Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-28 / 279. szám
IDSL NOVEMBER 33., SZERDA Gazdag választék A téli könyvvásár könyvei Ismét gazdag kínálattal várják a könyvesboltok a karácsonyi meglepetéseket kereső vásárlókat a téli könyvvásár idején. Mint arról a sajtó képviselőit tegnap a kiadók vezetői tájékoztatták, több mint száz kötet jelenik meg az immár hagyományos , szinte ünneppé vált alkalomra. A bőséges választékban tallózva bizonyára nagy érdeklődésre tart majd számot a Romániában élő Méliusz József esszéregénye, a Sors és jelkép, amely a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Ugyancsak ők adták ki Szenczi Molnár Albert művét, a Psal- terium Ungaricumot. ítélet Jeruzsálemben címmel, Az Eichmann-per anyagával ismerkedhet meg az olvasó. Gideon Hausner könyvét az Európa Könyvkiadó jelentette meg. akárcsak Joseph Heller tij regényét, a Gold a mennybe megy címűt, amely az írótól megszokott abszurd Iróniával, Washington hatalmi gépezetét veszi célba. Számos kiadatlan írás, dokumentum íelhasználásával született meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában az Illyés Gyula-emlékkönyv, amely fölidézd Illyés Gyula rendkívüli életútját, művészi pályafutását, s ennek kapcsán a század elejének gazdag magyar és európai szellemi életét. A gyerekeknek bizonyára sok örömet szerez majd a francia mesék és versek gyűjteménye, Az álomtündérek, amelynek szerzői között szerepel Villon, Hugo, Verlaine, Aragon, Eluard, Rimbaud. Művelődéstörténeti ritkaság a Helikon által kiadott, lemez- melléklettel ellátott Vili. Henrik, udvarában című, szép kiállítású kötet, amely az angol kora reneszánsz időszakát idézi föl a látvány, a szó és a hang együttes erejével. Gcza fejedelem korából Újabb leletek Géza fejedelem hajdani földvárának árkát és töltését azonosították a régészek Székes- fehérvár legősibb részén, az úgynevezett Koronázó-dom- bon. A várostörténeti jelentőségű leletek egy gázvezeték lefektetése közben kerültek elő. Ugyanott megtalálták a Péter- Pál templomnak, a székesegyház középkori elődjének fal- maradványait. s több, kőből kirakott falú sírt is kibontottak. Az e területen végzett korábbi ásatások, valamint a korabeli feljegyzések már bebizonyították, hogy Géza fejedelem hatalomra jutása, tehát 972 után, a belváros kis szigetének középpontjában emelkedő dombon rendezte be fejedelmi rezidenciáját. Ott emelkedett vastag, fonott sövényfallal és mély árokkal körülvett vára. amely a kutatások szerint feltehetően a fejedelem temetkező kápolnája is volt. IÁLLÍTÓTERMEKBŐL ZENEI PANORAMA Emlékezés egy nagy dirigensre Halála évében még talán fel' sem tudjuk mérni, hogy mit vesztettünk Ferencsik János távozásával. Tudjuk, hogy minden idők egyik legnagyobb magyar karmestere volt. Olyanokhoz mérhető, mint Richter János, Reiner Frigyes, Széli György, vagy az élők közül Solti György, Ormándy Jenő, Doráti Antal. De azt is tudjuk, hogy jelentősége a magyar zenei előadóművészetben senkihez sem hasonlítható. Feren- csik úgy tett szert világhírre, hogy közben mindvégig magyar maradt Működésének legfőbb színtere a hazai operaszínpad és hangversenypódium volt. Zenei ízlése, igényessége, ötvenéves hazai működése meghatározója volt e fél évszázad magyar zenei életének. munkája maradandóan beépült zenei kultúránkba. Emlékét úgy őrizzük meg leginkább. ha megismerjük azokat a felvételeket melyeket örökül hagyott. Koronázási mise Dokumentumértékén túl, a személyes élmény varázsával ajándékozza meg hallgatóit az a három Ferencsik-lemez. amely a mester halála után látott napvilágot. Az őszi Hungaroton hanglemezhetekre jelent meg egy-egy Mozart- és Schubert-misét rögzítő felvétele és Beethoven III. Eroica szimfóniájának új, digitális technikával készült felvétele. Mozart C-dúr, úgynevezett Koronázási miséje és Schubert G-dúr miséje az amatőr templomi együttesek kedvelt repertoárdarabja. Viszonylag kis együttesre íródtak (a Schubert- misében csak vonószenekari kíséret és három szólista ran!), rendkívül egyszerű, világos szerkesztésű és dallam- vezetésű művek, amelyek hálás előadói darabok. Ismeretes. hogy Ferencsik — jnég középiskolás korában — gyakran szerepelt templomi koncerteken. Feltehető, hogy e művekkel már akkor találkozott. A végsőkig letisztult, érett és minden részletében átgondolt tolmácsolás erre enged következtetni. Nagyszerű előadók — a pozsonyi Szlovák Filharmónia Ének- és Zenekara. akikhez sok évtizedes szeretettel jes viszony és sok szép közös hanglemezfelvétel kapcsolta a mestert — és kitűnő magyar szólisták (Kalmár Magda. Bokor Jutta, Fülöv Attila és Kovács Kolos) tehetségük legjavával szolgálták a megvalósítást. Kristálytiszta áttört hangzás, minden szólam eleven és rajzos megszólaltatása jellemzi előadásukat Nyugodt, természetes léleező tempók, a szólisták és a teljes együttes hangzásarányainak tökéletes egyensúlya még Ferencsik életművében is kiemelkedő helyet biztosít e felvételnek. A Hungaroton úgy tervezte, hogy az új, digitális felvételtechnikával ismételten rögzíti Ferencsikkel Beethoven ösz- szes szimfóniáját. Legnagyobb sajnálatra e sorozatból csak a III. Eroica szimfónia felvég tele készült el. Ez a lemez a mű legkitűnőbb rögzítései mellé állítható! S ez bizony nem kis szó, hiszen a szimfónia Beethoven életművének egyik legnépszerűbb darabja, s a világ minden táján sokan és sokszor dirigálták hanglemezre. Ferencsik a legjobb bécsi hagyományok folytatójának bizonyult, s lemeze a tradíció talán legutolsó dokumentuma. Minden álpátosztól, erőszakoltságtól mentesen érzékelteti a mű grandiózus, hősi hangját. Kerek és plasztikus formálás, rugalmas és élő ritmika, fénylő, meleg zenekari színek teszik emlékezetessé ezt a lemezt, amely a magyar előadóművészet világrangját bizonyítja. A Magyar Állami Hangversenyzenekar szinte önmagát múlta fölül ebben a mind szellemiségében, mind részleteiben felejthetetlenül szép előadásban. Talán ők is érezték, hogy megismételhetetlen pillanat részesei. Egyetlen felvételtechnikai észrevétel: az üstdob ilyen hangsúlyozott, szinte szólisztikus kiemelése túlzás és indokolatlan. Végső búcsú A harmadik lemez a napokban látott napvilágot, és Ferencsik utolsó koncertjének élő felvételét teszi közzé. Az 1934. január 6-i koncert búcsúhangverseny volt. Természetesen senki sem tudta: a búcsú végleges lesz. Az Állami Hangversenyzenekar páros években szokásos nyugat-németországi körútja előtt köszönt el a hazai közönségtől. Ferencsik betegen vállalta a turné fáradalmait, a próbákat, a főpróbának szánt hazai bemutatót, sőt el is utazott, de betegségének tragikus hirtelenségű rosz- szabbodása miatt már az első német koncert előtt haza kellett térnie. így a főpróbának indult jelképes búcsú végleges lett. A hangversenyt a rádió élőben közvetítette, ezt a felvételt játszották át most hanglemezre. Berlioz Fantasztikus szimfóniája Ferencsik régi, hálás repertoárdarabja volt. amelyet itthon és külföldön is sűrűn vezényelt. Ez az utolsó fellépés azt bizonyítja, hogy a gyilkos kór csak fizikumát őrölte fel, szelleme töretlen volt, zenei képességei teljes birtokában ragadta el a halál. Az élő előadás őrzi a megvalósítás esetlegességeit, de szerencsére megőrizte a tolmácsolás sugárzó és eruptív erejű közvetlenségét, ihletettségét is. így méltó emléke lehet annak, akit élőben már soha nem hallhatunk. Mindhárom lemez szép, méltó köntösben látott napvilágot, okos elemző írások kíséretében. A Mozart- és Schu- bert-miséket rögzítő felvételeken Pest megyei vonatkozású tárgy látható. A gödöllői plébánia őrzi ugyanis azt a szép rokokó útmutatót, amely Szi- lassy János ötvös munkája és a XVIII. században készült. Varadi László Szellemi hajlékom: Szentendre y December 30-ig látható a Mű- ^ csarnokban Bálint Endre, a ^ Magyar Népköztársaság kiváló V. művészének gyűjteményes tár- > lato. ö maga nevezte szellemi hajlékának Szentendrét, abban az értelemben, hogy ezen európai kisváros feltámasztotta benne a magyar, szerb, zsidó rekvizitumokat- Azzal a tudatossággal, mellyel elődje, Kassák Lajos és Vajda Lajos is, saját gondolkodásának, élményeinek és megélt tapasztalatainak új vagyonával,, teremtett eszközeivel örökíti meg emberi világunk belső táját, mely összetett és bonyolult, nem nélkülözi az ámulatot és sajnálatosan az egyéni és közösségi drámát sem. Bálint Endre képei nem leírások, hanem sűrítményeit, emblematiká.ia egyetemes — nem lelkendező, nem bele- nyugvó, hanem sorsunkat és lehetőségeinket értelmező alakzatok, a küzdő forma esztétikuma: erkölcs. Mindenki társ A megújulás képességét Bálint Endre századunk kataklizmáiból meríti, nem önszándékból, hanem a festészetre átköltött morál parancsaként. Bálint Endre nem külső szemlélő, minden trauma nem kívánt birtoka, mely elől nincs mód kitérnie. Nem zsonglőr, függetlenül attól, hogy hiánytalanul mestere a rajzi megoldásoknak, művészete lelkiismeretébresztő világgyógyszer. Semmi ördöngösség, csak elmélyülés szükséges ahhoz, hogy olvasni tudjuk a Bálint-mitológiát, mely éppen felismerésekre késztető energiái révén nyitja meg előttünk a teljes horizontot, így gyönyörködtet: kétségek közepette, de elszántan, eszmetársat keresve, építve a szemlélőben. Ez humánuma és demokratizmusa. Ars poeticája szerint mindenki társ a világon, egyetlen minőség az EMBER, melyet ki-ki elérhet őrzött, ellenőrzött, optimumra növelt életvitelének tisztázotton tiszta teljességével Tükrözi a gondolkodást A Bálint-kép nem leírás, hanem embléma, olyan összetett jel, mely tartalmazza nemcsak a kiválasztott látványt, hanem tükrözi a gondolkodást is, ezért így olvasandó minden alkotása. Kétségtelen: egyetemessége töredékekből villan fel, s e mágikus jelbeszéd sugallja: A világ én vagyok. Nem ő személyesen, hanem minden ember. Elemezve összegez, a látszatra véletlenül halmozott motívumait a képzelet, a gondolkodás és a világ sorsán javítani szándékozó akarat találkozásával formálnak minket, szabad elhatározásunkhoz kötve a mű üzenetét Ez a mindenkire kiterjesztett tisztelet eredményezi Bálint EndDIOFIGYELŐ TÍZ KÉRDÉS A VEZETÉSRŐL. A tíz kérdést —egyenes adásban — Rapcsányi László tette fel az Országos Vezetőképző Intézet igazgatójának Nem elsősorban a vezetőképzésről — ennek módszerei talán nem is érdekelnek sokakat —, hanem arról a valóban izgalmas kérdésről, megtaláljuk-e a (gazdasági) irányító posztokra leginkább alkalmas embereket. A kérdés kétélű. Mint kiderült. tudományos elemzések bizonyítják. hogy az erre a feladatra alkalmas emberek mintegy fele nem vágyik ilyen babérokra. Például mert erkölcsi és anyagi értelemben nem éri meg a funkcióválla- lás, vagy egyszerűen csak azért, mert másféle önmegvalósításra. például tudománvos karrierre. a produktív munka örömére vágyik a jelölt. Más kérdés, persze, hogy a vezető kiválasztásának társadalmi mechanizmusa biztosit- ja-e, hogy a megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre. A tudományosan megalapozott válasz szerint — s ez. azt hiszem, hétköznapi tapasztalatainkkal is megegyezik — a hagyományos minősítési, káderfejlesztési terv rendszere egyre kevésbé állja meg a helyét. A pályázati rendszer még új, általánosítható tapasztalatokról korai beszélni. S ennél is nehezebb megjósolni, hogy az új vállalatirányítási, s egyben vezetőkiválasztási formák beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. Az azonban bizonyos, hogy a kollektív bölcsesség, a demokratikus döntés az eddigieknél több sikerrel kecsegtet. S ez olyan lehetőség amely anyagi beruházás nélkül hozíhat az ország számára nem lebecsülendő gazdasági hasznot. A DOLGOK TÖKÉLETES RENDJE. Sokáig azt hittem ismétlést hallgatok, pedig kiderült. Oláh Margit dokumentumjátéka vadonatúj darab csupán részletei, mondhatnánk, panel iei emlékeztetik a hallgatót jó néhány anyák Honvágy, 19GG. re művészetének méltóságát. Festészettel kopogtatja az élet, a történelem állomásait, rögzíti, ahogy egy szürke estéből, bakterlámpából, álmodott angyalból csoda lesz. Ha nem is az életben, a művészetben mindenképp. Méltóság hatja át minden festői gesztusát, az értelem vezényelte kép szilárdsága. Méltóságot fedez fel az asztalra tett halban, az ifjúságból felröppenő népligeti tárgykövületekben, még a halálban is. így és ezáltal válik művészete is az emberi méltóság hordozójává. Bálint nemcsak önmagát sorolja festményein, hanem mindannyiunkat: tetteinkkel, álmainkkal, hiányainkkal, összpontosítást sürget. Szellemi koncentrációval, őszinteséggel, de nem erőszakkal. A mű szemlélőit társakként igényli és fogadja el, nem elégszik meg a nézőáliapottaL Elet is, művészet is Elvonatkoztatásai azonnal érthetőek, ha független vizuális nyelvének kulcsát használjuk — az elmélyülést, mely néma társalgás. így fedezhetjük fel minden titkát: törvényét. Azt is többek között, hogy Az utolsó vacsora tizenkét pohara nem egyszerűen a 12 apostol, hanem a világ, s az eldőlt pohár: Júdás. Egy biztos, Bálint Endre nem oldja pergetett, hintett esztétikummal a világ vad valóságát. Kérlelhetetlenül megmutatja minősített küzdelemmel és fájdalommal. Azzal a hite tel, meggyőződéssel: fennma rád. Élet is, művészet is. Losonci Miklós Virágárus asszony, 194J, napján, karácsonykor, s hasonló alkalmakkor elhangzó történetre. Szomorú históriát persze az élet nem egyet produkál. Sorsukkal vívódó, magányos emberek sokan élnek közöttünk, olyanok is — mint e műsor hőse —, akik csak maguktól remélhetik, hogy találnak kiutat. Igazságtalan lenne szómon kérni tehát a szerzőktől, miért mesélnek el egy már sokszor megesett sztorit. De csak akkor, ha a feldolgozás valami újat. mást mond, mint az eddigiek, hatásosabban teszik azt. az egyéni sorson keresztül valamivel több, álta- lánosíthatóbb igazság kerül nanvilágra. Jól tudom, receptje nincs a jó műnek, ettől azonban még születnek ebben a műfajban is kiemelkedő alkotások. Oláh Margit munkája azonban nem az. Csak egy egyéni sors hosz- szúra nyúlt, ráadásul technikailag ritkán hallható, rossz minőségű krónikája. Csulák András MOZIMŰSOR NOVEMBER 29-TÖL DECEMBER 5-IQ ABONY 29— 1: Szentlvánéjl szexkomédia 2: No, megállj esakl (du.) 2— 4: Halálcsapda*' BUDAÖRS 29— 4: A Jcdl visszatér CEGLÉD, Szabadság 29— 2: Boldogságkeresők (du.) Szép lány ajándékba* (este) 3: Szerelem* (de.) J— 5: Bob herceg (du.) Játszani kell! (este) CEGLÉD, Kamaraterem 29— 2: A kifacsart ember* 1— 2: A telhetetlen méhecske (du.) 9— 5: Mágnás Miska DABAS 29—30: Szexis hétvége** 1— 2: A tó szelleme* 3: örült nők ketrece** DUNAKESZI, VSrős Csillag 29— 2: Altatódal nászágyon** (este) 30— 2: A tizedes meg a tfibbick (du.) 3: Nehéz tlúk DUNAKESZI, József Attila 29: N5s agglegény 2: A nagy zsákmány 3: Hófehér* 5: A vasprefektus* DUNAHARASZTI 29—30: Törvénysértők b— 2: A szenzáció áldozata 3— 4: Szexis hétvége** ÉRD 29—30: Márla-nap* 2: Biciklitolvajok 3— 4: Veronika Voss vágyako- zása** FÓT 29—30: Vészjelzés a tenger alól 1— 2: A szalamandra* 2: A Jégmezők lovagja (du.) 3— 4: Twist Olivér* GÖDÖLLŐ 29— 2: A pagoda csapdája (du.) 29—30: Játszani kell! (este) 1— 2: Mária-nap* (este) 3— 5: Szép lány ajándékba* GYAl 29—30: Arany gyapjú 1— 2: Holdtölte Texasban* 2: A XX. század kalózai (du.) 3— 4: Egy tiszta nő I—II.* KEPEPESTARCSA 29—30: Biciklitolvajok 1— 2: Vassza I—II.* 3— 4: Mária-nap* MONOR 29— 1: Halálcsapda** 2— 4: Szentivánéji szexkomédia NAGYKATA 29—30: Az ember, aki lezárta a várost* 1—4: O, kedves Harry! NAGYKÖRÖS, Arany János 29—30: Excalibur I—II.** 1— 2: Akit Bulldózernek hív- täk 3— 5: Vassza I—II.* NAGYKOROS, Stúdiómozi 29— 2: Fel a fejjel! 1— 2: A kő fia (du.) 3— 5: A kifacsart ember* PILISVOROSVAR 29—30 és 2— 3: King Kong* POMAZ 29—30: Omega, Omega 1— 3: Arany a tó fenekén RÁCKEVE 29—30: A gonosz Lady** 1— 2: Törvénysértők 3— 4: A szenzáció áldozata SZENTENDRE 29— 2: A vadon szava (du.) Veronika Voss vágyakozása** (este) 3— 5: Ezüstnyereg (du.) Harctéri regény* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 29—30: A szenzáció áldozata 1— 2: A cárlány és a hét dalia (du.) 1— 4: A gonosz Lady** TAPI6SZELE 29—30: ö, kedves Harry! 1— 2: Az ember, aki lezárta a várost* 3: Gyanútlan gyakornok VÁC. Kultúr 29— 2: Twist Olivér* 3— 5: Osceola (du.) Harctéri regény* (este) VÁC, Modóch Imre 30: Szent Lőrinc éjszakája* 5: Nős agglegény VEC5SS 29— 2: Gandhi I—II.* 2: Muppet-show (du.) 3— 4: Biciklitolvajok •14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek.
