Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
PEST MEGYEI VHÁC PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEX! XXVIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Ára: I. 10 íoriltl 1334. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ..............................—...........................................................................■■■■■■■■....... Dö bbenet és ffelhábarodás 0 piágbn l£ f/ Meggyilkolták India miniszterelnökét Gyilkos merénylet áldozatává vált szerdán Űj-Deihiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormányfő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsőségesek a miniszterelnöki rezidencia közelében pisztolyokkal és auto- rnata fegyverekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI iíidiai hír- ügynökség szerint a halál helyi idő szerint 11 órakor következett be. Ugyancsak az UNI közölte, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállították, és az orvosok haladéktalanul műtétet hajtottak végre a több sebből erősen vérző sérültön. Felsőtestéből hét lövedéket távolítottak el, de a kómába esett kormányfő- életét már nem tudták megmenteni. A hírügynökségek jelentése Rendőrkordon zárta körül a kórházat szerint Indira Gandhi rezidenciájából közeli hivatalába indult, amikor helyi idő szerint REKVIEM INDIRÁÉRT A tegnapi ködös, őszi reggelen öt kontinensre, sújtott le korbácsként az újabb politikai gyilkosság, híre: tlj-Delhi- ben merénylet áldozata lett Indi'M Gandhi, az Indiai Köztársaság kormányfője. A gyászjelentések elmaradhatatlan kitétele a „pótolhatatlan veszteség” kifejezés. Az, ami általában családra, munkahelyre, barátokra vonatkozott, most egy országra, sőt, az egész világra igaz. Most úgy érezzük, hogy nemcsak a földkerekség második legnépesebb országa, hanem maga a földkerekség sem ugyanaz Indira Gandhi nélkül, akit nemcsak az indiai százmilliók tiszteitek és szerettek, hanem — politikai pártállásra, vallási meggyőződésre való tekintet nélkül — más országok népei is. Indira Gandhi, aki apja oldalán, már gyermekként is szüntelen életveszélyben tevékenykédye, nemcsak a hatalmasok elleni küzdelmet, hanem a hatalom nyomasztó felelősségét is megismerhette, 1966 januárjától (rövid megszakítással) mostanáig ült apja bársonyszékében. küzdött és dolgozott posztján, India kormányrúdjánál. Fennmaradhat-e Mahatma Gandhi és Nehru műve, amelynek folytatását Indira. Gandhi vállalta az utóbbi majdnem két évtizedben? E politika célja az volt, hogy az európányi országot, a 22 szövetségi államot, mintegy 700 millió lakost, legalább kétezer nyelvet és sok száz féle vallást számláló Indiát egységesen mentsék át az elmaradottság, a legsötétebb középkort idéző kasztrendszer és a nyomor múltjából a gazdasági fejlettség. a tudomány és a technika és a legalább polgári jellegű demokrácia lövőiébe? Álom volt csak? Pedig e politikái és gazdasági álom nem egvszer tűnt már'elérhető valóságnak Indiában. Legutóbb 1980-ban. amikor a korrumpálódott. a reményeket eljátszó jobboldali Dzsanata-kormánvzatot kétharmados többséggel buktatta ki a parlamentből a Nemzeti Kongresszus (I) Párt és Gandhi asszon v isméi kormányt alakított. Vezetésével ez a Iconti- neosnvi ország nagv utat tett m.ea, de nem problé- mamentesebb a köz.eliövő sem; Az utóbbi időben. szinte tapinthatóan felforrósodott Indiában — és India körül — a levegő. Szikh szélsőségesek zendülése az amritszári Arany- templomban (az első jelentések szerint alighanem szikii fanatikusok voltak a merénylők is),, és ennek, nyomán a pandzsábl zavargások, amelyeket szorgosan szítottak a határ túloldaláról, Pakisztánból; súlyos belpolitikai feszültségek Asszámban és Andhra Pradesben, rendszeressé vált' határ menti tűzpárba- jok Kasmír és Dzsammu térségében. Indira Gandhi maga azonban az ország egysége, India reménye ellen irányuló támadást nem csupán belső okoknak tulajdonította. Egyik nemrégi nyilatkozatában leszögezte: az egységbontó törekvések kívülről kapnak támogatást és különösen azóta erősödtek föl, hogy India tölti be az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöki pozícióját. Az indiai helyi sajtó már sokszor leleplezte: a lázadók külföldről kapnak pénzt és fegyvert, a kívülről behatoló diverzánsokat Amerikában, Kanadában, Pakisztánban levő támaszpontokon képezik ki., Gandhi' maga soha nem akarta konkrétan megnevezni azokat a külhatalma- kat, amelyek részesek az indiai polgárháborús helyzet kialakításában. Ennek ellenére egyértelmű volt,, kit tart felelősnek azokért' a törekvésekért,, amelyek célja: feldarabolni Indiát, bábállamokat kikiáltva elszakítani stratégiailag és — többé vagy kevésbé —. gazdaságilag fontos területeit. Végső soron tehát aligha a „történelem’• mondta ki az ítéletet — kerekeit külső erők segítették visszaforgatni, azok, akiknek nem volt ínyükre, a haladó, antiimperialista . és el nem kötelezett India.' Gandhi asszony nem fejezhette be művét. E z a nagyformátumú politikus tudta, hogy mind az országon belül, mind a határokon túl olyan ellenségei vannak, akiknek a keze messzire ér. „Ha meghalok —; mondotta halála előtt egy nappal, Orissza államban tartott. és most már tudjuk, hogy. utolsó beszédében —, hazám szolgálatában, büszkén fogok távozni; minden csöpp vérem Indiát erősíti majd..." kilenc óra után tíz perccel két' vagy három szikh szélsőséges egy garázsból tüzet nyitott rá. Az indiai kormány rendkívüli ülésen vitatta meg a merénylet nyomán kialakult helyzetet. Zail Szingh elnök megszakította külföldi körútját és szerdán délelőtt Észak- Jemenből visszarepült Üj- Delhibe. Radzsiv Gandhi, a miniszterelnök-asszony. fia, nyugat-bengáliai látogatását megszakítva, ugyancsak visz- szautazott a fővárosba. India népe megdöbbenéssel és felháborodással fogadta ia merénylet hírét. Az orvostudományi intézet előtti ahová a sérületet szállították, percek alatt hatalmas embertömeg verődött össze. Megütközést és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre á nemzetközi életben is. ★ Az indiai kormány szerdai rendkívüli ülésén Radzsiv Gandhit, a meggyilkolt miniszterelnök-asszony fiát jelölte kormányfőnek, aki még aznap letette a hivatali esküt Zail Szingh államfőnek. A 40 éves Radzsiv Gandhi 1983 eleje óta az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt országos bizottságának a főtitkára. Egyetemi tanulmányait Cambridge-ben végezte. 1981- ben Uttar Prades képviselőjeként bejutott az indiai parlament alsóházába. Ezt a mandátumot előzőleg Szandzsi Gandhi, a néhai miniszterelnök-asszony repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt másik fia töltötte be. ★ A budapesti indiai nagykövetség Indira Gandhi miniszterelnök halála kapcsán rész- ■ vét nyilvánítási könyvet nyit. A részv'étnyjjvánítások fogadására a nagykövetség novérft- ,<ber 1-én és' november 2-án délelőtt 10-től 12.30-ig, valamint 14.30-tól 17 óráig tart nyitva: (Indira Gandhi életútját, a részvétiáviratokat a 2: oldalán közöljük.) . Megemlékezés, koszorúzás, a poétikai könyvnepck megnyitója Jászkarajenön Megérkezett a szabadság lángja A 40» évfcrduSó Past nisgyel uanC'pségsC'Töratáiiuk nyitánya m elsőként febzaStadiftl községben A Battonyáról indult szabadság lángja tegnap megérkezett Jászkaraj entire, s ezzel megkezdődött felszabadulásunk 40. évfordulójának ünnepségsorozata megyénkben. Jászkaraje- nőn, az ’ elsőként fölszabadított Pest megyei községben megrendezett ünnepségein részt vett Nagy Sándorné, az MSZMP.Pest megyei Bizottságának titkára. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, dr. II- csik Sándor, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Bállá János, a ceglédi városi pártbizottság első titkára, á magyar párt-végrehajtóbizottság tágjai. Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Rabóczi László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Gáspár Ferenc ezredes, a ceglédi hely- őrséig politikai főcsoportfőnöke, valamint a körzet és a nagyközség párt-, tanácsi szerveinek, társadalmi és fömegszer- vezieteinek, gazdasági egységeinek, intézményeinek képviselői. Részt vett az eseményen Győré Sándor országgyűlési képviselő (Pest megye. 9. vk.). az Elnöiki Tanács tagja, az abonyi Ságvári Tsz elnöke. Ott voltak Vlagyimir Riamov éSí-Vaszil Baktyin, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet t déli hadseregcsoport tisztiéi. * i A magyar és a szovjet, himnusz elhangzása után fölhar- santak a fanfárok, megper- düiltek a dobok, s a szab iság lángját szimbolizáló fáklyát a Szolnok megyei úttörők átadták a Pest .megyei pajtásokat képviselő jászkarajenői csapat, tagjainak. Ä vendégeket, a megemlékezés résztvevőit Bognár József, a községi pái'tibizottság'.titlcárar Halasi Márton ünnepi beszédét mondja köszöntötte, majd Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. — Ha a Közelgő november 7-ére, az 1945-ös eseményekre és az elmúlt hát végén megrendezett békekonferenciára gondolok, s azokra, akiknek az emlékműve előtt most állunk, azt kall mondanom, hogy ünnepelnünk nem illendőség ,dol ga. hanem szükségszerűség. Az 1917-es vöröskatonák álma ha zánkban a felszabadulással vált' valóra. Az ő ■ unokáik akiknek sírjára ma koszorúkat, virágokat helyezünk — nem akartak meghalni, szerettek volna hazájukba visszatérni. s befejezni a háború által félbeszakított mondatot. A háborúról. a félelemről keveset beszélünk, mintha ■ így.. megvédhetnénk a békét, a nyugalmat. De a -szorongás nem ért véget 194-5,-ben,v Mindenkiben A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői elhelyezik koszorúikat Borbély Sándor a dunakeszi immkásőrgyűléseit Embert formáló közösség Pest megyében a munkásőrök ezekben a napokban tartják az alegységek gyűléseit, amelyeken a kiképzési év eredményeit és tapasztalatait összegzik, s meghatározzák a jövő évi legfontosabb célokat is. Tegnap a Dunakeszin és vonzáskörzetében dolgozó munkásőrök századgyűlésén részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka és természetesen dr. Varsányi, György megyei munkásőrparancsnok is. is. A tanácskozás munkájáról közleményt fogadtak el, amelyét később hoznak nyilvánosságra. A tanácsülés után a kubai fővárosban a KGST végrehajtó bizottsága is megtartotta ülését, amelyről szintén közlemény jelenik meg. Havannában szerda reggelre nyilvánosságra hozták valamennyi tagország küldöttségvezetőjének a tanácsülés hétfői munkanapján, a nyitó plenáris ülésen elmondott felszólalását. Petrásovits István századparancsnok beszámolójából megtudhattuk, hogy az alegység — amely a váci munkásőr- egységen belül már háromszor bizonyult a legjobbnak — ebben az évben is becsülettel teljesítette öniként vállalt feladatait. Mlatilik György, a váci munkásőregység parancsnoka felszólalásában elmondta: a századok közti versenyben a dunakeszi egység most is jó eséllyel pályázik az első helyre. Dobrovits' István, a Dunakeszi : Járműjavító pártbizottságának titkára a bázisüzemeket és termelőszövetkezeteket a gyűlésen képviselő’ politikai, társadalmi és gazdasági vezetőket arra biztatta, hogy a kiképzés embert próbáló körülményei között is nagyobb számban keressék fel a munkásőröket. Rónai Árpád, Dunakeszi város pártbizottságának első titkára meleg szavakkal méltatta. a munkásőrök áldozatkészségét, öntudatos helytállását az elet minden területén. Borbély Sándor nagy tetszéssel fogadott felszólalásáéban a Politikai Bizottságnak a munkásőrség tevékenységéről hozott határozatát értelmezte. Cs. S. ott bujkált a kérdés: a túléléshez, volt erőnk, dg lesz-e á továbbéléshez is?,.Tudunk-e enni adni gyermekeinknek; lész-e a romok helyén újra főváros? Az új1 világ1 építésének léhfető- ságe soha nem látott lelkesedést. tettrekészséget váltott ki az emberekből, — Negyven évvel ezelőtti álmunk valóra vált. Üj iskolákat, üzemeket látunk mindenütt. és mosolygós gyermek- arcokat. Béke van. Mégsem mondhatjuk, hogy nincs teendőnk, hiszen formálói vagyunk a jövőnek. De föíismerjük-e mindannyian ezt a történelmi feladatot mindennapi teendőinkben, munkánkban? Az elmúlt héten tízmillió magyar küldöttei tettek hitet a béke, az 1917-e.s forradalmárok jelszava mellett: béke és szocializmus • elválaszthatatlanok. Ma ez így hangzik: a béke az élet. S csak százezrek, milliók harcos kiállása akadályozhatja meg a pusztító erők térnyerését. Majakovszkij szavaival szólva: „Egy mogyoró- Vás&zőt.könnyű eltörni, húszat már iiehéz, de százat senki sem tud.” Az ünnepi beszéd után a megemlékezés és a kegyelet (Folytatás a 3. oldalon.) Aczél György előadása MűvészefpsKüiifi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást Művészetpolitikánk időszerű kérdései címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, kulturális és művészeti életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitáöíós és propagandaosztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Gyenes András Borsod megyében Szerdán ünnepélyes keretek között, a vaskiválasztó berendezések és szállítószalag elindításával Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke — aki látogatáson volt Borsod megyében — üzembe helyezte az ózdi salakfeldolgozó művet, majd munkásgyűlésen vett részt, ahol beszédet mondott. Közélet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bizottságának első : titkára és Lösonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sadli Bendzsedidet, az. Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, az FLN-párt főtitkárát, hazája nemzeti ünnepe, a fegyveres íelszabadítási harc kezdetének 30. évfordulója alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Abdel ham i’d Bra- himi miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratok Szerdán Havannában befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka. A szocialista gazdasági közösségnek a múlt évi berlini, XXXVII. ülésszak óta elért fejlődését elemző tanácskozáson a tagoj> ságok miniszterelnökeik, illetve miniszterelnök-helyetteseik áltál vezetett küldöttségekkel vettek részt. Meghívottként jélén volt.több harmadik világbeli ország, s két . latin-ámerikai regionális gazdasági szervezet képviselője Közleményt később adnak ki Befejeződött a KGST-ülésszak
