Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
1984. NOVEMBER 4., VASÁRNAP Betonypház Országszerte ismertté válnak a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát cementkötésű forgácslapból — fantázianéven a betonypból — épített családi házai. A hagyományos építőanyagokkal azonos tulajdonságú betonypból 15—20 nap alatt készítik el a ház szerkezetét, szerelik össze a fal- cs tetőelemeket, ezután máris következhet a belső szerelés. Képünkön: épül a 120 négyzetméteres alapterületű betonypház ISső a faksonyi ABC < Szíves szó Is jár az áru mellé — Szép sovány oldalast vágjon, 'kedveském, de a tarja az lehet zsírosabb — mondja az idős néni a Taksony és Vidéke Áfész taksonyi ABC-áruhá- zábam. Az eladó miközben válogat a füstölt áru között, sorba kérdezi az unokákat. • Az idős asszony büszkén válaszol- gat. Közben a munka sem áll meg, kerül a sovány oldalasból és a kövér tarjából a kosárba. Bő választék — Szeretek itt vásárolni — magyarázza a néni, miközben szatyrába rakja amit vett —, mert ebben a boltban az áru mellé szinte mindenkinek jár egy jó szó. Van ám a házunkhoz közelebb is üzlet, de én szeretek idejárni. Törtei lmréné üzletvezetőhelyettes kissé meghatódva hallgatja az elismerő “'Szávákat. Érzi, naponta tapasztalja, hogy szeretik a vásárlók az itt dolgozókat és örömmel járnák ebbe a boltba. — Nekünk a legnagyobb elismerés, ha a vevők szeretnek bennünket és szívesen tesznek kerülőt azért, hogy nálunk szerezzék be az élelmiszert — mondja. Bizonyára nem sok bolt dicsekedhet hasonló megbecsüléssel. Napjainkban divat szidni az eladókat. Igaz, hogy az árdrágítók, súlycsonkítók, többet számolók rá is szolgáltak erre, ám az általánosítás nem használ a becsületes kereskedőknek — és ők vannak többségben — a szakma presztízsének. A taksonyi ABC-áruház dolgozóinak magas színvonalú munkáját az idén nemcsak a vásárlók ismerték el. Az üzlet kollektívája a Pest megyei ABC- áruházak között a MÉSZÖV által- kezdeményezett versenyben az első helyet érte el. Hogy mivel, az nem lehet kérdéses azok számára, akik végignéznek, az üzlet polcain, vagy az épület környékén. Itt hiányoznak a ládahalmok, rekeszhegyek, szemétnek, rendetlenségnek nyoma sincs. A polcokon példás rendben sorakozik az áru, lejárt szavatosságú, árazás nélküli cikket sem találni. A választék sok tekintetben felülmúlja a hasonló adottságú fővárosi boltok kínálatát is. A zöldség- és gyümölcsskálát egy Zöldért-üzlet is megirigyelhetné. Szakmaszeretet Az első díj tehát méltán került a taksonyiakhoz. A kérdés inkább az, hogy miként sikerül évek óta ilyen magas színvonalon dolgozni? Taksony talán sziget a kereskedelem viharos tengerén, itt nincs létszámgond, itt magasabb a fizetés? — A mi eladóink, pénztárosaink sem keresnek jobban, mint más kereskedők a megyében — vélekedik Barta Károly üzletvezető. — Sőt, biztos, hogy egy budapesti áruházban többet is kapnának. Nincs titkunk, talán a szakmaszeretet, ha ezt megtartó erőnek lehet nevezni. Az üzlet 1977-ben épült és a dolgozók többsége is akkor került ide. Sikerült olyan jó kis kollektívát összekovácsolni, hogy ez még a szép ígéretek ellenére is itt-tartja az asszonyokat. Nincs panasz Bizonyára nagy szerepe van ebben a bolt József Attila szocialista brigádjának. A kollektíva kétszer nyerte el az ezüst brigádjelvényt és remélik, hogy jövőre meglesz az arany is. Tavasztól őszig duplájára nő a bolt forgalma, hiszen sok üdülőtulajdonos kiköltözik erre az időre. A hétvégéken pedig — lévén az üzlet az 51-es út mellett — az erre elhaladók jó része is itt vásárol. Nem könnyű kiszámítani, hogy mennyi tej, kenyér kel majd el. Mégsem panaszkodnak, rendszerint csúcsforgalomra számítva rendelnek árut és inkább visszamondják, ha éppen a pihenőnapokra romlik el az idő. Hamarosan jelentősen nő az ABC-áruház alapterülete, mivel kiköltözik az épületből s gazdabolt. — Még nem döntötte el az Áfész vezetősége, hogy mely árucikkekből növeljük a kínálatot, de legjobb lenne a papír és strandcikkek választékát bővíteni, hiszen Taksonyban nincs írószerbolt — mondja végezetül Barta Károly. M. K. Kiegészítő szereléket is terveztek * Hazai homlokrakodógép Saját szakembereinek szabadalma alapján úgynevezett homlokrakodó gép gyártását kezdte meg a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet ipari üzeme. Már ebben az évben mintegy 25 darabot készít belőle hazai szállító- és építőipari, továbbá mezőgazdasági vállalatok megrendelésére. A hasonló típusú gépeket eddig importáltuk. Az óránként 150 tonna különféle anyag, termény — föld, homok, kavics, szén, cukorrépa, burgonya, stb. —, felrakására alkalmas géphez, még szervestrágya-rakodó szereléket is terveztek. Munkára kész partnerek Kitekintve a tiszta udvaron túl Ráckevén a vén asszonyok nyara bágyadt verőfényében nyújtóztak még a kertek virágai. A patinás, régi városháza tornya azonban, a hídfővel szemközt, üres, kiégett virágtartókra vetette árnyékát. A kőedények öle, a forgalmas teret díszítő növényzet helyett legfeljebb néhány csikket dédelgetett.. A hulladékgyűjtő nyílásán viszont a szokásos papír- és szeméttömeg helyett buja, zöld növények szárai törtek elő, bizonyítva, hogy nemigen használják eredeti rendeltetésének megfelelően a bádogdobozt. Gyarapodó zöldterületek Nem tudni, a helybeliek közül a kiáltó ellentét hány embernek szúrt szemet. Bizonynyal nem e különös példa okozta, hogy a nagyközségi közös tanács éppen ez idő tájt látott hozzá, hogy végleges megoldást találjon a közterületek fenntartásának, ápolásának régi gondjára. — Ráckevén már 85 ezer négyzetméternyi közterület — többnyire parkok, játszóterek — karbantartásáról kellene gondoskodni. Most készült el a legújabb, a Mesterházi Lajos emlékpark, ahol már csak az író emlékművének felállítása, s felszabadulási évfordulónkon az ünnepélyes avatás van hátra — mondja Bu- kovszky István műszaki főelőadó. — Mindennek fenntartására évente 100 ezer forint áll a tanács rendelkezésére. Ez az összeg még a legfontosabb munkákra sem elegendő, különösen olyan körülmények között, hogy sajnos számolnunk kell a rongálás okozta károkkal is. Gazdára talált Az Aranykalász Termelőszövetkezet, • a helyi üzemek és intézmények munkára kész partnereknek bizonyultak a közös cél érdekében. Hiszen a parkok, játszóterek nemcsak a település díszei, hanem kedvelt játszóhelyei az óvodásoknak, iskolásoknak is, akiknek jelenleg, tornaterem híján szinte csak ezek a terek nyújtanak lehetőséget mozgásra, szaladgálásra szabad idejükben. — Valamennyi közterület Bernád új arculata . Változó közösség, változó emberek l Aicw mw 1 Jelentős nap volt 1944. november másodika Hernád életében, ezen a napon szabadult fel a község. A 40 évvel ezelőtti esemény történelmi jelentőségű sorsforduló, mely gyökeresen meghatározza a falu egész eddigi és jövőbeni útját. Ersdmányek Hernád arculata azóta sok tekintetben megváltozott. Üj üzemek, iskola, kereskedelmi és vendéglátó egységek, intézmények, a régiek helyén új lakóházak épültek. Villantsuk fel. mi minden jelzi a község életét, fejlődését a felszabadulás óta. 1943. január 1-én az Újhar- tyántól közigazgatásilag különvált Hernád elnyerte önállóságát. Az 1945-ös földreform során a Steihertz-féle birtokból két- százhatvánhárom 800 négyszögöles házhelyet osztottak ki. 1943-ban felépült az új tanácsháza. A következő évben szilárd burkolatú utat kapott a község. 1951-ben megkezdődött a község villamosítása. 1955-ben új orvosi állást kapott a község. 1937-ben megnyílt a művelődési ház. 1900-ban 0 tantermes iskola épült a községben szolgálati lakással. 1966-ban 50 gyermekét befogadó óvoda készült el, melyet később kétszeresére bővítettek, majd korszerű óvodakonyhával egészítettek ki. 1970-ben a Láncgyár települt a községbe, s rá egy évre ABC-áruház épült, majd postaépület és takarékszövetkezet, ez utóbbiak a helyi „Március 15.” Mgtsz segítségével. Felépült két pedagóguslakás, három buszváró és elkészült a makadámút Hernád és Üjhartyán között. Spcrtkombinát A felsorolt eredmények önmagukért beszélnek, pedig a sor nem is teljes. 1977-ben — a tsz beruházásában — a korszerű sportkombináttal gazdagodunk, a gazdaság pedig a baromfi- és sertésfeldolgozóval, valamint húsbolttal. Ugyancsak a tsz segítségével készült el a községi fogorvosi rendelő és az új 5 tantermes iskola — továbbá még számos létesítmény, mely a lakosság életkörülményeit javítja. A legjelentősebb azonban, hogy létrejött a községben egy olyan mezőgazdasági nagyüzem, a „Március 15.” Mgtsz, amely ma közel 6000 embernek ad munkát. Az ország határán túl is ismert, kapcsolatai a községen és a megyén kívül csaknem az egész országra kiterjednek. Mindebben nagy szerepe van annak, hogy a község lakossága is együtt változott a település arculatával. Magukénak érzik, két kezük munkájával, alkotó fantáziájukkal alakították a jelent, alapozták a jövőt. Példa erre a közelmúltban társadalmi munkával elkészült háromkilométernyi járda. Községünk jó néhány fiát ott találjuk a kommunista párt szervezői között: így Ge- cser Györgyöt, Cserepkei Jánost, Kovács Györgyöt, Motel Jánost. A földelosztó bizottságban pedig áldozatos munkát végeztek id. Lévai János, Rutterschmidt János, Motel János és Gecser György. Társadalmi munka Községünk felszabadulásának ünnepén átadjuk az általános iskola új gyakorlóműhelyét. napközis helyiségét, valamint az átalakított napköziskonyhát. Elkészül a földgázvezeték Fő utcai szakasza. Űj helyre költözik a községi könyvtár, ahol olvasóterem is lesz már. A)z eredmények további erőfeszítésekre ösztönöznek. A község lakóira mindig számíthatnak. Nincs különösebb gond, ha társadalmi munkáról, az erők közös összefogásáról van szó. m ■ Mihalovics Mihály vb-titkár gazdára talált, minden üzem, intézmény a hozzá legközelebb eső terület gondozására vállalkozott. így hosszú távon biztosítottnak látszik végre a játszóterek karbantartása, a zöldfelületek ápolása, takarítása a nagyközségben. A környezet rendben tartásának átfogó programjában azonban más elképzelések is szerepelnek. Az elmúlt évtizedekben lezajló életformaváltozás miatt ma már időszerűségét vesztette^ a régi átok: füvesedjen ki 'az udvarod! Az egykor jószág túrta, taposta gazdasági udvart csak akkor verhette fel a fű, ha járvány pusztított az állatok között. Ma már a belterületeken rendelet szabályozza az állattartás körülményeit, de a vidéki lakosság tömeges munkába állásával eleve háttérbe szorul annak aránya, jelentősége. Megváltozott a falusi porták képe, az egyre igényesebb házakat már pázsitos, virágos kert övezi, legalábbis az utca felől. Ám a gondos gazdák kritikus tekintete sokáig csak a kerítéseken belül őrködött. Az elhanyagolt, gazos árokpartok, gödrös járdák gazdátlanságról tanúskodtak. Raffay Béla, a városi jogú nagyközségi közös tanács elnöke ezen a téren is hisz az együttműködés erejében. Spontán mozgalom — A köztisztasági tanács- rendelet ugyan előírja, hogy minden porta tulajdonosa köteles a háza előtti szakasz tisztaságáról, az. árok takarításáról, karbantartásáról gondoskodni, de ennek ellenőrzését nem tudjuk megoldani. A tiszta udvar, rendes ház mozgalom is jószerint a kerítésen belüli terület gondozására serkentette az embereket. Ma már azonban mind több helyen tapasztalhatjuk, hogy a növekvő igényesség kiterjed a házak előtti közterületre is, hol virággal, hol pázsittal, cserjékkel díszítik a lakók saját szakaszukat. Ezt a spontán mozgalmat szeretnénk támogatni, továbbfejleszteni lehetőség szerint. Egy-egy körzet tanácstagja, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt-ak tívával közösen jelölheti ki a terület azon lakóit, akik háza tája a kerítésen kívül is példamutatóan rendezett. Elismerésükről a tanács gondoskodik. Mr. A. Az ország tüdeje r yakran mondogatjuk, '7 hogy az erdő, a fa a születésétől a haláláig elkíséri az embert. Fából készül a bölcsője, fából az asztala, széke, s végül fából a koporsója. Az erdő, a fa biológiai, környezetvédelmi szerepe pedig szinte felbecsülhetetlen. A felszabadulás időszakára mindössze 12 száza- - lókra-zsugorodott az.ország- erdőterülete, ám azóta állandóan" nőtt, s jelenleg 1 millió 700 ezer hektárnyi erdőnk van, s ez 18 százalékot jelent. Az ezredfordulóra elérhetjük az 1 millió 900 ezer hektárt is. Az erdőnek nálunk is három funkciója van: elsősorban a fatermelést szolgálja, másodsorban védelmi rendeltetésű, s csak harmadsorban segíti az üdülés és a közjóiét céljait. Nemzeti park létesült a Hortobágyon, a Kiskunságban és a Bükkben, s szaporodó tájvédelmi körzetek segítik a természetbarátok munkáját. Erdeink hatalmas nemzeti vagyont jelentenek, hiszen az erdőállomány mintegy 260 millió köbméter fát ad. Legtöbb a tölgyfa, er- deinknek 23 százalékát tölgyesek alkotják. Akácból 18 százalék van, a fenyőfélék az erdők 15 százalékát képviselik, a nemes nyárfafajok 8,5 százalékát, míg a bükk csak 6,9 százalékban van jelen. Mindez természetesen elsőrendű nemzetgazdasági érdek, de van ezen túlmenően más, szinte felmérhetetlen haszna is az erdőnek, a fának, amit ugyan nem lehet anyagi szolgáltatásnak venni, de értékesebb annál. Az erdő védi a lakóterületeket, a természetet, óvja a környezetet, elősegítve annak stabilitását, hatással van a vízháztartásra, s a talajt is megkíméli az eróziótól. Az erdők óriási mennyiségű széndioxidot vonnak el és ugyanakkor oxigént termelnek. Az erdő az ország tüdeje tulajdonképpen. Ahol kipusztul az erdő. ott szennyezetté válik a levegő, egészségtelenné a környezet, s az is előfordulhat hogy felborul a biológiai egyensúly. Ez a veszély ma az egész világot fenyegeti,- hiszen köztudott, hogy évente 30 millió hektárnyi erdőt pusztítanak ki. Már az őserdők is fogynak, betört a rengete, gekbe a civilizáció, utakat : i építenek, városok létesülnek, üzemek szennyezik a vizeket. Magyarországon egyre több a jóléti erdő, mert az erdészet időben felfigyelt a környezetpusztulás ve- 1 szélyeire. Főleg a lakótelepek környékén jelöltek ki. jelentős erdőterületeket, üdülési célok szolgálatára. — , A fák védik, óvják. a.unt. egészségünket, de mi nem védjük még mindig eléggé a környezetünket, a fákat, az erdőt. Több száz ezer, sőt több millió forintba kerül az erdők üdülési, rekreációs célokra való be- ■ rendezése, padok, asztalok felállítása, tisztások, pihenőhelyek kialakítása, az utak rendben tartása. Ezekre sok kiránduló nem vigyáz, sőt gyakran olyanok is akadnak, akik szándékosan megrongálják, tönkreteszik a berendező-, seket, akik szemetelnek, ágakat tördösngk le és szennyezik a tiszta patakok vizét. Nem fogják fel ésszel, hogy saját egészségük, tiszta környezetük ellen vétenek ezzel. De úgy is rongálja és szennyezi az ember a környezetét, hogy nem fordít kellő figyelmet a biológiai egyensúlyra. Az iparosítás, a gyárak, üzemek létesítése, az utak építése mind káros hatással van az erdőkre, * a fákra. Bizonyítja ezt a Német Szövetségi Köztársaságban és Csehszlovákiáiban fellépő erdőpusztulás, ami egyre nagyobb arányokat ölt napjainkban. Legelőször a jegenyefenyőn észlelték a szennyeződés hatását: a fák ezerszámra pusztultak el, haltak meg a széndioxid hatására. A lucfenyőnél és a lombos fafajtáknál kisebb a veszély, mivel ezek ellenállóbbak. Döbbenetesek a haldokló erdőkről készült felvételek, a szélringatta, fürtös lombok helyett üszkös, száraz facsonkok, üres madárfészkek, mert a madarak is elhagyják a halott fákat. C zerencsére hazánkban jóval kisebb a szeny- nyezett levegő, a lúgos esők kártétele. Ennek ellenére fokozott óvatosságra, szervezettebb környezetvédelemre, körültekintőbb gondozásra van szükség, ha azt akarjuk, hogv megóvjuk erdeink egészségét. Mert ne feledjük, - végeredményben a mi egészségünkről van szó, L S.
