Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-11 / 265. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIll. ÉVFOLYAM, 265. §ZÄM 1981. NOVEMBER 11., VASÄRNAP Éjiéi indul az eb3 szállítmány Tej kerti! tasakba, pékárba A legtöbb családnál nélkülözhetetlen, mindennapi egészséges ital a tej. Nem múlik el reggel, hogy asztalra ne kerülne egy csészényi belőle, akár tejeskávé vagy kakaó formájában, vagy fehéren, tisztán, ízletesen. Eledeleink a tejtermékek, a sajt megannyi fajtája, a tejföl, a túró, az ízesített habok, krémek serege. Ceglédet és környékét két „tejes cég” látja el, a kőröstetétleni társulás és a Ceglédtej városbeli üzeme. Nemes versenyben A Ceglédtej üzeméről, munkájukról most Ócsai Károly szakszervezeti titkárral beszélgettünk. — Nemcsak a városról, hanem az itt élők mellett sokkal több emberről gondoskodik vállalatunk. Ezzel az alapvető élelmiszerrel nap mint nap úgy 260 ezer embert láthatunk el. A tejtermékekkel együtt naponta általában 50 ezer liter tejet juttatunk a boltokhoz. Nyitás előtt kell a helyszínre szállítani. Ez általában sikerül, ha az útviszonyok is megengedik. A tél, mint sok más szállító cégnek, nekünk is tud gondot okozni. Az első szállítóautókat már este tizenegy óra tájban már elkezdik pakolni, az utolsó hajnali három tájban gördül ki innen az iparnegyedben lévő üzemből. Szállítunk Vecsésre és környékére, Káva, Gomba, Vasad is hozzánk tartozik ebből a szempontból. Nagykátát és környékét szintén ellátjuk. Mindemellett tisztességes versenyben állunk a kőröstetétleni Alföldttejjel. Nem dicsekvés, de a vásárlók elégedettek az áruinkkal, kedvelik ezeket. Egyenletes a tej és tejtermék minősége. Az áruösszetételt tekintve, vannak saját termékeik és kereskedelmi áruként más cégek tejtermékeit is forgalmazzák. A beszélgetés során így esett szó a sajtokról, ízesített tejtermékről. Gyakorta tapasztaljuk, hogy hol szűk a választék, hol pedig nem győz választani a kínálatból az ember. — Saját tejtermékeink: a tasakos tej, a kakó, az iskolatej, a poharas tejföl, kefir, tejszín, meg a gomolya. Igyekszünk a bolti rendelésnek eleget tenni, hiszen az a vásárlók igényét tekinti elsődleges szempontnak. Ám azoknál a tejtermékeknél, amelyeket más gyártó üzem szállít és amelyeket mi juttatunk azután a boltokba, megesik, hogy nem teljesül a megrendelés. Minden igyekezettel azon vagyunk, hogy a kívántból és a legújabb tejipari készítményekből is elegendő legyen a választék. Az egyik sztár például a Túró Rudi. A Ceglédtej üzeme, bár 50 ezer liter tej napi fogadására, feldolgozására készült, már túllépte ezt a határt. A feladatokkal nap mint nap meg kell birkózniuk, ehhez együtt dolgozó, jól összetartó munkásgárda kell. A brigád- mozgalomról Herczeg Károly személyzeti előadó szólt. — öt kollektíva versenyez nálunk ' a szocialista címmel járó feladatok teljesítésében. Ebből a magból külön érdemes kiemelni a Március 15. és a Váczi Mihály brigádot. Példamutató a munkájuk. A Március 15. brigád végezte el például a Várkonyi István Általános Iskola világításának teljes rekonstrukcióját, 15 ezer forint értékben. A 10. számú napközis óvodában az olajkályhák javítását vállalták társadalmi munkában. A Nemzeti Színház építéséhez anyagiakkal járultak hozzá, az elsők között. Tanúinak, tanulnak A Váczi Mihály brigád az irodistáké. Van köztük, aki már a Kiváló munkáért miniszteri dicséretet kapott. Négyen a gyógyítást segítő állandó véradók. Ketten a számviteli főiskolán tanulnak tovább, hárman könyvelésből tették le a mérlegképesítő vizsgát. Május elsejei ünnepen ez a kollektíva a rendező, ilyenkor ők a szakácsok, pincérek, takarítók. Hétvégeken, amikor kiugróan megnő a tejből a fogyasztás, beállnak a gépekhez, dolgoznak a többiekkel. — A szavukat mindig állják — említi még Herczeg Károly. Ipartelepiek, együtt Az ipartelepein egymáshoz közel öt vállalat dolgozik. Ám nemcsak „kerítés szerint” vannak közel egymáshoz. — Itt a tejüzemben megalakult a sport, közművelődési és kulturális bizottság. Vállalatonként egy-egy személy képviseli az ipartelepi közösséget. Kiállításokat rendeztek már, sportvetélkedőket tartottak, irodalmi délutánokra gyűltek össze. Jó kapcsolat alakult ki a bizottság és a Kossuth Művelődési Központ között, s ehhez a szocialista kollektívák jó partnernek bizonyulnak. i A személyzeti előadó végül tömören summázta azt is, amit a munkahely a kollektíváktól várnak. — Létezésük és működésük garantálja, hogy a kereskedelem és így egyben a lakosság igényét fokozottabb teljesítménnyel kielégíthetjük. Nap mint nap ebben adnak segítséget a munkaversenyben való részvételükkel, helytállásukkal Kiss Sándor ínyesmesterek lehetnek Cegléden a Kereskedelmi és Vendégíátóipari Szakmunkás- képző, a munkahely adta igényeket is figyelembe veszi egy-egy szakterületen. Bár nem könnyű dolog, de igyekeznek a szakmunkás-utánpótlásról eszerint gondoskodni, így esik meg, hogy egy-egy tanévben valamely szakterületen indítanak külön osztályt, Felszabadulási emléktúra Battonyátói bicikliztek A ceglédi kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola KlSZ-szervezeté- nek 27 fős csapatával indultunk el a Battonya—Cegléd útvonalon szervezett felszabadulási emléktúrára. A reggeli órákban vidáman vágott neki az útnak a csapat. Mezőhegyesig vonattal utaztunk és erőt gyűjtöttünk a nagy úthoz. Amikor a mezőhegyesi állomáson átvettük a kerékpárokat, rögtön indultunk is Battonyá- ra a felszabadulási emlékmű megkoszorúzására. Még aznap visszatértünk Mezőhegyesre, majd pihenő után Szegedre. Közben sötétedett és a lámpákat be kellett kapcsolni. Makón megpihentünk és este hét órakor vágtunk neki az utolsó harminc kilométeres szakasznak. Fél tÍ2kor láttuk meg a Szeged városhatárát jelző táblát, s szinte felfrissültünk tőle. Tíz órakor foglaltuk el szállásunkat a motelben. Ezen az estén mindenki hamar megtalálta az ágyát. Reggel frissen ébredtünk, ellenőriztük a kerékpárok állapotát, a hibás járműveket megjavítottuk. Több kis falun kerekeztünk á’t. Kiskunfélegyházán álltunk meg hosszabb időre, ott is ebédeltünk, azután indultunk tovább aznapi célunk felé, Kecskemétnek. Sajnos egy nagyon rossz útszakaszt fogtunk ki, amelyből tizenhárom kilométer földút volt. Ekkor már besötétedett és néhány előrekül- dött társunk irányította a társaságot. A menet végén jöttek a tanárok; ők vigyáztak, hogy le ne maradjon senki. A viszontagságok ellenére rendben megérkeztünk Kecskemétre. Szállásunk a műszaki főiskola kollégiumában volt, s ezen az estén már diszkózni is volt kedvünk. Azért időben elhangzott a takarodó, mert másnap reggel folytatni kel lejt utunkat Ceglédre. Nagykőrösi rövid pihenőnk után kerekeztünk iskolánkhoz, ahol társaink és nevelőink ünnepélyesen fogadtak bennünket, összesen 221 kilométert tettünk meg, méltón ünnepelve városunk felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. Kánya Tünde 1KB szervező titkár vagy épp nincsen szükség friss erőre a közeljövőben. Ám az is előfordul, hogy népszerű lesz egy szakma, s emiatt indulhat friss tanulócsoport. Ebben a tanévben például egy egész osztálynyi fiatal tanul, akik a szakács szakmát választották pályául. Az iskolában az elméleti tudnivalókkal ismerkednek, a gyakorlatot éttermek és üzemek konyháin, jó szakemberektől sajátítják el. Természetesen ez is csak „alap”. Az, hogy ügyes, jól gazdálkodó, ízekhez értő és újak keresésére is kész szakácsok lesznek-e, majd évek múltán dől el, a gyakorlat hozza. Poríré, kocka, koponya Szakkörölök néprajzai Ä ho’nap alkotói, tanárai — zizeg a lap Ködös őszi estéken opálos fény szüremkedik ki az egykori zeneiskola ablakán. Odabenn csend honol, legfeljebb a szénrudak halk surranása neszez a rajzlapon. A Kossuth Művelődési Központ képzőművész szakköri foglalkozásainak ad helyet a ház. Felvételi előtt A rajzbakokon fiúk, lányok serénykednek. Majd’ minden ki más feladattal birkózik. Az alkalmi modell szerepét Gárdái Zsófia vállalta, akiről is- koiatársa, Háber Judit készít portrét. Ök az állategészség ügyi szakközépiskola diákjai. Giba Péter és Szendrei István gimnazisták, mindketten negyedikesek. Szorgalmas látogatói a heti két szakköri foglalkozásnak. Mózes Márta a pedagógiai főiskola levelező tagozatára jár. Van tagja a kis csoportnak Csemőből és Ceg- lédbercelről, meg Abonyból is. A feladat egyazon összejövetelen is sokrétű. Van, aki koponyát rajzol, más egymáshoz támasztott rajztáblákat, s ha végképp nincs modell, előkerülnek a gipszfejek. Ez a látszólagos kavalkád tudatosan formált program megjelenési formája. Bakányi Gyula művész tanár ugyanis minden növendékének olyan elfoglaltságot ad, ami közelebb viszi céljai eléréséhez. Céltudatos munka folyik itt; amelynek tétje általában a sikeres felvételi valamilyen felsőfokú iskolába. A tucatnyi tag közül Jutka képzőművészeti főiskolán szeretne továbbtanulni, Mártának a tanárképzőn segítség az itt megalapozott rajztudás. Péter műszaki egyetemre készül, neki elsősorban a mértani, a szerkezeti rajzokat kell gyakorolnia. István tanárképző főiskolára adja be a felvételi kérelmét. Akár gyakrabban A szakkörvezető nyolc éve foglalkozik a fiatalokkal. Szép számmal sorolja azokat, akik ez idő alatt képzőművészeti középiskolába, főiskolára kerültek, rajziszakos tanárok lettek. A felkészítésben a művelődési központnak is része volt. Olyan ez a szakkör, mint az egyetemi előkészítő, összehasonlításban is állja a versenyt. Két tagjának jó szereplése éppen a minap igazolta ezt. Szabó Andrea és Papp Andrea Szegeden, a főiskolai előkészítőn az elsők között ért el helyezést rajzból. Tehetségük kibontakoztatását a ceglédi stúdiumok segítették. Mivel zömében negyedikes középiskolások a szakikor látogatói, a sok tanulás, iskolai elfoglaltság mellett rendszertelenül tudnak a rajzórákra járni, pedig szeretnének alaposan felkészülni választott pályájukra. Azt mondják, ha gyakoribbak lehetnének a foglalkozások, nagyobb esélyük lenne, hogy többször eljussanak. Az a közös igény fogalmazódott meg, hogy akár heti három-négy alkalommal is lehetne összejövetel. Nagy segít ség volna, ha modellt i£ alkalmazhatnának, mert az alakrajz Bűit nyílt a lakótelepen minden iskolában felvételi követelmény. Jóllehet a művelődési központ anyagi lehetőségei is meglehetősen szűkösek, talán mégis több támogatást érdemelne ez a szakkör, hiszen közös hasznunk lenne, ha minél több diákot hozzásegítene a továbbtanuláshoz. Közülük kerülhetnének ki a holnap tanárai, alkotói — itt Cegléden is. Tamasi Tamás Cegbd barátai Többet tudhatmk a válásiról Cegléd barátainak köre legutóbbi összejövetelén felvetődött, hogy — a tagság körében megnyilvánuló széles körű érdeklődésre való tekintettel — a jövőben egy-egy fontos témakörrel foglalkozó szekcióüléseket i3 tartanak. Szóba kerülhet a város ipara, kereskedelme, fejlesztéspolitikája, iskolaügye és még számos más. olyan kérdés. amely felkelti a tagság figyelmét. A szakemberek sok jó ötlettel, tanáccsal segíthetik az adott területen az előrehaladást. Fakutya s psd alatt Szőlőskeitek emlékei A környékbeliek örömére a Beloiannisz utcai új toronyházak egyikében boltot nyitott a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Az üzletben reggelizni is lehet. Apáti-Tótb Sándor felvétele Bevallom, arról fogalmam sem volt, hogy a fakutya helye éppen a pad alatt van. Pedig kézenfekvő. Hol is lenne! Ha pedig azt halloni, pohá- lyos, esetleg hogy vatyogó, netán csikóstűzhely, csak bólintok, hogy igen, hát volt szerencsém találkozni velük. Mégpedig abban a házban, amelyet az érdekesség és a hitelesség kedvéért egy korabeli táblácskával jegyeznek. Ez áll rajta: 1. járás, Csemő- dűlő 157. A ház pedig, ahol a csizmahúzó, a tojástartó kas, a marokszedő kampó és á többiek az iménti, tán kevéssé ismert neveiken szerepelnek, nem más, mint a Soós-kastély. A jelek szerint várhatóan hosszú ideig a csemői helytörténeti kiállítás igen hangulatos és méltó foglalata. A minap, hogy helyére került az utolsó agyagkorsó is, jó néhány érdeklődő jelenlétében megnyílt a tárlat. Az nem valószínű, hogy a Soós- kastély egy csapásra tömegek zarándoklatának célpontja lesz. A kollekció kiötlői maguk sem szándékolták, hogy egyszeri és megismételhetetlen, kizárólagos bizonyítékokat tálaljanak fel Csemő történeti múltjából, ennél sokkal egyszerűbb és tiszteletreméltóbb volt a gondolat: őrizze tárgyi emlék azoknak az alföldi embereknek a mindennapjait, akik e tájon szapora verítékkel éltek. írásos emlékek a megmondhatói, hogy a mai Csemő területe már a török időket megelőzően Nagykőröshöz tartozott. Persze a körösiek és a .ceglédiek gyakorta hajba kaptak emiatt, hosszú időre vita és pör tárgyává tették Csemő birtoklását. Végül is a harmadik megoldás mutatkozott a leginkább megfelelőnek: 1952-ben új, önálló község született a két város között, Csemő. Ám ezt nem kevéssel megelőzően, 1810 tájékán osztották fel a csemői terület (nagykőrösi fertályra eső) közlegelőit. A feltört földek homokos részei alkalmatlanok voltak szántóföldi növények megtelepítésére, így szinte értéktelenné váltak. Igyekezett is tőlük megszabadulni mindenki. Bizony, furcsállották sokan azt a nagykőrösi gazdálkodót, B. Tóth Ferencet, aki azzal állt elő, hogy a használhatatlannak vélt talajon meg fogja honosítani a szőlőt és a gyümölcsöt. Alacsony összegért megvásárolt 240 hold homokot, amin rendre nőttek ki a szőlősorok. A táblák szélein és köztesként pedig közel tízezer darab saját neVelésű gyümölcsfát ültetett el B. Tóth Ferenc. Akadtak szép számmal követői, szaporodtak a vidék szőlőskertjei. Fontosságuk is nőttön nőtt, jellemző, hogy például az 1920-as években az itt élő embereknek épp a szőlőművelés teremtett megélhetési forrást. Ebből az időből származik a Soós László által épített kastély, ahol a mostantól látható helytörténeti kiállítás tárgyai felgyülemlettek. Az elmúlt néhány esztendőben valóban szép tárgyegyüttes került a kastély falai közé. A szőlőgondozás és a földápolás tenyérkoptató eszközei az alföldi parasztság mindennapjait idézik, mint ahogy a többi közszemlére tett rekvizi- tum is. Egyelőre még a kollekció .vigyázatára nem akadt őrszemély, így előbb a tanácsnál kell kopogtatni, ha valaki látni szeretné a helytörténeti tárlatot. Varga Sándor Vadószjelvények Az abonyi közművelődési Intézmények novemberi kínálatából emeltük ki az alábbi programokat: 25-én délután az Újvilág Tsz vadásztársaságának szorgalmazásával igen érdekesnek ígérkező vadászjel- vény-kiállítás nyílik a helybeli falumúzeumban. Űigy hírlik, hogy épp az abonyi lesz az országban az első ilyen jellegű tárlat. Egyébként a falumúzeumban nemsokára megtekinthető jel vénygyűjtemény a Mezőgazdasági Múzeum munkatársának, Bányai Józsefnek a tulajdona. Ötven eszkimó Változatos klubprogram A ceglédi Dózsa György Ifjúsági Klub novemberre ígéretes programot állított össze. Ennél talán csak egy dolog ragadhatja meg jobban a fiatalok érdeklődését: mikor kezdenek fűteni? a hőtárolós elektromos fűtőtesteket beszerezték már, de eddig még nem volt, aki felszerelje őket. Ennek ellenére a nyitás óta felvételre jelentkezett ötven eszkimó, aki klubtagsági igazolványt kért, s várhatóan követi őket a többi munkásfiatal és diák is. Ami a műsorokat illeti, november 11-én a Kaszakö dzsesszegyüttes lép fel. Tizenötödikén dr. Lux Elvira Kapcsolatteremtés és érzelmi, szexuális egymásratalálás címmel tart előadást. Tizenhato- dikán Sándor György humo- ralista önálló műsora hangzik el. Dr. Czeizel Endre 22- én a családtervezésről és a genetikáról mond el hasznos tudnivalókat. Dinnyés József november 23-án lép fel. A dalosfüzet dalai című összeállításával. Valamennyi program este hét órakor kezdődik. Hétfőnként a filmklub műsorát láthatják az érdeklődők, s azt is megtudtuk, hogy a Szuper trió korábban beharangozott fellépése december elsejére módosult. Dezső Csaba és Kovács Andor együttese december 15-én látogat Ceglédre. Vízilabda Úttörő siker Ceglédi VSE—Ű. Dózsa 3-2 (0-0, 1-0, 1-0, 1-2). Cegléd: Zakar, Csendes, Gabai, Ladányi, Gór, Karsai, Petneházi I. Csere: Vámosi Kökény, Bíró, Farkas, Hegedűs, Roób. Góllövők: Karsai (2), Csendes. Edző: Pákozdi József. A ceglédi úttörő vízilabdázók nagyszerű győzelme; arattak az Újpesti Dózsa együttese ellen. Jók: Csendes, Zakár, Karsai. B. M. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Bárlap)
