Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
A november a kiállítások hónapja Cegléden, ezt mutatja két műsorkalauz is, a városé, valamint a helyőrségi művelődési központé. A Kossuth Múzeumban Pest megye érmészeti emlékeiből látni bemutatót, az emeleti termekben Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművész képei láthatók. A ceglédi munkahelyeken több ismeretterjesztő dokumentációs képanyag vándorol ezek ben a hetekben, így a Körösi Csorna Sándor-emléktúra fotókiállításokra szánt anyaga, Vietnam élete képekben, emellett a Hazánk, Magyarország című plakátkiállítást, a szentesi II. aktfotókiállítás képeit hoztáik el bemutatásra. A helyőrségi művelődési központban ezekben a napokban zár Kerek Péter éremkiállítá- sa. Sok látogatója volt Dulity Tibor festőművész bemutatójának. November végén nyílik majd az emeleti teremben A természet világa címmel Katona István fotókiállítása. A Lenin Tsz-ben az ott dolgozó amatőr alkotók mutatkoznak be a hónap végén figyelemre méltó alkotásaikkal. Genetika és családtervezés címmel dr. Czeizel Endre tart előadást november 22-én este hét órakor Cegléden, a városi tanács nagytermében. Minden érdeklődőt várnak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1984. NOVEMBER 21., SZERDA Az új* férni próbaidős Még a menetrend sem örök életű — A kötődés alighanem középiskolás koromból ered. Bár gépipari technikumba jártam, de igen sok szó esett a közlekedésről, jó szakműhelyek voltak. és ráadásul építettünk gokartot is. Az alapok elekor gyűltek össze — mondja Gál Andor, a 20-as Volán Vállalat ceglédi üzemigazgatóságának vezetője. — 1970-ben a 20-as számú Autóközlekedési Vállalat épp’ akkoriban önállóvá vált ceglédi főnökségére kerültem művezetőként. Ha tömeges A némi túlzással műszaki és forgalmi telepnek keresztelt munkahelyen a farmotorosok. Előkerült a citera is A nemesítő emlékére A szocialista brigád kapja az elsőt Magyar Gyula, a hazai növénynemesítés megteremtője volt. akinek az idei őszön szobrot állított a Kertészeti Egyetem. A tánítványok és a tisztelők, köztük a róla elnevezett ceglédi szocialista brigád tagjai jelenlétében leplezték le a soroksári botanikus kertben. A neves nemesítő 1884-ben született Budapesten, 1903- ban oklevelet szerzett a Kertészeti Tanintézetben, több német, francia és belga kertészet, ben tanulmányozta a legmodernebb termesztési módszereket. Díszfákat, zöldségféléket és gyümölcsfajtákat nemesített, a helyi fajták gyűjtésével, az alanykérdés kutatásával is nevet szerzett, 1945-ben váratlanul hunyt el betegség következtében. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat kutatóállomásán bensőséges ünnepséget szervezett a szocialista brigád névadójának, melyre a tudós leánya és veje, továbbá Paál István szobrászművész is eljött. Kötetlen beszélgetés keretében felidézték a neves kutató emberi, szakmai emlékét, amelyhez dr. Tóth Elek, a kutatóintézet nyugdíjas kutatója sok érdekes adalékot nyújtott. Többek között előkerültek az egykori német és osztrák tanulmányi kirándulások képei, ahol szeretett tanítványai körében látható Magyar Gyula. Paál István, a szobor első változatát a szocialista brigádnak fogja adni, mert tudja. hogy megőrzi a közösség Magyar Gyula szellemét. A hangulatos brigádvacsora jó kedvet fakasztott, előkerült a citera, amely tovább élénkítette a hangulatot. Az érdeklődők novemberben megtekinthetik az emlék- kiállítást, amelyen dokumen. tumok másolatai, írásainak részletei, róla szóló megemlékezések láthatók. S. D. Teke Győztek a rangadón C:ak úgy dőltek a fák - Őrzik a veretlenségüket A Ceglédi KÖZGÉP férfi te- kézői a papírformának megfelelően sorra aratják győzelmeiket. A törökszentmiklósi siker után került sor az addig egyforma pontszámmal álló Cegléd—Salgótarján találkozóra, melyen a ceglédiek új pályacsúcsot elérve a vártnál is biztosabb győzelmet arattak. A Somoskőújfalu is pont nélkül távozott Ceglédről. A bajnokságban jelenleg a KÖZGÉP vezet, egy ponttal előzi meg a legnagyobb ve- télytársának tűnő Szolnokot. Eredmények Ceglédi KÖZGÉP—Törökszentmiklós 6-2 (2502—2380). Pontszerzők: Nyíri (444), Tornyost (430), Sándor (425), Pintér (410). Ceglédi KÖZGÉP—Salgótarján 7-1 (2758—2446). Remekül sikerült a ceglédiek formaidőzítése. Mindenki nagyon jó teljesítményt nyújtott. Akadt kiemelkedő eredmény is, hiszen Sándor csaknem az ötszáz fát is elérte. A vendégek viszont gyengélkedtek, így több mint háromszáz fával kaptak ki. Pontszerzők: Sándor (485), Rímóczi Z. (468), Pintér (467), Tornyost (456), Nyíri (443). Ceglédi KÖZGÉP—Somoskőújfalu 6-2 (2686—2516). Üj- ra kiegyensúlyozottan szerepeltek a játékosok, Rimóczi- nak és Sütőnek nem sikerült egyéni pontot szereznie, de ők is 433 illetve 435 fát ütöttek. A vendégek jól helytálltak, de a ceglédi győzelmet nem tudták veszélyeztetni. Pontszerzők: Tornyosi (461), Sándor (459), Pintér (451), Nyíri (443). Az NB tartalékbajnokságban idegenben arattak győzelmet a ceglédiek, akik négy forduló után is őrzik veretlenségüket. Eredmény: Ceglédi KÖZGÉP „B”—F TC „B” 6-2 (2337— 2320). Pontszerzők: Rimóczi I. (418), Sándor (401), Tóth (396), Molnár (389). U. L. az Ikarus 620-as és 630-as típusú buszok javítása, karbantartása folyt, nagyon szegényes körülmények között. Ezért a legfontosabb feladatot pontosan az jelentette, hogy a romos, düledező javítóműhelyekből elfogadható munkahelyet alakítsunk ki a Mizsei úton. — Az üzemigazgatóság magját még. most is az az igazán összetartó, jó kis csapat adja. amelyik akkoriban ott formálódott. 1979-ioen költöztünk át a Körösi úti új telephelyre. Mintha a középkorból a rakéták érájába léptünk volna. Persze, a környezet motivál, így hát több a teendőnk is. — Mi minden történik, míg megszületik egy döntés a város buszközlekedésének rendjéről, módozatairól? — Jelenlegi helyzetünkre nem jellemző, hogy adott egy csomó jármű, és ezekhez keresgéljük a feladatokat. Éppen fordítva. Tehát mindenkor a reális utazási igényeket kell feltérképeznünk. Hogy az igényekről miképp szerzünk tudomást? A járatok mindennapi munkája során jó tapasztalatokat lehet gyűjteni az utazók közvetlen jelzéseiből, vagy egy kihasználtsági vizsgálat adataiból, Ká. mohájuk, hirtelenjében tetemesen nőni, avagy csökkenni kezd az utazók'száma valamelyik, vonalon. De érkeznek kérések a vállalatoktól, üzemektől, intézményektől, és a lakosoktól. A tolmácsolt elképzelések tartalmát minden esetben fontolóra vesszük, s amelyik tömeges igényt takar, azt teljesítjük. — A tájékozódás és a különféle egyeztetések után előzetes menetrendet készítünk, amit majd a vállalat menetrendi és forgalomfejlesztési apparátusa önt végleges formába. Ha új járat indul, adunk neki egy bizonyos próbaidőt, s megfigyeljük, beválik-e. Egyébként sem a menetrend, sem a járatok nem örök életűek: a valós közlekedési szükségleteknek megfelelően változnak. Csökkenőben — A viteldíjak közelmúltbeli emelése miként hatott a tevékenységükre? Vajon a busz- közlekedés gazdaságos-e a ceglédi üzemigazgatóság területén? — Csökkent az utasok száma és apadtak az utazási távolságok. Különböző kedvezményekkel, szolgáltatásokkal próbáljuk; amennvire lehet, ellensúlyozni. Területünkön a menetrendszerű személyszállítás nullszaldós eredményt mutat. Ez annyit jelent.. hogy bevételei fedezik a költségeket, Vannak jjáratfajták, amelyek gazdaságosak, de a város környéki forgalom ráfizetéses. — A közeljövő hozhat-e lényeges fejlődést a menetrend- szerű személyszállításban? Csúcsok — Ilyesmi nem várható, hiszen iránta az igény sem növekszik. A forgalom gyarapodása csupán látszat, inkább arról van szó, hogy a nap bizonyos szakaszaiban látványosan megugrik az utazók száma. Reggel 5 és 8 óra között alakul ki az első forgalmi csúcs, majd a déltől 15 óráig terjedő szakaszban és végű] 17 óra tájt kerekedik egy kisebb hullám. A zsúfoltság csakis ezekre az időszakokra jellemző. V. S. Kétoldalas furaígalvanizált, nyomtatott áramköri lapok gyártására alkalmas berendezések egységei készülnek a ceglédi Vas, Elektromos- és Műszer Ipari Szövetkezét központi telepén. A Metrimpex megrendelésére az idén több mint harminc technológiai sort állítottak elő Apáti-Tóth Sándor felvétele Vegyszerre! ? Kaszával ? Ducivá, paréj dien A novemberi zimankó egykettőre renedet teremtett Cegléd rendezetlen területein — mármint a bontott épületek helyén eluralkodott gyomrengetegben.. Elfagyott, összetöp- padit a zöld, talajra lapult, enyészetté lett Mostanában többen is felvetették, lakónegyedekben élők, (szanált házak hűlt helye mellett elhaladók: a jövőben nem volna célszerű gyomirtó vegyszerrel meghinteni a városban elsősorban a főútvonalak közelében kialakult, beépítésre váró területeket? Kultúrnövény úgyis csak akkor kerül oda, ha állnak majd a házfalak, ha kijelölik a házak közti utak, gyalogjárók helyét Ha egy terület építési terület, nem kell, hogy dudvamező legyen. A csupasz föld látványa gerendákkal, téglarakásokkal, felvonulási épülettel egyetemben sokkal jobban elfogadható, 'mint az embermagasságra nőtt disznóparéjé, más gyomseregé. Ha a gyomirtó megteszi a magáét, akkor még arra sem kell majd hivatkozni, hogy nem kapni embert a kaszáláshoz. lovaikat táncoltatva dobogtattak A jövőt nem ismerhetjük, a jelen gyorsan múlttá válik és történelem lesz belőle. Csak az a baj, hogy minél régebbiek az események, annál nehezebb tiszta, valóságos képet kapni róluk. Hogyan éltek őseink? A lakosság túlnyomó többségét alkotó nép: a jobbágyok, rabszolgák, zsellérek, szegény mesterek, de a jobb módú parasztok, polgárok is hogyan éltek, milyenek voltak hétköznapjaik, amikből folyamatosan álltak össze az évek és a történelem? Ilyen mozaikszerű láncszeme őseink történelmének, életének a pusztító háborúk túléléséért, életben maradásukért vívott köznapi küzdelem, ezek előfeltétele: az élelmiszertárolás és elrejtés. Hogvan tudták a fosztogató katonák, zsoldosok elől biztonságba helyezni. tartalékolni a legalapvetőbb élelmiszert, a gabonát? Védtelenül Ebből a szempontból különleges helyzetű a törökök által elfoglalt Alföld, ami igen termékeny és nagyon sűrűn lakott, hiszen 5—6 km-re voltak egymástól a kis falvak. Ezt a vidéket ugyanis nem lehetett védeni, nem voltak kővárak, nem volt meg a hozzávaló anyag, ném voltak magas hegyek erdőkkel, barlangokkal. Ezen a vidéken csak néhány hónapig lehetett elbújni a mocsaras, nádas határban A hegyvidéken mindez könnyebb volt, ott a lakosság életét megvédte többnyire a kővár vagy erődtemplom, a marhákat meg fel lehetett hajtani a járhatatlan havasi erdőkbe. Mit tehetett az alföldi ember veszedelem idején? Ha maga el is bújt egy időre, hogyan rejtette el az alapvető élelmiszert, a gabonát, amire szüksége volt a bajok elmúltával neki Is, az esetleg megmentett állatnak is? Nos, ezt oldották meg nagyszerűen őseink a homokpartok gabonavermeivel. .Végül malomkő A homokban üreget ásni könnyű, a homok szellős és a víz könnyen átszalad rajta. Mindezek és a tapasztalat alapján alakult ki a gabona- tárolás alföldi módja, a ver- melés, amit pár méteres homokoldalakban lehetett kiképezni, viszont erdős, agyagos, köves hegyvidéken nem. Elsősorban tágas tisztásokon 2—3 méteres úgynevezett homokoldalakon, homokbuckák lejtőjén (de megművelt vagy begyepesedett homokos területen) készítették a vermeket, egymástól egyformán 4—5 öl távolságban, négyzetesen elhelyezve. Volt olyan terület, ahol 81 vermet is ástak. A palack alakú verem felső részén a nyílásnak mintegy 80 centiméter szélesnek kellett lennie, míg az üreg lejjebb köblös. 4—5 köbméter ürtartalmú. Az üreg oldalát, ha volt idejük rá, vagy békeidők jártak, tejben oltott mésszel, hosszított vakolattal falazták ki, majd egy hétig lassú tűzzel szárították. Az alját szalmával borították, beöntöttek vagy 100 zsák gabonát, tetejére ismét száraz, egészséges szalma, annak a tetejére ugyancsak száraz, egészséges diófalevél került, majd használt malomkövei zárták le az egészet, végül megfelelő vastag földdel. Száz év múlva is egészséges maradt az ilyen veremben a búza. Baj csak akkor lett, amikor a háborús időkben meghaltak vagy elpusztultak azok, akik ismerték a vermek pontos helyét. Ilyenkor nehéz, vagy teljesen lehetetlen vblt megtalálni a veszedelem múltával visszajötteknek. túlélőknek a vermeket, Más visszhang Az 1680—90-es évek török elleni felszabadító háborúiban — amikor a császári zsoldosok hazánkban szinte az összes gyümölcsfát kivágták — utána a kuruc—labanc harcok idején, vagy a Délvidékről feltört rác rablók miatt készült gabonavermek közül sok maradt feltáratlan, elfelejtett és csak a szájhagyományokban élt, hogy a régiek, dédapák erre vagy arra gabonát vermeltek. Nagy keletje tett azután ezeknek az öreg meséknek az 1770-es éhínség idején, amikor egyedül Morvaországból Kétszázezren menekültek el az éhhalál elől. (A törököket alig 80 íve űzték ki, a kuruc szabadságharc 60 éve volt, tehát a szájhagyományok, emlékek elevenen élhettek még.) Magyarország és elsősorban az Alföld éléstár Jellegére utal néhány számadat a fenti ínséges évből: hárommillió mérő, azaz kb. 200 ezer tonna gabonát szállítottak innen az éhező osztrák örökös tartományoknak, valamint 150 ezer szarvasmarhát hajtottak a Bécs környéki marhavásárokra, így Orbán napjára Bruck am Leíthba, Vitus napján Getzendorfba, Ulrich napján Ebenfurtba és Szent Mi- hálykor Laxenburgba. Hogyan lehetett ezeket a vermeket felkutatni? Egy módjáról tudunk, a következőképp: A pusztai lovasok, csikósok, gulyások, bojtárok lóháton belovagolták az öregek által alkalmasnak mondott vagy képzelt gyepes homokoldalakat és lovaikat táncoltatva dobogtatták. A vermek felett ugyanis másképp visszhangzott a föld. Ha azután egy vermet megtaláltak. a többit már köny- nyű volt kiszámítani, merre van. Ily módon találtak abban az időben sok vermet a szabadszállási út melletti úgynevezett Gyurka parton és vitték azután innen szekérkaravánokkal a gabonát Bécs felé. Szinte napjainkig Ilyen egyszerű és á helyi adottságoknak megfelelő módon mentették meg őseink a túléléshez, a veszedelmek le- bírásához szükséges alapvető élelmiszert, a gabonát, századokon keresztül szinte napjainkig. Dr. Pál Endre ISSN 0133—2600 «Ceglédi Hfrlap) Bőven van látnivaló Bcnvolult berendezési
