Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 262. SZÄM Ár« 1,»« íorsjll 19S4. FELFORGATTA A VIŐÉT írta: Bíró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára H atvanhét esztendeje immár, hogy mesz- sze világítanak október Jényei, hogy az alkotó, gondolkodó, a haladásért, az emberiség jövőjéért felelősséget érző emberek vigyázó szemüket Moszkvára vetik. Ami a polgári forradalmak korában, Batsányiknak és társaiknak szerte a világon Párizs volt, az hatvanhét esztendeje a haladás híveinek — Moszkva. Ks így nem meglepő, hogy november hetedikét, amely egy ország sok-sok nemzetiségének ünnepe, saját ünnepükként köszöntik a dolgozók Keleten és Nyug&ton, Északon és Délen. Mi teszi nemzetközivé Lenin októberét? Mindenekelőtt az, amit — odahaza teremtett. 1917. november 7-én az ősi Petrográdban — Lenin városában, amely immáron az ő nevét viseli — a városi proletár, a falvak muzsikja, a hadsereg idegen érdekekért frontra küldött katonája, a tengerekről jött matróz, az egész nép azért támadt föl, fogott fegyvert, kelt harcra a bolsevikok hívó szavára, hogy o s:.ját sorsán gyökeresen javítson. Ügy, ahogy a . kommunisták hirdették, ahogy a lángielkű forrádaimár, Lenin tanította: alapjában felforgatva a világot, véget vetve a tőke, a nagybirtok, a bankok uralmának, új rendet, új hatalmat szülve: a munkásosztály hatalmát, amely képes merőben újfajta és jobb élet lehetőségét megteremteni az akkori Oroszország elmaradott népeinek. Ma, amikor a Szovjetunió a világ sorsát befolyásoló, mindenki által elismert igazi nagyhatalom, szinte anakronisztikus már azokról az időkről, az első évek, évtizedek nélkülözéseiről és küzdelmeiről beszélni. Mert vérben és verejtékben született meg ez a hatalom: küzdve az elmaradottsággal és harcolva az első perctől támadó ellenséggel, amely kívülről és belülről egyaránt igyekezett csírájában elfojtani a forradalmat, meggátolni a néphatalom kibontakozását. Mi teszi nemzetközivé a Nagy Októbert? Elsősorban az, hogy egy elmaradott országból a világ élvonalába kerülő nagyhatalom, egy elmaradott népből kultúrában, életvitelben, felszabadulíságban világszínvonalra emelkedett, öntudatos nép lett: íme, ilyen perspektívát kínál a szocializmus. Október fényei — a fejlődés, a haladás fényei. A Nagy Október nyitotta úton megtett hatalmas léptek a még elnyomott, kimaradóit népek jövőjének távlatai. Ami a Szovjetunióban a több mint hat és fél évtized alatt végbement, reménység mindazoknak, akik még a tőkés hatalom megdöntése, a fejlődés új útja előtt állnak. £j ez nem forradalmi ksrdcsörtetés, nem rég' és elhibázott elméletek újrafogalmazása. A marxisták—leninisták sohasem voltak a forradalom exportjának hívei, de Juhász Gyula szavaival: „a forradalmak nem kérnek útlevelet”. A népek, ha úgy látják, úgy érzik, hogy van lehetőség jobb, értelmesebb életre, csak éppen alapjaiban fel kell forgatni a saját világukat; megteszik azt maguktól is. Ez a fejlődés természetes rendje. És ha azt mondtuk: a Nagy Október nyitotta út vérben és verejtékben kezdődött, mindjárt apt is hozzá t éh ötjük, hogy a szo- cializrhushóz vezető út nem kötelezően egyforma, hogy másképpen; békésen és nyugod- tabb körülmények között is el lehet jutni az új társadalom diadaláig. S a harcok foka, hevessége mindig attRl függ, milyen ellenállást fejt ki, milyen nemzetközi háttérrel rendelkezik a reakció, a tőkés rend híveinek tábora. A Szovjetunió népeinek véres küzdelmek során kellett megvédeniük az új rendet. A szovjet hatalom ellen — az egykori cári tábornokok, az új rend legkülönbözőbb ellenségei mellett — tizennégy tőkés ország intervenciós seregei is fegyvert fogtak. S az akkor még magányos szigetként álló szocialista ország népének fiatal fegyveres ereje megbirkózott velük. A korszerűtlen fegyverek tűzerejét megsokszorozta az új világért élni-halni kész. ez igazságuk erejében bízó emberek akar.ta, harci kedve, elszántsága. Velük voltak a polgárháború és az intervenció frontszakaszain a volt hadifogoly internacionalisták, közöttük — nem kis büszkeségünkre — százezernyi magyar. A szovjet államra a polgárháború óta is többször támadtak fegyverrel. A legsúlyosabb megpróbáltatás 1941-ben érte, amikor a német fasizmus tört rá, mérhetetlen pusztítást és szenvedést okozva. És a szovjet hadsereg a nép erejére, elszántságára támaszkodva, a hátország hősiességét maga mögött tudva, végül is diadalmaskodott a betolakodókon. Saját hazáját felszabadítva tovább űzte, kergette az ellenséget, szabaddá tette országok sorát, felszabadította a mi szép hazánkat is. . Kerek negyven esztendővel ezelőtt' történt: 1944. szeptember végén kezdődtek meg hazánkban a hadműveletek, hogy azután 1945. április 4-re szabaddá legyen az ország. Ezzel nemcsak a náci uralom terhét tehettük le, hanem lehetőségünk nyílt arra, hogy a tőke hatalmától is megszabaduljunk. Ugyanúgy, mint ahogy 1917-ben az orosz^proletár, s ahogy 1919-ben — ha csak 133 napra is — a magyar dolgozó már megszabadult. És a mi népünk — a munkásosztály, s az illegalitásból napfényre lépő kommunista párt szabadító harcai adta lehetőséggel. Politikai küzdelmekben — de vértelenül, békés úton — birtokba vettük a hatalmat, a munkásé lett a gyár, a bánya, a munkásállam szavatolja, hogy a tőke többé úr rajtunk nem lehet. Véget ért az ezeréves per, a paraszté lett a föld, amelyet ma már önkéntes egyesülésekben, szövetkezetekben művel meg. A dolgozók fiai bevették a tudás várát, s meghódították az értelmiségi pályákat, a tudományt, a technikát, a művészetet... Mindent úgy, ahogy annak idején október fiai tették. Ügy — és mégis másként. Hiszen a szocializmushoz vezető utak nem mindenütt azonosak, mi ezen utak különbözőségét, a nemzeti sajátosságokhoz alkalmazását nemcsak elfogadjuk, hanem nagyon is természetesnek tartjuk. Mint ahogy azt is, hogy a cél: a szocializmus. S hogy aki szocializmust, akar, aki haladást akar, s tegyük hozzá: aki békét akar a földön, az csakis október világító fáklyáját követve érhet célhoz. Korunkban, amikor az erőegyensúly és a békés egymás mellett- élés lenini politikája alapján kivívott enyhülést ismét hidegháborús veszélyek fenyegetik, megnyugtató, hogy mi olyan szövetségi rendszer tagjai lehetünk, amelynek fő erejét a világ egyik legerősebb hadserege, a szovjet hadsereg adja. A Szovjetunió nem csuoán a felszabadító, fém egyszerűen a szocializmus békés éoíte- sét biztosító védőpajzs, hanem.míndeneke'őtt hűséges szövetséges, barát. Hihetetlen széles skálán él és sokszínűén jelen van népeink érzésvilágában az immár történelmi mércével mérhető magyar—szovjet barátság. Ennek a barátságnak egyik letéteményese a felszabadulás 49. évében ugyancsak negyvenedik születésnapját köszöntő Magyar— Szovjet Baráti Társaság. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaságból kinőtt politikai tömegmozgalom nemes feladata, s célja a két ország, a két nép barátságának további mélyítése. Ez a barátság, együttműködés, testvériség természetesen velejárója minden- n-piainknak, gz élet valamennyi területén. * 5 agyven esztendeje szabad magyar ná»I pünk igaz szívvel, szeretettel, internaW eionaiista barátsággal köszönti az idő- m sebb testvért a hatvanhetedik évfordulón, amelyet — együtt a haladó emberiséggel — a saját ünnepinek is tekint. Megemlékezések/ koszorúzások/ avatások Ä Nagy Október évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója tiszteletére kedden reggel a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsős égek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthegyi | felszabadulási emlékmű- l nél ugyancsak katonai £ tiszteletadással vonták fel ? a magyar nemzeti lobogót ^ és a munkásmozgalom vö- j rös zászlaját. Az évforduló tiszteletére kedden a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten a Felvonulási téren, a Lenin-emlék- műnél. A magyar és a szovjet zászlókkal, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített téren a főváros dolgozói, a fiatalok több százas serege gyűlt össze. A szoborral szemben csapatzászlóval sorakozott fel a magyar néphadsereg díszszázada. Pontosan 10 órakor ■kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a diszszázsd parancsnoka jelentést tett Lo- sonczi Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, aki ezután Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miNagy Sin dómé mondott ünnepi beszédet niszter társaságában ellepett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizotság tagjai helyeztek el koszorút a szobor talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa koszorúját Lo- sonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a kormány elnöke és Szlős István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai tették az emlékmű talapzatára. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Vlagyimir Bazovszkij nagykövet, Ivan Aboimov követtaríácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai, és légügyi attasé koszorúzott. A budapesti diplomáciai testületek koszorúját Francisco de Assis Grieco, a Brazil Szövetségi Köztársaság, Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Milo- van Zidár, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, _ továbbá a katonai és légügyi attasék helyezték el. Ünnepség a megyei tanácsnál A Pest megyei Tanács dísztermében tegnap a kora délutáni órákban tartottak megemlékezést a Pest megyei Tanács munkatársai. ,A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után. dr. Gulyás Ilona, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Oszter Sándor színművész Vas István Zászló című versét mondta él. Nagy Sándorné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára ünnepi beszédében úgy ■emlékezett a 67 évvel ezelőtti eseményekre, hogy elsősorban az Októberi Forradalom példáját, és méjg ható tanulságait villantotta fel. — November 7-e közös ünnepe a világ haladó erőinek, az országnak, és személyes ünnepe a széksorokban ülőknek is, mivel az Októberi Forradalom évfordulóját olyan ünnepnek tartjuk, melyre évről évre megújult tartalommal és megbecsüléssel emlékezik meg a történelmi múltat ismerő, a szocialista történelem tanulságait értő, táró .dalműnk jelenét vállaló és jövőjét alakító minden magyar állampolgár — hangsúlyozta. A történelmi évfordulót a jelennel összefűző kapcsolatról így beszélt: — A marxizmus—leniniz- mus alkotó alkalmazása nem más. mint kibontani a marxi elméletben rejlő lehetőségeket, és Marx, Engels segítségével alkalmazni ezt az elméletet olyan viszonyokra, melyekre ők már nem alkalmazhatták. Tanításaik mának szóló történelmi tanulsága tehát, hogy olyan igénnyel forduljunk sajtit korunk problémáihoz, mint ahogy ők fordultak saját koruk, a 19. század kérdéseihez. Végezetül az eredményekről beszélt a Pest megyei pártbizottság titkára, melyben része van a Pest megyeiek 3 (Folytatás a 2. oldalon) ÉLJEN NOVEMBER HETEDIKE! Fogadás a nagykövetségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából, kedden foga/ást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, JNémeth Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Apró Antal, az országgyűlés elnöke.
