Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-12 / 291. szám
“színim) 1984. DECEMBER 12., SZERDA A tanácsadóban A választójogról A Házi Jogtanácsadó 11. számában — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közreműködésével — az új választójogi törvényről ad részletes tájékoztatást. Ezen belül szól a választójogról és a választásról, ismerteti a választók nyilvántartásával, a választási szervekkel és sa latos feladataikkal, a jelöléssel kapcsolatos tudnivalókat. Foglalkozik a szavazással és a választási eredmények megállapításával, s azzal, hogy miikor, miért szükséges a pót- és időszaki választás kiírása. Ugyancsak ismerteti a kiadvány a visszahívás jógát, módját és egyéb, a választással kapcsolatos szabályokat, végül tájékoztatást ad az alkotmányjogi tanácsról. A laip ezenkívül közli a televízió Jogi esetek. családi ügyekről szóló adásának teljes szövegét, valamint a vásárokról és a piacokról szóló új rendelkezéseket. A kitüntetésekről szóló rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Tanácsok Közlönye 27. száma tartalmazza. A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 60/1979. (XII. 24.) PM. számú, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendelet egységes szerkezetben ugyancsak a Tanácsok Közlönye 27. számában jelent meg. A vállalati keresetszabályozásról, a vállalati jövedelem- sr.abályozásról, az érdekeltségi alap képzéséről, ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető, állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről, az 1985. január 1. napján életbe lépő jogszabályokat teljes terjedelemben a Munkaügyi Közlöny 16. száma tartalmazza. OGI TANACSOKK I Tízévi szolgálat után mehetünk nyugdíjba, lia a korhatárt elértük ® A táppénzesnek várnia kell Vizek partján _ H O RT, ÁS/BOTTAL Közeledik az év vége, több olvasónk nyugdíjba készül. Leveleikből azonban megállapítható, hogy többen nincsenek tisztában jogaikkal. Legutóbb azt a problémát vetették fel, hogy megállapítható-e az öregségi nyugdíj, ha a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát a nyugdíjkorhatár elérésekor felmondja, de a dolgozó nem kéri a nyugdíj megállapítását, hanem más munkáltatónál létesít újabb munkaviszonyt, Kérdésként vetődött fel az is, hogy ki, mikor jogosult az öregségi nyugdíjra, hogyan számítják a korkedvezményes munkakörben eltöltött időket. Az alábbiakban ezekre a kérdéselvre válaszolunk. $ Ki jogosult öregségi nyugdíjra? öregségi nyugdíjra az a dolgozó jogosult, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte és a nyugdíjkorhatárt elérte. A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő 10 év, annál az igénylőnél azonban, aki a 60. (nő az 55.) életévét 1900. december 31-e után tölti be, már legalább 20 évi szolgálati időre lesz szüksége ahhoz, hogy öregségi nyugdíjat kaphasson. A jogosultsághoz szükségesnél több szolgálati idő a nyugdíj mértékét növeli. A nyugdíjkorhatár férfiaknál a 60., nőknél az 55. életév. Ehhez az életkorhoz képest 2 évi korkedvezményre jogosult az a férfi, aki legalább 10 évet és az a nő, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. Ugyancsak 2 évi korkedvezmény jár annak is, akit legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben foglalkoztattak. Minden további 5—5 évi (nőknél 4—4 évi) kor- kedvezményre jogosító munkakörben. illetőleg 3—3 évi egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben eltöltött idő további egy-egy évi korkedvezményre ad jogot. Nem kaphat öregségi nyugdíjat az. aki rokkantsági nyugdíjban vagy olyan baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, amelynek összegét Terhesek — anyák védelme A MUNKAJOG a munkába álláskor és a fennálló munkaviszony alatt egyaránt védi, a dolgozó nőt. Terhes vagy kisgyerekes nő alkalmazását megtagadni nem szabad. Több jelentkezőnél fennálló azonos feltételek esetén a terhes vagy kisgyermekes anyát előnyben kell részesíteni a munkaszerződés megkötésénél. Sajnos, ezt a jogszabályi rendelkezést gyakran megkerülik. Részint- még magyarázható is, hogy a munkaadó a férfi munkaerőhöz ragaszkodik. (Az ritkán veszi igénybe a most már számára is biztosított gyerekápolási táppénzt és a gyermekgondozási szabadságot.) Ha viszont bebizonyosodik, hogy a vállalat megszegte az alkalmaztatás! kötelezettségét, szabálysértést követett el. Panasszal a szak- szervezetek megyei, illetőleg budapesti tanácsához lehet fordulni. Nem szabad nőt olyan munkára alkalmazni, amelynek elvégzése során maradandó egészségkárosodást szenvedhet. Vannak olyan munkakörök, amelyek általában nem veszélyesek a dolgozó nőre, de terhessége előrehaladott időszakában és a szoptatás ideje alatt káros hatást válthatnak ki. Ezért a terhes nőt terhessége megállapításától kezdve tilos ilyen egészségre káros munkakörben foglalkoztatni, A terhes nők nem egyformán viselik ezt a rendkívüli állapotukat. Akad, aki terhessége alatt különösen érzékeny lesz, és a munka, amit addig könnyen elvégzett, veszélyforrássá váiik számára. (Szagok, hőhatás, levegőhiányra való túlérzékenység stb.) Jogszabály mondja ki, hogy a dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjától a szoptatás hatodik hónapjának végéig kérelmére — orvosi vélemény alapján — egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. A DOLGOZÓ nő terhessége t negyedik hónapjától kezdve a 'gyerek egyéves koráig nem kötelezhető éjszakai munkára. Ha ez másként nem oldható meg, más munkára kell a terhes nőt, illetve anyát áthelyezni. Az áthelyezett keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt. Annak az anyának, aki nem veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, a szülési szabadság lejárta után szoptatási munkaidőkedvezmény jár. Ez munkaidőnek számít, melyre átlagkereset jár. A munkajog felmondási tilalmakkal is vigyáz arra, hogy a nők anyai hivatásuk teljesítése során ne kerüljenek méltánytalanul nehéz helyzetbe. A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a következő esetekben (és az ezeket követő 15 nap alatt): — a terhes és szoptató r,ő munkaviszonyát a terhesség alatt, illetve a szülést követó hatodik hónap végéig; nem lehet felmondani annak sem, aki gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, vagy beteg gyermeke ápolása miatt fizetés nélküli szabadságot kapott; annak a dolgozó nőnek, akit állami csecsemőotthonba- elhelyezett gyermekének vagy idegen gyermeknek szoptatására az intézetbe felvettek — az intézetben tartózkodás alatt; és nem lehet felmondani a gyermekgondozási segély, illetve a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama cileitt sem. CSAK INDOKOLT esetben mondható fel a munkaviszonya az egyedülálló dolgozó nőnek a gyermeke 18 éves koráig (ez a védelem megilleti a gyerekét egyedül nevelő apát is); annak a dolgozónak, akinek négy vagy több, általa eltartott családtagja van, és a családban más önálló keresettel rendelkező nincs. Természetesen nem illeti meg ez a védelem azt az egyedülálló dolgozó nőt, akinek 18. életévét még be nem töltött gyermeke állami gondozásban van, intézeti nevelés alatt áll, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Dr. Kertész Éva szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset (jövedelem) alapján állapították meg. Aki tehát az öregségi nyugdíjra jogosító életkorának az elérésekor rokkantsági nyugdíjban vagy az említett baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ezt a nyugdíjat kapja továbbra is, és nem igényelhet helyette öregségi nyugdíjat. ® Mikortól állapítható meg az öregségi nyugdíj? • Az öregségi nyugdíj legkorábban attól az időponttól állapítható meg, amikor a dolgozónak megnyílott a jogosultsága a nyugdíjra. Az öregségi nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelyen a dolgozó az öregségi nyugdíjra jogosító életévét betöltötte; ha azonban eddig a napig nincs legalább 10 évi (1990 után 20 évi) figyelembe vehető szolgálati ideje, a jogosultság a 10 évi (1990 után 20 évi) szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Ha a dolgozó (igénylő) a jogosultság megnyílása napján munkaviszonyban áll, az öregségi nyugdíj a munkaviszony megszűnését követő naptól állapítható meg. A mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszony nem akadálya az öregségi nyugdíj megállapításának, ha az ebből származó keresetet, a nyugdíj összegének az alapját képező átlagkereset kiszámításánál figyelembe venni nem lehet. A munkaviszony fennállása alatt' megállapítható az öreg-í ségi nvugdíj, ha az igénylő: — olyan munkaviszonyban áll, amely öregségi nyugdíjra jogosultságának a megnyílását követően kezdődött (pl. a dolgozó munkaviszonyát a 60. életévének a betöltésekor munkáltatója megszünteti azon a címen, hogy öregségi nyugdíjra jogosult; a dolgozó azonban nem kéri a nyugdíj megállapítását, hanem _ más munkáltatónál létesít újabb munkaviszonyt; e munkaviszonya alatt bármikor kérheti nyugdíja megállapítását anélkül, hogy munkaviszonyát megszüntetné); — olyan munkakörben dolgozik, amelyben az érvényes munkabérszabályok (munka- szerződés) szerinti havi munkabére a munkaviszonyon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg; — munkaviszonyának a megszűnéséig munkát már nem végez, nem kap munkabért, táppénzt, baleseti táppénzt. ‘ Az ipari szövetkezet tagjának az öregségi nyugdíj legkorábban attól a naptól álla- í pítható meg, amelytől munkát már . nem végez. A kisiparos, a magánkereskedő, a gazdasági munkaközösség, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és az ügyvédi munka- közösség tagja, továbbá a munkaviszonyban nem álló, működési engedéllyel rendelkező előadóművész és művészeti oktató részére az öregségi nyugdíjat legkorábban — az iparigazolvány, a működési engedély (a továbbiakban; ipar jogosítvány) vagy a magánkereskedői igazolvány visszaadását, illetőleg visszavonását, — a gazdasági munkaközösségi, az ipari szakcsoporti, az ügyvédi munkaközösségi tagsági viszony megszűnését, — az előadóművész, illetőleg a művészeti oktató működési engedélyének visszaadását követő naptól lehet megállapítani. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság fennállása nem akadálya: az öregségi nyugdíj megállapításának. Az öregségi nyugdíjat abban az esetben tehet annak megállapítása időpontjától folyósítani, ha azon á napon a dolgozó táppénzben — mezőgazdasági szövetkezeti tag betegségi segélyben —, illetőleg baleseti táppénzben nem részesül, Annak a nyugdiját, aki ilyen ellátásban részesül, legkorábban a táppénz — mezőgazdasági szövetkezeti tagnál a betegségi segély —, illetőleg a baleseti táppénz megszűnését követő naptól lehet folyósítani. Dr. M. J. Jéggyöngyök a zsinóron Sok jó nyári horgászhelyen hullámok helyett jégen csillan a nap. Most már végképp megoszlik táborunk: akadnak, akik fölhagytak a halak ütésével, s tavaszig most már csak emlékeik és fölszerelésük rendezgetésével vannak elfoglalva. Akadnak viszont — s egyre többen —, akik most kezdenek csak igazán bizakodni: a kopogó hidegben, esetleg jég alól szedett süllő, csuka kapitális méreteiben. Ha valaki egy-két jó téli szezont már kifogott, aligha kételkedik a nagy lehetőségekben. '■1 De nemcsak ezért szép a téli horgászat. Igaz az idén a hó még várat magára, ám ha fehér paplan borul az egyébként jól ismert tájra, a vízpart! erdőkie, cserjésekre, a sima homokpartokra, izgalmas olvasmányt kínál a határ. Kevesebb ilyenkor a kocsi vágta kátyú, annál több az emberi nyom. Sűrűségük, Irányuk elárulja, hol érdemes próbálkozni, itt-ott a megtiport terep még a fogásról is számot ad. Szép, veszélyes Nagyon szép a téli horgászat — nagyon veszélyes is lehet. Évente ilyentájt sokszor elmondják szakírók, néha hivatalos közlemények emlékeztetnek arra, -mire kell vigyázni. Ha ismétlés is, ne csak megbocsássák, fogadják is meg ezeket a tanácsokat. Szórjunk sót! Több csukázó, süllőző horgásztársunk tapasztalata — leveleik szerint —, hogy a télire betárolt kishalaik a hordóban, vagy tartályban szinte kifehé- redtek, nagyon sok elpusztult közülük. Nem mindegyik levélből derül ki egyértelműen, de valószínűleg vezetékes, klórral kezelt vízről van szó, ilyen esetben ugyanis hasonlót már mi is tapasztaltunk. Csak annyit tudunk tanácsolni, amit akvarista barátaink nekünk is javasoltak: a közműhálózatról vett vízbe szórjanak kevés konyhasót, s az edény tartalmát minél sűrűbben cseréljék. (Ha valaki jobbat tud, kérjük írja meg.) Téli hal A télen leggyakrabban, s legtöbb helyen fogható halfajok — a csuka, süllő, kősüllő, sügér — horgászatáról már korábbi számainkban írtunk. Itt az ideje, hogy egy olyan halra is felhívjuk a figyeL- met, amely ugyan sokkal ritp kább, de horgászatának igazi szezonja most kezdődik. Fogása, húsa legalább olyan élvezetet nyújt, mint a fentebb említetteké. Könnyen megjegyezhető a latin neve is: Lóta lota. Az ország különböző tájain hívják kutyahalnak, mélialnak, tarka menynek, törzsökhalnák. Ebből taláh már ki is derült: a menyhal- ról van szó. Harcsa-hasonmás Ez a furcsa, jellegzetes kis jószág — legalábbis nálunk — ritkán nő meg egy kilogrammosnál nagyobbra. Méretkorlátozás nem védi. Testének felépítése leginkább a harcsáéhoz hasonlít. Ettől at illán lévő szakállszdla és a farokrészét felül is szegélyező úszószalagja különbözteti meg. Színe a hátán barnászöld, oldala sötét-, vagy sárgásbarna szabálytalan alakú foltokkal márványozott: Hasd szennyesfehér. Éjjeli vadász ■ .• tv-.;. 'V A minél tisztább, oxigén- dúsabb vizeket kedveli, ezért most már’' sajnos főleg 1 Csak a Rábán, s még inkább a tiszai erőművek környékén fordul elő nagyobb tömegben. Ezekben a folyóvizekben általában a part közelében tartózkodik. Főleg éjjeli ragadozó, a férgeket, rovarokat, ikrát, apró élőhalat, halszeletét- kedveli. Kitűnő a szaglószer- ve. A felszerelés finomságára, illetve durvaságára nem érzékeny. Ezért ezzel kevesebbet kell foglalkoznunk. Annál is inkább, mert elég gondot okozhat a zsinórra, a gyűrűkre fagyó sok-sok jéggyöngy, az akadékos terep. Húsa kitűnő, mája ínyencfalat. Vereszkl János A megye és a főváros rendjének őrei Egységes, szervezett bűnüldözés Budapesten és Pest megyében, elsősorban a fővároshoz szorosan kapcsolódó agglomerációs övezetben, az elmúlt évtizedekben jelentős társadalmi és gazdasági fejlődés ment végbe. Budapest központi elhelyezkedése és természeti adottságai folytán itt és közvetlen vonzáskörzetében nagy ipari központok alakultak ki. Az évszázad elejéről ránkmaradt fővároscentrikus közlekedési koncepció eredményeként az ország minden jelentősebb út- és vasútvonala áthalad Pest megye területén. Itt alakult ki az ország legnagyobb idegenforgalmi központja és üdülőövezete is. A kereskedelem és a szolgáltatás — sajátos gondjaival együtt — ide koncentrálódott. nözés elleni egységes és szervezett fellépést, valamint egymás kölcsönös tájékoztatását rögzítette. A Belügyminisztérium kollégiuma 1982-ben megtárgyalta a tapasztalatokat és java-i solta, hogy az érintett főkapitányságok párt-végrehajtóbizottságai is tekintsék át az ezzel összefüggő politikai feladatokat, és az eddiginél jobban hangolják össze tevékenységüket. A budapesti és a Pest megyei pártbizottság is megkülönböztetett figyelmet fordít erre a témára. A képlopás felderítése A tapasztalatok szerint az együttműködés nemcsak a két rendőr-főkapitányság és a két pártbizottság között bontakozott ki. hanem az osztályok, továbbá az egyes budapesti kerületek és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó agglomerációs területek rendőrkapitányságai, valamint azok párt- szervezetei között is. A két főkapitánysági titkárság a közérdekű bejelentések, panaszok 'ügyintézésénél rendszeresített olyan kapcsolatot, amelynek eredményeképpen évente nagyszámú megalapoAz agglomerációs gondok Mindezekből adódóan a főváros és a megye lakossága az elmúlt évtizedekben gyorsan növekedett. Különösen a fővároshoz szorosan kapcsolódó agglomerációs övezetben nőtt a lakossága száma. Pest megye csaknem 1 milliós lakosságának több mint 42 százaléka lakik az agglomerációhoz tartozó négy városban és 39 községben, s ez a megye területének csupán egyötödét jelenti. E körülmények részletes elemzése nélkül is nyilvánvaló, hogy Pest megye és a főváros rendőr-főkapitányságának tevékenysége szorosan összekapcsolódik. A munka, a szolgálat eredményessége az együttműködést és a lakossággal kialakított jó kapcsolatot feltételezi, sőt megköveteli, Ezt a helyzetet a Belügyminisztérium rendőri vezetése és a két főkapitányság vezetői világosan felismerték. A két szakmai testület között már 1978 májusában együttműködési megállapodás aláírására került sor. Ez az okmány az erők és az eszközök célirányos felhasználását, a gyors és folyamatos információcserét, a bűzött információ merült fel a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményekre vonatkozólag. Az ügyeleti szolgálatok kölcsönösen segítik egymás munkáját. Ennek köszönhető, hogy a közelmúltban is több veszélyes bűnözőt sikerült rövid idő alatt elfogni. Különösen eredményesnek mondható a két főkapitányság népgazdaság- és társadalmi tulajdon védelmi osztályainak, valamint az állambiztonsági szerveknek, a bűnügyi, az igazgatásrendészeti és a személyzeti osztályoknak a közös munkája. Legemlékezetesebb volt ezek közül a Szépművészeti Múzeumban történt képlopás, melyet követően mindkét főkapitányság nagy erőkkel vett részt a nyomozásban. A munka első napjától kezdve szoros volt az együttműködés, és ez nagymértékben hozzájárult a sikeres felderítéshez. Figyelemre méltó a budapesti kerületek, valamint az azokkal határos agglomerációs övezetek rendőrkapitányságainak naponta megnyilvánuló, sokoldalú együttműködése. Enélkül ma már egyszerűen lehetetlen volna eredményes bűnüldöző, és egyéb nagyfontosságú rendőri munkát végezni. Közbiztonsági akciók A Dabasi Rendőrkapitányság például a budapesti XVIII., XIX. és XX. kerületi testülettel tavaly többször tartott közös közbiztonsági és speciális akciót. A szentendrei, valamint a III. kerületi rendőrkar pitányságok körzeti megbízottai rendszeresen teljesítenek közös szolgálatot. Ennek eredményeként főleg Békásmegyeren és Budakalászon javult a megelőző, felderítő munka. Haspnlók a tapasztalatok az Érd—Százhalombatta, illetve XI—XXII. kerületi, a Ráckeve és a XX—XXI. kerületi, a Monor és a XIX. kerületi, a Gödöllő és a IX—XV., XVI— XVII. kerületi, valamint a Dunakeszi és a IV—XV. ke. rendőrkapitányság közötti együttműködésről. A közös szakmai tevékenységnek megfelelően a politikai munkában is jó kapcsolat alakult kj a testületek között. A körzeti megbízotti pártcsoportok is több alkalommal beszélték meg közös dolgaikat. A KISZ-szervezetek is mozgalmi événkint megszervezik együttes feladataikat. Az együttműködésnek és az ezzel kapcsolatos politikai munkának célja az is, hogy a szervezeteket, a parancsnoki kart és az egyes embereket közelebb hozza egymáshoz. E cél természetesen riemcsak belügyi szervekre vonatkozik, hanem a területen működő társadalmi, állami szervekre, szervezetekre, vállalatokra, termelőszövetkezetekre, intézményekre és a lakosságra is. Az eredmények figyelemre méltóak. Megmutatkoznak a lakosság körében tapasztalható közfelfogás alakulásában, s a testületen belül a feladatok sikeres megoldásába érzett közös felelősségben, a korábbinál tudatosabb és eredményesebb szolgálatban. Hajdú Sándor
