Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 274. SZÁM 1984. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK A {ehetőségek hő választéka A sokszínűség csak előnyük Mérlegeli Ssihiurális intézményeink Gazdasági érdekünk A hagyomány folytatása A Szimfonikusok Ha valaki egyszer megírná Vác zenei életét, 1984-től új fejezetbe kezdene. Szalay Miklós, a Magyar Állami Operaház karigazgatója, a Váci Szimfonikusok zenekarának karmestere, a Bartók Béla Állami Zeneiskola igazgatói szobájában ezt mondta: Nagyszerű fúvószenekara van a városnak. Határain túl neves vonószenekara a Musica Humana. Elérkezett az ideje, hogy megalakítsa szimfonikus zenekarát is. — A célok között szerepelt az is — mondta Cs. Nagy Tamás, az iskola igazgatója —, hogy tehetséges volt. és mostani növendékeink ne kallódjanak el, legyen módjuk a továbbképzésre. Ennek érdekében az iskola tanára! felkeresték és meghívták őket a zenekarba. Féltünk, hogy így is kevesen lesznek, ezért kihirdettük a tervünket. — Nagy volt a meglepetés — folytatta a karmester — Tizenöt-húsz jelentkezőre számítottunk. és negyvennyolcán jöttek el. Volt köztük diplomás és munkás, nyugdíjas és tanuló. Már az első találkozásunk alkalmával. 1984. április 13-án megéreztem, hogy megértjük egymást. Egy zenekar életében az első hónapok amolyan ismerkedések. Itt mindenki sajnálta, hogy májusban nyári szünetre kellett menni, és elég volt egy hónap, szeptember, hogy a zenei világnap alkalmával, október 1-én megtartsuk első hangversenyünket. Nagy volt az izgalom, hogy megtelik-e a terem. Megtelt, de az ajtókat is ki kellett nyitni. mert még a ruhatárban, a folyosón is szorongtak. — Jellemző a zenekarra — mondta Cs. Nagy Tamás —, hogy nem lemorzsolódik, hanem létszáma növekszik, és nagy lelkesedés fűti. Egy példa: a nyolcvanéves Füge András nyugdíjas hajóskapitánytól levelet kaptam, hogy be kellett feküdnie a kórházba. mert operálják. A próba napján felhívott. Gondol ránk. — Tehát a zenekar mecénása a zeneiskola? — kérdeztem. — Nem. hanem a művelődési központ — felelt az iskola igazgatója. — Terveik? — Az első hangversenyünk után alig telt el egy hónap — folytatta a karmester —. a városban szervezett konferencia rendezői kerestek fel bennünket. A konferenciát olyan ünnepélyességgel szeretnénk zárni. hogy a résztvevők feledhetetlen emlékkel távozzanak Vácról — mondotta. — Hangversenyünknek nagy sikere volt. Most a város felszabadulásának 40. évfordulójára készülünk. December 7-én az ünnepi ülés kultúrműsorában a váci kórusok mellett Beethoven Egmont nyitányát és Ko- dálv Háry intermezzóját játsz- szuk. Tervünk, hogy klasszikus könnyűzenekari hangversenyeket is adunk. Mondjuk Lehár, Strauss műveiből. Karcsú Arzén, a város történetírója megörökítette Vác krónikájának vaskos kötetében, hogy a főtéren már 1785- ben működött az irgalmas randi gyógyszertár. A második 1815-ben nyílt meg a centrumban, Fuchs József budai patikájának Vácra helyezésével. A két háború között, az ir- ga masokén kívül a Sziqvart patikát találjuk a főtéren. Az államosítást követően, az ötvenes években a Március 15. Az ember közvetve vagy közvetlenül felnőtt korában is szüntelenül tanulni kénytelen. Szellemi beruházásnak is tekinthetjük, ha egy vállalattól továbbképzésre küldik a munkatársakat. A közművelődést akár úgy is felfoghatjuk, mint a szellemi megújulás, a képességek kibontakoztatásának fejlesztési alapját. Ehhez természetesen meg kell teremteni a tárgyi, személyi feltételeket. Ez azonban nemcsak a szándékon, hanem a lehetőségeken is múlik. E két utóbbi úgy látszik, nem hiányzott Vácott az elmúlt évtizedekben. Ebből a szempontból érdemes követni azt az áttekintést, melyet a Hazafias Népfront városi bizottsága tett meg a közelmúltban. Felkérte Nagy Gézát, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjét az összefoglaló vitaindításra. Központ A város közművelődési intézményeinek hálózata, mint kitűnik, még mindig több szektorú, s erre minden valószínűség szerint hosszabb távon is számítani kell. A szervezetek. intézmények léte, kulturális aktivitása semmiképpen sem hátránynak, annál inkább előnynek tekinthető, a sokszínűség, a lehetőségek szélesebb körének biztosítéka. Az irányító és fenntartó testületeket tekintve megyei, városi tanácsi irányításról lehet beszélni, s ezt a kört bővítik a területen működő egyesületek, az üzemi,' vállalati működési bizottságok. Részletes taglalást igényelne a Madách Imre Művelődési Központ munkája, melyet az intézményhálózat központjának tekint a város tanácsa, s egyre inkább a város kulturális' életének is a centruma, mint ahogy a vidék kulturális, valamint módszertani központjává is fejlődik. Más kórtér 22. számú épület utcai, földszinti részén helyezték el a központi gyógyszertárat. A bővítést és a felújítást követő átadási ünnepségről korábban már beszámoltunk. Az azóta eltelt időszak bebizonyította: időszerű volt a korszerűsítés. A gyógyszerészek megfelelő munkakörülmények között dolgoznak, a nagyközönség örül a szép létesítménynek, P. R. dé, hogy a ház adottságai révén vannak még feltáratlan lehetőségek, s úgy vélték a testület tagjai, a tanács vezetői, hogy a propagandát nem árt még hatékonyabbá tenni. Ez a véleménye István Kálmánnak is, a HNF helyi titkárának, aki szerint érdemes lenne megfontolni, hogy a rendszeresen megjelenő műsorfüzetet utcán árusítsák, díjazás ellenében. A már négy éve új helyén, a Mártírok útjai volt tisztiklub épületében működő városi könyvtár a váciak egyik büszkesége, amely méltó helyet ad a tudást, művészi élményeket nyújtó könyveknek a maga belső architektúrájával, hangulatával is. Az itt dolgozó 16 szakalkalmazott, nyolc technikai dolgozó munkája hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az intézménynek jelenleg 6 ezer beiratkozott látogatója van. Különleges szolgáltatásaik sorába tartozik a zenehallgatást, nyelvtanulást egyénileg is biztosító hangtár, az iskolai könyvtárak segítése, a kisközségek könyvtárainak irányítása, a mozgáskorlátozottak és a kórházban kezeltek külön szolgálata speciális könyvtári munkatársak segítségévéi, a kórházba például kihelyezett könyvtárral. Múzeum Kulturális intézményhálózatunk része a Hajós Alfréd Üttörőház is, melynek szolgáltatásai között sokféle gyermekszakkör listája olvasható, s itt külön gyermekkönyvtár működésének is helyet adnak. A modellezők, a néptáncosok, a kerámiakészitők, s más iskola utáni foglalkozások kedvelői időnként külföldi pajtásaikat is fogadhatják a nyári napközi táborként és csereüdülőként szolgáló pokolszigeti táborukban, amely az üzemekben dolgozó szüleik, a város munkássága közös ösz- szefogásából, sok és szép, áldozatos társadalmi munkával jött létre. Folytathatjuk a sort a zenei műveltséget megalapozó és továbbfejlesztő Állami Bartók Béla Zeneiskolával, amely programjaival az utóbbi években a vidék kis zenei színházává fejlődött. Neve bevésődött a világ számos és neves művésze tudatába is, akik dobogóján a közönség elé léphettek. Szóba került már, hogy az illetékesek tárgyalnak önálló zenei szakközépiskola létesítéséről is, aminek meg kell teremteni a feltételeit. A Pest megyei Levéltár váci osztálya funkciójára inkább a kutatómunka jellemző, de a látogatókat is mindig szívesen fogadják. Társul a sorban a Vak Bottyán Múzeum, mint a legrégibb intézmények egyike. Jelenleg meglehetősen ..kinőtt” állapotban, s itt a bővítés, a lehetőségek jobb megteremtésének gondjai nyomasztanak. Helytörténeti ismereteinket azonban ma is kiegészíthetjük kiállítótermeiben. Igaz, azért a kérdések sorában elhangzott az is: hogy miért nem cserélik időnként a kiállítási anyagot, ha más is van raktáron, s az is, hogy miért nem lehet nagyobb propagandával csalogatni a közönséget? Nehezebb A feltételekkel tehát nem lehet gondunk, s ezekhez még hozzá kell számítani a minden településen természetesnek tartott filmszínház működését, az ifjúsági szervezetek, az iskolák kulturális hatásáról nem is beszélve. A gondok sorában még ott találjuk a lakótelepek kulturális élete fejlesztésének feladatait. Ez nem annyira mennyiségi vagy hiánypótló feladatnak minősül, mint inkább a lehetőségekkel ma még nem élők érdeklődésének felkeltése tartozik a feladatok sorába. A programokat bőségesen árasztó intézményhálózat kínálata mellett a társadalmi, s mondjuk ki bátran, gazdasági, kulturális szükségletek feltérképezése, a mit és hogyan kérdése ennél is bonyolultabb. K. T. I. Tervgyííjtsméfly Az Építésügyi Tájékoztatási Központ közös katalógusban foglalta össze a magánlakásépítők részére korábban már külön kiadott nyaralók, zártkerti épületek ajánlott terveit, és kiegészítette a gyűjteményt a társas üdülők új terveiről szóló ismertetőkkel Az építtetők összesen nyolcvanöt tervből válogathatnak. Ebből ötvenhárom a 40-től 80 négyzetméterig terjedő hasznos alapterületű, többségében alápincézett és beépített tetőtérrel ellátott nyaraló. Nap mint nap emberekkel foglalkozni nem kis feladatot és nem kis felelősséget jelent. De ha valaki ezt úgy teszi, mint Tóth lmréné, a Tungsram Rt. váci Fényforrásgyárának személyzeti osztályvezetője, akkor egyre többen .keresik fel és fordulnak hozzá bizalommal. 1958 óta dolgozik itt. Fiatalon, párttagként lépett be. Így emlékezik vissza erre az időre: — A gyermekkor, azt hiszem. minden ember életében meghatározó. A gyökereket nálam is itt kell keresni. Édesapám 1925-ben lett tagja a IÍMP-nek, amiért a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Édesanyám 1948- ban lépett be a kommunista pártba. Én magam is fiatalon kezdtem a politikai munkát. 1950-ben a nagymarosi DISZ- szervezet titkára lettem, 18 évesen. Ekkor tanultam meg Igazán a közösségért dolgozni, erejét érezni. 1951-ben részt vettem az MSZBT első országos kongresszusán, majd a községi MSZBT-szervezet ügyvezető elnöke lettem. Ma is nagyon jó érzéssel gondolok visz- sza azokra az évekre. — Hogyan indult pályája az Izzóban? — Éveken keresztül munkásként dolgoztam a bevezető gyártásban. Rövidesen pártcso- portbizalminak választottak, majd 1961-tól alapszervezeti párttitkárnak. Közben egyre inkább szükségét éreztem a tanulásnak. Esti tagozaton érettségiztem, majd politikai iskolákat, szakmai tanfolyamokat végeztem. — Közben hogyan alakult pályafutása? — A hatvanas években még nem volt gyári könyvtárunk. 1959-től a Kossuth Könyvterjesztő aktivistájaként egy üveges szekrényt raktam tele könyvekkel. A növögető. fejlődő gyűjteményünk első Az állattenyésztők inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a termelés. alacsony a iovedelme- zősége. A panasznak ellentmond. hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? Az állattenyésztésről nem könnyű lemondani. Korábban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges mértékben — a hasznosítás, mint az éppen ott levő állatállománnyal. A felét nyújtja Kényszer is tehát az állattenyésztés fenntartása. Persze, nemcsak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakemberek. Hogy nem keresik a visz- szafejlesztés útjait, annak gazdaságai okai is vannak. Az állat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most különösen nagy szükség van. hiszen a hitelek kamatai magasak. ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntartásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgazdasági termelésnek fele az állattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972- ben még csak 43 százalékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasztalhatók az exportban is. hiszen a mezőgazdaság külpiaci értékesítésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Tehát sem a mezőgazdasági nagyüzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztésről. aminek inkább a fejlesztése a soron következő feladat. Mégy ország Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is. Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt. s ezt a hagyományt könyvtárosa én lettem. Ma is nagyon jó érzés fog el. ha bemegyek korszerű könyvtárunkba olvasnivalót keresni. 1973 óta a személyzeti osztály vezetője vagyok, nagyon szeretek emberekkel foglalkozni. — 1970 óta veszek részt a gyári pártbizottság munkájában. de tagja vagyok a Pest megyei pártbizottságnak is. Gyárunkban én irányítom a páríagitációt és -propagandát. A művelődési bizottság társelnökeként részt veszek a köz- művelődés szervezésében is. Tóth lmréné hétszer volt kiváló dolgozó, legutóbb a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. Vác belterületén figyelmetlenül vezette a kettes főúton személygépkocsiját Orosz Tamás. Hátulról nekiütközött az álló és balra kanyarodni szándékozó személygépkocsinak. Az ütközés során az álló gépkocsit nekilökte egy szemben haladó kamionnak, amelynek során a személygépkocsi vezetője. Kisparti István és felesége köny- nyebben megsérültek. A Széchenyi utcában N. Andrea kiskorú parkoló személykocsik közül szaladt az úttestre, minek következtében egy arra haladó taxi elütötte. A gyermek súlyosan megsérült. Paksi Péter váci lakos ittasan ült a volán mellé, s személygépkocsijával egy fának ütközött. Az anyagi kár jelentős. Zebegény lakott területén ittasan vezette segédmotor- kerékpárját Tóth Pál szobi lakos. Áttért az út bal oldalára és egy szemben jövő személy- I napjainkban igyekeznek megőrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akarták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett. s tavaly elérte az 1804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2420 literről 4145 literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van. melyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással is. Központi segítség nélkül nem kerülhettek volna az országba a nagy tejtermelő képességű Holstein- Fríz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütemben új istállók. De nem kevés a gazdaságok érdeme sem. hiszen rendbe tették takarmánytermesztó süket, megszűnt az országban a takarmányhiány. Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nélkül elviselhető mértéktől. Kiváltképp akkor, ha a növény- termelés nyereségéhez hasonlítjuk. importból A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a növény- termelésben 20 forint nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növénytermelés jövedelmét feletetik az állatokkal. Persze, nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesztették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és juhlétszám voltaképpen változatlan maradt az elmúlt tizenhárom évben. ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok érdeke. Ezek az arányok azonban nem igazodtak az ország adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, rétók vannak. de ezek termelését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvasmarha és a juh — hasznosíthatják. Számuk azonban kevés a legelők nagyságához képest Másfelől a legelőket is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a hozamok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságnak, hiszen a rétek, legelők termését szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosíthatják. Ezért fejlődött gyorsabban a sertés- és baromfi tartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fehérje- takarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kell. Ebbői a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni. hogy megváltozik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, csökkenteni az abrakfogyasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gazdaságokat. V. F. J. gépkocsinak ütközött. Az ittas vezető ezúttal csak köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Váchartyán lakott területén figyelmetlenül vezette személy- gépkocsiját Nagy Tibor őrboty- tyáni lakos. Hátulról nekiütközött az előtte haladó oldalkocsis motorkerékpárnak. A motorkerékpár vezetője. Mozsár! János és utasa, Czagányi Kálmán súlyos sérülést szenvedett. Mint kiderült, a motor- kerékpár vezetője is ittasan vett részt a közúti forgalomban. Szob lakott területén motor- kerékpárját ittasan, figyelmetlenül vezette Kovács Károly nagybörzsönyi lakos. Elütötte az út jobb oldalán gyalogosan haladó Legény Istvánnét. Mindketten súlyos sérülést szenvedtek. Papp László ISSN 0133—2758 (Vád HírUlp) Itt a tizedgramm is számít Néninger Géza felvétele M. Gy. Kétszáz esztendő éta Lépések az idő fokain A közösség erejével Papp László Sziréna Ettas járművezetők