Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM 1984. NOVEMBER 10., SZOMBAT Brigádnapló A fiatalok tőlük is tanulnak Gondot fordítanak a takarékosságra A Monori Állami Gazdaság egyik legjobb brigádja az IKR-kollektíva. A brigád ré- g’i vezetőjével beszélgetünk, Gyöngyösi Zoltánnal — a legilletékesebbel —, hiszen kezdeittől fogva tagja a bri­gádnak és ma a patronáló feladatot látja el. Röviden visszatekintünk az alakulás óta eltelt időszakra. A gazdaság növénytermesz­tésének gerincét alkotó IKR- brigád 1973-ban alakult meg a gombai kerületben, igaz már 1972-ben a dánost ke­rületben is együtt dolgoztak, brigáddá csak a következő évben váltak. Kezdetben tíztagú volt a brigád, ma már 14 főre sza­porodtak. A kis csapat 80 százaléka alakulásuk óta együtt dolgozik. Így szinte testvéri barátságban, egymást jól ismerve végzik közös fel­adataikat. Testvéri barátságban A kollektíva feladata a ga­bonafélék, ipari növények és a kukorica betakarítása. A brigádban kombájnosok, trak­torosok szerelő szakem­berek találhatók. Kezdetben 3 darab IHC-traktorral dol­goztak, majd a technika fej­lődésével — anyagi lehetősé­geiken belül —, három Rá- ba-Steiger géppel bővült gép parkjuk. Az elmúlt évben : darab Fiat 880 Dt-traktort vásárolt a gazdaság. A technika nagymértékű fejlődésével természetszerűleg együtt kellett járnia a gépe­ket irányítók szakmai fejlő désének is. Az IKR szervezé­sében lévő továbbképző tan­folyamok Nagyigmándon biz tosították a szakmai többlet- tudást, ahová a brigád tagjai mindig szívesen mentek. Veszteség nélkül A brigád átlagéletkora je­lenleg 42 év. Ez nagyon ked­vező, hiszen a gyakorlati es szakmai tudásuk hasznosító sán-ak teljében vannak. Be takarítási munkájuk eredmé­nyét nagyban befolyásolja az a tény, hogy a gépek kar­bantartása, javítása is a bri­gád feladata, amelyet a téli hónapokban végeznek. A tel­jesítésük alapja a lelkiisme­retesen végzett előkészítő munka. Ezáltal az aratási munkában az időkiesés mi­nimális és legkevesebb a szemveszteség. Tapasztalataikat egymásnak szívesen átadják: ezáltal a fiatalok, az új brigádtagok beilleszkedése is zökkenő­Hét végi labífarúgénsűsor SZOMBAT MEGYEI I. OSZTÁLY: Bu­daörs—Sülysáp, Budaörs, 13 óra. Ifi: II óra. (Nagyon ráfér­ne a pontszerzés a Sülysápra, de ehhez a múlt vasárnapinál sokkal jobb játékra lesz szük­ség.) MEGYEI II. OSZTÁLY. A- CSOPORT: Üllő—Iklad, Mo­nor, 13 óra (Jó játékkal le­győzhető az Iklad.) VASÁRNAP MEGYEI I. OSZTÁLY: Szentendrei Petőfi—Ferihegy SE. Szentendre, 13 óra. (Csak a tisztes helytállás várható el a vecsésiektől.) MEGYEI II. OSZTÁLY, A- CSOPORT: Monor—Hernád. Monor, 13 (óra. (A listavezető ellen az elmúlt heteknél csak sokkal jobb játékkal számít­hatnak sikerre a monoriak.). Pilis—Bugyi. Pilis. 13 óra. (Bi­zonyára színvonalas mérkőzés lesz. a pilisiek az esélyeseb­bek.), Tápiószele—Gyömrő. Tépiósze’e, 13 óra. (Jelenlegi helyzetükben csak a ti-zfe« helytállásban reménykedhet­nek a qyömrőiek.) Az ifjúsági mérkőzések ma 11 órakor kezdődnek. KÖRZETI BAJNOKSÁG: Nagykőrös—Maglód, Nagykő­rös, 13.30, vezeti: Horváth J. (partjelző: Szalai, Mizsei), Mende—Pétert Mende, 13.30. Mészáros M. (Gavló, Letkó), Űri—Ecser, Űri, 13.30, Szuda Gy. (Csanaki, Semsei), Abony —Dánszentmiklós, Abony, 13.30, Antal Gy. (Hörömpő Já­nos, Zsuzsandor), Albertirsa— Törtei, Albertirsa, 13,30, Sza- iontai A. (P. Szabó, Sárosi). Ceglédbercel—Nyáregyháza, Ceglédbercel, 13.30, Schiller (Németh). Az ifimérkőzések ll.30-kor kezdődnek. SERDÜLŰMÉRKÖZÉSEK: Monor—Vecsés (Sárosi), Üllő —Nagykőrös (Schiller), Gyöm­rő—Dánszentmiklós (Mészáros M.), Pilis—Ceglédi VSE (Sza­lonjai A.), Űri—Abony (Csa­naki). Albertirsa—Maglód (P. Szabó). Valamennyi találkozó dél­előtt 9 órakor kezdődik, az elöl álló csapatok a pályavá­lasztók. mentes. A brigád vállalásai­nak teljesítésére, elért ered­ményeikre rákérdezve meg­tudjuk, hogy az elmúlt évek­ben többször nyerték el a brigádcím ezüst fokozatát, arany fokozatát, majd a vál­lalati kiváló brigád címet. A termelési eredmények alapján az elmúlt évben is a kombájnüzem fenntartási költségéből 334 ezer forint megtakarítást értek el. Még ebben az évben, a gazdasági munkák optimális időben tör­ténő befejezése után, bérmun­kát is vállaltak a Ferihegy Mgtsz-ben, a Gödöllői Tan­gazdaságban, ahol nettó árbe­vételként 623 ezer forintot hoztak a gazdaság kasszájába. Vállalások Ez évi vállalásaikba bele­tekintve látjuk, hogy dicsé­rendő az a vállalkozás, ami­kor a fennmaradási költség­ből 40 ezer megtakarítást, a bérmunkából 250 ezer nettó árbevételt terveztek. De so­rolhatnánk a társadalmi mun­kákra, a szakmai továbbkép­zésekre, az anyagtafcarékos- ságra, a selejtcsökfcentésre tett vállalásaikat is. Még az idén tervbe vették a gépud­var bekerítését. Az csák ter­mészetes, hogy ezt is társa­dalmi munkában. A brigád vezetője 1981 óta Klement Pál, aki régóta itt dolgozik, kezdetben Száraz­hegyen mezőgazdasági gépsze­relő volt. A lakosság szolgálatába!! Kisiparosok hasznos ötletei Gyökeret vertek a községben Vecsésen, az 1786-os évtől számon tartott településen az őslakosság a földműveléssel foglalkozó, túlnyomórészt né­met, kis hányadban szlovák és kevés magyar ajkúból te­vődött össze. Acs, bognár, ko­csi-, hordókészítő, szabó, csiz­madia kereste kenyerét a még maroknyi szegény telepes kö­zött. Az 1800-as évek a lassú fejlődés időszaka volt, ám a főváros közelsége, a jó föld, a piacozás lehetősége egyre in­kább felemelte a lakosságot. Igénytelenségének nyoma ve­szett, s a századfordulón egy új lakossági réteg telepedett meg Vecsésen. Tisztviselők, gyári munkások, állami alkal­mazottak, vasutasok, postások, s nem utolsósorban iparosok vásároltak telket, építettek házat. Régi tanonciskola Az iparosak, kiszolgálva a környék igényeit is, jól megél­tek, s gyökeret vertek a köz­ségben. A többgyermekes, ke­vés földű parasztság fiait a mesterségre” szegődtette hozzájuk. Olyannyira, hogy 1905-ben már tanonciskolát indítottak három fiú- és egy lányosztállyal. Az 1908-as év az ipari tanonciskola, az ál­talános ipartestület alakulásá­nak egymásra hatásával oly szilárd egységgé lett, hogy felmerült egy székház építésé­nek szükségessége. A 30-as években az iparosság odaadó áldozatosságából megvalósult a ma is álló, a mai Bajcsy- Zsilinszki úton levő impozáns székház. Akkor ultramodern­nek is nevezhető óriási abla­kai mai szemmel sem hagy­nak kívánnivalót. A színházteremmé alakítha­tó, de harmonikaajtókkal kü­lön termekké osztható ház ma is jól tölti be rendeltetését. Háromszáztizenhat kisiparos ügyes-bajos dolgát intézik ,a „saját székházban”. Az idei őszi tanácskozások célja a küldöttválasztás volt. Skribek Pál, a KIOSZ orszá­gos vezetőségének tagja min­den alkalommal jelen van. s időt, fáradságot nem kímélve adja első kézből az eligazítást szervezés gazdaságpolitikai adminisztrációs tevékenységé­hez. Lévén maga is vecsési kisiparos, állandó jó partner­ként számíthatnak segítőkész- segére. Jogi oktatás Brunner Ferenc, a KIOSZ vecsési alapszervezetének tit­kára nagy lélegzetvételű újí­tásra szánta el magát. Az ad­minisztrációs tennivalók meg­könnyítésére, annak pontos el­végzésere — mint biztatásá­ban annyiszor hangsúlyozta — a számítógép szinte nélkülöz­hetetlen, s egyre inkább azzá lesz. Mint Brunner Ferenc el­mondta, a Budapesten több helyütt már működők mintá­jára Vecsésen is beindítják a számítógépklubot, az induló létszám 25 fő lesz. Felmerült a jogi oktatás fontossága. Erre már eddig is volt lehetőség, de mint Skri­bek Pál elmondta: nem min­denki tette magáévá az ön­képzés fontosságát, s ennek csak kárát láthatja. Az építőipar 73 főt számlál. Talán a legnehezebb helyze­tűek, 9 főnyi küldöttet válasz­tottak, így valamennyi szakág képviselve lesz. Az előadók tisztességes versenyre buzdí­tották a résztvevőket. Tá­maszkodva a jogszabályokra, az ide vonatkozó irodalmat ajánlották. Különösen a leen­dő szószólóknál fontos, hogy értsék tennivalóikat. A lakos­sági megrendelésnél jól átte­kinthető költségvetést kell produkálni, mint Hegedűs Ta­más víz-, gáz-, fűtésszerelő elmondotta.' A vasipariak: esztergályo­sok, lakatosok, öntők 56 főnyi csoportja az aktivitást emelte ki, az építőkkel karöltve végzi a székház szakszerűsítésével — a gázfűtés már üzemel — járó munkálatokat. A vasasok szószólója hat személy lesz. A KIOSZ fuvarozó és személy­szállítási szakcsoportja 21—21 fő. Maguk közül hét küldöttet választottak érdekképviselő­nek. A munkamorál náluk a lakossági igények kulturált kiszolgálásában fogalmazódik meg. Tervezik egy CB-köz- pont létesítését a KIOSZ- székházban, ahol ez irányban ügyeletet tartanának. Közel másfél százan, ponto­san száznegyvenöten vannak a vegyes szakcsoportban. S míg az előbbiekben szinte csupán férfiak képviselik a szakmákat, a vegyeseknél a nők vannak többségben. Sza­bók, kozmetikus, fodrászok, tésztakészítők, cukrász, fotós, műszerész és a többiek hozták el gondjaikat és tették meg felajánlásaikat. A szociális és nőbizottságra fontos feladatok hárulnak. Rendezvények, szo­ciális ügyek, így segélyezés, idős iparosok támogatása, üdültetése, időnkénti látogatá­sa, gyermeknap. Mikulás-ün­nepség rendezése, mind-mind az ő teendőiket szaporítják. Kiállítás előtt Más ünnepi készülődésről is szót ejtettek valamennyi fó­rumon. Hazánk felszabadulását méltón kívánják ünnepelni. A készütő ünnepségsorozatban az ipar kiállítását és vásárát rendezik meg az akkorra tel­jesen megújított KlOSZ-szék- házban, a kisiparosok mun­káiból. Fekete Gizella A nap kulturális programja Eeseren, 14 órától: dzsessz- balett, 15-től: gyermektorna, 16-tól: társastánc, 18-tól: aero­bic. Este, 20-tól: disznótoros est. Gyömrőn, 8-tól: angol nyelv- és autóvezetői tanfolyam, 10- től: a batik szakkör foglalko­zása (az alikotóházban), 10.30- tól: balett-tanfolyam, 19-től: discó. Monoron. 9-től: a népitánc- csoport próbája gyermekek­nek es ifjúságiaknak. Ifjúsági nap a nagyközségi KISZ-bizottság és a monori honvédség KlSZ-alapszerveze- tének közös rendezésében, gyülekező 8.30-kor, 9-től: jár­őrverseny. 14-t61: politikai ka­szinó, 18-tól: disco. ESMES Monsa Ht iiikeié műhelyébe» Örökös munkával, küzdelemmel Gyomron, a művelődési ház­ban vasárnap és hétfőn 16.30- tól: Piszkos tizenkettő I—II. Mágiádon, a művelődési ház­ban. 16.30-tól és 18.30-tól: Gyilkosságok ok nélkül. Hét­főn: Szalamandra. Gombán, Bényén, és Ká- v’án: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyömrőn: köz­ponti ügyelet (Steinmetz ka­pitány u. 62., telefon: 70.), Monoron, Monori-erdőn, Va­sadon, Csévharaszton és Pé­teriben: központi ügyelet (Mo­noron, a rendelőintézetben). Maglódon és Eeseren: dr. Móczár István (Maglód) Pili­sen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.). Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László. Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rende­lőben, Bajcsy-Zs. u. 68.). Fogorvosi ügyelet: szomba­ton 7—14-ig Monoron, a ren­delőintézetben, egyéb idő­pontban, tehát szombaton dél­után és vasárnap egész nap Budapesten, a VIII. kerület­ben, a Szentkirályi utcai szakrendelőben. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron, a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr Benczik Kálmán Budapest, te­lefon: 279-312. Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. A szokásosnál nehezebb, de annyival könnyebb is a dol­gom, amikor bemutatom Bal­lon József gyömrői festőmű­vészt. Nehezebb a dolgom, mert művészetéről valósághű képet adni néhány sorban le­hetetlen, annak értékét laikus­ként pedig csak felsőfokú jel­zőkkel írhatom le. Iliül A régi Gyömrő paraszti vi­lágát megörökítő képein át, az olasz tengerpartig, a tirolí Al­pok káprázatosán csillogó ha­vas csúcsáig, kristálytiszta vi­zű hegyi tavaiig, egy színes, örökös munkával, küzdelem­mel és sikerélményekkel teli életmű tárgyi bizonyítékát lát­ni gyömrői otthonának falain. Képeit számos helyen kiál­lította; Innsbruckban, Buda­pesten s az országban másutt, többek között Gyömrőn is jó fél évszázaddal korábban. A gyömrői tájház és falumúzeum avatásakor ő is szerepelt a helybeli művészek seregszem­léjén három festményével, amelyek sikert arattak, de megközelítőleg sem olyant, mintha egész életművéből rendeznének egy önálló tárla­tot. Ballon József egészségi álla­pota 82 éves korára bizony eléggé megromlott, már na­gyon rosszul lát, de szenvedé­lye kiélésében, a festészetben látásromlása sem képes teljes megtorpanásra késztetni. Büszkén mutatta az előszobá­ban éppen állványon tartott legújabb alkotását, egv tiroli tájat, amit hosszú évekkel ko­rábbi vázlatai s emlékei alán­ján alkotott meg. S természe­tesen az összes többi, falra függesztett .képét is megnéz­tük együtt, ő ki tudja, há­nyadszor, én először. Eleinte még nem sejtettem festményei nézegetése közben, hogy honnan ered naturaliz­musa, részletgazdagsága, ami valamennyi mukáját jellemzi, s a fények és árnyak elősze­retettel alkalmazott éles kont­rasztjait csupán különös egyé­ni ízlésnek gondoltam. Talán egy sokkal gyakoribb színház- látogató kritikus hamarább rájött volna az idős mester művészetének titkára, ábrázo­lásmódjának, stílusának hát­terére ... És míg emlékeivel fűszerez­ve mutatta meg életműve egyes mesteri darabjait: a gyömrői strand sörkertjét, a Teleki grófok körösi erdejét, a Mányarétet a Rákóczi-em- lékművel, a cigánylányt, az akttanulmányt, az olaszorszá­gi tengerpartot, tiroli tájakat, a Tabánt, a gyömrői Teleki­kastélyt és római katolikus templomot, a benzinmotoros cséplőgépet és a vele dolgozó­kat ábrázoló festményeit, va­lósággal kitágultak otthona falai s a majd évszázadnyit felölelő idő évei, évtizedei egybemosódtak. Életéről, művészete alakulá­sáról beszélgetünk közben. 1903-ban született Gyömrőn. Iparművészeti főiskolát vég­zett, a felvételire Csermely János festőművész készítette föl, aki korábban is istápoita, tanította. Még ma is ismert nevű tanárai voltak a főisko­lán, Sándor Béla, Üjvári Ig­nác, Udvardi Géza. Különö­sen a művészeti tanárokra, Lika Károlyra és Stein János­ra emlékezett vissza élénken és szívesen. Már tanulmányai közben került a Fővárosi Operához díszletfestőnek, ott készítették a díszleteket a Nemzetinek és a Városi Színháznak. És niert főleg operák díszleteit tervez­te és festette, egyre-másra kapta a vidéki színházaktól is a meghívásokat, s így szinte az ország valamennyi teátru­mában dolgozott, de főleg Kassán, Kolozsvárott, Miskol­con, Debrecenben, Pécsett, Szegeden ismerték meg nevét. Nagy emberekkel dolgozott együtt a központi műterem­ben, olyanokkal, mint Nagy- ajtay Teréz, Fábri Dezső, Doboki Lajos, Schwarczer Gé­za, Varga Mátyás és Fábri Zoltán (háromszoros Kossuth- díjas tervező). Innen a csúcs felé közeled­ve visszakanyarodunk a gye­rekkorba, amikor megkedvel­te a rajzolást. Teuchert Ká­roly és Gy. Sándor József (aki a műszaki akadémián tanult) gyömrői festőművészek párt­fogásukba vették, majd gim­náziumba járt. Osztrák szár­mazású volt a ma már néhai felesége, gyermekük nem szü­letett, így hát magányosan, de azért nem elhagyatottan él otthonában, mert unokahúga rendszeresen meglátogatja. vasárnaDonként meg ő megy a családhoz. Ballon József: Tiroli táj Az élet nem áll meg, Ballon József félig vakon is tovább alkot, bízva abban, hogy még az ő életében szabadon szárnyalhat a világ másik fe­lében is az ő színes, gazdag képi világa. Aszódi László Antal (ISSN un-2351 (Monori HlrU#

Next

/
Thumbnails
Contents