Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

^£Mtna 1984. NOVEMBER 2.. PÉNTEK Az együttműködés sokoldalú és tervszerű Közlemény a KGST­A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1984. október 29—31. között Havannában, a Kubai Köz­társaság fővárosában tartotta soron következő, XXXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST- tagországok küldöttségei, amelyeket Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnö­ke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Fidel Castro Euz, a Kubai Köztársaság államtanácsának és miniszter- tanácsának elnöke, Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyette­se, Sarlós István, a Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Dzsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának el­nöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsának elnöke, Constantin Dasca- lescu, a Komán Szocialista Köztársaság kormányá­nak elnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocia­Kuba Kommunista Pártja, kormánya és a kubai nép ne­vében Fidel Castro Ruz üd­vözölte az ülésszak résztve­vőit. Az ülésszakon Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztár­saság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének hatá­rozatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984 júniusában Moszkvában tartott ülésszakán elfogadott megbízások valóra váltásában elért első eredmé­nyeket. Egyhangúlag megálla­pították, hogy a felső szintű értekezleten elfogadott straté­giai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó je­lentőségű a kölcsönös gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés további bővíté­se, a testvéri országok sikeres fejlődése, egységük és össza- forrottságuk erősítése, a világ­ban a KGST-tagországok kö­zössége pozícióinak erősítése szempontjából. Gazdasági fejlődés A KGST-országok további társadalmi-gazdasági haladást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megter­melt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagországokban 3,8 szá­zalékkal, az ipari termelés pe­dig 4,2 százalékkal nőtt. Szá­mos KGST-országban az ipari termelés növekedésének na-1 gyobb részét a termelékenység növelése révén érték el, sike­rült csökkenteni az energeti­kai és egyéb anyagi erőforrá­sok fajlagos felhasználását. A KGST-tagországok mezőgazda­ságában a bruttó termelés növekedése 1 év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gazda­ságának stabil fejlődése to­vábbra is a lakosság szükség­leteinek mind teljesebb kielé­gítésére irányul. Növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok, a kiskereskedelmi áruforga­lom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emelkedett a lakos­ság általános műveltségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a társada­lombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles körű lakásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagorszá­gok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó árakon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti kereske­delem ennél gyorsabb ütem­ben, több mint 11 százalékkal emelkedett, részaránya a KGST-tagországok múlt évi teljes külkereskedelmi forgal­mában meghaladta az 58 szá­zalékot. Elmélyül a gyártás­szakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasága állan­dó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztése és az iparosítás terén. Meg­valósítják a tudomány és a technika gyorsított fejleszté­sének 1990-ig szóló tervét. Megállam'tották. hogy sike­resen feilődik a KGST-tagor­szágok és Jugoszlávia kölcsö­nösen előnvös együttműködé­se az 1964-ben aláírt egyez­mény alapián. amelynek je­lentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. To­vább folytatódott c KGST- tagországok sokoldalú eg'iütt- működése Finnországgal. Irak­kal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között meg­kötött egyezményeknek meg­felelően. 1984 februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság kö­zötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986— 1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították, hogy e mun­ka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten el­ért megállapodások megvalósí­tását. Egyeztetett program Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos­műszaki haladási program ki­dolgozása a nemzeti progra­mok alapján. Kiemelt jelentő­séget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai, mikro­processzoros és robottechnikai együttműködési keretegyezmé­nyek valóra váltása kérdései­nek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gaz­dasági értekezlet arra vonat­kozó megállapításai valóra váltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongólia gazdaságának fellendülését és a szocialista nemzetközi mun­kamegosztásban való részvéte­lük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag el­fogadta az 1990-ig tartó idő­szakra és hosszabb távra elő­irányzott, az energia, a fűtő­anyag és a nyersanyagok terén való együttműködést célzó hosszú távú komplex intézke­déseket. Ezeket abból kiin­dulva dolgozták ki, hogy a sa­ját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erő­dítése révén biztosítani lehat, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyersanyag- és fű- tőanyagenergia-problémákat. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST- tagországok egyesített energia- rendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomíű- tőművek 2000-ig szóló építési programja, valamint az anya­gi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását célzó. 2000-ig szóló együttműködési program. Készség a dialógusra Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bo­nyolult nemzetközi körülmé­nyek között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső szintű gazdasági értekezlet deklarációjában adott helyzet- értékelés. Jelentősen növeke­dett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus ag­resszív köreinek konfrontációs irányvonala, a katonai fölény elérésére, a világűr militari- zálására, az erőpolitika meg­valósítására, az államok nem­zeti függetlenségének és szu­verenitásának csorbítására, a ..befolyási övezetek” megszi­lárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következ­tében. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fő oka annak, hogy a világ­ban nőtt a politikai és a gaz­dasági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszélye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként nehezedik a világ népeire, ha­talmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von le, lassítja a gazdasági és társadalmi ha­ladást. A KGST-tagországok ra­gaszkodnak a közép-hatótávol­ságú amerikai nukleáris raké­ták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetésé­hez, és újra kijelentik,, hoav amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásá­hoz vez°tő léoésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Az Egyesült Államok vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasz­nálni, folytatva a kereskedel­mi, a hitel- és technológiai blokádot, a közvetlen nyo­mást, az embargót és a szank­ciókat. Különösen nehéz helyzetben van a fejlődő országok túl­nyomó többsége. Külföldi el­adósodásuk 1983-ban megha­ladta a 800 milliárd dollárt. Az imperialista államok a po­litikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva tovább fokozzák neokolonialis- ta kizsákmányolásukat, arra törekednek, hogy ezen orszá­gok mondjanak le a haladó társadalmi-gazdasági átalaku­lásokról.. A KGST-tagországok hatá­rozottan elítélik és elutasítják az államközi kapcsolatok bé­kés alapjainak megsemmisíté­sét célzó irányvonalat. Teljes határozottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az ösz- szes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megállapodások elérését célzó becsületes és komoly tárgya­lásokra. A KGST-tagorszá­gok időszerű feladatnak tekin­tik a fegyverkezési verseny megfékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedések foganatosítását Ez megterem­tené az egész világgazdasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a ka­tonai költségek csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és tár­sadalmi fejlesztés céljaira, többi között a fejlődő orszá­gok megsegítésére lehessen felhasználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges intézke­dést megtesznek létérdekeik védelmére, műszaki-gazdasági függetlenségük további erősí­tésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztársa­ságnak a nemzeti függetlensé­ge megőrzésére és a szocializ­mus építésére irányuló erőfe­szítéseivel. A KGST-tagországok hatá­rozottan támogatják a fiatal, független ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai államokat az im­perializmus, a hegemonizmus, a neokolonializmus, a fajül­dözés valamennyi megjelenési formája és az apartheid elle­ni, a politikai és gazdasági függetlenségük erősítéséért ví­vott harcukban. A KGST-országok megerősí­tették, hogy készek a jövőben is a gyakorlati együttműködés fejlesztésére a tőkés államok­kal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös elő­nyök, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása alapján. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Lázár György távirata Radzsiv Gandhinak Tovább az eddigi úton Lázár György, a Minisztertanács elnöke, táviratban üdvö­zölte Radzsiv Gandhit az Indiai Köztársaság miniszterelnökévé történt megválasztása alkalmából. A Szovjetunió szimpátiával kíséri India oröfssiítéseil A Szovjetunió Miniszterta­nácsa táviratban fejezete ki jókívánságait Radzsiv Gandhi­nak abból az alkalomból, hogy a jövőben ő tölti be Indiában a miniszterelnöki tisztet. A szovjet embereik szimpá­tiával figyelik azokat az erő­feszítéseket, amiket India ba­ráti népe fejt ki az ország függetlenségének és egységé­nek erősítése, a társadalmi- gazdasági fejlődés során fel­merülő problémák megoldása, India nemzetközi szerepé­nek növelése érdekében. E fel­adatok megoldásának szentel­te életét Dzsavaharlal Nehru és Indira Gandhi. A Szovjet­unió reméli, hogy Radzsiv Gandhi erőfeszítéseit is siker fogja kísérni e nemes külde­tés folytatása útján — hangzik a minisztertanács táviratában. A Szovjetunió népe és veze­tése — folytatódik az üdvözlet — nagy jelentőséget tulajdonít az Indiához fűződő hagyomá­nyos baráti kapcsolatok meg­szilárdításának és elmélyítésé­nek. A Szovjetunió kész a jö­vőben is együttműködni In­diával gazdaságának erősítésé­ben, az ország nemzetközi sú­lyának növelése érdekében. A távirat a továbbiakban rámutat arra, hogy a Szovjet­unió és India együttműködé­se nemzetközi színtéren egyre kedvezőbb hatást gyakorol az ázsiai, valamint a kontinens határain túli helyzetre. A két ország együttműködésének kü­lönös jelentősége van a jelen­legi, veszélyes mértékben ki­éleződött világhelyzetben. A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy a szovjet—indiai kapcso­latok a jövőben is a két or­szág, az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása érdekeinek megfele­lően fog fejlődni — hangzik a Szovjetunió Minisztertaná­csának távirata, amelyben a szovjet vezető testület végeze­tül sok sikert kíván Radzsiv Gandhinak munkájához az indiai kormány élén. ★ Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja,, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter és Mihail Szolomencev, az SZKP KB PB tagja, a KB pártellenőrzési bizottságának elnöke csütörtökön részvétlátogatást tett India moszkvai nagykövet­ségén. A merénylet sajt Csütörtökön a világsajtó tisztelettel adózott a merény­let áldozatául esett Indira Gandhi emlékének. A lapok­ban megjelent nekrológok méltatják a néhai miniszter - elnök-asszony életútját, és Erizh Msuscker fogadta Apró Antalt Tereiknek a kapcsolatok Szívélyes, baráti hangulatú megbeszélésen fogadta csütör­tökön délelőtt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke Apró Antalt, az országgyűlés elnö­két, aki magyar parlamenti küldöttség élén hivatalos ba­ráti látogatáson tartózkodik a Német Demokratikus Köztár­saságban. Elégedetten állapította meg mindkét fél a kétoldalú kap­csolatok legfelső szintjén lét­rejött megállapodások céltuda­tos megvalósítását. Apró Antal tolmácsolta Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének szívélyes üdvözletét, amelyet Erich Honecker szív­ből jövően viszonzott. A találkozón a felek áttekin-’ tették a két testvérországnak a szocialista építőmunkában el­ért eredményeit, tapasztalatait, és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit. A magyar küldöttség vezetője beszámolt az MSZMP 13. kongresszusá­nak és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának előkészüle­teiről. Azután a látogatás negyedik napját ismét munkamegbeszé­léseknek szentelték. Apró An­tal és kíséretének tagjai a népi kamara elnökségének tag­jaival és az egyes bizottságok képviselőivel tartott találkozó­jukon tájékozódtak az NDK legf-siső népképviseletének idő­szerű feladatairól, a parlamen­ti szervek munkájáról, többek között az egyes törvényterve­zetek előkészítéséről, és rész­letesen beszámoltak a magyar országgyűlés tevékenységéről. Apró Antal meghívta Horst Sindermannt, a népi kamara elnökségének elnökét, hogy parlamenti küldöttség élén lá­togasson el Magyarországra. Sindermann a meghívást elfo­gadta. A magyar delegáció látoga­tása pénteken zárult. A kül­döttség délelőtt országjáráson vesz részt, majd a kora esti órákban visszatér Magyaror­szágra. A ŰA egyik volt ckökénsk hhplezése Tithes akciókMmmguá&en Az Amerikai Központi Hír­szerző Hivatal, a CIA, közvet­len segítséget adott a nica- raguai ellenforradalmárok­nak a kormány megdöntésé­hez. Pvlint Edgar Chamorro, az egyik ellenforradalmi szer­vezet volt vezetője elmondot­ta a The New York Times című lapnak, a CIA magára vállalta az ellenforradalmárok vezetőinek pénzelését, de arra kötelezte őket, hogy titkolják el kapcsolataikat a kémügy­nökséggel, nehogy tiltakozásra kerüljön sor az amerikai tör­vényhozásban. Chamorro szerint a kém­Az QPEC-országok tsnr^iésesökksntési határoztak el Stshfthá'ketjs árukat A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) rendkí­vüli miniszteri ülésén elhatá­rozott s várhatóan az idei év végéig érvényben levő terme­léscsökkentésnek nem lesz lé­nyeges hatása a termelő orszá­gok gazdaságára — véleked­nek olajipari szakértők. A nyugat-európai szabadpiac ke­reskedői azonban annak sem adnak nagy esélyt, hogy a szer­vezet döntése képes emelni, vagy akár fenntartani az ára­kat. Emlékeztetnek rá. hogy a termeléscsökkentés nagy részét magára vállaló Szaúd-Arábia termelése 14 éves mélyponton van. s a királyság már eddig is naponta csaknem 1 millió hordóval kevesebb olajat hoz felszínre a számára engedélye­zett mennyiségnél, tehát vál­lalása csupán elvi jelentőségű. Hasonló helyzetben van a napi 100 ezer hordós csökkentést vállaló Irán: hét hónapja nem használja ki a számára enge­délyezett kvótát. Nigéria és Irak pedig egyáltalán nem csökkentik termelésüket. ügynökség az általa képviselt szervezetnek két évvel ezelőtt segítséget ígért ahhoz, hogy „egy éven belül megdöntsék a managuai kormányt”. Ettől kezdve a CIA biztosította az ellenforradalmi csoport szá­mára a fegyvereket, havonta egyszer a kémügynökség jut­tatta el hozzájuk a pénzt — hondurasi képviselete útján — a szükséges élelmiszerek megvásárlására, de a csoport vezetőit kötelezték, hogy gon­dosan titkolják el, honnan származik a pénz. A kémügy­nökség egy repülőgépet is át­adott az ellenforradalmár szervezetnek az utánpótlás el­látására. Az ügynökség készí­tette el azt a — nagy politi­kai botrányt kiváltó —, kézi­könyvet is. amely politikai gyilkosságok végrehajtására oktatta ki a nicaraguai ellen- forradalmi csoportok tagjait — jelentette ki Chamorro. A nicaraguai nemzetvédel­mi minisztérium tiltakozott az ellen, hogy szerdán egy SR— 71 típusú amerikai kémrepü­lőgép megsértette az ország légterét, városok, kikötők és fontos létesítmények felett re­pült el. A minisztérium közleménye megállapítja, hogy az ameri­kai légierő egyik legmoder­nebb felderítőgépének bere­pülése jelenti eddig a legsú­lyosabb amerikai kémakciót Nicaragua ellen. egyben a földrésznyi nagyságú ország jövőjével is foglalkoz­nak. Az indiai lapok első oldalu­kon Indira Gandhi gyászkere­tes fényképével jelentek meg. Az Indian Express rámutat: lezárult egy fejezet, sőt, az in-/ diai történelem egy korszaka is, és rendkívül szomorú, hogy ilyen módon. A londoni The Financial Times szerint Radzsiv Gandhi gyors kinevezése miniszterel­nökké „a legjobb, rövid távú remény arra, hogy India sta­bilitása megőrződik”. A brit lapok egyetértenek abban, hogy a csekély politikai múlt­tal rendelkező Radzsiv Gan­dhinak „életképes egyensúlyt” kell találnia hinduk és szikhek, a föderális hatalom és a helyi autonómia, valamint a politikai pártok között. A nyugatnémet lapok több­ségének az a véleménye, hogy halálával Indira Gandhi óriási űrt hagyott maga után. A francia kommunisták lapja, a L’Humanité megállapítja, hogy ez a „kis törékeny asszony, Gandhi — nagy ember volt”. A The Washington Post sze­rint Indiát kettős sokk érte: egyrészt mert, elvesztett egy nagy személyiséget, másrészt, mert az erőszak a nép válasz­tottja ellen irányult. Ezzel szemben a The New York Times azt, hangoztatja, hogy „India túíéli ezt a tragédiát, és talán levon egy újabb ta­nulságot”. India mai helyzetéről az Al-Ahram így ír: „az ország egysége hajszálon függ. Indira Gandhi az elmúlt évben azért küzdött, hogy féken tartsa a fanatikus áramlatokat ezen a különös szubkontinensen, ahol a parttalan vakbuzgóság és a szabad demokrácia áramlatai egyaránt fellelhetők.” A tokiói polgári lapok a leg­mélyebb megdöbbenés hang­ján írnak az Indira Gandhi el­len elkövetett végzetes me­rényletről. Méltatják a néhai indiai miniszterelnök állhata­tos tevékenységét a világ bé­kéjének megszilárdításáért és India fejlődésének előmozdí­tásáért. Kiemelik Indira Gan­dhi rendkívül értékes erőfe­szítéseit a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok javítására, a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés elmé­lyítésére, a leszerelés előmoz­dítására, és ennek kapcsán az Indiai-óceán térségének a bé­ke övezetévé történő nyilvání­tására. $3gS: Etiópián sík A szovjet kormány szerdai döntését követően csütörtökön a Szovjet Vöröskereszt és Vö­rös Félhold társaságok szövet­sége is elhatározta, hogy se­gítséget nyújt a szárazság sújtotta Etiópiának. A térítésmentes segély kere­tében november első napjai­ban repülőgépeken küldenek az Etióp Vöröskereszt címére gyógyszereket, takarókat, gyer­mekélelmezési és más alapve­tő fontosságú cikket juttatnak el az afrikai országba. I lista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese vezetett. Jelen volt Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGST bizottságainak képviselői. A KGST és Jugoszlávia kormánya közötti egyez­mény értelmében az ülésszakon részt vett Jugoszlá­via küldöttsége Boriszav Szrcbrics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács aiclnökénck vezetésével. Az ülésszakon meghívással megfigyelőként jelen voltak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság az Angolai Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselője, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok, valamint a Nicaraguái Köztársaság képvi­selői. Ott voltak továbbá az ENSZ latin-amerikai és karib-térségi gazdasági bizottsága és a latin-ame­rikai gazdasági rendszer titkárságának képviselői is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents