Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-14 / 267. szám
6. A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA RIX. rendőrorvosi tudományos ülés A FELELŐTLENSÉG NYOMÉBAN Siófokon rendezték a IX. rendőrorvosi tudományos ülést. En- nek főszereplői a bűnügyi, igazságügyi orvosszakértői munkát végző rendőrorvosok voltak. Mellettük aktív résztvevőként üdvözölhettük a különböző Igazságügyi Orvostani Intézetek képviselőit, a bűnügyi, közlekedési nyomozókat. Ez a rendezvény is, hasonlóan az egyéb tudományos konferenciákhoz, azt a célt szolgálta, hogy a több év alatt elvégzett tudományos kutatás és gyakorlati munka során szerzett tapasztalatokat értékelje, az eredményeket összegezze és a lehetőség szerint a további munka során felhasználja. A kétnapos program keretében 88 előadás hangzott el, melyek a Tömeges közlekedési balesetek szakértői vizsgálata, a Fiatalkori hirtelen halálesetek orvosszakértői kérdései, az Alkoholos befolyásoltság orvosszakértői megítélése, és szabadon választott témák köré csoportosultak. A tudományos ülés egész anyagát nem kívánom összefoglalni, csupán a közlekedést és annak biztonságát befolyásoló témakörben elhangzott előadásokról — hacsak címszavakban is — számolok be. _ A tömeges közlekedési balesetek sajnálatos szaporodása indokolté azok tudományos és gyakorlati értékelését. Az előadásokat két referátum vezette be. Dr. Földes István rendőrorvos ezredes, a Belügyminisztérium egészségügyi csoportfőnöke, az Orvostudomány és közlekedésbiztonságról tartott részletes összefoglalót. Már a cím is sejteti a tartalmat, közelebbről azt, hogy az orvosi munka számos területén foglalkoznak olyan kérdésekkel, amelyek befolyásolják a biztonságos közelkedést. Az előadó sok éves hazai és külföldi tapasztalatokat foglalt össze. Ismertette a közlekedésbiztonsági tanács megalakulásának körülményeit, fejlődését, eddigi munkájának eredményeit, az itt dolgozó kevesebb számú hivatásos és nagyobb számú társadalmi munkás összefogását. Hangsúlyozta, hogy a balesetek megelőzése össztársadalmi érdek. Kiemelte a közlekedő ember szerepét mint döntő tényezőt, és vázolta tömeges balesetek megelőzésének lehetőségét, a jövő feladatait A másik referátumot dr. Mocs- nik Alajos rendőrorvos alezredes igazságügyi orvosszakértő, Közlekedési katasztrófák komplex vizsgálatának tapasztalatai, időszerű kérdései címmel tartotta, összefoglalta az utóbbi 20 év hazai tömegbaleseteiből levonható következtetéseket. Munkájának döntő része a közút-vasút szintbeli kereszteződésében történt balesetek vizsgálatára irányult, de egyéb helyen történt balesetet is értékelt. A tömeges balesetek során több mint 200 ember vesztette életét, sok százan súlyosabb, vagy enyhébb sérülést szenvedtek, nem kevés a maradandó egészségkárosodást szenvedők száma. A baleseti okokat kutatva, két lehetőség adódik, egyik az objektív, a másik a szubjektív csoportba tartozik. Az objektív tényezők csoportjába sorolják a hazai és külföldi szerzők egyaránt a rossz időjárási viszonyokat, a műszaki berendezések meghibásodását, a különböző jelzőrendszerek működésének zavarát, helyenként a rossz útviszonyokat, a látási, láthatósági zavarokat stb. A szubjektív vagy emberi tényezők képezik a másik csoportot, melyet a változó emberi magatartás határoz meg. Gondoljunk például a titkolt betegségekre, melyek váratlan rosz- szullétet eredményezhetnek (ezeknek objektív alapja lehet) vagy a különböző magatartási formák, mint az agresszivitás, a túlzott önbizalom vagy éppen a szorongás miatti rossz helyzetmegítélés stb. lehet a baleset oka. Az alkoholos befolyásoltsággal kapcsolatban elmondta az előadó, hogy a szakemberek véleménye szerint 0,5 ezrelék véralkohol koncentrációnál a gépjárművezetők egy negyede 1,0 ezrelékes értéknél közel háromnegyed része nem képes a biztonságos vezetésre,^ még akkor is.ha ennél magasabb véralkohol érték mellett is láttunk már gépkocsit vezetni. A következő előadások részletesen értékelték az utóbbi időkben előfordult autóbuszkatasztrófák egy-egy esetét. Ismertették az autóbuszvezetők pszichológiai vizsgálatának eredményeit, összefoglalták a baleset során történt mozgásmechanizmusok műszakiszakértői vizsgálatát Más előadók a tömegbalesetek sérültjeinek mentési lehetőségét, az elhaltak személyazonosításának lehetőségét és problémáit, az egyszerre nagyszámú sérült ellátásának orvosi problémáit stb. Külön említést érdemel dr. Nádasi Antal igazságügyi műszaki szakértő Tömeges közlekedési balesetek vizsgálatánál a belátott távolság (KRESZ 26. § 4. bek.) komplex műszaki, orvosi és jogi vonatkozásai című előadása, mely összéfoglalta a csökkent látásviszonyok, az éjszakai balesetek során felmerülő problémákat, köztük a belátott távolság helyes értelmezését, a helyes lámpabeállítást, az előírt fényerőt stb. Részletesen ismertette azokat a szempontokat, melyek lényegesek az ilyen jellegű balesetek megítéléséhez, a komplex szakértői vélemény elkészítéséhez, ami alapját képezheti a baleset jogi megítélésének, a felelősség megállapításának. A tömegbalesetek szaporodását különböző intézkedések követték. Különösen nagy figyelmet fordítottak a közút-vasút szintbeli kereszteződések rendjének szigorítására. A tömegkommunikációs eszközök figyelemfelhívásai, az OKÉT 1983. évi kiadványai (Sorompó, Járjuk az utat, Sebesség és biztonság), mind a megelőzést szolgálják. Ezt kívánta elősegíteni a Rendőrorvosi Tudományos Ülés is, ahol a részt vevő szakemberek — akik közül számosán mint szakértők szerepeltek az ügyekben — megállapították, hogy az előfordult tömeges katasztrófák nagy részét az emberi felelőtlenség, figyelmetlenség okozta. Dr. Várnai László rendőrorvos alezredes, kandidátus, a Pest megyei KBT tudományos szakbizottságának vezetője Néhány gondolat az elsősegélynyújtásról KÖTELESSÉGEINK A HELYSZÍNEN Az elsősegélynyújtási kötelezettségünket túl az emberi, morális szempontokon, jogszabály is előírja. Már az egészségügyről szóló 1876. évi XIV. számú törvénycikk 39. paragrafusa kimondja, hogy: rögtöni balesetek... alkalmával a segélynyújtás mindenkinek, ki ahhoz tettel | vagy tanáccsal járulni képes, kötelességében áll. Lényegében ugyanezt fejezi ki, a 28. paragrafus (I.) pontja az 1972. évi I. egészségügyi törvényben. Minden állampolgár köteles szükség esetén a tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. A motorizáció ugrásszerű, gyors fejlődésével megnőtt a közúti balesetek száma, illetve ezek lehetősége, így a KRESZ külön kiemelten is foglalkozik az elsősegélynyújtási kötelezettséggel. KRESZ V. fejezet 58. paragrafus, (1) bekezdés: A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, és az esetleges további ba.le.se- tek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A módosított új KRESZ már a gépjárművezetés oktatása során Is előírja az elsősegélynyújtási alapismeretek megszerzését. A sürgősségi ellátást egységes, megszakítás nélküli folyamatnak kell tekintenünk, amely gyógyintézet előtti és gyógyintézeti szakaszra oszlik. A helyszíni, elsődleges elsősegély- nyújtás igen fontos, olykor életmentő jellegű. Természetes, hogy ezen laikusok által nyújtható helyszíni elsősegélynyújtás feltételez bizonyos alapismereteket, mert ezen ismeretek hiányában esetlegesen többet árthatunk, mint használhatunk. A balesetek során keletkezett körfolyamatokra is jellemző a sürgősségi esetek közös ismerve: a a hirtelen kezdet, a folyamat súlyossága és a magas időfaktor. A hirtelen kezdet adott, különösebb magyarázatot nem igényel. A folyamat súlyossága azt jelenti, hogy a beteg sorsa a gondos kezelés ellenére Is kétségessé válhat, illetve magára hagyva halálba torkollhat. A magas időfaktor olyan elvi szorzószám, mely az abszolút időtartamot az adott kórfolyamat dinamikájához, belső időegységéhez viszonyítja. Nézzük azokat az eseteket, ahol az azonnali beavatkozás igénye fennáll. 0 Az életveszély bármely aku- tan létrejövő formája. © Az életveszély a kórkép vagy a kialakult állapot természetéből adódóan bármely pillanatban bekövetkezhet. © Nincs életveszély, de az azonnali ellátás elmulasztása a szervezet vagy szervek tartós károsodását okozhatja. ® Nincs életveszély, de a beteget szenvedésétől legrövidebb időn belül meg kell szabadítani. © Nincs életveszély, de a beteg magatartása, saját és közösségi érdekből, azonnali beavatkozást igényel. Az elsősegélynyújtás szempontjából az első két pont a leglényegesebb. A laikusok által a helyszínen végezhető beavatkozások a következők: © Traumatológiai alapellátás (helyszín szabaddá tétele, a sérült fektetése, a szükséges levetkőztetés, illetve az ezzel kapcsolatos műfogások). © Részleges vagy komplex rea- nimatio (újraélesztés) © Vérzéscsillapítás © Törések és ficamok rögzítése, sebfedés © Helyszíni fájdalomcsillapítás © Psychés ráhatás (a beteg megnyugtatása) © A beteg folyamatos megfigyelése, az állapotváltozás regisztrálása. A balesetet szenvedett személynél első megközelítésre el kell döntenünk, hogy a beteg a közvetlen életveszély állapotában van-e, és az újraélesztést meg kell-e kezdeni. Az újraélesztés során, az ABCD- el látást kell követni. A; ÁTJÁRHATÓ LÉGUTAK (ruházat megbontása a nyakon, idegen test, protézis, hányadék, vér stb. száj- garatűrből való eltávolítása, a beteg szakszerű fektetései B: BELÉLEGZÉS PÓTLÁSA (Ha a szabad légutak ellenére sincs légzés, meg kell kezdeni a szájból orrba vagy szájból szájba való befúvásos lélegeztetést, percenként kb, 16-szor. C: C1RKVLATIÓ (KERINGÉS) HELYREÁLLÍTÁSA. A nyakive- rőér-pulzus megszűnése esetén külső szívnyomásokat kell alkalmazni. Kemény alapon, hanyatfektetett betegen a szegycsont alsó harmadára egymásra helyezett tenyérrel a beteg jobb oldalán elhelyezkedve, általában térdelő helyzetben végezzük. A nyomások száma percenként 60-70 legyen. A szegycsont benyomva tartásának ideje kb. fél másodperc. A komplex újraélesztés során a légzést és a keringést egyszerre pótoljuk, tilos a befuvást és a szívnyomást egyszerre végezni. Arányuk: 1 befuvás — 4 szívnyomás. A komplex újraélesztést legjobban ketten tudják végrehajtani. D. defi'brillalas, drogok, definitiv THERÁPAI (általában csak szakképzett személyzet tudja végezni, megfelelő felszereltséggel) Az életmentő újraélesztésen kívül fontos, alapvető teendők még: © a beteg fektetése © a sérülések helye súlyassági fokának lehetőség szerinti pontos megítélése (a beteg levetkőztetése!) © Az alapfokú vérzéscsillapítás: az ütőeres és verőeres vérzés elkülönítése (ellátási különbségek!) © a törések és ficamok lehetőség szerinti rögzítésével, illetve a fájdalomcsillapítással esetlegesen kivédhetjük a fenyegető traumás shokkot. Természetes, hogy ez a rövid figyelemfelkeltő cikk részletesen nem tud kitérni minden követendő elsősegélynyújtási teendőre, de hazánkban több fórum rendez alapfokú elsősegélytanfolyamokat, és minden gépkocsivezetőnek, saját és közlekedő társai érdekében érzett felelősségtudata miatt, javasolt lenne egy ilyen tanfolyamon részt venni, illetve megszerezni az alapfokú elsősegélynyújtási ismereteket. Dr. Szitás András Okos ember — más kárán Simul NEM IDE INDULTAK