Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
4 1984. NOVEMBER 8., KEDD Szentendrei mozaikok Dokumentum- filmek A Mafilm Híradó- és Doku- mentumfilm Stúdiójában Székely Ferenc Vitafilm a Nak- solról címmel forgat. A produkció, amelynek Operatőre Ónodi G. György, az égési sebek^ gyógyítására használt szer hatásosságáról folytatott vitáról szól. Kiss István György kamerájával rögzíti Tényi István mozihíradó-filmját 14 éves bányásztanulókról, valamint az oroszlányi bányásztanintézetről. Wiedermann Károly Szentendrei mozaikok címmel a kisváros idegenforgalmi és kulturális életéről készít filmet Paulus Alajos és Székely Ferenc társrendezők Via trans- kontinent című alkotásukon dolgoznak; a film a földrészeket átszelő nagy szállítási útvonalakat mutatja be, amelyeken a magyar Hungaroca- mion, a Mahart és a Malév járművei viszik áruikat. Zom- bori Katalin Züm-züm című alkotásában a kis falvak művelődési lehetőségeiről szól; az operatőr Kiss István György és Ormos Tibor. A napokban kezdik meg Kolonits Ilona új filmjének felvételeit. Szabó Árpád és Ormos Tibor kamerája előtt egy óbudai leányiskola diákjainak élete rajzolódik ki. Porcelán alkotások Megkezdődött a próbatermelés a Hollóházi Porcelángyár új üzemcsarnokában. A művészi alkotások sorozatgyártására berendezett csarnokban készülnek a Szász Endre tervezte porcelán táblaképek, sőt az egyik fővárosi metróállomás peronjának burkolata is. Sillabusz a technikusképzéshez Tízezer középiskolást érint Jövőre kilencven Iskola, mintegy 200—250 osztályában, a kijelölt műszaki szakközépiskolák nappali tagozatán megkezdődik a technikusképzés. Az intézmények egy részében a technikusképzéssel közös alapozású szakmunkásképzést indítanak. Az utóbbi hetekben számos kérdést vetettek fel szülők, gyerekek az új oktatási formával kapcsolatban: ki és hogyan jelentkezhet technikumba, miben különbözik a technikusképzés a jelenlegi szakközépiskoláktól, hol lesznek, a megyében technikumok, és így tovább. Műveltség és szakismeret Serényi Edét, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának munkatársát kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat a legfontosabb tudnivalókról. — Bizonyára sok szülő emlékezik arra, hogy az 50-es, 60-as években Magyarországon is volt technikusképzés. Szerepüket egyrészt a még hatvanas esztendőkben kialakított szakközépiskolák rendszere vette át, néhány technikum pedig átalakult felsőfokú technikummá. Az évek során kiderült, hogy a közvetlen termelésirányító réteg utánpótlása — elsősorban az ipari üzemekben — így nem megoldott. A szaktárcák ezért is támogatták a technikusképzés újbóli beindítását. Ez az új oktatási forma azonban tartalmában és formájában eltér a régitől. — Elmélyültebb általános műveltségre és a kor színvonalán álló szakismeretre tehetnek szert a tervek szerint ebben az iskolatípusban a diákok. Az ötéves képzés negyedik éve után érettségiznek, majd egy év kifejezetten szakmai jellegű képzés birtokában technikus minősítő vizsgát tesznek. Az új rendszerben az oktatás széles körű szakmai alapozással kezdődik. Ennek megfelelően 1985-től az első-másod ikósok szakmai csoportosításban, Összefogó elméleti és gyakorlati ismereteket tanulnak. Tartalmában közelebb kerül a gimnáziumi tananyaghoz a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és a testnevelés. Ezeket a tárgyakat minden szakterületen egységes tanmenet szerint oktatják. Mi a különbség? — A képzés tehát csak második év után ágazik el? — Igen, ekkor választhatnak, hogy tanulmányaikat technikusi szakon vagy szakmunkásképző ágon kívánják folytatni. — És ha a választott szakmát nem oktatják az adott Iskolában? — Ebben az esetben megjelölhetik, hogy az ország mely szakközépiskolájában szeretnének továbbtanulni. A második után azok, akik a technikus ágat választották, alapvizsgát tesznek. — Miben különbözik a technikus és a szakmunkás érettségi? — Negyedik végén előreláthatólag magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és a szakcsoportra jellemző természettudományi tárgyból — ez lehet fizika, kémia vagy biológia — érettségiznek a technikusok. A szakmunkásképző ágon tanulók szintén a fentebb említett négy tantárgyból tesznek érettségi képesítő vizsgát. A természettudományi tárgyak helyett pedig szakmai. elméleti és gyakorlati ismereteikről kell számot adniuk. Mindkét bizonyítvány jogosít felsőfokú továbbtanulásra. — És mi lesz a hároméves