi három­napos szupermaratoni verse­nyen is jól szerepelt, a kétszáz kilométeres futásban a negye­dik helyet szerezte meg. A gödöllői viadalon a Kiskun- halasi AC versenyzője, Ta- bajdi József lett a második, a harmadik helyen szintén egyetemi sportoló, Krizsán Mi­hály végzett. kézilabda terembajnokságot a hetedikes és nyolcadikos vá­logatottak részvételével. A há­rom szombat délután mér­kőzésein mind a fiúk, mind a lányok viadalából a gödöllői Petőfi Sándor Általános Isko­la csapata került ki diadal­masan. Igaz, a lányok csu­pán jobb gólkülönbségükkel. A Petőfi, a Damjanich és a Krikás csapata egyaránt 4-4 pontot gyűjtött, de a bajnok egy góllal többet ért el. Azo­nos adott és kapott góljaik­kal — 23-21 — holtverseny alakult ki a Damjanich és a Karikás között. Az Erkel-io- koia kéziiabdásai pontszerzés nélkül végeztek a negyedik helyen. A fiúk mezőnyében a Pe­tőfi tanulói veretlenül lettek az elsők. A további sorrend: 2. Erkel 4, 3. Karikás 2, 4. Damianich 0 pont. A torna a GSC számára is eredmé­nyes volt, hiszen máris sike­rült néhány tehetséges fiatalt a klub kézilabdn-szakosztá- lvába irányítani. Surányi Zol­tán és Morvái Mihály — a Petőfi-iskoia nyolcadikosai — már az ifjúsági csapat ed­zéseit látogatják. Á tornán részt vett csatiatok oklevelet kantak. az első helvezetfek érmet is, melveket a GSC ké- zi'abda-szekosztályának veze­tője adott át. M. G. ISSN 0133-1951 tOCd&uai Hirten I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents