Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

1984. NOVEMBER !8„ PÉNTEK Református isínat ll| világi dmk A magyarországi református egyház zsinata csütörtökön ülést tartott Budapesten. A testület új világi elnököt vá­lasztott Somogyi József Kos­suth- és Munkácsy-díjas szob­rászművész, a Képzőművé­szeti Főiskola rektora szemé­lyében. A zsinat megvitatta Bartha Tibor püspök, lelkészi elnök tájékoztatóját a X. békekon­ferenciáról és előterjesztését az egyházi békemunka idősze­rű feladatairól. A református egyház legmagasabb szintű testületének tanácskozásán részt vevők megemlékeztek hazánk felszabadulásának 40 évvel ezelőtti eseményeiről. A zsinat határozatot fogadott el a lelkészképzés fejlesztésének tennivalóiról. Ráckeve — Szigetszentmik'ós Felmentés - választás Szerdán ülést tartott a Rác­keve városi jogú nagyközségi pártbizottság... A testület dr. Arató Andrásnak, a megyei pártbizottság titkárának ja­vaslatára — munkájának elis­merése mellett — felmentet­te párttisztségeiből Jónás Zol­tánt, mert a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Pest megyei titkárának választot­ták meg. A ráckevei városi jogú nagyközségi pártbizottság új első titkárának Maczkó Józse­fet, a szigetszentmiklósi váro­si jogú nagyközségi pártbi­zottság titkárát választották meg. Tegnap ülést tartott a szi­getszentmiklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság. A testület dr. Arató András ja­vaslatára — munkájának el­ismerése mellett — felmen­tette párttisztségéből Maczkó Józsefet, akit a ráckevei vá­rosi jogú nagyközségi pártbi­zottság első titkárának meg­választottak. A testület a szigetszentmik­lósi pártbizottság titkárának Lern er Henriket választotta, aki a megyei pártbizottság po­litikai munkatársa volt. Segítenek a szakszervezetek Munkavédelem együttmükädcssd A szakszervezetek munkavédelmi aktivistái és ellen­őrei csütörtökön a szakszervezetek fővárosi művelődési házában országos tanácskozáson vitatták meg a szakszer­vezeteknek a munkavédelemmel kapcsolatos teendőit. Főcze Lajos, a SZOT osz­tályvezetője vitaindító előadá­sában elmondta: a munkavé­delem irányítása állami feladat lett, a szakszervezetek azonban továbbra is segítik a dolgo­T smét elkezdődött vala- mi, amiről emelt fő­vel adhatunk számot a vi­lág előtt. Abban az orszá­gos eszmecserében, amit terület- és településfejlesz­tési feladatainkról folyta­tunk a napokban, a követ­kező hetekben, bebizonyo­sodik, hogy nem puszta szó nálunk a demokrácia, a népképviselet, a néphata­lom, hanem _.tatalommal, telítődött valóság. Belejöt­tünk abba, hogy felelős­ségteljesen szót emeljünk olyan ügyekben, . amelyek valamennyiünket érinte­nek. A társadalmi vita évek óta ismert fogalom, kedvelt s megbecsült fó­rum. Mondtunk véleményt egyebek közt olyan fontos dokumentumok előkészíté­se során, mint a környezet- védelmi, a családjogi, a társadalombiztosítási $ az új választójogi törvény. Meghallgattak minket, fi­gyelembe vették javasla­tainkat, amelyek reálisak és közérdekűek voltak. A kormány most is azt várja tőlünk, hogy a magunk ér­dekében, mindannyiunk hasznára segítsük kimun­kálni azokat a hosszú táv­ra szóló elképzeléseket, amelyeknek megvalósítása majdan alapvetően befo­lyásolja közérzetünket, életkörülményeinket. Ma a megyeházán ki- lencvenen gyűlnek össze azért, hogy továbbítsák szűkebb hazájuk észrevéte­leit a terület- és település- fejlesztéssel kapcsolatos tervezetről. Megyei tanács­tagok, országgyűlési képvi­selők, városi, városi jogú nagyközségi tanácsok elnö­kei, pártbizottságok vezetői ülnek be a padsorokba. Legtöbben azokról a tele­pülésekről jönnek, ame­lyek a fővárost környező agglomerációs övezetben élik mindennapjaikat. E terület rendezése, fejlesz­tése ugyanis speciális el­bírálást igényel, speciális sajátosságainak következté­ben. Fölösleges volna itt és most az összes jellemző vo­nást elemezni. Elég. ha kiragadunk néhányat, amellyel szemléletesen be­mutathatjuk a megye távo­labbi lakosainak is, mi mindennel kell megküzde­ni ebben a világviszonylat­ban is rendkívüli méretű agglomerációban, a fővá­rosnak és Pest megyének — együtt. Az övezetben óriási fal­vak jöttek létre, nem egy közülük tíz-húszezren fö­lüli népességgel. Aki járt már Gyálon, Budakeszin, Pilisvörösváron, Kerepes- tárcsán, Vccsésen, Sziget- szentrrüklóson, annak nem kell mondani, milyen fe­szültségek forrása lett ép­pen a népesség e gyors te­rületi koncentrációja. Akik ezeken a településeken él­nek, azok meg legjobban tudják, hogy a visszás helyzetek leginkább az agglomerációs központ és a körülötte gyűrűszerűén el­helyezkedő községek, váro­sok ellátása, ellátottsága közötti különbségekből fa­kadnak. S hogy a szakadék ma már nem olyan táton­gó, mint volt akár egy év­tizeddel ezelőtt, ez annak a fölismerésnek köszönhe­tő, hogy a főváros és kör­nyéke összefüggő egység­ként kezelendő, fejleszté­séről is ilyen megfontolás­ból kell-gondoskodni. Víz, csatorna, közút, tö­megközlekedés, kereskede­lem, közoktatás — ezek a legégetőbb pontok az agg­lomerációban. A hetvenes évek elején hozott politi­kai és kormányzati határo­zatok nyomán valamelyest csökkentek az infrastruk­turális feszültségek, de nem a kellő mértékben. Nem azért, mert nem tet­tük meg a szükséges lé­péseket, mert nem volt elég nagy az erőfeszítés. Az övezet — és a főváros — központi, illetve megyei eszközökből végrehajtott kiemelt, preferált fejlesz­téssel, az érintett települé­sek lakosságának társadal­mi megmozdulásaival, ösz- szefbgásávál- igyekezett tartani a népesség növeke­dése által diktált ütemet. Nem sikerült. A bevándor­lást megállítani nem lehet — már csak azért sem, mert éppen az agglomerá­ció- a főváros munkaerő­tartaléka. Az agglomerá­cióba tehát lakás kell, óvo­da, iskolai tantermek sora, ABC-áruház, orvosi rende­lő, meg minden, ami ki­szolgálja a lakosságot. TJ est megye és a főváros-* tanácsa messzemenően együttműködik abban, hogy a lehetőségek szerint megoldódjanak a legsúlyo­sabb problémák. Egymásra van utalva Budapest és soha nem látott méretű agglomerációja. A mai esz­mecserén minden bi­zonnyal ennek figyelembe­vételével hangoztatják majd véleményüket a résztvevők a megyeházán, a társadalmi vitában. Bálint Ibolya zók egészségének, testi épsé­gének védelmét, közreműköd­nek az óvórendszabályok meg­tartásának ellenőrzésében, ja­vaslataikkal hozzájárulnak a munkakörülmények, a biz­tonságos munka feltételeinek további javításához. A szak- szervezetek ebben a munká­ban a korábbiaknál jobban tá­maszkodnak testületeik, közöt­tük is elsősorban Az a lapszer­vezetek tevékeny közreműkö­désére. E testületek számára a munka törvénykönyve tovább­ra is biztosítja azt a jogot, hogy a gazdasági vezetőket beszámoltatják a munkavéde­lem helyzetéről, annak javí­tására tett intézkedésekről, s változatlanul kezdeményezően léphetnek fel a hiányosságok megszüntetéséért. A SZOT osz- táfyvezetője kiemelte, hogy a munkavédelmi előírások ér­vényre juttatásának társadal­mi ellenőrzésében számítanak a szakszervezeti aktivisták mintegy százezres táborára. Ezután Török Dezső, az Or­szágos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség vezetője elmondot­ta, hogy a főfelügyelőség és annak területi szervei munká­jukban igyekeznek hasznosíta­ni a szakszervezetek értékes tapasztalatait, s tevékenysé­gükben számítanak a szak- szervezetek további működé­sére. Főcze Lajos és Török Dezső egyaránt rámutatott: a szak- szervezetek és a felügyelőségek szorosan együttműködnek az állami irányítás és a társadal­mi ellenőrzés összhangja érde­kében. Megkezdődtek a magyian az alapszarvszeti öeszámoló taggyűlések Felelős, őszinte eszmecserék A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszu­sára való készülődés jegyében tegnap Pest megye-szer- te megkezdődtek azok az alapszervezeti beszámoló párttaggyűlések, melyeken az elmúlt kongresszus óta végzett munkákról esik szó. Ez alkalommal három alap­szervezet taggyűlésén vettek részt munkatársaink. Élénkké tették a tartalmas vitát A gödöllői Ganz Árammé­rőgyár tizenegy pártalapszer- vezate közül, tegnap elsőként az ötös számú tartotta mag be­számoló taggyűlését. Bár a pártaiapszer vezetek között, fontossági sorrendet felállítani lehetetlen, azt azonban két­ségtelenül el lehet mondani, hogy ennek a kollektívának a politikai hatóköre a vállalat szempontjából a legfontosabb területekre terjed ki: a konst­rukciós főosztályra, a készter­méket kibocsátó kapcsolóóra­szerelő, az elektromechanikai műszerész és a hitelesítő be­rendezéseket gyártó műhe­lyekre. így hát noha az alapszer­vezetbe csak harminc kom­munista tartozik, taggyűlései­nek döntéseire mégis 280 em­ber figyel, hiszen ennyien dolgoznak á felsorolt munka- területeken. Az elmúlt öt év nagy vál­tozásokat hozott az alapszer­vezet életében, hiszen erre az időszakra esik a gyár önálló­ságának elnyerése, a kiváló vállalati cím és a miniszteri elismerő oklevél kiérdemlése. De a változások közé sorol­ható a kezdetben sok idegen­kedést kiváltó gmk-k elsza­porodása, mégpedig úgy, hogy ma már a szorgalom és meg­bízhatóság- példáiként hivat­koznak* rájuk. A Láng György titkár által előterjesztett vezetőségi be­számoló mindezek mellett természetesen szólt arról, is, hogy ebben az időszakban ti­zenegy új párttagot vettek fel, öten szereztek politikai vég­zettséget, s a tíz jól dolgozó brigádból kettő — az Asztalos János és a Bolyai János nevű —, érte el a kiváló és az arany fokozatot. A nyolc felszólaló a javas­latok egész sorával tette élénkké a vitát. Thúróczy Lászlóné például az olyan brigádkezdeményezések fel­karolását tartotta szükséges­nek, mint az Asztalos János brigádé volt: az MSZBT-tag- csoport ennek a kollektívának a javaslatára jött létre. Nav- ratil László a vilniuszi áram- mérőgyárrai való együttmű­ködés előnyeit fejtegette. Sző­ke Károly azt mondta el, hogy a vállalat által külföldre kül­dött mintapéldányok mindig sikert aratnak, a sorozatgyár­tásban viszont előfordulnak hibák, s ezek a jövőben ve­szélyeztetnék az értékesítést, zömbösség miatt, nem hallat­ják hangjukat a taggyűlése­ken. Bakos Ferenc és Szalai Károlyné, a fiatalok párttag­gá nevelésének eredményeseb­bé tétele érdekében tett ja­vaslatokat. Sződi Sándor, a vállalati pártbizottság titkára és Szebeni János vb-tag elis­merését fejezte ki az alap­szervezet tagságának és veze­tőségének. Cs.S. Józan, előremutató döntések Éivezik a telepiek bizalmát Megkezdték a folyamatos, kétműszakos termelést <t vajai do­bozgyártó üzemben. Eddig hazánkban nem gyártottak három- öt kilogrammos befőtt csomagolására alkalmas fémdobozokat. Az új üzem ezt az igényt elégíti ki. Az automata gépeik se­gítségével évente 12 millió doboz gyártását tervezik. Ezentúl innen látják el a hazai konzervipart, köztük a nagykőrösi és a dunakeszi konzervgyárat. aktívabbak, s gyakorlatiasabbá vált a munkacsoportok tevé­kenysége is. Az idén — a ta­valyi kedvező tapasztalatok alapján — már új módon szervezik meg a politikai vi­taköröket, feledtetve a régebbi kudarcokat. A szövetkezet má­sik pártalapszervezetével — ez az érdi telepen dolgozik — rendszeresen egyeztetik véle­ményüket, s ez megfelelő ala­pot ad a termelés pártellenőr­zéséhez. S még sorolhatnánk mind­azokat a követésre méltó vo­násokat, amelyek jól elkülö­níthetően rajzolják meg ennek a közösségnek a képét. S eh­hez a hozzászólások még sok érdekes adalékot tettek hozzá. Mert mindenképpen figyelem­re méltó Bodor Jánosnak, a Sziklai Sándor munkásőr egy­ség parancsnokának gondosan elkészített mérlege acélszürke ruhások helytállásáról, vagy Horváth Miklós véleménye: itt kiemelten támogatják a fiata­lokat ! Mák István, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa a budaörsi városa jogú nagy­községi pártbizottság vélemé­nyének ismeretében márcsák megerősíthette: az alapszervt~ zet tevékenysége példamutató, s a jövőben is hasonló minő­sítésre pályázhatnak, ha az el­következő hónapokban az or­szág és a szövetkezet előtt ál­ló feladatoknak megfelelően, a rövidesen sorra kerülő párt- kongresszus határozatai alap­ján, egységüket erősítve szer­vezik, irányítják a közösség életét. F. Z. Nem lehetne egyoldalúsággal vádolni a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet helyi párt- alapszervezetének kommunis­táit, hiszen bármennyire is csábítottak a körülmények — évzárás előtt vagyunk, s már alaposan mérlegelhető az idei teljesítmény; ezekben a hetek­ben kerültek nyilvánosságra az új szabályozók —, mégsem csupán a gazdasági témákról esett szó a tegnap délutáni be­számoló taggyűlésükön. A ve­zetőség jó munkát végzett: a Molnár Gábómé titkár által előterjesztett összefoglaló pon­tos és részletes képet rajzolt az elmúlt hónapok fontosabb politikai, társadalmi és gazda­sági tevékenységéről. A hatvanegy tagú közösség eredményeit mérlegre téve részletesen elemezték a kom­munisták életében jelentkező pozitív és negatív jelenségeket is, megállapítva például, hogy esetenként előfordult: az ille­tékesek a külső körülmények­re hivatkozva takargatták a belső szervezetlenségből adódó nehézségeket. Ám nem is any- nyira ez jellemzi a szövetkezet gazdálkodását, hanem sókkal inkább a józan, mérlegelő és előregondolkodó döntések. En­nek köszönhetően az ismert gondok ellenére több beruhá­zást fejeztek be sikeresen és teljesítették a tagságnak, a dolgozóknak tett ígéretek nagy részét is. A fejlődésben elévül­hetetlen érdemei vannak a kommunistáknak, akik elfo­gadva a szélesebb kollektíva céljait, szilárd támaszai min­denkor a gazdasági vezetésnek. De élenjárnak más területe­ken is. A pártcsoportok egyre ezért nem tűrhetők tovább. Bokodi Imréné azokat bírálta, akik tájékozatlanság vagy kö­húsért a telep távolabbi ré­szére kell menni, de azelőtt onnan jöttek ide az üzlethez. Az utóbbi időben gondok van­nak itt a közbiztonsággal. Épp néhány napja történt ha­lálos végű verekedés — s as öt hozzászóló egyike máris azt kérte: a rend őrei szentelje­nek nagyobb figyelmet e tá­jéknak. Tapasztalt kommunisták so­kat tehetnek a lakóhelyükért. De egymásért is. S ez ugyan­csak fontos dolog, egy olyan alapszervezetben, amelynek negyvennyolc tagja közül har­mincnyolc már nyugdíjas, s csak a kisebbség — a bedolgo­zók, kisiparosok, háztartás­beliek — fiatalabbak. Talán ez a magyarázata annak, hogy itt külön beteglátogatási csopor­tot szerveztek, s a párttagok mindegyikét, aki már — vagy éppen — nem tud részt venni a közösség rendezvényein, rendszeresen felkeresik. De aí is idekívánkozik: átalgosan a tagság 70 százaléka vesz részt a taggyűléseken, noha az át­lagéletkor itt 58 év. Nem cso­da hát, ha a tanács, a közsé­gi pártbizottság éppúgy elis­meri fáradozásaikat, munlcá- jukat, mint a Halmi telep la­kói. Akiknek bizalmát to­vábbra is szeretné bírni a 4. számú alapszervezet kommu­nista közössége, mely most határozatba is foglalta, hogy félévente keresi fel azokat az elvtársakat, akiket felmentet­tek munkahelyükön, ismerte­tik velük tevékenységüket. S bevonják őket is a politikai, gazdasági, kulturális élet ese­ményeit, összefüggéseit tisztá­zó beszélgetésekbe éppúgy, mint azokba, amelyeken g Halmi telep lakóinak többsé­gét érintő problémákról esti® majd szó. , V.G.F, | Van abban valami megható — gondolná az ember —, ha a lakóterületi pártalapszerve- zet taggyűlésén ünneplőbe öl­tözött úttörők köszöntik vers­sel, dallal a jórészt idős kom­munistákat. Ám szó sincs meghatódásról, ha azt is tudjuk: mindez ter­mészetes. Mint Vecsésen a 4. számú lakóterületi párialap- szervezetnél, a Halmi telepen, s az ugyancsak ottani Kun Béla téri általános iskolánál. A magyarázatot e természe­tességre könnyű megtalálni: — az iskola vezetősége min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy jól érezze magát itt párttagságunk, s mi is szíve­sen láttuk, látjuk az úttörő­ket, hogy élménybeszámolók­kal segítsük őket történelmi, politikai ismereteik gyarapítá­sakor. A többi között erről adott számot tegnap az aipszervezet vezetősége nevében az itteni kommunisták közelmúltbeli tevékenységét összegezve Alb­recht József titkár. Ám ez csupán egy jel, kül­sőség. Többről van szó. Arról, hogy ugyan az alapszervezet csupán két éve vált ki egy nagyobból, máris rangot ví­vott ki magának a Halmi-te­lep négyezer lakója szemében. Hiszen a taggyűléseken olyas­miről esett szó leggyakrabban, ami a környékbeliek mind­egyikének gondja: a rossz utakról, a nyugdíjasoknak oly­kor drága, olykor nehézkes közlekedéséről, az ellátás gondjairól, zsúfolt üzletek­ről, egészségügyi problémák­ról. S lám, nem minden ered­mény nélkül. Mert elkészült éppen ebben az esztendőben a település új szakorvosi rende­lője, kibővítették a Kun Béla téri boltot is, igaz, most a Hsgfuisrettí konzervdoboz Közös dolgainkról

Next

/
Thumbnails
Contents