szakmunkásképzők sorsa? — Elsősorban a nem elméletigényes ágakban marad meg továbbra is a képzési forma. Azt szeretnénk azonban, ha idővel ezek is beolvadnának az új iskolatípusba. A megyei tervekről — Pest megyében hol tervezik a technikusképzés bevezetését? — A jövő évtől a váci Lötoy Sándor Műszaki Szak- középiskolában indítunk osztályokat, a nappali tagozaton. Ide azok a gyerekek iratkozhatnak be1 akik a mechanikai szakcsoportot választják. Az esztergályos osztály kivételével megszűnik a volt szakközépiskola. Harmadiktól négy technikus osztály lesz. Az alábbi területekre specializálódhatnak; gépszerelő-karbantartó, gép- és készülékszerelő, gépgyártástechnológia, finommech,anika és automatizálás. Ugyancsak a következő tanévtől indul technikusszak a dunaharaszti Baktay Ervin Vízügyi Szakközépiskolában Itt egyáltalán nem hagynak szakközepes osztályt. A diákok geológiai, földmérési, vízügyi technikusi oklevelet sze- i ezhetnek. Terveink szerint az elkövetkező években, a MÉM- mel karöltve, a megyében is megszervezzük a mezőgazda- sági jellegű technikusképzést. * ★ í — A fölvetett kérdéseken kívül még jó néhány válaszra vár: elkészülnek-e időben az új tankönyvek, lesz-e elég, megfelelő szakképesítésű és az alapvetően új szemlélethez rugalmasan igazodni tudó pedagógus, az elméleti képzés nem szorítja-e túlságosan háttérbe a szakközépiskolákban a gyakorlati ismereteket, és ha igen, elegendő lesz-e a „gyakorlati félév” ahhoz, hogy a konkrét feladatokkal megbirkózzanak a fiatal szakmunkások. Jó lenne ezekre is mielőbb megnyugtató választ kapni. Nagy Emőke Lntlil. Tutsek Anna — van-e, ki ezt a nevet még ismeri — 1905-től bocsátotta útjára a maga Cilikéjét, amely regényalak aztán fogalommá nőtt. Hosszú időn át Cilikének mondtak minden olyan kamaszlányt, aki afféle szélvész- kisasszonyként zaklatja fel békés polgári családok életét, és aki a maga kicsi sorsát is ugyanazzal a vehemenciával dirigálja. Gondolná a jámbor olvasó, aki még a Ciliké viszontagságai, a Ciliké mátkasága stb. stb. elnevezésű remekléseket is átböngészte egykoron, hogy ez a leánytípus szerzőjével egyetemben a feledésbe merült. Ám mit ad a véletlen — illetve mit produkál a televízió dramaturgiája —, Ciliké ismét életre kelt. Igaz, most nem ezzel a névvel jelent meg a képernyőn, hanem a zeng- zetes Linda titulussal, de a karaktéra mit' sem változott. Akárcsak a századfordulót követő esztendőkben, most is ide-oda viharzik, mások ügveit veszi törékeny vállaira, idegenek sorsába szó] bele. A különbség ama tüllruhás illető meg eme farmernadrágos amazon között csupán csak az, hogy valamivel céltudatosabb az utód, mint az előd Linda ugyanis egyetlen hivatásaként a rendőri pályát tudja csak elképzelni és erre készülve választja sportágul A magyar internacionalisták emlékére A múlt történetképei előtt Pergő ritmusú korunkban, az állandó változások közepette egyéni és társadalmi igényként jelentkezik az események történethű visszapeN getése. írásos és képi emlékek megléte nélkül, csakhamar elfeledjük a tegnapot. A jövő nemzedék számára akkor élmény a história, ha búvárkodhat a történelmi összefüggések között. Ha az iskoláskönyvek meglehetősen szűk szavú leírásai mellett eredeti dokumentumokat tekinthet meg a diák. Ily módon nyílik ki mindannyiunk előtt a múlt történetképe. A márványtábla Kevesen tudják, hogy Budakeszin milyen értékes anyagot mutat be a Pest megyei Munkásmozgalmi Múzeum. Akár több rendhagyó történelemórát is lehetne itt tartani. Igaz, a főútvonaltól nem is olyan messzire lévő épületnek olyan a külleme, mint a körülötte lévő családi házaké. A fehérre meszeit portálon márványtábla hirdeti múzeum voltát. Nem véletlen, hogy itt őrzik Pest megye munkásmozgalmi emlékeit. A főváros tőszomszédságában lévő község közelmúltja összefonódik a forradalmi hagyományokkal. A belépőt egy hatalmas tablón világtörténeti térkép fogadja. A világháborús események ilyetén ismertetése előrevetíti az anyag megtekintésének menetét. Ugyanis alapot nyújt arra, hogy az események sorába a látogató beilleszthesse a szűkebb pátria szerepét. „Azt a körülményt, hogy Oroszországban százezrével tartózkodtak a központi hatalmak hadifogoly-proletárjai, arra kell felhasználnunk, hogy megerősítsük hozzájuk Jűzá-. dő békekapcsolatainkat, hogy ápoljuk a munkásszolidaritás kérdését, közös ellenségünk, a világ imperialistái elleni egységünket”, Históriás adatok Lenin szavai szolgálnak