Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXVIII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM

1984. NOVEMBER 9., PÉNTEK

fiehés vdf es Btsskorban

A kordáktól a dízelesítésig

A történet i950“£es2 kesslcdak

Mielőtt elkezdenénk történetünket, érdemes egy futó pilantást- vetnünk két egymástól igen távoli időpontra. Az első 1950. szeptember 1., amikor Belsped néven tizenkét magánfuvarozó részvételével megalakul a nagykőrösi szállítók legelső társadalma- sított szektora. A másik dátum a jelen: 1 számú Volári Vállalat nagykőrösi főnöksége 220 dolgozóval, és 76 nagy teherbírású gépkocsival.

Részese lett

Nos, első látásra nehéz elhinni, hogy ugyenazon munkahelyről van szó. Nem vitás, sem a szervezeti felépítésből, sem a hovatartozásból nem lehet visszakövetkeztetni az eredetre, pedig az akkori körösi fuvarosok útja egyenesen vezet a mába, igaz a 34 év alatt sok minden történt életükben. Sárosi Béla, Dem- bitzki Gyula, Lökös Ambrus és Ferenc, Tóth Ambrus és Sándor, Strázsi István és Pál néhányan a jól ismert alapítók közül, kiknek neve nemcsak a helyi fuvarozással forrt össze, hanem annak teljes történetével is.

Ritka az olyan munkahely, amelynek ennyire mozgalmas múltja van, mint a szállítóké, alig telt el két esztendő az alakulás óta Budapest-környá- ki Belsped néven önálló állami vállalattá lettek. A szállító kapacitás 80 fogatra gyarapodott, s ettől fogva mondható, hogy a város összes fuvarozási igényét vállalni tudták., A konzervgyár volt már akkor is a legjelentősebb partnerük, de 1958-ig dolgoztak a postának, vasútnak, az állomásra begördülő összes vagon- és darabáru-küldemény elszállítása volt a feladatuk.

Az idősebbek jól emlékeznek, hogy a Belsped istállói szerte a városban fellelhetők voltak, 1954-ben került sor az összevonásra, a Ládagyár

2-es telepén a mai TRAKIS- telep helyén, ahol 140 ló elhelyezésére alkalmas istálló létesült. Már e rövid időszak alatt is érezhető a fejlődés, igaz, még hosszú időnek kellett eltelnie, hogy gyökeres minőségi változás vehesse kezdetét.

A külső körülmények változása egyelőre a mennyiségi növekedést sürgette, a Belsped egyre szélesebb körben tudott bekapcsolódni a város életébe, részese lett fejlődésének. A sok nagy munka közül csak egyet említsünk, a Kocséri, Jászkarajenői, és Töpteli utak megépítése ebben az időben történt, a szállítók temérdek munkája fekszik azokban.

Az újabb változás 1955-ben következett be, az átszervezés nyomán a Kecskeméti Belsped kirendeltsége lettek. Két év múlva a Pest megyei Belsped irányítása alá került a körösi telep, mígnem 1959- ben az összes megyei Belsped vállalat egyesüléséből létrejött az Állami Fuvarozási és Kordélyozósi Vállalat, s e szervezeti formában funkcionáltak hat éven át. A város széles körű kiszolgálása volt ezután is legfőbb feladatuk szervezetileg akkor ide tartozott Monor, Cegléd, Kecskemét, Dunaújváros, Szeged.

Gyökeres fordulat

Bármilyen hihetetlen Is,' eddig lóvontatásra épült a helyi fuvarozás, csupán 20

esztendeje, hogy a motorizáció nálunk is kezdetét vette. Megalakult az Autóközlekedési Igazgatóság, mint országos vállalat, a lovakat idehaza is mindinkább kezdték felváltani a gépkocsik. 1967-től a konzervgyárba már kizárólag gépjárművek mehetnek, a gyorsabb, higiénikusabb szállítási mód eszközei, a dízel gépkocsik rohamosan szaporodnak.

Mire beköszöntött az 1969- es esztendő, létrejött az a korábban említett minőségi változás, ami gyökeres fordulatot hozott a szállítók életében. Ettől az időponttól beszélünk az 1. számú Volán Vállalat nagykőrösi .főnökségéről. A szállítást teljes egészében gépkocsik vették át, megjelentek a markoló- és rakodógépek, az első 40—50 ZIL-t követte a többi.

Hogy micsoda jelentőségük van napjaink korszerű munkagépeinek, ahhoz egyetlen példa is elegendő. 10—15 éve 300—400 tonna sóder elszállítása 120—130 embernek egész nap megtartott, ugyanannyi építőanyag most 4—5 órára veszi igénybe a gépeket néhány emberrel.

Az évek folyamán fokozatos járműcserét hajtottak végre, amíg 1969-ben a gépkocsiállománynak csupán 20 százalékát tették ki a 10 tonnás teherbírású járművek, a maiaknak 90 százaléka 10— 18 tonnát visz el egyszerre. A 76 gépkocsi idén összesen 556 ezer tonna árut mozgatott meg, dupláját a tíz évvel ezelőtti mennyiségnek.

A fejlődés, a gazdaságos munka minden időszakban mást diktál. Manapság a takarékos munkavitel támaszt komoly követelményeket. A vállalatnál nagy munkába kezdtek, amikor a gépkocsik dízelüzeművé alakítását tűzték ki célul, de egy esztendő alatt a helyiek is elérték, hogy járműveik ma már az olcsóbb gázolajjal futnak az utakon.

Közmegelégedésre

Ez tehát már a jelen, s mondhatná valaki, most már illenék a kollektíváról is szólni. Ügy hiszem, mindvégig ezt tettük, hiszen ha a ma is aktív régieket megkérdezném életükről, ugyanez a történet kerekedne ki. Mert Tivadar János, F. Szűcs Sándor, Róka József, Papp László, Sebők József és a többiek léte összeforrt e munkahellyel. De a történetet elmesélő Horváth József főnökségvezető is a legrégebbi szállítók közé tartozik, ismeri hát munkatársait, akár a tenyerét.

— Az emberi kitartást tudtam mindig csodálni, és becsülni. A lovasfogatok korszaka meseszerűnek tűnik, pedig ha inaszakító munkáról, késő éjszakáig tartó fuvarozásokról beszélünk, nem mondunk valótlant. A hőskor per sze mindenhol nehéz volt, de a kétkezi munka ma sem könnyű nálunk, ezért csak tisztelni lehet azokat, akik kezdettől fogva állhatatosan kitartottak itt.

Harmincnégy év sikereinek, kudarcainak a főnökségvezető leginkább a részese, pedig eredetileg nem is e pályára szánta a -sors.

— 1949-ben végeztem tanítóképzőben, s hogy mégsem maradtam pedagógusnak, annak oka, hogy az életnek mindig a gyakorlati része érdekelt. 1950-ben kezdtem Belspednél mint adminisztrátor, egy évre rá kirendeltségvezető lettem, 1969 óta pedig' főnökségvezető. A közelgő nyugdíj figyelmeztet, bi zony nagyon elszaladtak az évek, s felötlik bennem, va jón megtettem-e mindent, amit elvárt tőlem, a kollektíva, a munkahely? önmagáról nehéz számadást készítenie az embernek.

Valóban, de annál jobban tudnak erre felelni a munkatársak, tőlük tudom, hogy főnökségvezető személye megbecsülésnek, tiszteletnek örvend A vezetése alatt álló telep pedig mindig közmegelégedésre látta, s látja el a dolgát. Ezt mondják a felsőbb vezetők is, a körösi volánosok idén is elnyerték a Kiváló főnökség címet.

Miklay Jenő

Feszültség alatt

A - DÉMÁSZ nagykőrösi ki- rendeltsége értesíti a lakosságot, hogy a Kárász és i Gyopár utcában az új házhe lyek területén kisfeszültségű kábelt fektetett. Az uj létesítményt november 3-án feszültség alá helyezték. Ettől az időponttól a légvezeték megközelítése és érintése életveszélyes és tilos.

Az évfordulókon

KlSZ-kitünfstések

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67., és városunk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, elismeréseket, kitüntetéseket nyújtottak át

A KISZ Írházi Istvánnét KISZ Érdeméremmel, Bakó Juditot, Magyar Ágnest aranykoszorús KISZ-jelvénnyel, Kása Máriát, Pálfi Lászlónét, Szűcs Andreát, Nagy Dánes- nét, a KISZ KB dicsérő oklevelével jutalmazta.

A kitüntetetteknek gratulálunk.

Terntésze?iá?ék

A Nagykőrösi Kinizsi tizenkilenc természetjárója Zsám- békon és Esztergomban járt. Útjuk során megtekintették a zsámbóki román-gótikus stílusú templomot, a bányamúzeumot. Esztergomban megcsodálhatták a bazilika hatalmas és szépséges épületét, valamint ä várat és a múzeumokat.

A hegyi úton ráfeledkezhettek a késő őszben az erdő ezer színű pompájára.

H. É.

Új femífekészlel

A tűzoltó-parancsnokság, s az építőipar régi gondja, hogy a hidraulikus berendezések tömítőeíemei a használat sor rán gyorsan elkopnak. Ez nemcsak a gépeket teszi használhatatlanná, hanem az elfolyó, drága olaj szennyezi a környezetet és balesetet is okoz. A hidraulika cseréje sokba kerül. Az alkatrészek beszerzése is gondot jelent. Ezen segít az Economos elnevezésű tömi tőkészlet, amellyel bármely berendezés üzemképessé tehető egy-két óra alatt, olcsón.

Mozi eh

\ Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált új-zélandi kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor.

A stúdiómoziban

Robbanásveszély. Színes lengyel film, fél 6-kor.

Dscsmlrrtöl áüaTii bíríőzés

Most vigyék a cefrét!

Jó pálinkát főzni — bizony tudomány. S mivel ennek a birtokában vannak a Középmagyarországi Pincegazdaság nagykőrösi szeszfőzdéjében is, azt gondolnánk, megrohamozzák őket a főzetni vágyók, tgy van-e? — kérdeztük.

— Bár így lenne. A naptárunkban a nyáron szépen gyűltek a nevek, ki mikorra szeretné időzíteni a selejtter- més értékes cseppekké varázsolását. Aztán mostanában meg azt vesszük észre, egyre fogy a főzettető.

— S ez gond?

— A főzetőknek lesz az. hiszen állami főzéseket fogunk

vállalni, azaz, a magánfőze- tést leállítjuk. '

— Mennyire reális ez a lehetőség?

— Annyira, ha egy hónapon

belül nem változik a helyzet, csak jövő évben fogadunk újabb gazdákat, mert december elsejétől állami bérfőzésben vennénk részt.

Annál is inkább megfontolásra méltó a szeszfőzde aggodalma. mert évekkel ezelőtt már fordult elő hasonló eset. s a termelők — akkor — tájékoztatási hiábvosságokat is emlegettek. Tehát, jelenleg van. szabad kapacitás, lehet főzetni!- (ballai)

Sporthírek

Évről évre színvonalasabból

Kispályás énsmesitá

Az idén másodszor megrendezett városi kispályás labdarúgó-bajnokság éremosztóval egybekötött záróvacsoráját a tormási bisztróban rendezték. Szőke Sándor körzeti sportfef- ügyelő a városi tanács művelődési. egészségügyi és sportosztálya nevében köszöntötte a megjelent sporttársakat. Az évről évre színvonalasabb vetélkedőt a szokásos téli öregfiúk teremtorna követi, gondolnak ezzel a rendszeres testmozgásra.

A vándorserleget a Mészáros Tsz csapata nyerte el, az 1—3. helyezettek érmeit Zatykó Géza (Mészáros Tsz). Suba Lajos (Pedagógusok) és Horváth Ferenc (ITV) csapatkapitányok örömmel vették át, megérdemelten. A játékvezetők véleménye alapján az ITV volt a legsportszerűbb csapat.

Három pályán került sor játékra. összesítést készítettünk, hogy melyik pályán hogyan szerepeltek az egyes csapatok.

Az Ifjúsági sporttelepen

1.

Mészáros Tsz

12 10

—

2

65-13 20

2.

Városgazdáik.

11

10

—

1

34-11

2,1

3. Információt.

11

9

—

2

29-10

18

4.

Amatőr MTE

12

6

1

5

20-30

13

5.

Pedagógusok

8

5

—

3

21-15

10

6. Arany J. Tsz

12

4

2

6

19-28

10

7.

Gimnázium

10

2

2

6 17-23

6

8. Tormási Ép. K. 9 1 2 G 15-23 4

9. Tőrteli TSZ 10 2 — 8 11-31 4

10. TRAKIS 14 1 1 12 13-52 3

11. Konz. KISZ II. 1 1--------3-12

12. Konz. KISZ I.---------------0- 0 —

A Kinizsi-sporttelepen

1. Konz. KISZ I. 20

12

1

7

6G-49

25

2. Mészáros t’sz 8

8

—

—

43- 6

16

3. Pedagógusok 10

8

—2

48-24

16

4. K( nz. KISZ II. 20

8

—

12

73-71

16

5. Városgazdáik. 7

4

—

3

21-18

8

6. Arany J. Tsz 6

3

1

2

14-17

7

7. Amatőr MTE 5

2

—

3

9-11

4

8. Információt. 5

2

—

3

12-18

4

9. Tormási Ép. K. 8

2

'—

6

18-35

4

10. Törteli Tsz 9

2

—

7

16-36

4

11. TRAKIS 5

1

—

4

7-23

2

12. Gimnázium 5

1

—

4

7-26

2

A Vági-lakótelepi pályán

1. Információt. 6

5

—

1

23-10 10

2. Pedagógusok 4

3

1

—

22-14

7

3. Tormási Ép. K, 5

3

1

1

19-17

7

4. Arany J. Tsz 4

1

3

—

12-11

5

5. Mészáros Tsz 2

2

—

—

16- 3

4

6. Konz. KISZ I. 2

2

—

—

14- 3

4

7. Városgazdáik. 4

1

1

2

13-13

3

8. Konz KISZ- II. 1

1

—

—

4- 1

2

9. Törteli Tsz 3

1

—

2

7- 8

2

10. Amatőr MTE 5

1

—

4

12-18

2

11. TRAKIS 3

—

—

3

0- 9

—

12. Gimnázium 7

—

—

7

7-42

—

PÉNTEKI SPORTMŰSOR Labdarúgás

Ifjúsági spprttelep, 14 óra: Nk. Arany isk.—Nk. Rákóczi isk., 14.50: Nk. Petőfi isk.— Kocséri isk., IV. korcsoportos nagypályás körzeti úttörő bajnoki mérkőzés. Cegléd: C. Szakmunkásképző—Nk. Toldi DSK, megyei diák bajnoki mérkőzés. v

S. Z.

érc*

Bába Mihály:

utoíóó

N

yár elején meghalt a barátnője. Húsz esztendeig laktak ugyanazon az emeleten, húsz esztendeig voltak szinte mindennapos vendégek egymásnál. Az első napokon, hetekben nehezen viselte el a magányt, nehezet tudta megszokni, hogy már nem mehet át a harmadik szomszédba egy kis tercierére, nem mehetnek együtt bevásárolni a piacra, ahol mindig kaptak olcsó belsőséget.

Ágika néni akkor lett izgatott, amikor barátnője lakásában megjelent annak lánya, veje majd idegen asszonyok meg férfiak jöttek-mentek, mint egy átjáróházban. A kíváncsiság űzte, hajtotta át barátnőjének lakásába. Megdöbbent a rendetlenségtől. Halomban hevertek a holmik a padlón, a fotelekben, az asztalon, a heverőn. Matróna korú alakok turkáltak benne. Alkudoztak.

— Mi történik itt? — kérdezte barátnője lányától.

— Ö. semmi, Ágika néni — mondta a fiatalasszony kedvesen. — A lakást le kell adni a tanácsnak, üresen, meg kell szabadulni a sok feleslegei holmitól. Szegény mamika olyan váratlanul ment el, hogy ...

— Értem, értem — sóhajtott Ágika néni. — Nem is zavarok akkor.

Szédelegve ment haza. Nem tudott szabadulni a tátongó szekrénytől, a kiborított fiókoktól, a fehérneműhalmaztól. a szétszórt levelektől, fényképektől. Szipogott, sírdogált. Vásárolni se ment. hogy ne találkozzon a turkáló, a kedves emlékeket becsmérlő furcsa alakokkal.

Harmadnap reggel már korán ott állt a szekrény előtt és rendezgetett. A kopottas ágyneműk, fehérneműk külön csomóba kerültek. Ezeket elégetem, hogy ne kerüljenek idegen kézbe, gondolta. A szekrény polcára, fogasára már csak néhány darab került vissza. Ami még feltétlenül kell — zárta be az ajtót.

A nehezebbje még csak ezután következett: a fiókok, a kicsi, teletömött bőröndök, táskák, retikülök, szatyrok.

Az egyikből színes szalaggal átkötött levélcsomag került elő. Első vőlegényszerelme féltve őrzött levelei. A szeszélyes fiú egyszer köszönés nélkül otthagyta. Sose látta többé. Azután ment férjhez Edéhez, akit később a maga módján megszeretett, akivel szépen is éltek, amíg. a gyerekek disszidálása után össze nem roppant, és meg nem halt. Nem bontotta ki a köteget, a kályhába dobta, nehogy avatatlan kezébe kerüljön. A fiától, a lányától kapott leveleket tette csak félre, meg a képeslapokat. Még egy lánykori barát- nőjéét is, aki állandóan külföldről küldözgetett neki színes lapokat, hogy bosszantsa: milyen jó neki, hogy őt a férje minden évben más és más országba viszi nyaralni, ök Edével csak Bécsig jutottak el.

Apró emlékek lapultak a fiókokban, söralátétek aláírásokkal. Olvasgatta a neveket, de némelyik mögé már nem tudta az arcot elképzelni. De akadt ott gesztenye, dió, gyermekrajzok, újságból kivágott receptek. Ezeknek sem kegyelmezett. A szalagocskáknak, a művirágoknak sem. A féltve őrzött vasúti menetjegyek is hasonló sorsra jutottak. Vajon miért rakta el őket? Hiába, töprengett, nem jutott eszébe semmi kedves történet. Még a pecsét, az évszám sem ébresztett fel benne emléket.

Férje apróságai között semmi különöset nem talált. Mintha valaki már megtizedelte volna. Valamikor három fiókot is lefoglalt magának. Hová lettek? Persze, persze, egyszer a férje rendezgette, aztán meg ő. Zsugorodott hát össze, mint Balzac szamárbőre.

Napokig tartott ez a rendezgetés, mert amit nem tudott elégetni, apró csomagocskákban hordta le a kukába.

Az utolsó fióktól félt a legjobban. Abban őrizgette a fényképeket. Azokat vette elő a leggyakrabban. Forgatta, nézegette őket. Milyen is volt ő kislány korában, milyen is volt az apia, anyja, a régen halott kisbátyus? Sírt is, mosolygott is, valahányszor kihúzta a fiókot. Nagylánykori, fiatalasszony-éveit

idéző fényképeket album őrizte. A gyerekekét is. Csak a kirándulásokon készült alkalmi fotókat rejtegette a vastag borítékok hada. A legtöbbet a fia készítette. Szétterítette őket az asztalon. Nézegette őket, kereste rajtuk a fiát, a lányát, de alig egy-kettőn fedezte fel őket. Ezeket meg azokat is, ahol ő meg a férje volt a gyerekekkel, szépen egy csomóba tette. Majd lassan elküldöm nekik, gondolta, talán egy csepp boldogságot is szerzek vele.

Érettségi képek, tablók. Aztán a férjével valami teljesen ismeretlen társasággal. Biztosan alkalmi ismerősök voltak, vagy valamelyik gyerek osztálytársának ä szülei. Hiába töprengett, idegen arcok néztek rá a képről. Óvatosan széttépte és a kályhába dobta őket. Az

egyik borítékban férje katonakor}

fényképei. Talán ezeknek is örülnek majd a gyerekek, és az unokák is, ha lesznek. Minden levélben küldök majd egyet-kettőt, őrizzék ők. Itt ki tudja, mi lenne a sorsuk. Talán ugyanaz, mint a barátnőm féltett fényképeinek!

Reggeltől estig rendezgette az utolsó fiókot. Csak annyi szünetet tartott, amíg evett egy cseppecskét és megitta a kapucinerét. A nagyobb csomókat újra meg újra átnézte és lassan azt vette észre, hogy egyre soványabbak lesznek a borítékok. Néhány képet a retiküljébe tett, hogy naponta elovehesse, ha vágyakozik a gyermekei után, akikhez már nem bír kiutazni, ők meg 'nem jönnek, csak ígérgetik, hogy egyszer majd hazalátogatnak.

ócskán beesteledett. mire végzett az utolsó fiókkal is. A kályhában a tűz elhamvadt, kitakarította a szobát, a kukába szánt apróságokat zacskókba rakta és az előszoba ajtaja mellé állította őket, hogy ha vásárolni megy, akkor levigye őket Még egyszer körülnézett a kis lakásban, a szekrényekben, a fiókokban. Maga is meglepődött, hogy tíz. húsz. harminc éve féltve őrzött emlékekből, a régi ruháiból, cipőiből, harisnyáiból alig maradt valami.

Roppant fáradtnak érezte magát. Leült kedvenc foteljébe az ablak elé. Néztp a nyüzsgő utcát, És elszendere- dett. Hajnalban ébredt fel. Fázott. Ügy érezte olyan a kis szobája, mint egy üres, jéghideg pince.

ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hífrlap)

3

}