Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIL ÉVFOLYAM, 276, SZÁM 1984. NOVEMBER 24.. SZOMBAT A középpontban a gazdálkodás Erősödjön a politizáló légkör Elismerést kaptak a Kossuth Tsz párttagjai Sátrak sorakoztak... Piacol hajnaltól harangszóig Régi sokadalmak emlékét idézi íj — Kinízek a piacra — mondta valaha a ceglédi em- $ bér, s elindult a legtávolabbi tanyáról is, ha a hírekre ^ volt kíváncsi vagy találkozni akart ismerőseivel. Az ősi £ piactér századokon át a mezőváros fórumai volt, ahol | a kisbíró dobszóval tette közhírré az elöljáróság ren- £ deleteit. Látta ez a tér a Dózsa-felkelés mezítlábas, ka- 'j szás parasztjait, szilaj toborzó verbunkot és Kossuth í Lajost, midőn hadba hívó szózatát ékes szavakkal el- á mondta az öreg városháza sebtében kihozott asztalán. A ceglédi Kossuth Termelő­szövetkezet — amióta megala­kította két budapesti gazdasá­gi társaságát — hétszáz tag­nak és alkalmazottnak ad rendszeres munkát. Közülük minden tizedik ember a párt tagja, és ez a kis csapat átér- ai az egész közösség iránti fe­lelősségét. Erről bizonyosod­hattunk meg a minap a párt- alapszervezet beszámoló tag­gyűlésén, amelyen megjelent Sós János, a párt városi bi­zottságának politikai munka­társa. Meg kell köszönni Kovács János titkár egyórás szóbeli kiegészítést fűzött a ti­zenhat oldalas írásos beszámo­lóhoz. amelyet volt ideje min­denkinek alaposan áttanulmá­nyozni. A leírt és az élőszó­val előterjesztett értékelésből kitűnt, hogy a szövetkezet gaz­dálkodása áll az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjában. A vezetőség is erre építette fel mondanivalóját. 1980-ban még 8,8, 1981-ben 14.2. millió forint nyereséget értek el, 1982-ben 14,4 milliót, ám tavaly már csak 7,5 millió haszonra tettek szert, s nem valószínű, hogy az idén elérik aszerénypp. tervezett 9,3 mil­lió forintot. A csökkenés egyik oka a mind nagyobb el­vonás, a termelési költségek emelkedése és a bankterhek fokozódása. Hirtelenjében nem találta föl magát eléggé a gaz­daság. Először a termelőala­pok bővítésére gondolt, de en­nek nem volt fedezete. Lassúk voltak az intézkedések, késett az alapos elemzés, tgv az in­tenzív gazdálkodást a mai na­pig sem tudták megvalósítani. Az eszközök gazdaságos ki­használása épp úgy gondot okozott, mint a munkaerő megtartása. A hiányosan el­vérzett munkáért viszont ma­gasabb jövedelmet vártak — és kaptak — az emberek. A pártszervezet — látva a változó körülményeket — egy­re pontosabban szabta me“ a feladatokat, meeie’ölve a vég­rehajtás határidején és a fele­lősöket. Később ellenőrizték. hr>*v Piriit e]H»­táro7*ak. TJ«*van»kiVnr — b$r említése r41k$l — a? is bo^ 1>7O'k- ar i’**nyi'tók^°7í’ ..nnrn ^°1y köszönni” a tev4k°^vs4*4t akik v.-nfvesek ■»’■óif,0-7^0+m’ m.orrfp'aig vezetési stílus* kialakítani. A gazdasági vezetés és a társadalmi szervek között íó együttműködés alakult ki, bár a gyakori személycserék gyak­ran rögtönzéseket követeltek a munkában. Kyíit állásfoglalást Elsősorban a belső nehézsé­geket kell leküzdenie a. párt­tagságnak. s ehhez a többi kö­zött az agitáció állandó jelen­léte szükséges. A határozato­kat késedelem nélkül feldol­gozzák, mégsem beszélnek ele­get az embereknek a rájuk háruló feladatokról, órdekelt- , sógükről, hosszabb távú cél­jainkról. A beszélgetések so­rán kiderült, hogy nem egy esetben hiányzik a bátor helytállás, és a magyarázato­kat elsősorban az első számú vezetőktől várják. Azzal vala­mennyien egyetértettek, hogy élénkíteni kell a gazdasági agítációt. A fegyelmet fent és lent egyaránt szigorúan kell venni, és mindig nyílt állás- foglalásra ic-ell törekedni. Számot adtak a vezetőség tevékenységéről, a tagság, ideo­lógiai és politikai fejlődéséről, aktivitásáról, fegyelméről, egységéről és pártmegbiza- tásáról. Kitűnt, hogy a munkabizottságodc a veze­tőség jó segítőtársai vol­tak. A hozott határozatokat a taggyűlés mindig jóváhagyta. Tagfelvételi tervüket teljesí­tették, s ebben a KISZ felké­szítő szerepe is jobban érvé­nyesült az utóbbi' időiben. Haszonnal járt a pártcsopor­tok átszervezése, ameiyek pártmegbízatásokat adnak mindenkinek, s azok teljesíté­sét ellenőrzik. A csoportoktól a politizáló légkör erősítését várják a jövőben. Ennek meg­van az alapja, hiszen sokan mozgalmi iskolát végeztek, mások most gyarapítják isme­reteiket. A KISZ tevékenysé­ge az elmúlt két évben fellen­dült, és a szakszervezet az új vezetőség megválasztása óta ugyancsak növelte súlyát, te­kintélyét, együttműködési ké­pességét. Határozathozatal Határozati javaslatként hangzott el a közgazdasági te­vékenység fejlesztése, az ala­pos elemzés szükségessége. A munka szerinti bérezés min­denhol követelmény. El kell készíteni a vezetők munkakö­ri leírását, szélesíteni az üze­mi demokráciát. Hosszabb tá­vú gazdasági program kidol­gozását tartják szükségesnek. Erősödnie kell a pártcsopor­tok agitációs tevékenységének és a tagfelvételt elsősorban az ifjúság körében kell folytatni. A vitában Surinás János üzemegységvezető az alaptevé­kenységben előforduló hiá­nyosságokat hozta szóba. Dr. Szondi György jogtanácsos a jövőben gyorsabb, alaposabb elemzéseket tart szükségesnek. Kólcai István nyugdíjas a pél­damutatás erejére hívta fel a figyelmet. Sáfrán József tsz- elnök a várható gazdasági eredményt és a változó sza­bályozók következményeit vá­zolta. Sós János a párt városi vég­rehajtó bizottságának minősí­tését ismertette, amelyből ki­tűnt. hogy a Kossuth Tsz párttagjai eredményesen mun­kálkodtak a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Aktivitás és ^öntevékenység, eredményes pártépítés, tagne­velés, fegyelem jeLiemzi őket. Az agitációs és propaganda­munka fejlesztésére nagy gon­dot fordítottak. A KISZ- és a szakszervezet pártirányítása jó. Érvényesült a párt vezető sze­repe, s ezért a munkáért a- városi párt-végrehajtóbizott­ság elismerését és köszönetét tolmácsolta. A taggyűlés egyhangúlag el­fogadta a beszámolót és a ha­tározati javaslatot, majd meg­választotta a vezetőségválasz­tó taggyűlés tisztségviselőit és a szavazatszedő bizottságot. T. T. Lehet, hogy egy jelesebb ér­mész ügyet sem vetne erre a kollekcióra, mégis az itt köz­szemlére tett és természetesen használatból kivont műdara- bok gondolkodóba ejtik az embert, hogy. lám, Jám, mi­csoda különbség van az ama­tőr meg a hivatásos munkája között Már amennyire munkának lehet ezt nevezni. Mert le sem tagadható, hogy például a fityfiritty kerek rézlapocskát csakis kontár barkácsolhatta. Tessék, ha mellé tesszük a kétforintost, látni: hitvány, súlyhiányos, keskeny utánzat­tal aligha telefonált még bár­ki emberfia. De erre a meg­fúrt tízforintosra se lehet tú­lontúl büszke az alkotója, szerfölött tágasra sikerült a lyuk. sok anyagot veszített a fém. Viszont a nyíláson