Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

6. A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA RIX. rendőrorvosi tudományos ülés A FELELŐTLENSÉG NYOMÉBAN Siófokon rendezték a IX. rendőrorvosi tudományos ülést. En- nek főszereplői a bűnügyi, igazságügyi orvosszakértői munkát végző rendőrorvosok voltak. Mellettük aktív résztvevőként üdvözöl­hettük a különböző Igazságügyi Orvostani Intézetek képviselőit, a bűnügyi, közlekedési nyomozókat. Ez a rendezvény is, hasonlóan az egyéb tudományos konferenciákhoz, azt a célt szolgálta, hogy a több év alatt elvégzett tudományos kutatás és gyakorlati munka során szerzett tapasztalatokat értékelje, az eredményeket össze­gezze és a lehetőség szerint a további munka során felhasználja. A kétnapos program keretében 88 előadás hangzott el, melyek a Tömeges közlekedési balesetek szakértői vizsgálata, a Fiatalkori hirtelen halálesetek orvosszakértői kérdései, az Alkoholos befolyásolt­ság orvosszakértői megítélése, és szabadon választott témák köré csoportosultak. A tudományos ülés egész anya­gát nem kívánom összefoglalni, csupán a közlekedést és annak biztonságát befolyásoló témakör­ben elhangzott előadásokról — ha­csak címszavakban is — számolok be. _ A tömeges közlekedési balesetek sajnálatos szaporodása indokolté azok tudományos és gyakorlati ér­tékelését. Az előadásokat két re­ferátum vezette be. Dr. Földes István rendőrorvos ezredes, a Bel­ügyminisztérium egészségügyi cso­portfőnöke, az Orvostudomány és közlekedésbiztonságról tartott rész­letes összefoglalót. Már a cím is sejteti a tartalmat, közelebbről azt, hogy az orvosi munka számos te­rületén foglalkoznak olyan kér­désekkel, amelyek befolyásolják a biztonságos közelkedést. Az előadó sok éves hazai és külföldi tapasz­talatokat foglalt össze. Ismertette a közlekedésbiztonsági tanács meg­alakulásának körülményeit, fejlő­dését, eddigi munkájának eredmé­nyeit, az itt dolgozó kevesebb szá­mú hivatásos és nagyobb számú társadalmi munkás összefogását. Hangsúlyozta, hogy a balesetek megelőzése össztársadalmi érdek. Kiemelte a közlekedő ember szere­pét mint döntő tényezőt, és vázolta tömeges balesetek megelőzésének lehetőségét, a jövő feladatait A másik referátumot dr. Mocs- nik Alajos rendőrorvos alezredes igazságügyi orvosszakértő, Közle­kedési katasztrófák komplex vizs­gálatának tapasztalatai, időszerű kérdései címmel tartotta, összefog­lalta az utóbbi 20 év hazai tömeg­baleseteiből levonható következte­téseket. Munkájának döntő része a közút-vasút szintbeli kereszteződé­sében történt balesetek vizsgálatá­ra irányult, de egyéb helyen tör­tént balesetet is értékelt. A töme­ges balesetek során több mint 200 ember vesztette életét, sok százan súlyosabb, vagy enyhébb sérülést szenvedtek, nem kevés a maradan­dó egészségkárosodást szenvedők száma. A baleseti okokat kutatva, két lehetőség adódik, egyik az ob­jektív, a másik a szubjektív cso­portba tartozik. Az objektív té­nyezők csoportjába sorolják a ha­zai és külföldi szerzők egyaránt a rossz időjárási viszonyokat, a mű­szaki berendezések meghibásodá­sát, a különböző jelzőrendszerek működésének zavarát, helyenként a rossz útviszonyokat, a látási, lát­hatósági zavarokat stb. A szubjek­tív vagy emberi tényezők képezik a másik csoportot, melyet a válto­zó emberi magatartás határoz meg. Gondoljunk például a titkolt be­tegségekre, melyek váratlan rosz- szullétet eredményezhetnek (ezek­nek objektív alapja lehet) vagy a különböző magatartási formák, mint az agresszivitás, a túlzott ön­bizalom vagy éppen a szorongás miatti rossz helyzetmegítélés stb. lehet a baleset oka. Az alkoholos befolyásoltsággal kapcsolatban el­mondta az előadó, hogy a szakem­berek véleménye szerint 0,5 ezre­lék véralkohol koncentrációnál a gépjárművezetők egy negyede 1,0 ezrelékes értéknél közel háromne­gyed része nem képes a biztonsá­gos vezetésre,^ még akkor is.ha en­nél magasabb véralkohol érték mellett is láttunk már gépkocsit vezetni. A következő előadások részlete­sen értékelték az utóbbi időkben előfordult autóbuszkatasztrófák egy-egy esetét. Ismertették az autóbuszvezetők pszichológiai vizs­gálatának eredményeit, összefog­lalták a baleset során történt mozgásmechanizmusok műszaki­szakértői vizsgálatát Más előadók a tömegbalesetek sérültjeinek mentési lehetőségét, az elhaltak személyazonosításának lehetőségét és problémáit, az egyszerre nagy­számú sérült ellátásának orvosi problémáit stb. Külön említést ér­demel dr. Nádasi Antal igazság­ügyi műszaki szakértő Tömeges közlekedési balesetek vizsgálatánál a belátott távolság (KRESZ 26. § 4. bek.) komplex műszaki, orvosi és jogi vonatkozásai című előadása, mely összéfoglalta a csökkent lá­tásviszonyok, az éjszakai balesetek során felmerülő problémákat, köz­tük a belátott távolság helyes ér­telmezését, a helyes lámpabeállí­tást, az előírt fényerőt stb. Rész­letesen ismertette azokat a szem­pontokat, melyek lényegesek az ilyen jellegű balesetek megítélésé­hez, a komplex szakértői vélemény elkészítéséhez, ami alapját képez­heti a baleset jogi megítélésének, a felelősség megállapításának. A tömegbalesetek szaporodását különböző intézkedések követték. Különösen nagy figyelmet fordí­tottak a közút-vasút szintbeli ke­reszteződések rendjének szigorítá­sára. A tömegkommunikációs esz­közök figyelemfelhívásai, az OKÉT 1983. évi kiadványai (So­rompó, Járjuk az utat, Sebesség és biztonság), mind a megelőzést szol­gálják. Ezt kívánta elősegíteni a Ren­dőrorvosi Tudományos Ülés is, ahol a részt vevő szakemberek — akik közül számosán mint szakértők szerepeltek az ügyekben — megál­lapították, hogy az előfordult tö­meges katasztrófák nagy részét az emberi felelőtlenség, figyelmetlen­ség okozta. Dr. Várnai László rendőrorvos alezredes, kandidátus, a Pest megyei KBT tudományos szakbizottságának vezetője Néhány gondolat az elsősegélynyújtásról KÖTELESSÉGEINK A HELYSZÍNEN Az elsősegélynyújtási kötelezett­ségünket túl az emberi, morális szempontokon, jogszabály is előír­ja. Már az egészségügyről szóló 1876. évi XIV. számú törvénycikk 39. paragrafusa kimondja, hogy: rögtöni balesetek... alkalmával a segélynyújtás mindenkinek, ki ah­hoz tettel | vagy tanáccsal járulni képes, kötelességében áll. Lényegében ugyanezt fejezi ki, a 28. paragrafus (I.) pontja az 1972. évi I. egészségügyi tör­vényben. Minden állampolgár köte­les szükség esetén a tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balese­tet szenvedett vagy olyan személy­nek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzet­be jutott. A motorizáció ugrásszerű, gyors fejlődésével megnőtt a közúti bal­esetek száma, illetve ezek lehető­sége, így a KRESZ külön kiemel­ten is foglalkozik az elsősegély­nyújtási kötelezettséggel. KRESZ V. fejezet 58. paragrafus, (1) bekezdés: A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújta­ni, és az esetleges további ba.le.se- tek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A módosított új KRESZ már a gépjárművezetés oktatása során Is előírja az elsősegélynyújtási alap­ismeretek megszerzését. A sürgősségi ellátást egységes, megszakítás nélküli folyamatnak kell tekintenünk, amely gyógyinté­zet előtti és gyógyintézeti szakasz­ra oszlik. A helyszíni, elsődleges elsősegély- nyújtás igen fontos, olykor életmen­tő jellegű. Természetes, hogy ezen laikusok által nyújtható helyszíni elsősegélynyújtás feltételez bizonyos alapismereteket, mert ezen ismere­tek hiányában esetlegesen többet árthatunk, mint használhatunk. A balesetek során keletkezett körfolyamatokra is jellemző a sür­gősségi esetek közös ismerve: a a hirtelen kezdet, a folyamat sú­lyossága és a magas időfaktor. A hirtelen kezdet adott, különö­sebb magyarázatot nem igényel. A folyamat súlyossága azt jelen­ti, hogy a beteg sorsa a gondos kezelés ellenére Is kétségessé vál­hat, illetve magára hagyva halál­ba torkollhat. A magas időfaktor olyan elvi szorzószám, mely az abszolút idő­tartamot az adott kórfolyamat di­namikájához, belső időegységéhez viszonyítja. Nézzük azokat az eseteket, ahol az azonnali beavatkozás igénye fennáll. 0 Az életveszély bármely aku- tan létrejövő formája. © Az életveszély a kórkép vagy a kialakult állapot természetéből adódóan bármely pillanatban be­következhet. © Nincs életveszély, de az azon­nali ellátás elmulasztása a szervezet vagy szervek tartós károsodását okozhatja. ® Nincs életveszély, de a beteget szenvedésétől legrövidebb időn be­lül meg kell szabadítani. © Nincs életveszély, de a beteg magatartása, saját és közösségi ér­dekből, azonnali beavatkozást igé­nyel. Az elsősegélynyújtás szempontjá­ból az első két pont a leglényege­sebb. A laikusok által a helyszínen vé­gezhető beavatkozások a követke­zők: © Traumatológiai alapellátás (helyszín szabaddá tétele, a sérült fektetése, a szükséges levetkőztetés, illetve az ezzel kapcsolatos műfo­gások). © Részleges vagy komplex rea- nimatio (újraélesztés) © Vérzéscsillapítás © Törések és ficamok rögzítése, sebfedés © Helyszíni fájdalomcsillapítás © Psychés ráhatás (a beteg meg­nyugtatása) © A beteg folyamatos megfigye­lése, az állapotváltozás regisztrá­lása. A balesetet szenvedett személynél első megközelítésre el kell dönte­nünk, hogy a beteg a közvetlen életveszély állapotában van-e, és az újraélesztést meg kell-e kezde­ni. Az újraélesztés során, az ABCD- el látást kell követni. A; ÁTJÁRHATÓ LÉGUTAK (ruházat megbontása a nyakon, idegen test, protézis, hányadék, vér stb. száj- garatűrből való eltá­volítása, a beteg szakszerű fektetései B: BELÉLEGZÉS PÓTLÁSA (Ha a szabad légutak ellenére sincs légzés, meg kell kezdeni a száj­ból orrba vagy szájból szájba való befúvásos lélegeztetést, percenként kb, 16-szor. C: C1RKVLATIÓ (KERINGÉS) HELYREÁLLÍTÁSA. A nyakive- rőér-pulzus megszűnése esetén kül­ső szívnyomásokat kell alkalmaz­ni. Kemény alapon, hanyatfektetett betegen a szegycsont alsó harma­dára egymásra helyezett tenyérrel a beteg jobb oldalán elhelyezkedve, általában térdelő helyzetben vé­gezzük. A nyomások száma per­cenként 60-70 legyen. A szegy­csont benyomva tartásának ideje kb. fél másodperc. A komplex újraélesztés során a légzést és a keringést egyszerre pó­toljuk, tilos a befuvást és a szív­nyomást egyszerre végezni. Ará­nyuk: 1 befuvás — 4 szívnyomás. A komplex újraélesztést legjobban ketten tudják végrehajtani. D. defi'brillalas, drogok, definitiv THERÁPAI (általában csak szakképzett személyzet tudja végezni, megfelelő felszereltséggel) Az életmentő újraélesztésen kí­vül fontos, alapvető teendők még: © a beteg fektetése © a sérülések helye súlyassági fokának lehetőség szerinti pontos megítélése (a beteg levetkőztetése!) © Az alapfokú vérzéscsillapítás: az ütőeres és verőeres vérzés elkü­lönítése (ellátási különbségek!) © a törések és ficamok lehető­ség szerinti rögzítésével, illetve a fájdalomcsillapítással esetlegesen kivédhetjük a fenyegető traumás shokkot. Természetes, hogy ez a rövid fi­gyelemfelkeltő cikk részletesen nem tud kitérni minden követendő elsősegélynyújtási teendőre, de ha­zánkban több fórum rendez alap­fokú elsősegélytanfolyamokat, és minden gépkocsivezetőnek, saját és közlekedő társai érdekében ér­zett felelősségtudata miatt, javasolt lenne egy ilyen tanfolyamon részt venni, illetve megszerezni az alap­fokú elsősegélynyújtási ismerete­ket. Dr. Szitás András Okos ember — más kárán Simul NEM IDE INDULTAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents