Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-15 / 268. szám
■ Abonyi krónikái Vaíóbsn nyitott ház Kedvteléssel múló érák A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvm. Évfolyam, 268. szám ________________i98i, november 15., csütörtök j ' » Érdekeink védelmében Alapos vizsgálatokat folytatnak Az abonyi művelődési ház sokféle olyan tevékenységet lejt ki, amely a lakosság általános művelődését elősegíti. Még akkor is így van ez, ha a november elejére tervezett abonyi kulturális napokat, a szűkös anyagi körülményekre való tekintettel, nem rendezték meg. Jó és változatos őszi, téli programot készítettek, és az eddigi rendezvények azt igazolják, hogy laposabb pénztárcával is lehet szórakoztatni, a közművelődést szolgálni. Hét szakkört, három klubot működtetnek folyamatosan és dzsesszbalet- tet, meg szabás-varrás tan- folyamot szerveztek. Az ifjúsági klub virágkorát éli, a színjátszók nagy buzgalommal készülnek a Kölcsön lakás című kétrészes vígjáték november végi bemutatására. Áltató, mint első Hogy kevesebb kiadással járó művelődési programot lehet csinálni, arra szemléletes példa volt a közelmúltban Mocsári József irodalmi estje és a Nyitott ház második rendezvénye. Újszerűsége miatt is érdemes mindkettőről kicsit részletesebben szólni. Mocsári József, a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola tanára harminc esztendeje dolgozik Abonyban. 1954-ben első munkahelye a helybéli nevelőotthon volt. Elbeszélése szerint, érkezése napján, esté az akkori Kossuth szállóban mondott először verset Abonyban egy borzas hajú, szeplős kisgyereknek. — Akkor eszembe Jutott, hegy ilyenkor este, lefekvés előtt, édesanyánk nekünk, gyerekeknek mesélni szokott — mondta az irodalmi est összekötő szövegében, majd így folytatta —, és akkor elővettem kopott József Attila kötetem, s felolvastam neki a költő Altató című versét. A tanárt azóta versmondó- ként ismerik. Nincs kedvenc költője, ő a költészetet szereti, és ezt próbálta tanítványaiba beleplántálni. Nem eredménytelenül, mert minden tanév végén legalább egy jó versmondó búcsúzott az iskolától. Közülük ezen az estén tizenkétten vállalták a szereplést. A költeményeket magúik választották. Kovácsné Prágai Ilona oly átéléssel adta elő Jevtusenko Bűvölő című művét, hogy a hallgatóság moccanás nélkül hallgatta. A gimnazista Jáger Ildikó vidám verset mondott. Neki viszont — a költemény hangulatát átélve — mosolyt sikerült fakasztani mindenki ajkán. Ki mit szeret A műsor a Számvetés elmet kapta. Mint Mocsári József hangsúlyozta, a költészet iránti érdeklődés megmaradt egykori tanítványaiban. Bár nem jött el minden meghívott diákja, mégis elégedett volt, hiszen Töröcsik Katalin Zsámbékról, Kelemen Norbert Debrecenből csak ezért utazott haza. A hallgatóság tapsa jelezte, hogy érdemes volt a műsort megrendezni, mert nemcsak az élvonalbeli sztárok vonzzák a közönséget. A Nyitott ház legutóbbi programján legalább 80 gyerek kereste fel a művelődési intézményt, és az egész délutánt ott töltötték. A műsorban bemutatkozott a jászkaraj enői művelődési ház mese- színpada, a játékteremben bekészítéssel, repülőmodellezéssel, batikolással, viaszfestéssel foglalták el magukat. Rajzfilmet vetítettek* az általános iskolásoknak pingpong- es gombfociversenyt rendeztek. A legügyesebb kezű gyerekek és a versenyek győztesei jutalomban részesültek. Jennek csapatostul — A Nyitott ház programjának szervezéséhez az álta- iánossá vált szabad szombat adta az ötletet. Ügy éreztük, a művelődési háznak tenni kell valamit, hogy a megnövekedett szabad időt hasznosan töltsék el a gyereke^ — mondta Dévai István igazgató. — Minden hónap utolsó szombatján, vagy vasárnap jöhetnek az iskolások és a még kisebbek. Velük tarthatnak a szülők Is. Visszatérő programjaink közé tartozik a meseszínpad, a játszóház, a filmvetítés, az as átál ltén isz és a gombfoei. A közreműködők mindig amatőrök és társadalmi munkások. Az a célunk, hogy olcsóbban csináljunk programot és az amatőröknek szereplési lehetőséget nyújtsunk. Ha ezt a színvonalat tartani tudjuk, 120—150 látogatóra számítunk, de többnek hely sem jutna.' Ä könyvtárban SCazinezy-verseny Általános iskolai diákoknak Az abonyi könyvtárban november 17-én találkoznak a helybeli általános iskolákat képviselő diákok, hogy eldöntsék ki nyeri a Kazinczy szépkiejtési versenyt. Vagyis hogy kik azok, akik a leginkább világosan, érthetően és helyesen formálják a szavakat, s a mondatokat egységes szöveggé. Hívómű és panel Minden gépnek, berendezésnek van egy központi egysége, ami a lelke. A tárcsás telefonnál ez az elektronikus panel. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységénél gyártott asztali telefonokhoz és az utcai, pénzbedobós készülékekhez ezek a panelek régebben kooperációban készültek. A gyáregységben tavaly szeptemberben külön elektronikai üzemet hoztak létre, amely napjainkban már az összes, CB—800-as telefonhoz szükséges panelt maga készíti. A nyomógombos készülékek hívóművét, amely az összes információt továbbítja a közÉletünknek, mindennap-' jainknak számos olyan jelensége van, ami méltán igényt, tarthat a társadalom ellenőrzésére. E feladatkör betöltésének jól bevált fóruma a Népi Ellenőrzési Bizottság, amely nemcsak a városban és környékén, hanem Nagykátán és annak térségében is ellátja a felügyeletet. A bizottság & az öt szakcsoport tagjai tevékenyek, előkészítik a vizsgálatokat. részt vesznek lebonyolításukban és a tapasztalatok ösz- szegezésében Feltárják a hibákat A helyszíni ellenőrzések 172 népi ellenőr bevonásával mennek végbe. Ezek az emberek pártimegbízatásként * tesznek eleget feladatuknak. A gárda — összetételét és szakmai fel- készültségét tekintve — megfelelő: felelősséggel és szorgalommal vizsgálódnak, akár csak azok a szakértők, akiket egy-egy ügy kivizsgálásába pontok felé, ugyancsak elkezdtek gyártani. Balogh Mihály üzemvezető elmondta, hogy a fontos alkatrészek házon belüli készítése gazdaságosabb, mivel jelentős szállítási költséget tudnak megtakarítani, továbbá minőségi javulást jelent, ha a gyáregység jól kiképzett dolgozói végzik ezt a munkát. A fiatal üzem munkásnői a nyáron még azt panaszolták: nincs elég munka, csak átlagbért kapnak. Mindez az anyaghiány, illetve a késedelmes 'szállítás miatt történt. Most már az anyagbeszerzők jobban ügyelnek, így pillanatnyilag anyag és munka is van bőven. vonnak be. A népi ellenőrök utánpótlására, képzésére gondot fordítanak, helyben és a fővárosban egyaránt módot találnak ismereteik bővítésére. Az ellenőrzések az időszerű társadalompolitikai és gazdaságpolitikai feladatok megoldásának elősegítését szolgálják — hangzott el minap a párt városi végrehajtó bizottságának ülésén, ahol a NEB munkáját és feladatait tárgyalták meg. Miután csökkent a központi kezdeményezésre indított témavizsgálatok száma, több helyi igényű vizsgálódásra kerülhet sor, és növelték az utó- ellenőrzések számát. Lapunk cikkei is hozzájárultak ahhoz, hogy a legfontosabb vizsgálati megállapítások nyilvánosságot kapjanak. A lakosság tömegeit érintő témák feltárásába a különböző társadalmi szervek aktivistáit is bevonták. A tanácsi szakigazgatási szervekkel, vállalati, szövetkezet; belső ellenőrökkel, pénzügyőrséggel, ügyészségekkel és a rendőrséggel rendszeresen konzultálnak. Az elemző vizsgálatok rámutatnak az eredményekre, a követésre érdemes példákra és természetesen feltárják a hiányosságokat is. A gazdaságpolitikai témák körében szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemek jelentős erőfeszítéseket tesznek a nehezebb feltételek ellensúlyozására. Eredményesen oldják meg a kiegészítő és háztáji gazdaságok integrálását. A kisüzemi terhelésben és a kisegítő tevékenységben elterjedtek az új formák. Ezeknél — társadalmi hasznosságuk mellett — kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak. Az árubeszerzés, az áru származása, minősége, az árképzés terén még szigorúbb ellenőrzésekre van fszükség, mert másképpen nem lehet megvédeni a fogyasztók érdekeit. A megfelelő mértékű adóztatásnak is ez az alapja, épp úgy mint a tisztességtelen jövedelmek feltárásának. Kérjék számon Megállapították, hogy a keményebb gazdasági körülmények egyre több vezetőt késztetnek következetesebb vezetői gyakorlatra, de a szigorúbb követelményeknek nem minden vezető képes eleget tenni. A belső ellenőrzések vizsgálatánál kitűnt, hogy több esetben elmaradt a joggal elvárható felelősségre vonás. A NEB felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetítő kereskedelemnek hatékonyabban kell működnie, mert gyakoriak az egyoldalú előnyök, a szerződésszegések. A bizonylati fegyelem terén sincs minden rendben. A szolgáltatások sem elégítik ki mindig az igényeket. A környezetvédelemmel kapcsolatban vizeink védelmére hívták fel a figyelmet, amelyre nagyüzemeinknek több gondot kellene fordítaniuk, hiszen a bírságok kifizetése önmagában nem javít a helyzetein. Számon tartják az oktatás nehézségeit, különös tekintettel a tanteremhiányra és a napközi otthoni elhelyezés nehézségeire. Nagy figyelmet fordítanak a közérdekű panaszok kivizsgálására, a bejelentésekre. Megszívlelendő A jövőben célravezető a vizsgálatokból levont következtetéseket jobban megszívlelni az érintetteknek, s ha kell, éljenek az elmarasztalás eszközével, majd később térjenek vissza és ismételten kérjék számon; megtettek-e mindent a hibák kiküszöbölésére. T. T. Cegléden többen foglalkoznak olyan hasznos kutatógyűjtő munkával, amely a város történeti, helytörténeti anyagát gazdagítja. Múltról és jelenről szóló dokumentumok, értékes hiteles feljegyzések kerülnek kötetnyi lapra, némelyikük kiadványként jut el azután hivatalos formát öltve levéltárba, múzeumba, gyűjtők birtokába. Elismerés tisztelet illeti azokat, akik szabaddá tett idejüket, gyakran pihenésre jutó óráikat e nemes cél érdekében szorgos munkára fordítják. Egyelőre csak tisztázott kéziratlapokon ismerkedhettünk egy új gyűjtemény figyelemkeltő anyagával. Dr. Zsengel- lér Ferenc, a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola nyugalmazott igazgatóhelyettese foglalkozott azzal a témával, hogy Cegléd kiket adott zenében az országnak, a világnak. Mint jelezte, nem kíván értékelési sorrendet’ felállítani, célja nem ez. Sokkal inkább az, hogy felkeltse a figyelmet azok iránt, akiket, mint írta: „a város adott az országnak, világnak, akik tőlünk indultak el vagy hosszabb ideig Cegléden munkálkodtak, s így a mieink voltak, vagy azok még ma is”. Gyűjtésében megemlékezik Vavrinecz Mórról, aki 1858- bam Cegléden született. Zenei Elméleti konferencia November 15-én, csütörtökön délután két órakor a ceglédi pártszékházban tartják elméleti konferenciájukat a városbeli és a környékben működő propagandisták. A nemzetközi ideológiai harc és a békés egymás mellett élés címmel Berényi Pál, az MSZMP KB politikai munkatársa tart előadást. Barátod a természet Nyugodtan vehetjük óvó figyelmeztetésnek is a ceglédi művelődési ház egyik programjának címét: Barátod a természet. E rövid mondat egyébként is világos közlést igyekszik alátámasztani az intézmény november 17-én és 18-án szinte egész napos rendezvényeivel: fotókiállítással, vadásztrófeák szemléjével, természetfilmek vetítésével, könyvbemutatóval. Mindkét alkalommal főleg a gyerekeket várják. tanulmányaiban autodidakta volt, oly nagy sikerrel, hogy 1886-ban már a budavári Mátyás-templom karnagya volt, 1902-ben a Nemzeti Zenede elméleti tanárául hívták. írt tankönyvet, hasznos zenekritikákat, zeneszerzőként is az ismertek közt tartották számon. Kardos Pál, aki 1927-ben született, s rövid életű volt, szép zenei pályát futott be. Zenepedagógiai és kórusvezető, népművelő és szakíró munkássága emelte rangját, s tetézte a karnagyi Liszt-díj, a Kiváló Népművelő és a Szocialista Kultúráért kitüntetés. 1978-ban halt meg. A gyűjteményben olvashatunk a zongoraművész Wachs Rózsiról, Zsákai László gordonkaművészről, Kiss Béla tenorénekesről, Hajós Zsig- mond operaénekesről és Dé- zsi Mihályné Dobos Erzsébet dalszerzőről, Bódán Margit nótaénekesről, Farkas Sándor cigányprímásról, Simonffy Kálmán nótaszerzőrőL A gyűjtemény értékes lapjai minden bizonnyal majd tovább egészülhetnek a lelkes kutatás újabb adataival, melyhez már jelen zenei életünk is szolgáltat feljegyezni valót, örökül a jövő nemzeZelei Károly né munkaasztalán születik a telefonok lelke. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Ä telefonnak lelke van Hevek a zenei múGtbéi Cl, más hullámhosszról Állj meg, idő! Ily csöndes nyugalomban, meghitt hangulatban rég váltották egymást a percek otthonom falai közt. Az alig- fényben szinte lángol a vázában a szál piros ger- bera. Halk zene árad a szobában, Ravi Shankar a vendégem, az indiai szitár- művész. No, nem személyesen. Barázdált lemez fényes fekete korongja forog a lemezjátszón. Ám egyszeribe, honnan, honnan nem, idegen tolakszik a szobába. A szitár és a tabla hangözönébe teljesen érthetően, nem hindi, bengáli, vagy angol nyelven. hanem magyarul beleszól valaki: — Kopj ki a vonalból, mással beszélek. Majd néhány ütemmel később: — Szevasz, haver, mi újság? Zavarják a hullámodat? Na, folytasd, mi lett az eredmény? Az eredmény az lett, hogy megtörik a varázs. India, Ravi, szitár? — Már késő este sincsen nyugta az embernek! Gondolatban sok sikert és kellemes vételt kívánhat az új és legújabb CB-rádiós- nak, merthogy ők lépnek a vonalba. Rádióműsorba éppígy belekotyognak, keresve egymást hangcsápjaikkal, ott rezegnek a tv műsorában, lassan már a vízcsapból is a hangjuk folyik. Helyzeti előnnyel, no és CB-vel rendelkeznek. Betolakodnak a lakásba, mit nekik zárt ajtó, betonfal, vagy emeletek magasa, mit nekik mások meghitt családi közössége, netán meditáló hangulata. Még a kiáltó csendbe is bele tudnak szólni: — Mizújs, Feri, jól vagytok, vétel! Technikás csendháborítók. Igaz, nem oly nagy- hangúak, mint némely erősítőkkel megáldott diszkós, aki félreértelmezve Kodály Zoltán mondását, hogy „Legyen a zene mindenkié!” — ellátja zenei élménnyel a lakónegyedet. Csak egyszerű CB-sek, akik úgy látszik, nem ismerik a rájuk vonatkozó szabályt Vagy pénzükből egyelőre csak a CB-készülékre futotta,’ nem a „hangparti- zánkodást” kiküszöbölő apró műszaki tartozékokra. Tulajdonképpen nem haragszom rájuk. Számtalanszor segítettek már épp a meglevő CB-rádiójukkal egy s más esetben, mentősöknek, rendőrségnek, tűzoltóknak, családoknak. De... Késő este van, a magam örömét szolgáló zenét a szomszédokra való tekintettel nem erősíthetem fel — minek is. Szitkozódva sziszegem, amit az imént hallottam: — Kopj ki a vonalból, mással beszélek! A szitár hangját hallgatom. Hallgatnám... (e. k.) ISSN 0133—2800 (Ceglédi ifirtap)