átfű­zött cérna határozottan ötle­tes, látszik, nem egyszeri hasz­nálatra szánták a telefonér­mét, s hogy a fizetek is, nem is csodás trükkjét szemlélteti. Foglalt Telefon. Szidalmak gyakori tárgya. — Ha valaki nem kap vo­nalat, vagy mondjuk, bekötés­re vár, az ugye nem minket, hanem általában a postát szid­ja. A ceglédi főközpont 100 százalékosan telített, bővíté­se már beruházási kérdés — mondja Pásztor Ernő, a Dél- Pest megyei távközlési üzem ceglédi főközpontjának veze­tője, akinek szobájában az imént leírt tárlat is található. Mi itt a városban, a volt nagy- kátai és monori járás terüle­tén a távközlési berendezések fenntartásával, karbantartásá­val, építésével foglalkozunk. Ezen belül: postai és előfize­tői központok, telexek, a pénz­bedobással működő telefonok és vonalfelügyelet. Amennyiben egy munkahely készülékeit alközpont köti ösz- sze a külvilággal, az jó a pos­tának, mert senki sém győzné kapacitással, külön vonallal a rengeteg telefont. A legtöbb munkahely ilyen. Mindamel­lett elvben megvan a lehető­ség arra, hogy egy nagyobb in­tézményben a nulla tárcsá­zásával közvetlen városi vo­nalat kapjunk. Csak elvben. Aki ezzel próbálkozik, az ese­tek nagyobbik részében foglalt jelzést hall. Ez nem a posta ötlete, s főleg nem érdeke. A munkahely igyekszik e módon kordában tartani a telefonfor­galom nagyságát, visszaszorí­tani a magánbeszélgetéseket. Ha már itt tartunk: sokan idegenkednek a központos dia- I Lovas kocsin Pestre A keddi, pénteki piaci reg­geleken egymást érték a lo­vas kocsik, a taligák, a bicik­lik. Sátrak sorakoztak, a föl­dön garmadában állt a sok­féle zöldség, gyümölcs, ar­rébb a tejeskofák helye volt, a csirkepiacon a baromfit árulták. Színes és mozgal­mas, élettel teli volt minden­koron a piactér. Mára legfeljebb annyit vál­tozott, hogy flaszterrel szám­űzték a sarat, asztalsorokat állítottak fel, s fedél van az árusok feje felett. A lacikony­ha felől most is jóféle illatok lengedeznek. A bódésoron sor­ban állnak a tőkehúsért, a bontott baromfiért, a házi kenyérért, a lángosért, buk­táért. A kofák, őstermelők előtt százak vonulnak el. Meg-megállnak, gusztálgatják a gyümölcsöt, zöldségfélét, kérdezik s alkudják az árát. Aztán vagy a kosarukba ke­rül, ami kell, vagy mennek tovább. Eleven ez a piac most is, bár észrevehetően kisebb a lógustól, attól tartva, hogy a szavakat nem két; hanem há­rom fül fogja fel. Pásztor Er­nő szavai szerint ettől manap­ság már nem kell tartani, mert bár vonalba tud lépni egy harmadik személy is, de ezt egy jól kivehető figyel­meztető zaj előzi meg. ami egyértelműen utal arra, hogy a párbeszédből trialógus lett. Párbeszéd A területen levő alközpon­tok állapota jobb a postai fő­központokénál. Fejlesztésük gyorsabb volt, cseréjük pedig egyszerűbb. Ezeket az alköz­pontokat a BHG készíti. Már akad Cegléden olyan is (a kórházban), amelyik tisztán elektronikus kivitelezésű. Na­gyon igényes d,arab, ha pél­dául a vezérlőműve meghibá­sodik, az egész megáll. Ugyan­akkor nincs mozgó alkatrésze. Háromszáz telefonkészüléket szolgál ki jelenleg, de bővít­hető. A nyilvános fülkék perse­lyeiben összetorlódott pénzt hetente gyűjti össze egy két­tagú bizottság. Szinte lehetet­len, hogy pontosan annyi ér­me bukkanjon elő, amennyit a beépített számláló mutat. Ki előbb szakítja meg mon­dandóját, mint amennyit ki­fizetett, kinek pedig csupán trükkökre futja. Előfordul azonban, hogy szükségtelen az anyagiakért elindulnia a bi­zottságnak, mert annak előt­te a perselyt föltörték, a pénzt ellopták. Különösképp a lakó­telepi fülkék vannak hátrá­nyos helyzetben. Mert ha fosztogatásra nem is mindig, de egy kis rombolásra, van­dálkodásra föltétlenül alkal­masak. Arra még nem jöttek rá hosszas töprengés után sem a szakemberek, hogy a kagylót mi célból lopják el, mert jó­zan számítások szerint ezek semmi másra nem használha­tók. Valaki javasolta is: a fül­kék falára akasszanak zacskót, s abban helyezzenek el hasz­nált alkatrészeket. Ha már muszáj lopni, legalább ezt vigyék. :ő a fülke A posta persze még ennyi vandálságtól sem keseredett el, a városban az idén is szép számmal nőttek ki nyilvános állomások a földből. Igaz. hogy korántsem mindegyikük mű- • ködik gazdaságosan, ám amíg az egyéni telefonigénylések kielégítésére nincs mód, addig övék a főszerep. • Varga Sándor felhozatal, amióta a két vas­út sínjeit felszedték. Csemö, Törtei és Jászkarajenő porté­kája helyett a hobbikerte­sektől jön újabban vala­mennyi termény. Vannak még néhányan, akik jól emlékeznek az öt* ven-hatvan évvel ezelőtti pia­cozásra, az akkori sokadal- makra, szokásokra. Érdemes megkeresnünk a gyümölcs- árusok első sorának szélén egy idős kofaasszonyt. Palásti Lászlóné hetvenharmadik évében jár, ám ezen a néven aligha lehetne rátalálni, mert Lenke néniként ismeri min­denki. Szívesen felidézi a húszas-harmincas évek pia­cát, hiszen szülei gyümölcs- és baromfiárusok voltak, s mellettük tanulta a szakmát — Tízéves kislányként már önállóan fizethettem —, emlékezik vissza, majd a ke­reskedők szokásairól beszél: — Hétfőn délután felvásá­roltuk a portékát kedden ko­ra délután indultunk a lovas kocsival Pestre, és szerdán hajnalban értünk fel. Leg­többször a Nagy vásártelepre mentünk, de jártunk Újpest­re meg Kispestre is. Előfor­dult, hogy magunk béreltük a fuvarost, máskor ketten-hár- man összeálltunk. Volt idő, amikor csukott teherautó vit­te az árut. — Fiatalasszony koromban, amikor önálló lettem, nekünk is volt egy Főrdunk. A fér­jem vezette, azzal piacoztunk. Aztán változott az életünk. Egy időre búcsút mondtam a ceglédi piacnak, Pestre köl­töztünk. A háború után az uram buszsofőr volt a fővá­rosban a közlekedési vállalat­nál. Sajtos, korán özvegy let­tem. Itt. maradtam a gyere­kekkel, a legkisebb alig öt­éves volt. Bizony , kemény munkával, nemegyszer nél­külözések árán tudtam fel­nevelni őket.. Tanultak, mindegyik szakmát kapott, és szépen boldogul az életben. Lenke néni 1967-ben vál­totta ki újra a városi tanács­nál a gyümölcs- és zöldség­kereskedésre jogosító enge­délyt. Azóta ritkán van olyan nap, hogy hiányozna a báréit standról. Nyáron hajnali négy­kor, ilyenkor hat órakor már ott van. A közelben egy ház­ban kamrát árendál. Mosta­nában már segítségre van szüksége, és mindig akad egy piaci polgár, aki kiskocsira rakja és a helyszínre húzza a portékáját. A termelőkkel évtizedes kapcsolata van. Most például Kiskunfélegyhá­záról hoztak neki friss retket eladásra. Hibátlan portéka Mire a vevők hada megér­kezik. szépen elrendezi az áruját. Vigyáz, hogy hibát­lan, gusztusos legyen vala­mennyi. Krétával felírja az árakat a fekete táblácskákra. Ez azonban nem az utolsó szó, mert itt még ma is lehet alkudni. Ha gyehgébb a piac, vagy nyári meleg nap van, amikor könnyen fonnyad, topped az áru, olyankor bi­zony, ahogy emelkedik a nap az égen, lefele mennek az árak. — Mit kér, kedves? Ezt a szép piros almát rátehetem még? Egy kis répa, zöldség, nem kell a levesbe? Vagy száraztészta? Mert az is van — hangzanak Lenke néni szí­vélyes szavai, ő megtanulta, hogy foglalkozni kell a kun­csafttal, s akkor máskor is szívesen visszatér. Sok a törzsvásárlója és. nagy hozzá­értéssel, szakavatott mozdula­tokkal szolgálja ki valameny- nyit. Mire leveszi a mérlegről az árut, már mondja is az árát. Nem , kell neki papír, ceruza, fejben kiszámolja egy szempillantás alatt Vigyáznak rá Ilyenkor ősszel, télen ki- gömbölyödnek a kofák. Solt, vastag holmit kell magukra szedniük, hogy ne fázzanak, mert hajnaltól délig ott to­porogni, üldögélni a szabad­ban, keserves dolog. Lenke néni eddig még megőrizte az egészségét, de a lábai érzik a sok munkát és az idő múlá- , sát Amióta a Károlyi lakóte­lep központi fűtésű garzorala- kásában él, azóta autóbusszal járja a piacot. De ott van igencsak mindig, s szeretne árulni, ameddig bírja. Talán ezért van, hogy a kofák mind magas kort érnek meg. Rá meg különösen vigyáz a csa­ládja. Nincs olyan nap, hogy ajtót ne nyitna •valamelyik gyereke, ha csak egy szóra is: — Hogy van, édesanyám? Tamasi Tamás Fogadóórák November 28-án. szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb- titkára fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájá­ban. Természetismeret A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ kiállítást rende­zett a napokban, Barátunk a természet címmel. Egyik ter­mében szebbnél szebb termé­szetfotókat függesztettek a fa­lakra. s közszemlére tették a védett madarakat, halakat áb­rázoló tablókat. Az asztalokon kitömött madarak sorakoztak, de láthattak az érdeklődők vad trófeákat is. Seregnyi könyv, folyóirat kínált bepil­lantást a természet titkaiba. Röv-idfilmeket vetítettek, ame­lyek megismertették az állatok életmódját és viselkedését. A kisdiákoknak szánt anyag ar­ra is alkalmas, hogy megsze­rettesse velük a környezet ed­dig alig ismert szépségeit, ér­tékeit. Számítógépes feladványok A fakultációs ok­tatás keretében ebben a tanévben kezdték meg a számítógépekkel való ismerkedést a ceglédi Földvá- ry Károly Általá­nos Iskola tanulói. Mivel nagy áz ér­deklődés a diákok körében, szakkör indítását is terve­zik. Képünkön: Nagygyőr Árpád- né tanárnő az is­kola Malom téri épületében hetedi­kesek matematika- program-készíté- sét ellenőrzi Apáti-T ótíl Sándor felvétele ksn 0133—teát (Cégié« Md*p> Gál Andortól, a 20-as Volán ceg­lédi üzemigazga­tóságának vezető­jétől kérdeztük: — Milyen az időérzélce? — Ha valaki­nek a munkájá­ban döntő szerep­hez 1ut az idő, a pontosság, akkor ezt magával ci­peli a munkahe­lyen kívülre is A rendszeresség, a precizitás az én Vekker magánéletem­ben is óhatatlanul megjelenik. Olyas­féle, egyébként nagyon furcsa mindennapi rit­must alakít ki, mintha folyton a zsebemben vol­na a csörgőó ra. De segít is, mert megtanít gazdál­kodni, hatékonyan bánni az idővel. — Meg tud-e fe­ledkezni a bu­szokról munka végeztével? — Régebben még javítottam is ál­momban a jármü­veket, úgy látszik, ez szakmai árta­lom. Ha leülök esténként a televí­zió elé, nem any- nyira a képernyőn látottakra, inkább a másnapi felada­tokra gondolok. (V. s.) Vonalas készülékek Fizetek is, nem is

Next

/
Thumbnails
Contents