mintegy mottóul a budakeszi kiállítás első termének dokumentumaihoz. Történelmi adatok bizonyítják, hogy Oroszország számtalan városában vettek részt magyar hadifoglyok is a győzelemért vívott harcokban. Moszkvában a Kreml ostrománál, Pétervá- rott, Kurszkban, Orjolban, A budakeszi múzeum várja látogatóit. Történelmi tablók Trencsényi Zoltán felvétele! Kazanyban, Szimbirszkben, Szaratovban, Szamarkandban, Taskentban, Irkutszkban és hosszú sora lenne a helységek felsorolásának, ahol magyar hadifoglyok nevével ta- JáltosUB&.A,, bemutató első terrrtéríek tablóiban láthatjuk a fotókat; dokumentálják a históriás adatokat. Egykori felvétel őrzi a párt zászlaja alatt felvonuló magyar internacionalisták emlékét, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első évfordulóján vonultak fel. Mit mutat még he ez időből a kiállítás? A babarovszki internacionalisták géppuskás különítményét, hazaiakat az aktyubinszki állomáson, a kaigyinisták elleni harcban elesettek temetését. A Pest megyeiek az internacionalizmus eszméinek győzelméért című kiadványuk a taekwon-dót, és szintén emiatt vetemedik arra, hogy az egyik osztálytársának meglelje az igazi apukáját. Más egyéb különbség aztán nem is mutatkozik a Tutsek Anna által papírra vetett hősnő meg a kis motoron közlekedő figurácska között, akit egyrészt Polgár András öt' lőtt ki. másrészt meg az a Gát György, aki ezt a Linda című sorozatot félig megírta és egészében megrendezte. S ezzel az összevetéssel mintegy ki is állítottuk a szóban forgó vállalkozás bizonyítványát. Odaítéltük azt a gyönge közepes érdemjegyet, amelyet úgy-ahogy megérdemel. Jobbra ugyanis nem lehet taksálni ezt a produkciót, mert minden társszerzőség ellenére, és annak dacára, hogy mérhetetlen hosszúságú stáblistájának tanúsága szerint rengeteg közreműködő segítségére támaszkodtak, maga az alapsztori valójában megíratlan maradt. Akárcsak az a szerencsétlen Szálka, hal nélkül című képsor, ez is megrekedt az ötlet szintjén, és a maga gyermetegségében kezdte meg adagolni a decemberben — e hó 1-én és 22-én — folytatódó epizódjait Hogy BICE'S végig lehetett nézni ezt az első traktust, amely A szatír címet viselte, és amely azt tudatta, hogy nem Szacsvay László, hanem az a vendéglátóssá kinevezett Kozák András a természetes apuka, nos, ezt a figyelmet javarészt Görbe Nóra szerezte meg a maga kedves és akrobatikus játékával. Dublőz nélkül játszotta el a taekwon- dózó amazont, és ezzel is, meg azzal is, hogy egy igazán kedves jelenség, tüstént belopta magát a nézők szívébe. Amikor őt mutatta a készülék, készséggel elfeledtük, hogy tulajdonképpen egy íróasztalok mellett kiötlött, a való élethez szinte semmiféle szálakkal nem kötődő cselekményben tüsténkedik, hiszen olyannyira rokonszenvesen tette a dolgát. Egy dolog azonban nyilván sokakat foglalkoztat ezzel a Linda-mesével kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy miért kellett ehhez a vállalkozáshoz a Kék fényből jól ismert rendőrségi szakértőt, dr. Lá- pősi Lőrincet szerződtetni. Az átlagnéző ugyanis semmi olyan kriminalisztikus feladatot nem fedezhetett fel ebben az apakeresősdiben, amelyhez elengedhetetlen a nyomozói tudomány. (Netán a gondolattársítás volt a rejtett cél, azaz sejtetni akarták, hogy ami a publikum elé kerül, az nem más, mint — kriminális?) Akácz László nem csupán katalógus. Az olvasó kézben tartva olyan fontos háttértájékoztatást kap belőle, amely az összefüggések mélyebb megismerését segíti. Innen tudhatjuk meg: .miként alakult a harcokban részt’ 'vett ;'hadifógiyö£ 4 A kiáll'ítóteremiben láthatjuk a Dresden (ma Moszkva) Szálló épületének fotóját. Ebben az épületben hozták létre a Szociáldemokrata internacionalista Hadifogoly Bizottságot. f Az utókornak Különösen érdekesek azok a tárlók, amelyekben e bizottság megalakulása után. megjelent magyar nyelvű lapok példányait, fénymásolatait őrzik. Nem véletlenül időzünk el a Forradalom című hetilap szerkesztőjének, , Ligeti Károlynak emlékei előtt. Végrendeletem című verse, örökség az utókornak: „S az eredményt ti is el fogjátok érni, / Én is elérem — habár meghalok". A teljesség igénye nélkül, egy történelmi időszak kiragadásával kívántunk ízelítőt . adni a budakeszi dokumentumokból. Rendhagyó történelemórákon érdemes elidőzni a vitrinek előtt, s a hétvégeken erre járók a kiállítás megtekintése után bizonyára másként látják a múltat. Erüűsl Katalin Sziklai Sándor-emléiek
