Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK félidőben az ifjúsági parlamentek Ésszerű megoldást keresnek Az ifjúsági parlamentek csaknem felét már megtartották a körzetünkben. A résztvevők az eddigi tapasztalatok szerint ezeken a tanácskozásokon őszintén beszéltek a gondokról és a', eredményekről. Mi most két tanácskozásról számolunk be. Tények tanúsága A Volán 20-as számú Vál­lalat szentendrei üzemigazga­tóságán a harminc év alatti dolgozók létszáma 36, ami az állomány negyedét teszi ki. Áz ifjúsági parlamenten a megje­lenés ötvenszázalékos volt, ez a sajátos munkaidő-beosztást figyelembe véve jónak mond­ható. Demény Árpád né üzemigaz­gató beszámolójában nem szé­pítette a helyzetet, elmondta, hogy összbevételükben" egyre nő a szabadáras tevékenység­ből származó pénz aránya. Ez azt jelenti, hogy bérbe adják a buszokat. A sofőröknek és műszakiaknak nagyon sokat kell dolgozniuk. Vannak hóna­pok, amikor 300 órát is teljesí­tenek. Ilyen körülmények kö­zött nem könnyű a KISZ- a! opszervezet színvonalas mű­ködtetése. Az üzemigazgatóság vezetői elégedettek a fiatalok teljesít­ményével. A többletszolgála­tok vállalásával rendre segí­tenek a létszámhiány miatti gondok megoldásában. Közü­lük 26-an vesznek részt a bri­gádversenyben. Nem vonják ki magukat a társadalmi mun­ka alól, a kommunista műsza­kok állandó résztvevői. Ebben áz esztendőben hárman lettek kiváló dolgozók, s ugyaneny- nyien kaptak lakást. A hozzászólók közül Bán Péterné arról beszélt, hogy milyen gondokkal küzdenek a továbbtanuló nők. Kántor András elmondta, hogy a gép­kocsivezetők alig tudnak részt venni a KISZ-szervezet mun­kájában, mert gyakorlatilag nincs szabad idejük. Kérte, hogy a túlórákat ezután ki­emelt órabérrel fizessék. Győri Ferenc KISZ-titkár azokat a lehetőségeket gyűjtötte csokor­ba, amelyek révén a folyama­tos műszakban dolgozók is le­hetőséget találhatnak az aktí­vabb mozgalmi munkára. Sokirányú segítség A Szentendrei Ipari Szövet­kezetben a harminc éven alu­liak aránya eléri az összlét- szám harmadát. Mivel 79 ipari tanuló dolgozik itt, várható, hogy az arány erőteljesen to­vább növekszik. A szövetkezetben támogat­ják a továbbtanulókat, bizto­sítják az azonos munka- és bérezési feltételeket, a tartó­san távollevőket sem hagyják ki a bérfejlesztésből. A lakás- építési támogatás összege je­lenleg ötvenezer forint, ám Nyereséges üzletkötés Megy a széle vándorútra ji Nemcsak szövetkezeti ta- ^ gokban, hanem kívülállók­ul ban is felvetődött a kérdés: 1$ miért szállítják az Óbuda ^ Tsz szőlőjét a több mint ^ 120 kilométerre fekvő i Gyöngyöspatára, amikor a f mezőgazdasági nagyüzem- nck helyben is van (volt) í feldolgozója cs pincéje? A kérdéssel Szabó Istvánt, a tsz elnökhelyettesét keres­tük meg. Elmondta, hogy 106 hektár szőlőjük van, amely oiyan rossz fajtaösszetételű, hogy a minimális követelmé­nyeknek sem felel meg. A borpincének nevezett létesít­mény is csak tároló, nagy a hőmérsékletingadozása. A fel­dolgozó gépsor kezdetleges. A szőlőtermesztés éveken át veszteséges volt. Ebben a helyzetben kereste meg őket a gyöngyöspatai termelőszö­vetkezet vezetősége azzal, hogy kedvező áron átveszik az óbudaiak szőlőjét, fizetik a szállítási költségeket is. A jó ajánlat mögött az rejlett, hogy a hevesieknek 900 hek­táros ültetvényük és 108 ezer hektoliter bor tárolására al­kalmas pinceterük, valamint az ehhez szükséges feldolgozó gépsoruk is megvan. Ezenkí­vül belefogtak egy palackozó- üzem építésébe. Szőlőik lágy borokat adnak, a Pest megyei savasabb hegyleve jó hatással van a minőségre. Meg aztán a fővárosban levő boltjaikba a szentendrei tárolóból köny- nyebb szállítani az utánpót­lást, mint Gyöngyöspatáról. A hevesi partnernek annyi­ra fontos volt az üzlet, hogy az immár tranzittárolóvá ala­kított óbudai pincében elhe­lyezett bor literjéért 1 forint ötven fillért fizet a Pest me­gyei gazdaságnak. Az üzlet előnyeihez nem fért kétség. Megkötötték a szerző­dést. s azóta Utazik az Óbuda szőlője. Felmerül a kérdés, hogy nem lett volna-e elő­nyösebb a mustot szállítani? Az . ; kétséges, hogy egy, a Márka-üzemmel kötött koo­peráció nem lett volna-e ész­szerűbb? Az elnökhelyettes ezekre a kérdésekre is felelt. Azzal ér­velt, hogy a szentendrei gép­sor nem alkalmas korszerű préselésre, illetve, hogy a í-Tárka-üzemmel megszakad­tak a tárgyalások, Mégis, miért sajnálják so­kan a mezőgazdasági nagy­üzem dolgozói közül, hogy megszűnt a borkészítés Szent­endrén? Szabó István véleménye sze­rint hozzá voltak szokva a feldolgozáshoz. Tradíciójuk volt. Akadt egy kis csöpögés is. Csakhogy—5- literen*- kénti borkimérés, értékesítés gazdaságtalan. Még akkor is, ha a hajdani Mathiász Tsz borversenyek nyertese volt. A Pest megyei mezőgazda- sági nagyüzem szó szerint üz­letet kötött. A döntésüket ki­zárólag a gazdrságossági mu­tatók határozták meg. Nem voltak és nem lehettek tekin­tettel a múltra, az érzelmi kötődésekre. L&káskarbsntartás Fefú]í!|ák A város állami tulajdonú la­kásai közül jövőre az alábbia­kat újítják fel: a Vörös Had­sereg út 13, az Április 4. út 2, az Alkotmány út 6, a Batthyány út 4, a Vörös Had­sereg út 26, a Rákóczi Ferenc út 10, a Vörös Hadsereg út 1, a Dumtsa Jenő út 9. és a Vö­rös Hadsereg út 11. szám alatt található ingatlanokat. Részlegesen javítják az ál­lagát az Ady Endre út 88, a Barackos út 33, a Somogyi Bacsó part 8. és a Marx tér 11. szám alatt fekvő ingatlanok­nak. kedvezményes az építőanyag fuvarozása, vásárlása. A ré­szesedési alapból 25, a jóléti­ből 10 ezer forint áll rendel­kezésre az ifjúságpolitikai cé­lok megvalósítására. A Pest megyei KISZÖV 10 ezer fo­rinttal segíti a szövetkezet if­júsági klubjának munkáját. Mindez azt jelentené, hogy a KISZ-ben mintaszerű az élet, a harminc éven aluliak munkája, aktivitása? Nem. Mert nem eléggé kezdeménye­zők, nem használják ki a lehe­tőségeket, kevés a közös akció, gyéren látogatottak a kultu­rális rendezvények. Még aktívabban Az ifjúsági parlamenten el­hangzott hozzászólásokból az derült ki, hogy a KISZ-korú fiatalok elégedettek a munka­helyükkel. Az ifjúságpolitikai intézkedési tervben elfogadott tennivalók az eddigi eredmé­nyek kiterjesztését szorgal­mazzák. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kikerülik ü magaslatot Vizet kap Budakalász Olvastuk, hogy Budakalászon nehézségekbe ütközik a regioná­lis vízvezetékek 180 méter fölötti (az Adria szintjétől számítva) részeinek építése, mert a DMUVV a költségvetést 3,1-ről 6.4 millióra emelte azzal az indoklással, hogy időközben e tevé­kenység szabad áras kategóriába került. Megkerestük Kisérdi Józse­fet, a vízművállalat szentend­rei üzemigazgatóságának fő­mérnökét. s megkérdeztük tő­le, mi igaz a hírből? — A két évvel ezelőtti terv' valóban 3,1 millióról szólt. A feladatunk az volt. hogy Buda- kalászról távvezetéket építsünk a magasabban fekvő ürömi víztározóhoz. Ez ugyanis ké­pes ellátni a nagyközség felső zónájában fekvő területeket is. Művelődés Dunabogdásiyban Ä gondok azonosak Évek óta dicsérik a dunabog­dányi művelődési ház munká­ját. A körzet 13 településének hasonló intézményei között a második, harmadik helyen áll­nak. pedlig a tárgyi és sze­mélyi feltételeik nem jobbak, mint a többieké. / A csaknem háromezer lako­sú községben élők hatvan szá­zaléka német nemzetiségű. Ez a tény döntően meghatározza a tennivalók egyik csoportiát. A művelődési ház két helyi­ségében például nagyon szép és gazdag nemzetiségi gyűjte­ményt hoztak létre. Három ''tso’borf ápoljaá'német hagyo­mányokat. Az asszonykórus rendszeresen fellép a kornyék színpadain. Az ifjúsági fúvós- zenekar egy esztendeje alakult. Egyelőre a községi ünnepsége­ken szerepelnek. A tánccsoport tagjai általános iskolások. A nemzetiségi jelleg a mű­velődési ház más programjain is szembeötlő. Horváth Imréné, a művelő­dési ház igazgatója a községi tanács végrehajtó bizottsága elé került beszámolójában ezt ír­ja: „Ma a népművelőnek kell megfigyelnie a helybeliek szükségleteit, érdekeit, és eze­ket kell szolgálnia szervezés­sel , módszerrel, eszközökkel. Nos. a rétegeknek biztosított lehetőségek azt mutatják, hogy ez.t a célt komolyan veszik Dunabogdányban. Különösen a gyermek- és ifiúságnevelési munkában. A művészeti cso­portok közül említhetők a szín­játszók, az amatőr beatzenekart az évenkénti két-három sze­repléssel. A nyaranta rendezett nemzetiségi héten minden esetben fellépnek. A természettudományos ne­velés kiváló eszköze a búvár­bioszféra szakkör, amely a leg­régibb csoportja a művelődé­si háznak. A tiniklub foglal­Idei© lenne már elvinni! Vajon mire vár ez a roncs az új kenyérgyár mellett a 11-es főút cs a Pomázi út kereszteződésének közvetlen közelében? Ideje volna a fahulladékkal együtt eltakarítani kozásainak anyaga az iskolai tudnivalók körét szélesíti. Az ifjúsági klub felszerelése, be­rendezése jobb a környékbe­liekénél. Maguknak alakították ki az épület pincéiéiben. A dunabogdámyiak gondjai azonosak a többi községével. Pénzszűkében vannak. A kö­zönség is csak a színvonalas műsorokért hajlandó zsebbe nyúlni. Szerencsére a műkö­dési bevétel 42 ezer forintról 80 ezerre emelkedett. Más. nö­vekvő forrás a jövőben sem várható, ezen az úton kell to­vábbmenni. Az utóbbi időszakban azon­ban az árak gyorsam emelked­tek, ezért képtelenek vagyunk az eredeti összegért elvégezni a munkát. Karsai Miklóstól, a nagyköz­ségi tanács elnökétől megtud­tuk, hogy a 4,9 millió forintot elő tudja teremteni Budaka­lász. A víztársulatnak eredeti­leg megvolt a 3,1 milliója, s a megyei tanácstól engedélyt kaptak, hogy a csatornamű- társulat 1,8 millióját is fel­használják. Vegyük most közelebbről is szemügyre, hogy egyszerű-e a vezeték építése Budakalász és Üröm között? Azt írtuk, a víz­tározó magasan fekszik, ebből Vélhető lenne, hogy csak arról van szó. hogy a vascsövet le­eresztik a nagyközségig. Aki azonban ismeri a két teleoülés közötti terepviszonyokat, tudja, hogy egy szakaszon magas dombok állják útját a szem­nek. S éppen ezt a pontot kell megkerülnie a vezetéknek. A beruházás befejezése után nemcsak Budakalász felső zó­nájában lesz vezetékes ivóvíz, hanem Pilisborosjenő és Soly­már ellátása Is javul. Kisérdi József elmondta, hogy az üzemigazgatóság dol­gozói napokon belül megkez­dik a munkát, ha a pénzfede­zet , meglesz. Villanófény Vajon hány nézőpontból lehet vizsgálni ugyanazt a dolgot, kerueztem magam­tól, amikor azt haiionam, hogy a Római sánc utca felső szakaszának átépítése idején a tanács illetékesei a lehető legrosszabbul vá­lasztották ki a terelőuta- kat. Magyarázták az em­berek, éppen fordítva kel- lett volna az cgyirányúsi- tást megoldani. Nocsak, morfondíroztam magamban az észrevételek hallatán, s még restelked­tem is, hogy én bizony észre sem vettem eme „szarvashibákat”, noha na­ponként többször végigzö­työgök a terelöulakon. Arra viszont rájöttem, hogy a Felszabadulás lakó­telepre közlekedő buszok kizárólag a terelőútvona­lak ilyen vezetésével ké­pesek — három esetben is — befordulni. Fogadjunk, mondta mmagamnak, hogy a tanácsiak cs a volánosok — nagyon helyesen — e szempont miatt döntöttek így. A biztonság kedvéért megkerestem liavass Im­rét, a városi tanács elnök­helyettesét, s megkérdez­tem, hogy miért erre az út­vonalra terelték a forgal­mat. — Mert másképp nem tudnának felmenni a bu­szok a lakótelepre. Hoz­zánk is eljutottak a kérdé­sek, hogy miért nem néz­tünk szét alaposabban, amikor így döntöttünk. Megnyugtathatom a két­kedőket, hogy többször is bejártuk a lehetséges va­riációk nyomvonalát. Mire ezek a sorok meg­jelennek, feltehetően átad­ják az újjáépített Római sánc utcai szakaszt. A szenvedélyek is elcsitul­nak. Bennem azonban ma­rad egy kérdés. Miért kell egyeseknek azt hinni, hogy az illetékes vezetők csak azért is az állampolgárok bosszantására hozzák meg a döntéseiket? & megyei átlag alatt Lába kelendő termelőeszközök A városi pártbizottság végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta a Szentendrén és környékén elkövetett bűncselek­mények számának alakulását. A testület kiemelten foglalkozott a társadalmi tulajdont megkárosító tettekkel. Megnyugtató, hogy a rend­őrségnek es bíróságnak mun­kát adó esetek száma az or­szágos és a megyei átlag alatt van. A dicstelen listán a be­töréses lopások állnak az élen, hűtlen kezelés, rongálás, sik­kasztás alig fordul elő. Az el­tulajdonított tárgyak között az utóbbi időben a termelőesz­közök vezetnek. Fűrészgéptől a gázpalackig, a gyalutól a sa­tuig minden szerszám kelendő. A szakemberek szerint a tőke­szegény kisvállalkozások sza­porodásának következménye az új divat. E tárgykörből statisztikák is rendelkezésünkre állnak. Többek között a területünkön található gazdasági egységek­ről is. 1980-tól napjainkig a PEFÉM-ben, a VGV-nél és az ERGÉP-nél javult a helyzet, romlott az Óbuda Tsz-ben, az ÉTI-ben és a BVM-ben. Ag­gasztó gondokkal küzd az Áfész. A normán felüli hiá­nyok négy évvel ezelőtt 686 ezer forintra, tavaly már 1 millióval többre rúgtak. 1980 és 84 között pedig összesen az utóbbi négyszeresét tették ki. Érdekes az a megjegyzés, mely szerint a vállalkozó ve­zető típus előtérbe kerülésével az ésszerű és az egység kárá­ra tett bűnös kockázatvállalás közötti különbség, s ezzel együtt a felelősség is mind­inkább elmosódik. A gazdálkodó egységek ren- dészeket, belső ellenőröket al­kalmaznak a társadalmi tulaj­don védelmére. Sajnos, több körzetünkben működő üzem­ben az előbbiok nagy része nyugdíjas, ők sem fizikumuk, sem egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak fontos felada­tuk ellátására. Mindennek oka az alacsony bérezés. Az utóbbi esztendőkben a vállalatoknál és a szövetkeze­tekben egyaránt szigorodtak az ügyviteli rendelkezések, az ellenőrzési módszerek, az anyagmozgatás és szállítás számontartása. Az is általános észrevétel, hogy elalszik az il­letékesek ébersége, ha hosz- szabb ideig nem történik bűn- cselekmény a cégnél. Amikor mégis bekövetkezik, kapkodó intézkedések követik egymást. Az állami vállalatoknál jól szervezett a társadalmi tulaj­don védelme, az ipari és me­zőgazdasági szövetkezeteknél azonban vannak hiányosságok. Ilyen példaként említhető az Óbuda Termelőszövetkezet, a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. Ez utóbbi kettő minősítése mu­tatja, hogy a boltok és mula­tók — bár államiak — egyál­talán nincsenek biztonságban. A cikk elején azt írtuk, hogy körzetünkben a bűncse­lekmények száma a megyei és az országos átlag alatt van. A felsorolásunk nem mond el­lent ennek az állításnak, csu­pán azt kívántuk bizonyítani, hogy az elért eredmények el­lenére sem ülhetünk a babér­jainkon. Kívánatos volna pél­dául a riasztóberendezések szélesebb körű használata. De ezek a berendezések sajnos drágák, ráadásul a beruházási alapból kell biztosítani a pénzt. Hasznos lenne az ősi módszerhez, a házőrző kutyák tartásához visszatérni. Az sem lenne előnytelen, ha a vállala­tok gyakrabban igénybe ven­nék a Fővárosi Rendőrfőkapi­tányság vagyonvédelmi szol­gálatát. Végezetül: jó ötletnek látszik az önkéntes rendőri szervezeten belül a társadalmi tulajdon védelmi csoport lét­rehozása. A határokon túl is szerepelnek Szívvel, szívesei! énekelnek Pilisszántóról beszélve gyak­ran szóba kerül a szlovák énekkar. A vezetőjük Szivek Istvánné, aki már ötödik éve foglalkozik azzal a tíz férfi­val és nővel, akik nemcsak belföldön, hanem már külhon­ban is sikeresen szerepelnek. Legutóbb a tyerkovaiak jártak a pilisi községben, a Pest me­gyeiek november tizedikén indulnak északi szomszédaink­hoz. Szőnyi Géza, a tanács vég­rehajtó bizottságának titkára elmondta, hogy nagyon büsz­kék az énekkarra, csak az a gondjuk, hogy a szállítási költségeket egyre nehezebben tudják előteremteni. Egyetlen patronálójuk a Szentendrei Ipari Szövetkezet, amelynek varrodája és műanyagrészlege van a faluban. Ha az általuk biztosított 20 ezer forint nem lenne, csak Pilisszántón hall­hatnák a község csalogányait. Ügy tűnik, hogy nemcsak az idősebbek szeretnek énekelni, hanem a fiatalok is. Papucsek Mihályné vezetésével 20 KISZ- korú fiú és lány feldolgozta a pilisszántói lakodalmas szoká­sokat, s azokat hűen vissza­adják műsorukban. Legutóbb Békéscsabán szerepeltek nagy sikerrel. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősl Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents