Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK lim fuáfuisk S3 lehetőségekkel Nyársapát iégy évtized® A kutatások és a történel­mi események a múltból a település nevét többfélekép­pen említik. A 15—16. század­ban az elnevezések Nyárás- puszta, Nyárasapát, Nyársa- Apáthy, majd 1954-től Nyárs­apát. A község nevének je­lentése nyárfás homok. A kö­zépkorban Nyárasapáti, Nyá­rasapát néven ismert falu története oklevelek alapján a 14. század második felétől kö­vethető nyomon. A település ennél korábbi meglétére az ásatási és terepbejárási anyag (Árpád-kori cserepek, feltehe­tőleg késő Árpád-kori temp­lom), valamint a falu neve utal. Nyársapát 15. századi tör­ténetére vonatkozó okleveles adatok, szinte egytől-egyig a falu földesurának es a szom­szédos Ceglédet bíró óbudai klarissza apácáknak egymással folytatott pereskedéséről szól­nak. A 18—19. században a tatárjárás után elpusztult, el­néptelenedett területet a kö­rösi gazdák bérelték. 1944. november 2-án. dél­után érkeztek szovjet és ro­mán alakulatok a mai község területére, a Nyilas dűlőre, de a központba még nem tudtak behatolni. Másnap, november 3-án, a Nagykőrösön tartóz­kodó alakulatok reggel 5 óra tájt felszabadították a róna- te'epi iskola környékét, a Cse/női úton. A mai központ­ba reggel 9 órakor érkeztek szovjet előőrsök Nagykőrös felől. A kisteleki rész felsza­badulása délután 2 óra körül fejeződött be. így a község területének egésze 3-án dél­utánra teljesen felszabadult. Harminc éve lett Nyárs­apát önálló közigazgatású köz­ség. Területét főképp Nagykő­rös határából, kisebb részét Cegléd területéből jelölték ki. 1952-ben a tanácsháza építé­sére került sor, mely a köz­élet megindulásáig az oktatás célját szolgálta. Ebben az idő­ben a tanács felszerelését egy ingaóra és egy gumiabroncs nélküli kerékpár alkotta. A tanács első elnöke Kovács Ba­lázs, titkára Terecskei Fe­renc volt. A tanyavilágban élők száma meghaladta a 3 ezret. Megyed századdal ezelőtt, 1059 karácsonyán, a petró­leumlámpát felváltotta a vil­lany. Megjelenik a technika csodája, a televízió, melyet a lakosság belépődíj ellenében nézhet a tanácsházán. 1963- ban portalanítják a műúttól a bekötő utat, korszerűsödik az orvosi ellátás. Elkészül a ren­delővel szemben az egészség­ház, s még ebben az évben megkezdődik a kisgyermekes anyáknak a tanácsadás. A kereskedelmet a Nagykő­rös és Vidéke Földművesszö­vetkezet irányítja. 1989-ben megépíti a belterületen a ve­gyesboltot, mely ma is nélkü­lözhetetlen szerepet lát el. Eggyé alakulva A felszabadulás előtt az itt élő lakosság többsége az ura­sági szőlőkben summás, a szántókon béres volt, és ke­vesen a sajátjukon dolgoztak. A felszabadulás után két har­madik típusú, a Mészáros Já­nos és Liszenko, valamint egy első típusú, a Haladás tsz alakult meg. A népnevelők munkáját 1959-ben siker ko­ronázta, melynek eredménye­ként Nyársapát termelőszövet­kezeti község lett. Ekkor a három termelőszövetkezet, a Haladás, az Aranyhomok, a Kossuth, külön gazdálkodik. 1072-ben eggyé alakul Haladás néven. Ma ez a mezőgazdasá­gi nagyüzem a község életében meghatározó. A tanyavilágban 3, a róna­telepi, a nyilaspusztai és kis­teleki, a belterületen szintén három iskola működött. 1969- ben megépült a község új emeletes általános iskolája, mely a külterületi iskolák fo kozatos megszüntetésével, a belterületi iskolák összevoná­sával, a mai követelmények­nek megfelelő alapfokú okta­tási központ. Itt működik 1972-től a napközi. Ma négy tanulócsoportban a gyerekek 62 százaléka napközis. Az 1971-es tanév kezdetére ké­szült el az első 25 gyermek fogadására alkalmas óvoda, mely 1977-ben tovább bővült újabb férőhelyekkel. Villamosítás A kereskedelem területén az Áfész fokozatosan bővíti hálózatát' 1974-ben átadják az ugyeri vegyesboltot, 1975-ben megnyílik a presszó, 1976-ban a lakosság ellátása 98 palac­kos mini gázcsereteleppel bő­vül. Rendeződnek a táp-, ter­ményértékesítés és zöídség- gyümölcs felvásárlás körülmé­nyéi, 1931-ben az apáti biszt­ró megépülése újabb korsza­kot jelent, kiemelkedő a sze­repe a lakosság közétkezteté­sében és lehetőséget teremt a szórakozás feltételeinek ja­vítására is. A szövetkezet a lakosság húsellátásnak javítá­sát 1982-ben a húsbolt korsze­rűsítésével oldja meg. Az egészségügyi ellátás te­rületén az orvosi rendelő át­alakítására és az igen kor­szerű fogorvosi rendelő ki­alakítására 1981-ben kerül sor. A közlekedésben a kát vá­rossal való kapcsolat kezdet­ben a MA VAUT, később a Volán közreműködésével, az igényeknek megfelelő. 1979- ben a Budapest—Szeged vas­útvonal villamosításával, a nyársapáti állomás képe is megváltozik. A Haladás Tsz mellett a lakosság foglalkoztatását biz­tosítja a Közép-magyarországi Pincegazdaság, a TSZKER (korábban Mezőker), a Fer- rokémia, a HERMES és a VOSZK vállalatok nyársapáti üzemei. A lakosság életkörülményei­ben bekövetkezett kedvező változások hatására, a 30 éV' vei ezelőtti település —. fia­talsága ellenére — megválto­zott. Kiépült a község belte­rületének magja, megteremtő­dött az alapellátáshoz nélkü­lözhetetlen intézmények egész sora. A kettős évforduló tisztele­tére a fejlődést szimbolizáló újabb óvodai férőhelyek meg­teremtésével ünnepeljük fel- szabadulásunkat és megala­kulásunkat. A csaknem 3 mil­lió forintos beruházással meg­épült objektum átadására a község gazdasági egységei és a lakosság önkéntes hozzájá­rulása teremtette meg az anyagi feltételeket. Emlékezünk Nyársapáton a - történelmi hagyományok alapján főleg mezőgazdasággal foglalkozó lakosság él. Az egyszerűségük, az őszinteségük és a dolgozni akarásukon keresztül jutot­tunk el a mai napig, amikor az ünnepünkre békében és nyugodt körülmények között emlékezünk. Labancz Árpád Nyársapát tanácsának elnöke Felszabadulása ünnepség A község felszabadulásának 40., megalakulásának 30, év­fordulója alkalmából az ün­nepséget november 2-án 15 órai kezdettel a napközi ottho­nos óvodában tartják. Ezt kö­vetően a művelődési otthon­ban 16 órakor Nyársapát Köz­ség története címmel kiállítás nyílik. Bikák exportra A nagy növénytermesztési munkák végeztével, ilyentájt az állattenyésztés felé fordul a figyelem. Mi a helyzet Nyárs­apáton, a Haladás Termelőszö­vetkezetben ? — kérdeztük Mészáros Sándor állattenyész­tési telepvezetőt. — Jelenleg 1160 szarvasmar­hát tartunk, ebbe beleértve a szopósborjú-, növendéküsző- és hízóbika-állományunkat is. A napi súlygyarapodásuk átlago­san 1100 gramm körüli, ami­vel elégedettek vagyunk. — Milyen a takarmányellá­tás? — Szálas takarmányból — lucernából, szénából, réti szé­nából — több a termésünk, mint a szükségletünk. így ta­vasszal értékesíteni is tudunk belőle, valószínűleg a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet ré­szére. Abraktakarmányból ná­lunk nem terem meg az éves adag, ezért Abonyból, illetve a Terményforgalmi Vállalattól szerezzük be, hogy elegendő legyen. — Hányán végzik a munkát a telepen? — A váltó személyzettel együtt 14 dolgozónk van, jó munkájukat dicséri, hogy az elhullás a megengedett érték alatt van, és sikeresen levezet­tek három ikerellést is. Átlag- jövedelmük 15—20 százalékkal nagyobb, mint a más terüle­ten dolgozóké, 4500 forint kö­rüli. — Értékesítések? — Libanonba, Olaszországba több mint száz darab bikát, Olaszországba, Görögországba 120 körüli kisbikát, Szovjet­unióba nagyjából 80 darab hízott üszőt exportálunk. Bel­földre az Állatfcrgalmi Vál­lalattal állunk kapcsolatban, de ebből is kerül exportra. Egyébként gazdaságunk tagja a budaörsi központú Taurina Rendszernek. (baliai) Mélyítik a csaf@riát Mélyítik Nyársapát határában az esővíz elvezetésére és gyűj­tésére szolgáló árkot. A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Tár­sulat kivitelezésében mintegy 2 kilométer hosszan mélyítik az árkot. Képünkön: Papp Ferenc KM 251-es kotrógéppel naponta 50 méteren végzi el a mélyítést. Hancsovszki János felvétele PORTUNK !k a küzdőszellem item hiányzik... Higgadtan, magabiztosan Törtei—Nagykőrösi Kinizsi. A körzeti labdarúgó-bajnok­ságban tíz forduló ment le, és csaknem kialakult a bajnokság kérdése. Az elsőség a mai hely­zet szerint Maglód és a Nagy­kőrösi Kinizsi között dőlt el. Maglód eddig három, a Kini­zsi két pontot vesztett el. Az elsőséget a két csapat egymás közti eredményei és az idegen­ben elhullajtott pontok döntik el. Ezért kulcsmérkőzés a tör­tei! találkozó, úgy az első csa­pat, mint az ifi részére. A fel­nőttcsapat helyzete a tabel­lán: 1. Maglód 2. Nagykörös 8. Törtei 10 7 3-20-5 17 0 7 4 — 2G- 2 16 9324 18-16 8 Törtei hazai eredményei: Űri 6-0. Ecser 6-2, Nyáregyhá­za 0-0. Jászkarajenő 2-0. Ide­genben: Abonyban 3-0-ás. Dánszentmiklósoin 3-2-es, Pé­teren 3-1-es. Maglódon 4-0-ás vereség, Mendén 1-1-es dön­tetlen. A múlt évben a 6. helyen vé­geztek. A számokból is és a rossz talajú .hazai pálya elő­nyéből is lehet következtetni, hogy nehéz mérkőzés vár a Kinizsi labdarúgóira. A körösi Bizalom és igényesség Sivók László, a nyugalomba vonuló nyársapáti párttitkár mondja: — Parasztcsaládban szület­tem, 1923-ban. öten voltunk testvérek, bizony nem volt könnyű. Az iskola után egy évet dolgoztam, akkor azt mondták: cselédeskedtem. 1937-ben cipészinasnak áll­tám. 1941-ben szabadultam fel, s haj évet dolgoztam ott­hon. Ekkor kerültem egy épí­tőipari vállalathoz, ahol előbb segédmunkás, majd raktáros, később anyaggazdálkodási cso­portvezető lettem. Közben pártonkívüli aktívaként jár­tam a környező falvakat, a kommunisták melletti szava­zásra agitáltam. Egy népmű­velő csoport tagjaként kultúr­műsorokban is közreműköd­tem. — Azt az építőipari válla­latot, ahol dolgoztam, államo­sították, tatarozóüzemet hoz­tak belőle létre. Mivel 1949- től tagjelölt voltam, s ez öt- venben történt, felvettek a csapat összjátéka, támadó já­téka mérkőzésről mérkőzésre javult, ha higgadtan, önbiza­lommal játssza saját stílusát, sikeresen szerepelhet, mert győzni kell, ha bajnokságot akarnak nyerni. Leskó beteg­ség miatt nem védhet. Molnár Attila nagyon sportszerűen a csapat rendelkezésére állt, bí­zunk jó szereplésében. A törteli sikeres szereplés­hez nagyban hozzájárulhat a szurkolók sportszerű buzdítása, ezért részükre külön autóbusz indul Törteire, jelentkezni Danes Györgynél lehet. Az ifik mérkőzése azért fon­tos. mert az első csapatok pontegyenlősége esetén az ifi- csapat jobb helyezése dönt. Je­lenleg az ificsapatok állása: 1. Nagykőrös 9 8 1 — 50- 2 17 2. Maglód 9 5 2 2 17- 7 12 8. Törtei 9 3 1 5 17-20 7 A papírforma a körösi csa­pat mellett szól. de a győze­lemhez nemcsak a jó játék, ha­nem a jó küzdőszellem is szük­séges, bízunk benne, hogy mindkettőt nyújtják az ifik, A serdülők vasárnap hazai pályán a 11. helyezett Vecsést fogadják, javuló játékot, győ­zelmet várunk tőiük. P. S. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13.30: Nk, Rákóczi isk.—Kocséri isk. 14.20: Nk. Arany isk.—Nk. Pe­tőfi isk., IV. korcsoportos nagy­pályás körzeti úttörő bajnoki mérkőzés. Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Nk. Szakmunkásképző —Váci Szakmunkásképző, me­gyei középiskolás visszavágó kupamérkőzés. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Atlétika Kocséri határ—Szolnoki út— Felszabadulási emlékmű, 17.45 —18 óra között érkezik a „sza­badság lángja” úttörőstaféta városunkba. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Nk. Gimnázium—Ceglédi Me­zőgazdasági DSK, majd Nk. Toldi DSK—Monori Gimná­zium, megyei diák bajnoki mérkőzés. Színház A kecskeméti Katona József Színházban 1-én és 2-án este 7 órakor, Faustus doktor bol- dogságos pokoljárása. mm Mozi Láttam az új világ születé­sét. I—II. Szovjet film. Elő­adás csak 5 órakor A stúdiómoziban Pugacsov I—II. Szovjet film, fél 6-kor. Pénteken Láttam az új világ születé­sét I—II. Előadás 5 órakor. WSN 0133—9708 (Nagykőröst IBMap; KISZ-titkárrá választottak, majd a bizottságot vezettem, s a városi KISZ-bizottságnak is tagja lettem. Nagyon szép évek voltak ezek, itt kaptam meg az összes KlSZ-kitünte- tést, Pest megye — Nagykő­rös Város Ifjúságáért érme­ket. S elvégeztem a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­met, szakosítókkal. A pártve­zetőségben szervezőtitkárnak választottak, s 1979-től sze­mélyzetis lettem a Mészáros János Termelőszövetkezetben. — Ami munkát végeztem, azt az emberektől mind-mind visszakaptam, még az időseb­bek is Józsi bácsiként emle­getnek ... — Napjainkban megnehe­zült a politikai munka — együtt a gazdasági élet alaku­lásával. Szinte fogynak a vé­lemények, kevesebb a példa­kép is, mégis, tisztességesen, megvalósítva a jogok és kö­telességek összhangját, ma is lehet és kell is előrehalad­nunk. — Nyársapáira azzal a szándékkal jövök, hogy együtt dolgozzunk! Nyitva lesz az aj­tóm, és én is odamegyek min­denkihez. Hiszen a célunk ugyanaz. Lejegyezte: Ballai Ottó Kecskemétre járnak színház­ba, ha egy országjáró buszt indítottunk, kettőre valóan je­lentkeztek. S emellett igen víg ked'élyűek ... Hegedűs József, Nyársapát újonnan megválasztott közsé­gi párttitkára mondja: — Nekem egy tizenkilences kommunista, Födi János volt a tanítómesterem. Rengeteget beszélgettünk, s egyik aján­lóm volt, így kerültem 1966- ban, tizenkilenc évesen, kor­engedménnyel a pártba — Jakabszálláson. Községi. KISZ- titkár is voltam, részt vet­tünk minden társadalmi meg­mozdulásban. Kecskeméten, a Fémmunkásban szabadultam mint lakatos, közben 1970-ben községi alapszervezeti titkár­rá választottak. Községi ta­nács végrehajtó bizottsági, já­rási pártbizottsági tag is let­tem. Aztán hazakerültem Ja- kabszállásra, gyártmányfej­lesztő technológusnak, a Cse­pel Vas- és Fémművek Motor­kerékpárgyára jakabszállási telepére. — Heves természetem volt. Ha nem érkezett meg a ke­nyér időben a faluba, bemen­tem az Afészhez, s vertem az asztalt, micsoda dolog az ilyen? Később pártiskolát is végeztem, s az elsők közé ke­rültem — ha a község, belém- helyezve a bizalmát, elküldött, mindent meg kell hogy te­gyek érte, A gépészeti techni­kumot is elvégeztem. — Három év után, 1973-ban kerültem Nagykőrösre, az ak­kori Szabadság Termelőszö­vetkezetbe mint ipari mellék­üzemág-vezető. Egy év múlva pártba. Azonnal párttitkára lettem az üzemnek. Közben más, gazdasági funkciót is betöltöttem. Ez a kettősség végigvonult az életemen. Itt dolgoztam tíz esztendeig. Az ellenforradalom után a mun­kásőrség alapító tagja let­tem, zászlóaljparancsnok-he- lyettesként tevékenykedtem. Itt dolgoztam tíz esztendeig. 1960-ban került újra napi­rendre a termelőszövetkezeti mozgalom ügye. Ekkor kerül­tem a járási pártbizottság ap­parátusába, három évre. 1963- ban megválasztottak Nyárs­apát községi párttitkárának. Emellett a termelőszövetke­zetben elnökhelyettes lettem, s a téesz-alapszervezetet is irányítottam. Lényegében 1975-ig ez nem változott, ak­kortól más lett az alapszer­vezeti titkár. Így érkezett el tavaly áprilisa, amikor mint elnökhelyettes nyugdíjba mentem, s az idei november elseje, amikor átadom a köz­ségi párttitkári funkciót is. — Nyánsapátra tulajdonkép­pen hazajöttem, s nagyon megszerettem az itteni embe­reket, és ők is bizalommal voltak hozzám. Olyan harago­som nem akadt, aki ne kö­szönne ... Az itteni embere­ket mindig meg lehetett moz­gatni, ha látták a célt, a meg­valósítandó feladatot. Oly­annyira, hogy első között számoltuk fel a tanyasi isko­lát, szolgálati lakásokat épí­tettünk, s a társadalmi mun­ka nem hiányzott az Apáti bisztró, de az óvoda építésé­nél sem. Dolgosak, de igénye­sek a nyársapátiak, Pestre,

Next

/
Thumbnails
Contents