Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-27 / 278. szám
1984. NOVEMBER 37., KEDD Társadatai vita a budapesti népfrositlb Izottság székházéban A főváros és környéke - holnap I i I Hárommillió ember. Az ország lakosságának csaknem egy- harmada. Ekkora népességgel kell számolnia annak, akit egy kicsit is érdekel olyan kérdés, mint a főváros és közvetlen környezete, magyarán: a budapesti agglomeráció. Tegnap — a Hazafias Népfront budapesti, illetve Pest megyei Bizottságának közös rendezésében — valamennyien olyanok ültek a fővárosi testület székhazának tanácstermében, akik e témának igen jó ismerői mind Budapesten, mind pest megyében: tanácsi vezetők, népfrontaktivisták, szakszervezeti tisztségviselők, fontos gazdasági szervezetek képviselői. Köztük dr. Pénzes János, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Bánfalvi Barnabás, a Pest megyei Tanács tervosztályának vezetője, Bostai Károlyné, a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára, Rabóczi László, a IíNF Pest megyei Bizottságának titkára, valamint Bernáth Tibor, a KISZÖV elnöke, Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója, s Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. A tegnapi társadalmi vitában S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára elnökölt. Vitaindítót mondott dr. Tóth László, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, szóbeli kiegészítőt fűzve azokhoz az írásos anyagokhoz, amelyek napjainkban az eszmecsere ajapjät képezik, nevezetesen o. terület- és településfejlesztés hosszú távú feljesztési koncepciója s a budapesti agglomerációról szóló fejlesztési elképzelések az ezredfordulóig. Antit hangsúlyozott; ezek a stratégiai irányelvek a következő tervciklusok kidolgozásához adnak fogódzót, támpontokat., A dokumentumokat így kell tehát szemlélni, amikor' bírálatot mondunk róluk, amikor észrevételt, javaslatot fűzünk hozzáj uk. Több szállal kötődnek S már záporoztak is érné észrevételek, javaslatok. Többen tették szóvá, hogy nem mindegy, miként alakul az tper, a mezőgazdaság struktúrája az adott térségben, hiszen attól nagyon 'sok dolog függ majd a jövőben is: a foglalkoztatottság, a lakás helyzet, a demográfia alakulása, stb. S nem utolsósorban az, hogy miként termeljük meg az elképzelések valóra váltásához .szükséges anyagi forrásokat. Szorosan, kapcsolódik, ellhet: ~ mondották — az óktatás, a szakképzés (és képzettség) , jövője, hiszen már ma megtörténik, hogy az egyes üzemekben a technika színvonala meghaladja a szakképzettséget. Ä vitában részt vevők között Pásztor Béla, Veresegyház tanácselnöke att ecsetelte, mi a jó és mi a rossz abban, hogy emberek százezrei a főváros közelségében, annak vonzásában, de számottevően rosszabb körülmények között élnek. Hangsúlyozta a fővárossal kialakult együttműködés jelentőségét, de aláhúzta: ez a természetes, ez mindenütt így van a világon, ahol civilizált nagyvárosok és agglomerációs övezetük együtt él, lélegzik, dolgozik, pihen és szórakozik. A hosszú távú fejlesztési koncepcióban nem érzi eléggé súlypontinak a közlekedés kérdését, holott elsődlegesnek tartja, hogy az agglomerációban jobban közelítsenek egymáshoz annak feltételei, körülményei — s nem utolsósorban árai. Megjegyezte, hogy az övezetben történő ipartelepítés, iparfejlesztés az érintett településeken munkahely-teremtési lehetőségeket ad, miközben a jövőben is várhatóan jól egészíti ki a fővárosban működő nagyvállalatok tevékenységét. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel az agglomerációs övezet nem egy községe szolgál pihenőül a főváros lakóinak, e tekintetben is együttesen volna jó számba venni az adott körben a fejlesztés irányvonalát, s majdan az anyagi fedezet elosztását. Nőies két Pest megye Szoros kapcsolatban áll a főváros XVII. kerületével néhány Pest megyei község, például Ecser, Pécél, Maglód és Gyömrő — mondotta felszólalásában dr. Krébesz Károly, a kerületi tanács elnöke. Ecser Vizet, Pécel gázt kap ebből a kerületből, ám nem kizárólag a közművek vezetékei kötik össze az egymáshoz közel élő embereket, hanem egyéb szálak Is — a napi munkát most nem tekintve. Egyehek között a kerület saját autóbuszán viszi be az érdeklődőket a környékről művelődési házába színházi előadásokra, a kerület boljaiban vásárolnak a szomszédos községekben lakók és így tovább. Valóban szép példája annak, hogy a budapesti agglomeráció nem csupán egymás mellett, hanem együtt is él. Nem ilyen egyszerű azonban a helyzet. Ez derült ki többek közt Kovács Gyula felszólalásából is. Mint mondotta: Pest megyét nem lehet — s nem is akarjuk — kétfelé szakítani. Nincs egy agglomerációs Pest megye s egy másik, az országnak ezt a területét egységes egésznek kell tekinteni. Kétségtelen, hogy az övezet települései vannak a leghátrányosabb helyzetben, a koncepció tehát velük foglalkozik legkiemeltebben. Azonban ki kell mondanunk azt, hogy a megye bármely településén egyformán fontos az egészségügyi, a kereskedelmi és egyéb alapellátás megteremtése, s annak megoldása, hogy a középfokú ellátás is minél könnyebben elérhető legyen. Igaz, hogy a csatornázás ügye olyan zsákhoz hasonlítlvató, amelynek egyik vége sincs bevarrva. Mégsem tehetünk le arról, hogy mindenkinek juttassunk egészséges ivóvizet, akármelyik részén lakik is a megyének vagy az országnak. Helyesnek tartja a koncepciónak azt az állásfoglalását, amely szerint az ezredfordulóig továbbra is kiemelt feladat a teljes és hatékony foglalkoztatás feltételeinek megteremtése. Már itt és most felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ezt a tételt később sem szabad csak a fővárosra vonatkoztatni az agglomerációban, hanem az övezet településéire is érvényesíteni kell. Ezekben a nagyközségekben, városokban felnő ugyanis a jövő munkaképes korú lakossága, a főváros azonban nem lesz képes a jelenleginél számottevően több embert foglalkoztatni. S ami a lakásépítési elképzeléseket illeti? Jó volna — mondotta —, ha ez ügyben a Pest megyei számok legalább az országos átlagot elérnék ... Bánfalvi Barnabás tájékoz- tatta a résztvevőket arról, hogy míg az Országos Tervhivatallal, az Építési és Vá rosfejlesztési Minisztériummal, Budapest Főváros Taná csávái közösen elkészítették a kézben levő agglomerációs dokumentumot, mintegy negyven tanulmányt dolgoztak ki, amelyekből leszűrték a szükséges tapasztalatokat. E koncepció — jóváhagyása esetén — arra ad majd egyebek közt módot, hogy a főváros és köz vetlen környezete együtt, egymást kiegészítve fejlődjék, újabb tartalommal töltve meg az együttműködés jelen légi kereteit. Együtt goirásTiodva Többször és többen is említették tegnap a kereskedelem súlyát az alapellátásban. Hozzájuk csatlakozott Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese, amikor azt mondta, hogy például az iparcikkigények kielégítése az ezredfordulóig nem oldható már meg a jelenlegi üzlethálózati rendszerrel. Az élelmiszer-kereskedelemben is hézagok vannak — s lesznek is —, a többi között azért, mert anyagi forrásaink beszűkülvén, újabb áruházak építésére kisebb településeken nemigen számíthatunk, a ma gánszektor nem érdeklődik sem a főváros peremkerületei, sem pedig az övezet községei iránt, mivel a kis boltok üzemeltetése ráfizetéses. Ha hosszabb távra gondolkodunk, meg kellene teremteni az effajta ösztönzés módszereit is. A vita egésze azt bizonyította, hogy az érintett felelős vezetők, szakemberek magukénak érzik a hosszú távú koncepció sorsát, éppen a lakossággal messzemenően együtt gondolkodva. Észrevételeik minden bizonnyal hasznos muníciót jelentenek majd azoknak, akik a tervezeteket ismét átdolgozva továbbítják a Minisztertanács, illetve az országgyűlés elé. Bálint Ibolya A statisztikai adatok tükrében Haiánk helye a világban A Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi népmozgalmi, gazdasági és kulturális adatok mellett rendszeresen közzétesz olyan táblázatokat, amelyek számos európai és tengerentúli ország hasonló adatait is tartalmazzák, megteremtve ezzel az összehasonlítás lehetőségét mind a jelenlegi helyzetben, mind pedig a hosszabb távú fejlődést illetően. A legutóbbi statisztikai évkönyv népmozgalmi adatai például azt tükrözik, hogy 1970— 1983. között Európában a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország kivételével mindenütt csökkent az ezer lakosra jutó újszülöttek száma, sok helyütt nagyobb mértékben, mint hazánkban. De elmondható ugyanez a világ más tájairól is, Japánban például 19-ről 13-ra, Kínában 33-ról 21-re, Mongóliában 40-ről 36- ra, Ausztráliában 20-ról 15-re, Ű i-Zélandban 22-ről 15-re csökkent 13 év alatt az ezer lakosra jutó évi élveszületések száma. Ugyanezen idő alatt viszont a világ majd minden táján csökkent a csecsemőhalandóság; Magyarországon 1970-ben ezer csecsemő közül még harminchat, 13 évvel később csak húsz halt meg egyéves kora előtt, de e téren is sok még a teendő, mert jó néhány országban ennél is nagyobb mértékben csökkent a csecsemőhalandóság. Hazánkban 1970-ben 915 ezer tonna húst termeltek, tavaly pedig 1 millió 676 ezer tonnát Az egy lakosra jutó hústermelés az elmúlt évben 157 kiló volt, s ezzel Dánia után a második helyen állunk Európában. Összehasonlításként: Indiában az elmúlt évben egy lakosra 1 kilogramm hús jutott, Egyiptomban 12, Törökországban pedig 20. Ez azonban nemcsak a termelés mennyiségétől függ, hanem az eltérő fogyasztási szokásokból is adódik. A turizmus — üzlet. Vannak országok, amelyek évtizedek éta szép haszonnal kamatoztatják természeti adottságaikat; hegyeiket, vizeiket, történelmi városaik szépségét, műemlékeik vonzerejét. Hazánk is egyre jelentősebb tényezője az idegenforgalomnak, mind szmvonaia- sabb szolgáltatásokat nyújtva a hozzánk látogatóknak. Mert feszült nemzetközi helyzet ide, recesszió oda, az újkori népvándorlás némi megtorpanás után ismét virágkorát éli. Nyáron a Balaton mellett, a pesti belvárosban vagy éppen Szentendrén hovatovább akkor kapjuk fel a fejünket, ha magyar szót hallunk. Forog ez idegen. Számos hatás éri eközben, köztük sajnos olyanok is, amelyek nem öregbítik jó hírünket. A kereskedelmi felügyelőségek évről évre visszatérő feladata az idegenforgalomban érintett megyék ellenőrzése. A vizsgálódás a fogyasztók érdekvédelmét szolgálta. Pest megyében július-augusztusban zajlott átfogó ellenőrzés, amelyben a hivatalos felügyelők mellett részt vettek társadalmi ellenőrök is. A Uácke- vei-Duna-ág, a Dunakanyar, Apajpuszta és Puszta vacs volt a célpont. A szempontok pedig: milyen az áruellátás, a szolgáltatások minősege, szabályszerü-e az üzletmenet? Hozzávetőleg 300 egységet kerestek fel az ellenőrök, köztük élelmiszerboltokat, éttermeket, ruházati és ve- gS’esipajcikk-üzleteket, sőt megfordultak egy kisiparos műhelyében is. Mit tapasztaltak? Mint a jegyzőkönyvek tanúsítják, ami az alapvető élelmiszeréket illeti, az áruellátás összességében megfelelő volt, még kismértékű javulás is mutatkozott az előző esztendőhöz képest. Ami annál is fontosabb, mivel határozottan kirajzolódik egv újszerű tendencia: a kereslet a vendéglátóhelyekről az élelmiszerboltokra tevődik át. Magyarázatra ez a tény aligha szorul. Viszont figyelmeztető, és nem csupán az ABC- boltok vezetői számára ... Azt mondtuk, összességében jó volt az ellátás. Amiből az következik, hogy akadtak gon dók is. Szentendre lakosai a megmondhatói, akik sokat bosszankodtak a kenyér miatt, Hiába az új gyár, ha kevés, nem a legjobb a kenyere. No, igen, a legkorszerűbb pékség sem boldogul munkáskezek nélkül. Az pedig kevésnek bizonyult. Addig szervezési intézkedésekkel igyekeznek olda ni a feszültséget. Budapestre például nem szállíthatnak szentendreiek, és egyes körzeteket is azért csatoltak el tőlük, hogy a város és környékének lakói időben és kellő mennyiségben kapjanak kenyeret. Fejfájást okozott az üzletvezetőknek időnként tej, mert a rendelésekkel nehezen tudják követni az időjárás szeszélyeit. Ha zord volt a hétvége, nyakukon maradt a fehér nedű, jó időiben a szokásos mennyiség pillanatok alatt elfogyott, s a -később érkezők hoppon maradtak. A vevők feltehetőleg kevéssé méltá ny-olták a „nincs” indokait. Aminthogy joggal kifogásolták a felvágottak, a húsok és ; húskészítmények választéké nak meglehetős egyhangúságát. Valószínűleg nem is tudják, hogy a húsipar 136 (!) fiáié készítményt kínai. Hogy a pultokon ennek csak a töredékét ■látjuk, láttuk viszont, annak a legfőbb oka a kevés hűtőpult Fejre állított logika Az üdítő italok kedvelőit akkor érte esetenként csalódás, ha ragaszkodtak a Cola-félék- hez, ezekből ugyanis, lévén alapanyaguk import, kevesebb volt- a kelleténél. Volt viszont elegendő zöldség-gyümölcs, de bizony mélyebben kellett a pénztárcájába nyúlnia külföldi és belföldi turistának egyaránt, mint egy évvel korábban. iha friss zöldfélét óhajtott vásárolni. A tanácsok közterületi árusítóhelyeket jelöltek ki\jó néhány helyen, ahol akár a kiskerti terményt is áruba bocsáthatták. Az ötlet jó, ám a logika bukfencet vetett: a csomagtartóból kimért portéka semmivel sem volt olcsóbb. mint pár sarokkal távolabb a kiskereskedőnél. A sörivók is kénytelen-kelletlen többet költöttek folyékony kenyerükre, mivel a kapós Kőbányai — az Lesz kerékpár Csepel Művek gyárai közül legnehezebb helyzetben a Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyár volt. Az új intézkedések már '-’ztetik hatásukat. A gyár kollektívája annyira ledolgozta már idei lemaradását, hogy biztosított a tervezett 250 ezer kerékpár legyártása. Jövőre több mint kétszázhatvankétezer kerékpárra kötöttek már előszerződést. Képünkön; szerelősoron a népszerű bringák. üveges — sokszor hiányzott, Nem mond énnek ellent, hogy idén regisztrálták az utóbbi évek legjobb sörellátását. Azonban nem lehet számításon kívül hagyni, hogy hazánkfiai nagy többségének „a sör” a Kőbá nyai világosnál kezdődik és végződik. ESspóroit diáktnemik Az iparcikekkről és a ruházatról röviden csak annyit hogy éppen azokat a termékeket keresték a vásárlók sokszor hiába, amelyek idényjellegűek. így például több elkelt volna strandcikkekből tájjellegű ajándékokból, színes filmekből, import női és gy-er mekfiirdőruháiból, valamint fürdőköpenyekből. Térjünk át ezek után a vendéglátásra, amely nevében is jelzi hivatását, jóltartani a betérőt. Utaltunk már rá, hogy erősen megcsappant e szolgáltatás iránt az igény. A „szíves látók” vá lasztékosabb kínálattal próbál ták visszacsábítani vagy becsábítani a vendégeket, csakhogy a 'borjú, a bélszín, sőt néhol még a pacal is olyan áron kelleti magát, hogy a vékonyabb erszényű idegen (és hazai) nyelt egy nagyot, s betért az első közértbe. Nemcsak kötelezettségéről feledkezik meg, de saját érdeke ellen cselekszik az a vendéglős — a szerződésesek hajlamosak erre —, aki nem állít ki napi és diákmenüt, zóna- és olcsó ételeket. Ősi törvény pedig az, hogy akinek ízlik a kis adag pörkölt ma, nem sajnálja más ínyencségre a pénzt holnap. __ Mit rögzítettek még az ellenőrzések hivatalos dokumentumai? Mindenekelőtt álljon itt az a megállapítás, amely szerint megyénkben összességé ben nem javult a fogyasztók érdekeinek védelme. Az elkövetett cselekmények súlyosa-b bak voltak, mint amelyeket az egy évvel korábbi hasonló vizsgálatok föltártak. Maga saab volt tehát az egy főre jutó bírság is: szemben az 1983- as 1681 forintos átlaggal, idén 2585 forintot tett ki ez az ősz- szeg. A kirótt büntetések okai nem mutatnak túl nagy változatosságot a megszokottakhoz képest. Hosszú lére eresztett feketekávék, lejárt szavatosságú élelmiszerek, árjelzés nélküli árucikkek, bujkáló vá sáriók könyve, helytelen áralkalmazás, étel- és italárak hibás kalkulálása, téves számolások &>rozata, bizonylati fegyelem megsértése, hogy a legjellemzőbbeket említsük. Illusztrálásul álljon itt néhány példa: Szántó Márton érdi kiskereskedőtől az ellenőrök olyan kommersz brandy.t kaptak, amely az előírt 40 térfogatszázalék helyett csak 31,8 százalékot tartalmazott. Kevésbé szakszerűen úgy ás mondhatnánk — megkeresztelték a forandyt. A nagykátai húsbolt eladója számtanból vizsgázott elégtelenre; négy tételből négyszer , tévedett, egyszer a vállalat kárára. A vásárlónak harminc fillér híján 18 forintja bánta volna az ügyletet, a szövetkezet vesztesége csak 9,80 volt ez alkalommal. A Pest megyei Vendéglátóipar; Vállalat szentendrei Béke éttermében Fábián László felszolgáló potom 109 forinttal számolt többet a tényleges árnál. Sajátos módszert alkalmazott: nem az üzletvezető által készített étlapról olvasta le a borsos ételárakat, hanem egy általa kreáltból dolgozott. Amellett, hogy szemérmetlenül megkárosította a vendégeket, lejáratta főnökét és a vele szerződésben álló vállalatot is. A PIK érdi kultúrcikküzleté- ben egy halomba öntötték az olcsóbb és valamivel drágább radírgumikat, 590,40 forint árdrágítást produkálva ily módon. A toki Egyetértés Tsz szerződéses étkezdéjében azzal csapták be az egyik turistacsoportot, hogy a feltálalt ételekben nem a kalkulációban szerepelt nyersanyagokat használták fel. Túrós rétes helyett például palacsintát kínáltak, s a levesben sem volt annyi gomba, tejföl, amennyi az előírás szerint kívánkozik. A tisztes haszonért... A meglehetősen borús képet derítse fel néhány pozitív tapasztalat. Ugrásszerűen javult a fagylaltok minősége megyénkben, a tavalyi 32 százalékról 4 százalékra esett visz- sza a kifogásolható készítmények aránya. Több cukrász kisiparos jeges csemegéje jobb volt. mint amit a szabvány előír. így például Scós Antal szjgetmonostori cukrászmesteré is. A szentendrei Vidám Szerzetesek vendéglő — igaz, kicsit szűkös köriUmények között — bőséges választékkal (43-fiéle étel szerepelt listájukon), udvarias kiszolgálással őrizte a vendéglátás jó hagyományait. Hasonlóan, mint a Ráckevei Áfész 38 p08. számú vendéglátója, amely Apajpusz- tán főzött ízletes, ételeket es az árak kialakítása is mintaszerű volt. Szabályszerűség és tisztes haszon. Egymást kizáró fogalmák lennének? Korántsem, ahogy a fentebbi felsorolás is mutatja. Vajha egyre többek — kereskedők és vendéglátók — tudatában összekapcsaiódna a kettő. Nemcsak az idegen- forgalom nyerne vele ... Szígethí Teréz Egészséghez Tóalmáson Amikor jó egy évvel ezelőtt a Tápió-környéki három termelőszövetkezet szentmár- tonkátai Kossuth néven egyesült, Tóalmáson megüresedett az alig tízéves tsz-irodaépület. Kapós volt a központi fűtéses, jó helyen álló épület, több vevő is jelentkezett a szövetkezetnél. S bár volt olyan magánszemély, aki készpénzben letette volna a házért a négymillió forintot, az épület mégis a tanácsé lett. Mégpedig olcsóbban, hárommillióért — részletfizetési kedvezmány- nyel jutottak hozzá. Rendkívüli segítség volt ez a gesztus a tóalmásiaknak, hiszen a megüresedett irodaházban orvosi rendelőt és hetes napközit rendeznek be a helybéli időseknek. Éppen jókor, mert már kinőtték a két másik körzeti rendelőt, a fogorvos pedig albérletben anya- és csecsemővédelmi tanácsadóban dolgozik. Minden amellett szól, hogy az orvosi rendelőket egy fedél alá telepítsék, ahol a fenntartási költségek is alacsonyabbak lesznek. Sokan ajánlottak fel társadalmi munkát, különösen a kisiparosok jártak az élen. A kerítés, a víz- és villanyszerelés jóval ár alatt készült el — a mesterek jóvoltából. A szolgáltatás szépiái Őrjárat idegenforgalmi idényben
