Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIL ÉVFOLYAM, 276, SZÁM 1984. NOVEMBER 24.. SZOMBAT A középpontban a gazdálkodás Erősödjön a politizáló légkör Elismerést kaptak a Kossuth Tsz párttagjai Sátrak sorakoztak... Piacol hajnaltól harangszóig Régi sokadalmak emlékét idézi íj — Kinízek a piacra — mondta valaha a ceglédi em- $ bér, s elindult a legtávolabbi tanyáról is, ha a hírekre ^ volt kíváncsi vagy találkozni akart ismerőseivel. Az ősi £ piactér századokon át a mezőváros fórumai volt, ahol | a kisbíró dobszóval tette közhírré az elöljáróság ren- £ deleteit. Látta ez a tér a Dózsa-felkelés mezítlábas, ka- 'j szás parasztjait, szilaj toborzó verbunkot és Kossuth í Lajost, midőn hadba hívó szózatát ékes szavakkal el- á mondta az öreg városháza sebtében kihozott asztalán. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet — amióta megalakította két budapesti gazdasági társaságát — hétszáz tagnak és alkalmazottnak ad rendszeres munkát. Közülük minden tizedik ember a párt tagja, és ez a kis csapat átér- ai az egész közösség iránti felelősségét. Erről bizonyosodhattunk meg a minap a párt- alapszervezet beszámoló taggyűlésén, amelyen megjelent Sós János, a párt városi bizottságának politikai munkatársa. Meg kell köszönni Kovács János titkár egyórás szóbeli kiegészítést fűzött a tizenhat oldalas írásos beszámolóhoz. amelyet volt ideje mindenkinek alaposan áttanulmányozni. A leírt és az élőszóval előterjesztett értékelésből kitűnt, hogy a szövetkezet gazdálkodása áll az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjában. A vezetőség is erre építette fel mondanivalóját. 1980-ban még 8,8, 1981-ben 14.2. millió forint nyereséget értek el, 1982-ben 14,4 milliót, ám tavaly már csak 7,5 millió haszonra tettek szert, s nem valószínű, hogy az idén elérik aszerénypp. tervezett 9,3 millió forintot. A csökkenés egyik oka a mind nagyobb elvonás, a termelési költségek emelkedése és a bankterhek fokozódása. Hirtelenjében nem találta föl magát eléggé a gazdaság. Először a termelőalapok bővítésére gondolt, de ennek nem volt fedezete. Lassúk voltak az intézkedések, késett az alapos elemzés, tgv az intenzív gazdálkodást a mai napig sem tudták megvalósítani. Az eszközök gazdaságos kihasználása épp úgy gondot okozott, mint a munkaerő megtartása. A hiányosan elvérzett munkáért viszont magasabb jövedelmet vártak — és kaptak — az emberek. A pártszervezet — látva a változó körülményeket — egyre pontosabban szabta me“ a feladatokat, meeie’ölve a végrehajtás határidején és a felelősöket. Később ellenőrizték. hr>*v Piriit e]H»táro7*ak. TJ«*van»kiVnr — b$r említése r41k$l — a? is bo^ 1>7O'k- ar i’**nyi'tók^°7í’ ..nnrn ^°1y köszönni” a tev4k°^vs4*4t akik v.-nfvesek ■»’■óif,0-7^0+m’ m.orrfp'aig vezetési stílus* kialakítani. A gazdasági vezetés és a társadalmi szervek között íó együttműködés alakult ki, bár a gyakori személycserék gyakran rögtönzéseket követeltek a munkában. Kyíit állásfoglalást Elsősorban a belső nehézségeket kell leküzdenie a. párttagságnak. s ehhez a többi között az agitáció állandó jelenléte szükséges. A határozatokat késedelem nélkül feldolgozzák, mégsem beszélnek eleget az embereknek a rájuk háruló feladatokról, órdekelt- , sógükről, hosszabb távú céljainkról. A beszélgetések során kiderült, hogy nem egy esetben hiányzik a bátor helytállás, és a magyarázatokat elsősorban az első számú vezetőktől várják. Azzal valamennyien egyetértettek, hogy élénkíteni kell a gazdasági agítációt. A fegyelmet fent és lent egyaránt szigorúan kell venni, és mindig nyílt állás- foglalásra ic-ell törekedni. Számot adtak a vezetőség tevékenységéről, a tagság, ideológiai és politikai fejlődéséről, aktivitásáról, fegyelméről, egységéről és pártmegbiza- tásáról. Kitűnt, hogy a munkabizottságodc a vezetőség jó segítőtársai voltak. A hozott határozatokat a taggyűlés mindig jóváhagyta. Tagfelvételi tervüket teljesítették, s ebben a KISZ felkészítő szerepe is jobban érvényesült az utóbbi' időiben. Haszonnal járt a pártcsoportok átszervezése, ameiyek pártmegbízatásokat adnak mindenkinek, s azok teljesítését ellenőrzik. A csoportoktól a politizáló légkör erősítését várják a jövőben. Ennek megvan az alapja, hiszen sokan mozgalmi iskolát végeztek, mások most gyarapítják ismereteiket. A KISZ tevékenysége az elmúlt két évben fellendült, és a szakszervezet az új vezetőség megválasztása óta ugyancsak növelte súlyát, tekintélyét, együttműködési képességét. Határozathozatal Határozati javaslatként hangzott el a közgazdasági tevékenység fejlesztése, az alapos elemzés szükségessége. A munka szerinti bérezés mindenhol követelmény. El kell készíteni a vezetők munkaköri leírását, szélesíteni az üzemi demokráciát. Hosszabb távú gazdasági program kidolgozását tartják szükségesnek. Erősödnie kell a pártcsoportok agitációs tevékenységének és a tagfelvételt elsősorban az ifjúság körében kell folytatni. A vitában Surinás János üzemegységvezető az alaptevékenységben előforduló hiányosságokat hozta szóba. Dr. Szondi György jogtanácsos a jövőben gyorsabb, alaposabb elemzéseket tart szükségesnek. Kólcai István nyugdíjas a példamutatás erejére hívta fel a figyelmet. Sáfrán József tsz- elnök a várható gazdasági eredményt és a változó szabályozók következményeit vázolta. Sós János a párt városi végrehajtó bizottságának minősítését ismertette, amelyből kitűnt. hogy a Kossuth Tsz párttagjai eredményesen munkálkodtak a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Aktivitás és ^öntevékenység, eredményes pártépítés, tagnevelés, fegyelem jeLiemzi őket. Az agitációs és propagandamunka fejlesztésére nagy gondot fordítottak. A KISZ- és a szakszervezet pártirányítása jó. Érvényesült a párt vezető szerepe, s ezért a munkáért a- városi párt-végrehajtóbizottság elismerését és köszönetét tolmácsolta. A taggyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot, majd megválasztotta a vezetőségválasztó taggyűlés tisztségviselőit és a szavazatszedő bizottságot. T. T. Lehet, hogy egy jelesebb érmész ügyet sem vetne erre a kollekcióra, mégis az itt közszemlére tett és természetesen használatból kivont műdara- bok gondolkodóba ejtik az embert, hogy. lám, Jám, micsoda különbség van az amatőr meg a hivatásos munkája között Már amennyire munkának lehet ezt nevezni. Mert le sem tagadható, hogy például a fityfiritty kerek rézlapocskát csakis kontár barkácsolhatta. Tessék, ha mellé tesszük a kétforintost, látni: hitvány, súlyhiányos, keskeny utánzattal aligha telefonált még bárki emberfia. De erre a megfúrt tízforintosra se lehet túlontúl büszke az alkotója, szerfölött tágasra sikerült a lyuk. sok anyagot veszített a fém. Viszont a nyíláson átfűzött cérna határozottan ötletes, látszik, nem egyszeri használatra szánták a telefonérmét, s hogy a fizetek is, nem is csodás trükkjét szemlélteti. Foglalt Telefon. Szidalmak gyakori tárgya. — Ha valaki nem kap vonalat, vagy mondjuk, bekötésre vár, az ugye nem minket, hanem általában a postát szidja. A ceglédi főközpont 100 százalékosan telített, bővítése már beruházási kérdés — mondja Pásztor Ernő, a Dél- Pest megyei távközlési üzem ceglédi főközpontjának vezetője, akinek szobájában az imént leírt tárlat is található. Mi itt a városban, a volt nagy- kátai és monori járás területén a távközlési berendezések fenntartásával, karbantartásával, építésével foglalkozunk. Ezen belül: postai és előfizetői központok, telexek, a pénzbedobással működő telefonok és vonalfelügyelet. Amennyiben egy munkahely készülékeit alközpont köti ösz- sze a külvilággal, az jó a postának, mert senki sém győzné kapacitással, külön vonallal a rengeteg telefont. A legtöbb munkahely ilyen. Mindamellett elvben megvan a lehetőség arra, hogy egy nagyobb intézményben a nulla tárcsázásával közvetlen városi vonalat kapjunk. Csak elvben. Aki ezzel próbálkozik, az esetek nagyobbik részében foglalt jelzést hall. Ez nem a posta ötlete, s főleg nem érdeke. A munkahely igyekszik e módon kordában tartani a telefonforgalom nagyságát, visszaszorítani a magánbeszélgetéseket. Ha már itt tartunk: sokan idegenkednek a központos dia- I Lovas kocsin Pestre A keddi, pénteki piaci reggeleken egymást érték a lovas kocsik, a taligák, a biciklik. Sátrak sorakoztak, a földön garmadában állt a sokféle zöldség, gyümölcs, arrébb a tejeskofák helye volt, a csirkepiacon a baromfit árulták. Színes és mozgalmas, élettel teli volt mindenkoron a piactér. Mára legfeljebb annyit változott, hogy flaszterrel száműzték a sarat, asztalsorokat állítottak fel, s fedél van az árusok feje felett. A lacikonyha felől most is jóféle illatok lengedeznek. A bódésoron sorban állnak a tőkehúsért, a bontott baromfiért, a házi kenyérért, a lángosért, buktáért. A kofák, őstermelők előtt százak vonulnak el. Meg-megállnak, gusztálgatják a gyümölcsöt, zöldségfélét, kérdezik s alkudják az árát. Aztán vagy a kosarukba kerül, ami kell, vagy mennek tovább. Eleven ez a piac most is, bár észrevehetően kisebb a lógustól, attól tartva, hogy a szavakat nem két; hanem három fül fogja fel. Pásztor Ernő szavai szerint ettől manapság már nem kell tartani, mert bár vonalba tud lépni egy harmadik személy is, de ezt egy jól kivehető figyelmeztető zaj előzi meg. ami egyértelműen utal arra, hogy a párbeszédből trialógus lett. Párbeszéd A területen levő alközpontok állapota jobb a postai főközpontokénál. Fejlesztésük gyorsabb volt, cseréjük pedig egyszerűbb. Ezeket az alközpontokat a BHG készíti. Már akad Cegléden olyan is (a kórházban), amelyik tisztán elektronikus kivitelezésű. Nagyon igényes d,arab, ha például a vezérlőműve meghibásodik, az egész megáll. Ugyanakkor nincs mozgó alkatrésze. Háromszáz telefonkészüléket szolgál ki jelenleg, de bővíthető. A nyilvános fülkék perselyeiben összetorlódott pénzt hetente gyűjti össze egy kéttagú bizottság. Szinte lehetetlen, hogy pontosan annyi érme bukkanjon elő, amennyit a beépített számláló mutat. Ki előbb szakítja meg mondandóját, mint amennyit kifizetett, kinek pedig csupán trükkökre futja. Előfordul azonban, hogy szükségtelen az anyagiakért elindulnia a bizottságnak, mert annak előtte a perselyt föltörték, a pénzt ellopták. Különösképp a lakótelepi fülkék vannak hátrányos helyzetben. Mert ha fosztogatásra nem is mindig, de egy kis rombolásra, vandálkodásra föltétlenül alkalmasak. Arra még nem jöttek rá hosszas töprengés után sem a szakemberek, hogy a kagylót mi célból lopják el, mert józan számítások szerint ezek semmi másra nem használhatók. Valaki javasolta is: a fülkék falára akasszanak zacskót, s abban helyezzenek el használt alkatrészeket. Ha már muszáj lopni, legalább ezt vigyék. :ő a fülke A posta persze még ennyi vandálságtól sem keseredett el, a városban az idén is szép számmal nőttek ki nyilvános állomások a földből. Igaz. hogy korántsem mindegyikük mű- • ködik gazdaságosan, ám amíg az egyéni telefonigénylések kielégítésére nincs mód, addig övék a főszerep. • Varga Sándor felhozatal, amióta a két vasút sínjeit felszedték. Csemö, Törtei és Jászkarajenő portékája helyett a hobbikertesektől jön újabban valamennyi termény. Vannak még néhányan, akik jól emlékeznek az öt* ven-hatvan évvel ezelőtti piacozásra, az akkori sokadal- makra, szokásokra. Érdemes megkeresnünk a gyümölcs- árusok első sorának szélén egy idős kofaasszonyt. Palásti Lászlóné hetvenharmadik évében jár, ám ezen a néven aligha lehetne rátalálni, mert Lenke néniként ismeri mindenki. Szívesen felidézi a húszas-harmincas évek piacát, hiszen szülei gyümölcs- és baromfiárusok voltak, s mellettük tanulta a szakmát — Tízéves kislányként már önállóan fizethettem —, emlékezik vissza, majd a kereskedők szokásairól beszél: — Hétfőn délután felvásároltuk a portékát kedden kora délután indultunk a lovas kocsival Pestre, és szerdán hajnalban értünk fel. Legtöbbször a Nagy vásártelepre mentünk, de jártunk Újpestre meg Kispestre is. Előfordult, hogy magunk béreltük a fuvarost, máskor ketten-hár- man összeálltunk. Volt idő, amikor csukott teherautó vitte az árut. — Fiatalasszony koromban, amikor önálló lettem, nekünk is volt egy Főrdunk. A férjem vezette, azzal piacoztunk. Aztán változott az életünk. Egy időre búcsút mondtam a ceglédi piacnak, Pestre költöztünk. A háború után az uram buszsofőr volt a fővárosban a közlekedési vállalatnál. Sajtos, korán özvegy lettem. Itt. maradtam a gyerekekkel, a legkisebb alig ötéves volt. Bizony , kemény munkával, nemegyszer nélkülözések árán tudtam felnevelni őket.. Tanultak, mindegyik szakmát kapott, és szépen boldogul az életben. Lenke néni 1967-ben váltotta ki újra a városi tanácsnál a gyümölcs- és zöldségkereskedésre jogosító engedélyt. Azóta ritkán van olyan nap, hogy hiányozna a báréit standról. Nyáron hajnali négykor, ilyenkor hat órakor már ott van. A közelben egy házban kamrát árendál. Mostanában már segítségre van szüksége, és mindig akad egy piaci polgár, aki kiskocsira rakja és a helyszínre húzza a portékáját. A termelőkkel évtizedes kapcsolata van. Most például Kiskunfélegyházáról hoztak neki friss retket eladásra. Hibátlan portéka Mire a vevők hada megérkezik. szépen elrendezi az áruját. Vigyáz, hogy hibátlan, gusztusos legyen valamennyi. Krétával felírja az árakat a fekete táblácskákra. Ez azonban nem az utolsó szó, mert itt még ma is lehet alkudni. Ha gyehgébb a piac, vagy nyári meleg nap van, amikor könnyen fonnyad, topped az áru, olyankor bizony, ahogy emelkedik a nap az égen, lefele mennek az árak. — Mit kér, kedves? Ezt a szép piros almát rátehetem még? Egy kis répa, zöldség, nem kell a levesbe? Vagy száraztészta? Mert az is van — hangzanak Lenke néni szívélyes szavai, ő megtanulta, hogy foglalkozni kell a kuncsafttal, s akkor máskor is szívesen visszatér. Sok a törzsvásárlója és. nagy hozzáértéssel, szakavatott mozdulatokkal szolgálja ki valameny- nyit. Mire leveszi a mérlegről az árut, már mondja is az árát. Nem , kell neki papír, ceruza, fejben kiszámolja egy szempillantás alatt Vigyáznak rá Ilyenkor ősszel, télen ki- gömbölyödnek a kofák. Solt, vastag holmit kell magukra szedniük, hogy ne fázzanak, mert hajnaltól délig ott toporogni, üldögélni a szabadban, keserves dolog. Lenke néni eddig még megőrizte az egészségét, de a lábai érzik a sok munkát és az idő múlá- , sát Amióta a Károlyi lakótelep központi fűtésű garzorala- kásában él, azóta autóbusszal járja a piacot. De ott van igencsak mindig, s szeretne árulni, ameddig bírja. Talán ezért van, hogy a kofák mind magas kort érnek meg. Rá meg különösen vigyáz a családja. Nincs olyan nap, hogy ajtót ne nyitna •valamelyik gyereke, ha csak egy szóra is: — Hogy van, édesanyám? Tamasi Tamás Fogadóórák November 28-án. szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb- titkára fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájában. Természetismeret A ceglédi Kossuth Művelődési Központ kiállítást rendezett a napokban, Barátunk a természet címmel. Egyik termében szebbnél szebb természetfotókat függesztettek a falakra. s közszemlére tették a védett madarakat, halakat ábrázoló tablókat. Az asztalokon kitömött madarak sorakoztak, de láthattak az érdeklődők vad trófeákat is. Seregnyi könyv, folyóirat kínált bepillantást a természet titkaiba. Röv-idfilmeket vetítettek, amelyek megismertették az állatok életmódját és viselkedését. A kisdiákoknak szánt anyag arra is alkalmas, hogy megszerettesse velük a környezet eddig alig ismert szépségeit, értékeit. Számítógépes feladványok A fakultációs oktatás keretében ebben a tanévben kezdték meg a számítógépekkel való ismerkedést a ceglédi Földvá- ry Károly Általános Iskola tanulói. Mivel nagy áz érdeklődés a diákok körében, szakkör indítását is tervezik. Képünkön: Nagygyőr Árpád- né tanárnő az iskola Malom téri épületében hetedikesek matematika- program-készíté- sét ellenőrzi Apáti-T ótíl Sándor felvétele ksn 0133—teát (Cégié« Md*p> Gál Andortól, a 20-as Volán ceglédi üzemigazgatóságának vezetőjétől kérdeztük: — Milyen az időérzélce? — Ha valakinek a munkájában döntő szerephez 1ut az idő, a pontosság, akkor ezt magával cipeli a munkahelyen kívülre is A rendszeresség, a precizitás az én Vekker magánéletemben is óhatatlanul megjelenik. Olyasféle, egyébként nagyon furcsa mindennapi ritmust alakít ki, mintha folyton a zsebemben volna a csörgőó ra. De segít is, mert megtanít gazdálkodni, hatékonyan bánni az idővel. — Meg tud-e feledkezni a buszokról munka végeztével? — Régebben még javítottam is álmomban a jármüveket, úgy látszik, ez szakmai ártalom. Ha leülök esténként a televízió elé, nem any- nyira a képernyőn látottakra, inkább a másnapi feladatokra gondolok. (V. s.) Vonalas készülékek Fizetek is, nem is
