Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 337. SZÁM 1984. OKTOBER 9., KEDD A tervezéstől o kivitelezésig GMK - a szolgáltatási résekben Számítógép-javítás, zmfkcsl-vUfamosítás Női pékmester! Dagasztógéppel könnyebb A tanyavitágban van egy pár Borbély László, a KÖRÖS- V1LL gazdasági munkaközös­ség vezetője, rögtön egy pél­dát hoz fel. — Éppen mostanában, jöt­tem keresztül a Cifrakerten. Kétségtelen, hogy gondozot- tabb a park, mint volt, de van egy-két dolog, ami — va­lószínű hozzá nem értésből —, nemcsak, hogy csúnya, de legalábbis számomra, szinte életveszélyes is! A közleke­dési park összes oszlopán a lámpák kilőve — nem sokkal jobb a helyzet magában a Kertben sem — s mindenfe­lé elektromos vezetékek áll­nak ki a lefeszített szerelő­ajtókból. ó— Mi lesz, ha valakit bal­eset ér? Hogyan engedjem ki a fiamat, egyedül? A park- Dan is: mindenfelé leszagga­tott, fákra aggatott huzalok, amiket meg kéne szüntetni, s újra kellene önteni a lámpa­oszlopok betontesteit is. S a jelek azt mutatják, erre va­lami nagyobb vállalat képte­len. A mi gmk-nknak megérné, hogy megcsinálja, s nemcsak a munkabér kedvéért! jóformán mindent Egyszóval, már a téma kel­lős közepén fagyunk. De kezdjük valamivel elébb: ho­gyan alakult a munkaközös­ség? — Az igazság az, hogy én már voltam kisiparos is. így az efféle munka nem volt teljesen idegen. Aztán, a ke­reseti és kínálati piacot szem­lélve területünkön, az elektro­mossággal foglalkozva, jó né­hány üres rés volt. Elsősor­ban ezekre szakosodtunk az eíején. Monostori József az érintésvédelmi szabványossági Vizsgálatok szakértője. Ezzel a profillal kezdtük, de mára tanyavillamosítástól a számí­tógép-javításig jóformán min­dent el tudunk végezni. — Mennyi tőke kellett ar induláshoz? — Mi a szakértelemre ala­poztunk, s persze némi mű­szert, szerszámot mindenki hozott magával. Ezek szük­ségszerű bővítésére is csak a munkák alapján kerülhetett sor. — Mi volt az első meg­rendelés? — Nyársapáton, a termelő­szövetkezetnek végeztünk egy villamosítást, illetve; még csi­náljuk. Ott vasoszlopos a há­lózat egy része, mi afféle bér­munkában, elvállaltuk a tel­jes felújítást, a tervezéstől a kivitelezésig. Ez utóbbihoz majd a DÉMÁSZ-tól bériünk darut, az oszlopok felállítá­sához. Több lábon — Mindenhez értenek? — Az a célunk,. hogy bárki, aki valamilyen elektromos problematikával beállít hoz­zánk, megnyugtató érzéssel távozhasson. — Vagyis, egyszerre több lábon állnak. — Igen, másként nem is le­hetne fennmaradnunk. Szin­te minden pillanatban gon­dolunk egy-egy újabb terület­re, ha véletlenül alábbhagy valamely másik, legyen hová átcsoportosítani erőnket, fel- készültségünket. így tervez­tünk reklámvilágítást a Köz­ponti Étteremhez, most egy zártkert villamosítását végez­zük el. Egyre népszerűbb a háztartások energiamérlegé­nek kedvezőbbé tételét szol­gáló tanácsadásunk is. De to­vábbi profilokat is keresünk, példáiul elképzelhető, hogy az elektromos berendezések tűz­védelmi felülvizsgálatát is vállalni fogjuk. Ehhez még bi­zonyos feltételeknek teljesül­niük kell. — Zártkert villamosításnál maradva: mennyivel drágább ez a gmk-ban? — Erre nehéz lenne vála­szolni, szerintem ugyanis ol­csóbb, meg ami talán ennél is fontosabb, gyorsabb. Mi járjuk ki az engedélyeztetést, tervezzük és meg is építjük a hálózatot. — összesen hányán dolgoz­nak? — Négyen. Még Fekete Pál és Szerdahelyi Endre a tagok, mind körösiek. — A gmk-tagok általában panaszkodnak az adóra, SZTK- ra.., A rendelőinézet igazgató főorvosa értésül Nagykőrös; Kocsér és Nyársapát lakossá­gát, hogy a hétvégi orvosi ügyelet tnellett, amely szom­bat reggel 8 órától hétfőn reggel 8 óráig a Magyar utca 2. szám alatti körzeti orvosi rendelőben URH kocsival mű­ködik (telefon: 218), a Kalocsa Balázs úti szakorvosi rendelő- intézetben szombat és vasár- rap délelőtt gyermekorvosi rendelést, valamint szombat délelőtt fogorvosi ügyeletet A jövőt nem ismerhetjük, a jelen gyorsán múlttá válik és történelem lesz belőle. Csak az a baj, hogy minél régeb­biek az események, annál ne­hezebb tiszta, valóságos ké­pet kapni róluk. Hogyan él­tek őseink? A lakosság túl­nyomó részét alkotó nép, a jobbágyok, rabszolgák, zsellé­rek, szegény mesterek, de a jobbmódú parasztok, pol­gárok is hogyan éltek, milye­nek voltak hétköznapjaik, amikből folyamatosan álltak össze az évek és a történe­lem? Ilyen mozaikszerű láncsze­me őseink történelmének, éle­tének a pusztító háborúk túl­éléséért. életbenmaradásu- kért vívott köznapi küzde­lem, ezek előfeltétele: az élelmiszertárolás és elrejtés. Hogyan tudták a fosztogató katonák, zsoldosok elől leg­egyszerűbben és mégis á leg­tökéletesebben biztonságba helyezni, tartalékolni a leg­alapvetőbb élelmiszert, a ga­bonát? Nem Sehetett védeni Ebből a szempontból külön­leges helyzetű a törökök által elfoglalt Alföld, ami igen termékeny és nagyon sűrűn lakott, hiszen 5—6 km-re vol­tak egymástól a kis falvak. Ezt a vidéket ugyanis nem lehetett védeni, nem voltak kővárak, nem volt meg a hozzávaló anyag, nem voltak magas hegyek erdőkkel, bar­langokkal. Ezen a vidéken csak néhány hónapig lehe­— Nehéz a válasz, az adót szerintem tisztességes határon húzták meg, de az SZTK na­gyon magas, valóban. Még tárgyalnak — Konkrét terveik? — Olyan, bérmunka jellegű Összeszerelést keresünk jelen­leg, amivel a téli, munkában, megrendelésben kissé lazább hónapokat át tudjuk vészelni. Ezek még a tárgyalások sza­kaszában vannak, de úgy tű­nik, lesz eredmény. Másik gondolatunk, hogy a motor­tekercseléssel is kellene fog­lalkoznunk. Igény lenne, s most éppen kicsi a kapacitás a városban. Majd még meg­látjuk. — Mondják, a gmk-k jól fizetnek. — Maradjunk annyiban, hogy nem panaszkodunk. ' Ballal Ottó tartanak. Ezenkívül a gyer­mekorvosok készenléti konzí- liáriusj szolgálatot adnak a hétvégi ügyeletet vezető .or­vosoknak. Ügyeletvezető orvos október 13-án és 14-én dr. Stark Ká­roly, 20—21-én dr. Rozsnyói Ferenc és 27—28-án dr. Gyár­fás Sándor. Mivel a lakosság egy része nem ismeri az ügye­leti rendet, pár hónapon át megismételjük ezt a tájékoz­tatást. tett elbújni a mocsaras, nádas határban. A hegyvidéken mindez könnyebb volt, ott a lakos­ság életét megvédte többnyi­re a kővár vagy erődtemp­lom, a marhákat meg fel le­hetett hajtani a járhatatlan havasi erdőkbe. Mit tehetett az alföldi ember veszedelem ide­jén? Ha maga el is bújt egy időre, hogyan rejtette el az alapvető élelmiszert, a ga­bonát, amire szüksége volt a bajok elmúltával neki is, az esetleg megmentett állatnak is? Nos, ezt oldották meg nagyszerűen őseink a homok­partok gabonavermeivel. Baj csak akkor A homokban üreget ásni könnyű, a homok szellős és a víz könnyen átszalad rajta. Mindezek és a tapasztalat alapján alakult ki a gabona- tárolás alföldi módja, a ver- meiés, amit pár méteres ho­mokoldalakban lehetett kiké­pezni, viszont erdős, agyagos, köves hegyvidéken nem. El­sősorban tágas tisztásokon, 2—3 méteres úgynevezett ho­mokoldalakon, homokbuckák lejtőjén (de megművelt vagy begyepesedett homokos terü­leten) készítették a verme­ket, egymástól egyformán 4— 5 öl távolságban, négyzetesen elhelyezve. Volt olyan terület, ahol 81 vermet is ástak. A palack alakú verem felső részén a nyílásnak mintegy 80 centimé­ter szélesnek kellett lennie, míg az üreg lejjebb köblös 4— 5 köbméter űrtartalmú. Az üreg Molnár István népszerű pék­mester nyugdíjba ment. Árván maradt Tündér utcai pékmű­helyét Onhausz Jánosné pék­mester, volt sütőipari oktató vette bérbe. 0 az első női pék­mester Nagykőrösön. Az egy héttel ezelőtt meg­nyílt műhelyt meglátogattam. Az udvaron tetemes tüzelő­készlet, a patyolattiszta mű­helyben, a polcokról kellemes kenyérillat szállt, szép friss kenyerek sorakoztak. A pék­ség szokásos, régi munkaesz­közei mellett ott van a dagasz­tógép, mely a munkát köny- nyíti. A mesterasszony kedvesen fogadott, pedig mondhatni, es­tétől reggelig dolgozott, hogy időben elkészüljön és kisüljön a kenyér. Az alvásra nappal kerül sor. — Hogyan került Nagykő­rösre? — A férjem is, én is pék­mesterek és sütőipari szakok­tatók vagyunk. Hosszabb ideig Dunaharasztin és Baján dol­goztunk, majd 1973-ban jöt­tünk Nagykőrösre, a Toldi is­kola sütőipari tanműhelyébe szakoktatónak. Ma már egyre többen választják a leányok közül is e gépesítéssel köny- nyebbített szakmát. Én Buda­pesten tanultam a mesterséget, melyet nagyon szeretek. — Miért lett önálló pékmes­ter? — Molnár István mester műhelye környékéről az arra lakók közül többen felkeres­tek, hogy vegyem kézbe az üresen álló pékséget, melynek működésére a környéknek igen nagy szüksége lenne. Gondol­koztam rajta és teljesítettem a kérést. Igyekszem házi jelle­gű finom kenyeret sütni, - Ügy látom igazuk van a környék­belieknek. Napról napra töb­ben jönnek kenyérért. Napi 160—170 kilogramm kenyeret sütök. Kereskedőkkel is tár­gyalok kenyérszállításról. Ter­vem, hogy a szükséges gépe­ket beszerzem és a péksüte­mény készítésre Is berendez­kedem. Egyelőre magam vég­zem a munkát, csak szabad idejében segít a férjem. — Más sütést vállal-e? — Csak előzetes megbeszé­lés alapján, amikor a napi ke­nyérsütés mellett lehetőségem lesz rá. Szó lehet csirke, kol­bász, sütemény és tök sütésé­ről. Most például vállaltam oldalát, ha volt idejük rá, vagy békeidők jártak, tejben oltott mésszel, hosszított va­kolattal falazták ki, majd egy hétig lassú tűzzel szárították. Az alját szalmával borítot­ták, beöntöttek közel 100 zsák gabonát, tetejére ismét szá­raz, egészséges szalma, annak a tetejére ugyancsak száraz, egészséges diófalevél került, majd használt malomkővel zárták le az egészet, majd megfelelő vastag földdel. Száz év múlva is egészséges maradt az ilyen veremben a búza. Baj csak akkor lett, amikor a háborús időkben meghal­tak vagy elpusztultak azok, akik ismerték a vermek pon­tos helyét. Ilyenkor nehéz, vagy teljesen lehetetlen volt megtalálni a veszedelem múl­tával visszajötteknek, túlélők­nek a vermeket. Más visszhang Az 1680—90-es évek török­elleni felszabadító háborúiban — amikor a császári zsoldo­sok hazánkban szinte az ösz- szes gyümölcsfát kivágták — utána a kuruc—labanc har­cok idején, vagy a délvidék­ről feltört rác rablók miatt készült gabonavermek közül sok maradt feltáratlan, elfe­lejtett és csak a szájhagyo­mányokban élt, hogy a régiek, dédapák erre vagy arra ga­bonát vermeltek. Nagy keletje lett azután ezeknek az öreg meséknek az 1770-es éhínség idején, ami­kor egyedül Morvaországból kétszázezren menekültek el az éhhalál elől. (A törököket egy lakodalomra való csirke­sütést. A kenyértészta sütteté- se teljesen kiment a divatból. Csak a tanyavilágban van még néhány idős asszony, aki tud sütni és süt is még kenyeret. Onhausz Jánosné azzal fe­jezte be a beszélgetést, hogy elmondta, hétfő kivételével mindennap süt friss kenyeret. Kopa László KISZ*galéria Szentendreiek Ma, október 9-én, az Arany János Művelődési Központ ki­állítótermében 17 órakor nyí­lik meg az újabb, ezúttal a Szentendrei Grafikai Műhely anyagát bemutató kiállítás. Ez október 28-ig, hétfő ki­vételével 10—18 óráig tekint­hető meg. Mende—Nagykőrösi Kinizsi 0-0 Kinizsi: Leskó — Farkas I., Kecskés I., Adámi, Csikós, Zöldi, Szabó B., Szőke, Ben- kó, SalLai (Pavelkó 80. p.), Far­kas J. Mendén, végig esőben, mi­nősíthetetlen rossz talajú pá­lyán, küzdelmes mérkőzést játszott a Kinizsi labdarúgó csapata. A hazai csapat nagy lendülettel kezdett, a körösi védelem jól szervezetten hárí­tott, Csikós, Sallai szereltek jól, majd Leskó védett bizto­san. Fokozatosan feljött a körösi csapat, Farkas J. és Benkó lövését védte a ka­pus.- - -----­A 24. percben Benkó lövé­se megállt a gólvonal belső részén, a körösiek gólt gon­doltak, de a játékvezető nem ítélt gólt, a hazaiak menteni tudtak. Egy perc múlva Benkó az ötösön megcsúszott és az üres kapu mellé lőtte a lab­dát. A körösi kapunál Szőke hárított szép fejessel, a má­sik oldalon Benkó mellé, Far­kas J. fölé lőtt, majd egy jó keresztlabdánál Szőke luftolt. alig 80 éve űzték ki, a kuruc szabadságharc 60 éve volt, te­hát a szájhagyományok, em­lékek elevenen élhettek még.) Magyarország és elsősorban az Alföld éléstár jellegére utal néhány számadat a fenti ínséges évből: háromihillió mérő, azaz kb. 200 ezer ton­na gabonát szállítottak innen az éhező osztrák örökös tar­tományoknak, valamint 150 ezer szarvasmarhát hajtottak a Bécs környéki marhavásá­rokra, így Orbán napjára Bruck am Leithba, Vitus nap­ján Getzendorfba, Ulrich nap­ján Ebenfurtba és Szent Mi- hálykor Laxenburgba. Hogyan lehetett ezeket a vermeket felkutatni? Egy módjáról tudunk, éspedig a következőképp: A pusztai lovasok, csikósok, gulyások, bojtárok lóháton belovagolták az öregek által alkalmasnak mondott vagy képzelt gyepes homokoldala­kat és lovaikat táncoltatva dobogtatták. A vermek felett ugyanis másképp visszhang­zott a föld. Ha azután egy vermet meg­találtak, a többit már köny- nyű volt kiszámítani, merre van. Ily módon találtak ab­ban az időben sok vermet a szabadszállási út melletti úgynevezett Gyurka parton és vitték azután innen szekér- karavánokkal a gabonát Bécs felé. Szinte napjainkig Ilyen egyszerű és a helyi adottságoknak megfelelő mó­don mentették meg őseink a túléléshez, a veszedelmek le- bírás-'hoz szükséges alapvető élelmiszert, a gabonát, száza­dokon keresztül szinte nap­jainkig. Dr. Pál Endre kramsmmt A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a fo­gyasztókat, hogy október 11- én reggel 8 órától délután 2 óráig a Tázerdei utcában, a Török Ignác utcában, a Nyár­fa, a Fűzfa, a Biczó Géza, a Körösi Csorna, a Damjanich utcákban, a Széchenyi téren, a Reviczky, a Kossuth Lajos utca elején a Kiss E. utcáig, á Leininger, a, Lahner, a Ma­gas, a Bulcsú, a Szabolcs, a Jókai, a Klapka és a Szoros utcákban, október 12-én reg­gel 7 órától délután 4 óráig a Gyopár, a Kárász utcákban, október 16-án reggel 8 órától délután 3 óráig a Kossuth La­jos utcában a Földvári és a Lázár Vilmos utca közötti szakaszon, a Kiss E., a Nagy S.. a Pöltenberg, a Knézich, az Esze T., a Honvéd, a Schweidel,, a. Csipvári, az Aulich, a Rákóczi utca vé­gén, a Báthori, a Hunyadi, a Kinizsi, a Bethlen, a Má­tyás, a Zápor, a Kodály Z., a Nádor, a Petőfi, a Bajcsy-Zs., a Teleki, a Koszorú, a Tormás, a Kosztolányi, a Bocskai és a Pipa utcákban áramszünet lesz. A hálózat az áramszünet időtartama alatt is feszültség alatt állónak tekintendő. A második félidőben is küz­delmes sárdagasztás folyt. Leskó egy veszélyes lövést biztosan védett. Farkas J. két ízben is lövés helyett tovább vezette a labdát a kelleténél, odalett a helyzet. Benkó jó beadásából Farkas J. fejese kapu mellé szállt. Kecskés jól időzített becsúszással, majd Adámi szerelt jó érzékkel. Az utolsó tíz percben mindkét csapat az eredmény tartásá­ra törekedett. A Kinizsi az első félidőben megnyerhette volna a mérkő­zést, de az adott körülmé­nyek között az egy pont meg­szerzése is jó, mert nemcsak a nagy akarással játszó ellen­féllel, de a lehetetlen talajú pálya nehézségeivel is meg kellett küzdeni és ebből jól vizsgázott az egész csapat, csak a helyzetek kihasználá­sán még mindig sok a javítani való. Mizsei István és Szálát György játékvezetői kettős mindkét mérkőzést nagyon tárgyilagosan vezette. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Mendei ifi 4-1 (3-1) Kinizsi ifi: Barabás — Szabó, Mihályi, Fercsi, Hege­dűs (Czinkus), Szűcs, Nagy (Dani), Csapó, Simon (Ber­talan), Koncz, Pálfi (Hagy- mási). A hazai csapat a 15. perc­ben megszerezte a vezetést: Mihályi a mérkőzés előtt betöltött gödörbe lépett, el­vétette a labdát és a- mendei csatár gólt lőtt. de a gólban Barabás is hibás. A kapott gól után a Kinizsi ifi nagyobb iramot diktált és biztosan nyert. Góllövő: Nagy, Koncz, Fercsi és Pálfi. Nagykőrösi Kinizsi serd.— Abonyi serd. 3-1 (1-1) Kinizsi serd.: Bagi — Eszes (Dér), Kovács (Csikós), Kecs­kés Z., Szűcs (Aszódi), Somo- di, Kurgyis, Pörge, Parázs (Petiik), Viktor, Tóth. Kiegyenlített első félidő után, a második félidőben a hazai csapat nagyobb akarás­sal játszott és megérdemelten győzött. Góllövő: Viktor, Kecskés, Eszes. Tóth Ernő abonyi testnevelő tanár dicsé­retes tárgyilagossággal vezette a mérkőzést. ★ Nagy veszteség érte a Ki­nizsi labdarúgó szakosztályát. Tóth Ambrus főrendező 58 éves korában elhunyt. Teme­tése ma délután fél 2 órakor lesz a Bokrosi temetőben. P. S. jjjjjjir M_öziwgi Halálesapda. Színes ameri­kai film. (16 éven felüliek­nek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Betyárok. Román kaland­film, fél 6-kor. ISBN 0133—2708 (Nagykörös! íWe; Orvosi készenlét Lovaikat táncoltatva dobogtattak Sporthíreké Sáros pályán - döntetlen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents