Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

JMKVYEI 1984. ÖKTŐBÉR 9., KEDD 3 Teniszpálya a feBrénSsfáíSó helyén Elnéptelenedett a Háromrózsa Aki az Ml-es autóúton halad, a biatorbágyl elágazás után, néhány kilométerre, hatalmas táblával találkozik, azon a fel­irat: Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, Állattenyésztési Kutatóintézet. Ám, ahogy a faluhoz közeledünk, hiányzik az út mellől a jól ismert helységnévtábla. Herceghalom, ez a szép fekvésű, dinamikusan fejlődő ielepiilés csupán úgynevezett November 7-re siáüátaak Folyamatosan többet vállalnak Hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére továbbra is mind több Pest megyei ipari vállalat dolgozói tesznek felajánlásokat. A Forte kollektívája az elsők között csatlakozott a mozgalom­hoz, így az eltelt néhány hónap alatt már arról is számot tudnak adni, mit sikerült teljesíteniük vállalásaikból. külterületi lakott hely. Sajátos arculat Az idegen viszont mást lát. Jó utakat, új iskolát, korsze­rű orvosi rendelőt, gyermek- paradicsomnak beillő óvodát. Sajátos arculata van Herceg­halomnak. A gyönyörű gesz­tenyesor két oldalán, békésen megfér egymással múlt, jelen és jövő. Emiatt apró, egymás­nak támaszkodó, fehérre me­szelt falusi porták — jobbá­ra korszerűsített hajdani cse­lédlakások —, szemben pedig á kísérleti gazdaság impo­záns irodaháza, ahol a jövő agráriparát tervezik. Az igaz­gatósági épület túlfelén a posta kapott helyet. Ez a kettősség szinte mindenütt megtalálható a településen. Elgondolkodik az ember, mert nehéz eldönteni, hogy a la­kóházak épültek a gazdaság területére, vagy fordítva. Hi­szen az új tanácsi óvoda a kutatóintézet kertjében áll, míg az üzemi étterem és az orvosi rendelő az út másik oldalán. Herceghalmon az intézményeket csak afféle jelképes díszkerítés zárja el. A kerítésen túl park húzó­dik a fenyvesek alján, kis játszótérrel. Innen csak né­hány lépés a HKG dolgozói­nak lakótelepe. A szép, tájba illeszkedő társasházak a gaz­daság segítségével készülnek, s részét képezik annak a programnak, amelyet néhány esztendővel ezelőtt kezdtek meg a régi cselédlakások fel- . számolására. Hercsghalom 35 éve — Harmincöt esztendeje, 1949-ben kezdett dolgozni a gazdaság a régi uradalmi bir­tokon. Abban az időben a három majoron kívül szinte semrfii nem volt — mondja Fodor Pál, a gazdaság köz- gazdasági igazgatóhelyettese. — A hatvanas években né­pesült be családi házakkal a mostani faluközpont. Újabban pedig egyre Inkább a vasút környéki rész fejlődik, ott nőnek ki a földből egymás után a modern porták. A kísérleti gazdaság dol­gozóinak letelepedését, fé­szekrakását sokféleképpen se­gíti. Az építkezők olcsó tel­keken kezdhetik a munkát, és jelentős kölcsönt is igény­be vehetnek. A társasházakat pedig az építkezésbe belefog­ni még nem merő, vagy az idősebb dolgozóknak ajánl­romszáz—ötszáz holdas bir­toktesteket képzel el, s aztán mindenféle öntözőcsatornák építéséről fecseg. Szakasitsék többször közbe akarnak szól­ni, de ha Horthy egyszer el­kezd beszélni, lehetetlen fél­beszakítani. Végül csak rátér a talál­kozó tulajdonképpeni tárgyá­ra. Figyelmezteti a Magyar Front vezetőit, készüljenek, mert kedden, október 17-én bejlenti, hogy kilép a háború­ból. S amikor a munkásság­nak adandó fegyvert rek­lamálja a héttagú küldöttség, Horthy azt válaszolja, hogy. a szervezés most van folyamat­ban, s időben értesítést küld, hogy mikor és hol vehetik át a fegyvereket Másnap délelőtt Horthy pa­rancsára Vattay altábornagy hívatja Utassy Loránd ezre­dest, aki a Honvédelmi Mi­nisztériumban teljesít szolgá­latot. A katonai iroda főnöke tájékoztatja: az oroszok kí­vánsága, hogy egy magas ran­gú tiszt utazzon Szegedre, ta­lálkozzék Malinovszkij mar- sallal, a szovjet frontparancs­nokkal. Utassyt délután hat órakor igazítja el Csatay La­jos és Vörös János. Nem mondják meg Utassynak, hogy a fegyverszüneti egyezményt már megkötötték. Igaz, ők sem I ják. Ezeknél Is nagy kedvez- I ményeket élvezhetnek. S a még meglévő cselédlak’ások sem a régiek már. A legtöbb ház korszerűsített és kom­fortos. Ennek ellenére a haj­dani majorok —- a szép nevű Háromrózsa, a Dávid, a Richárd — lassan elnéptele­nednek. Az ott élők beköltöz­nek Herceghalomra, amely hamarosan falu lesz, külterü­leti lakott helyből Biatorbágy társközségévé lép elő. Bizonyára kevés olyan te­lepülés van a megyében, amelynek részletes rendezési terve jóval a községgé nyil­vánítás előtt megszületett. Herceghalom ilyen. A tervet még 1979-ben elkészítette a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Ez lehetővé teszi, hogy a település valóban tervezetten, évtizedeikre előrelátóan fej­Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok, gyárak és üzemek eddig mintegy har­minc leányvállalatot alapítot­tak. Legtöbbjük a gépiparban, az ipari szolgáltató ágazatok­ban, valamint a kohászatban jött létre. A minisztériumban értékelték az iparvállalatok ilyen irányú kezdeményezé­seit és az eddig szerzett ta­pasztalatokat. Megállapították, hogy az ipar szervezeti struk­túrájában egyértelműen pozi­tív szerepet töltenek be a leányvállalatok. Ily módon pél­dául lényegesen egyszerűbbé vált sok nagyvállalat leány- vállalattá szerveződött vidéki gyárának, gyáregységének irá­nyítása. Megnövekedett ön­állóságukkal élve kezdeménye­zőbbek, megalapozottabban döntenek, mint jogelődeik. Az Ipari Minisztérium véle­ménye szerint ma még o kí­vánatosnál kevesebb leányvál­lalat működik. Ennek legfőbb oka elsősorban a kockázatvál­lalás hiánya, vagyis a vállala­tok sokkal inkább félnek attól, hogy alaphiányossá válhatnak leányvállalataik, amit az anya­vállalatnak kell rendeznie, mint hogy a többlet anyagi for­rás megszerzésének lehetősé­gét mérlegeljék. A vállalatok tudnak erről Utassy rövid, de velős parancsot kap: vegye át a szovjet katonai parancsnok­ság, illetve a szovjet kormány kívánságait, s azt jelentse a Várban. Utassy el is jut Ma- linovszkijhoz, s csak ott derül ki: Horthyék ismét csak tak­tikáznak. Utassynak semmi­féle felhatalmazása nincs a tárgyalásokra, s mint a Hon­védelmi Minisztérium hadi­fogolyosztályának vezetője, tájékozatlan minden jelen­tős katonai kérdésben. így nem tud válaszolni Malinovsz- kijnak legfontosabb kérdésére sem: mennyi időre van szük­ség ahhoz, hogy a magyar csapatok szembeforduljanak a németekkel. Az akció részle­teiről sem tud tárgyalni. Annái Inkább tisztában vannak saját elgondolásaik minden apró részletével a németek. Elhatározott dolog, hogy Horthyt felcserélik Szá- lasival, s a nyilasokat juttat­ják hatalomra. A hitleristák számára azonban most sem lényegtelen a látszat megőr­zése, s olyan megoldást ke­resnek, hogy a kormányzó, mint alkotmányos tényező, hajlandó legyen szentesíteni a német fegyverekkel végre­hajtott nyilas puccsot. Következik: Csak „alkot­mányosan”, lődjön. Ez a törekvés már ma is szinte maradéktalanul ér­vényesül Herceghalmon. Épülnek a tantermek A dinamikus fejlődést pe­dig biztosítja az, hogy a gazda­ságban dolgozó, máshonnan idetelepülő fiatalok itt ha­mar otthonra találhatnak. A gazdaság pedig igen sokré­tűen foglalkozik a településen lakók körülményeivel. A HKG_ által vásárolt hűtőpul­tokból válogathatnak a mire­litáruk között a herceghalmi asszonyok, a tanácsi óvodán kívül évtizedek óta működik a gazdaság gyermekintézmé­nye is. S hogy megszűnjön végre a herceghalmi iskolában a kétműszakos tanítás, a gazda­ság építőbrigádja már ala­pozza azt a négy tantermet, amelyet a jövő évi iskola- kezdésre szeretnének átadni Ha mindez elkészül, hozzá­kezdenek a sportpályaegyüt­tes kialakításához. Labdarú­gó-, kézilabda- és teniszpá­lyát álmodtak a régi te­hénistálló helyére... Móza Katalin jó része továbbra sem szívesen vállalkozik kis sorozatú ter­melésre, mégha az ilyen áru­cikkek értékesebbek is. A népfrontmozgalom helyi vezető testületéi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok együttműködésének tapaszta­latait összegezték hétfőn, a Hazafias Népfront székházá­ban megtartott tanácskozásu­kon a megyei népfrontbizött- ságok titkárai és a megyei népi ellenőrzési bizottságok el­nökei. A tanácskozáson részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Szakait József, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke is. A Hazafias Népfront és a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, valamint területi szer­veik együttműködéséről szólva S. Hegedűs László, a HNF OT titkára elmondta, hogy a két szervezet között már korábban is szoros volt a munkakapcso­lat, a közös vizsgálódások azonban csak néhány területet fogtak át. Az együttműködés hat évvel ezelőtt kapott új len­dületet, amikor a HNF és a KNEB vezetői megállapodás­ban rögzítették a közös tenni­valókat. Időközben kialakultak a megfelelő munkaformák, s ennek köszönhetően számos olyan ellenőrzés, vizsgálat fe­jeződhetett be, amelyek révén A váci gyár mindkét leg­fontosabb vállalása az ex­portra vonatkozik. A Szov­jetunióba szállítandó filmek, fotópapírok legyártását, sőt, magát a szállítást is novem­ber 7-re, a nagy ünnepre ter­vezik. Ehhez egyrészt be kel­lett hozniuk az első félévben keletkezett lemaradást, s úgy szervezniük munkájukat, hogy két hónappal korábban érje­nek a finishez. Exportra Népgazdaságunk és a vál­lalatok .számára egyaránt fontos a tőkés export fokozá­sa. Senki számára nem titok, hogy vevőt szerezni csak piacképes termékkel lehet, megtartani pedig csak úgy, ha sem a minőségben, sem a határidő pontos betartásában nem rendül meg a belénk ve­tett bizalma. A Forte kollek­tívája ezért azt vállalta, hogy a tervezettnél előbb teljesíti exportkötelezettségeit, s a terven felül 500 ezer dollár árbevételre tesz szert. — Általában vállalni azt, hogy a termékeket határidő előtt leszállítjuk, természete­sen nem lehet, vagyis, az ilyen vállalásokban nem sok — a hibák feltárásával, hasz­nosítható javaslatok megfogal­mazásával — hozzájárultak a szocialista demokrácia fejlesz­téséhez, a közhangulat javítá­sához. A népfrontmozgalom első­sorban abban tud segíteni a népi ellenőröknek, hogy köz­vetlenül értesülve a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdé­sekről, szorgalmazza ezek be­iktatását a közös feladatter­vekbe. A népfront aktivistái — lehetőségeikhez mérten — be­kapcsolódnak a vizsgálódásba, és a későbbiekben fórumokat teremtenek a tapasztalatok széles körű ismertetésére. Ezek az eszmecserék mindig számos érdeklődőt vonzzanak, mert a témák találkoznak a közvélemény igényeivel. Pél­daként említette S. Hegedűs László a fogyasztói érdekvé­delmet, a szolgáltatási ágaza­tokat, az ingatlankezelést, va­lamint a mezőgazdasági kis­termelést. Szálkái Tóth István, a KNEB elnökhelyettese a közös munka legfőbb eredményét ab­ban látta, hogy a Hazafias Népfront aktivistáinak közre­működésével szélesedett a né­a konkrét tartalom. Éppen ezért, a Fortéban például, nem egyszerre teszik meg a bri­gádok a felajánlásaikat, ha­nem az éppen aktuális fel­adatokhoz igazodva, folyama­tosan. Bermann Zénó munka- versenyfelelős és munkatársa. Adamek Gáborné bizton ál­lítják, náluk igen jó hatás­sal volt a munkahelyi közös­ségekre a kongresszusi mun­kaverseny meghirdetése. Ki­mondottan ezért, még azokon a területeken is alakultak munkabrigádok — például a központi raktárban —, ahol korábban nem sikerült be­szervezni az embereket a munkaverseny-mozgalomba. S hogy miért vállalták, illetve teljesítik vállalásaikat az em­berek? Bermann Zénó szerint többek között azért is, mert szívesen látják magukat az ebédlő melletti faliújságon, mint az üzem élenjáró bri­gádja. Ezt az új címet a gaz­dasági vállalások teljesítésé­vel nyerhetik el a brigádok. Túlórával A Barátság ’79 ifjúsági bri­gád és a Dobó Katalin szocia­lista brigád már magáénak tudhatja. Mindkét közösség a pl ellenőrzés társadalmi bá­zisa. Emellett az sem közöm­bös — hangoztatta, hogy több kérdésben szinte nélkülözhe­tetlennek bizonyult a nép­front munkatársainak helyi is­merete. Az utóbbi évek közös vizsgálatai közül kiemelte azt a felmérést, amelyben arról tá­jékozódtak, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek milyen szere­pet töltenek be a falusi népes­ség élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulásában. Meg­említette továbbá azt az elem­zést, amelyben azt tárták fel, hogy mely tényezők nehezítik meg az állampolgároknak a munkaidőn kívüli ügyintézést. A továbbiakban leszögezte: a népfrontfórumok tevékeny­sége számukra azért Is fontos, mert ezek révén tájékoztathat­ják a lakosságot, hogy mi tör­tént a vizsgálatok után, meny­nyiben sikerült kiküszöbölni a felvetett hiányosságokat. En­nek kapcsán arra is rámuta­tott, hogy az eszmecseréken olykor szélsőséges vélekedések is hangzanak el; ám ezekre is érdemes odafigyelni, mert mö­göttük gyakorta feltáratlan el­lentmondások húzódhatnak meg. A vitában felszólalók el­mondták, az együttműködés azért válthatta be a hozzá fű­zött reményeket, mert annak idején helyesen ismerték fel a közös munkálkodás lehetősé­geit, pontosan jelölték ki, hogy mely területen nyílik mód együttes tájékozódásra. A te­rületi népi ellenőrzési bizott­ságok jelenlevő vezetői arról is szót ejtettek, hogy vizsgála­ti eredményeik általában in­dulatokat váltanak ki. Ez a dolog jellegéből adódik; ám a népfrontmozgalom tömegkap­csolataira támaszkodva köny- nyebb elfogadtatni a gyakorta tényleg kellemetlen megállapí­tásokat. Utaltak arra Is, s ez közös gondjuk, hogy a feltárt vizsgálati tényekre nem min­denkor kapnak kielégítő vá­laszt az illetékesektől. Érintet­ték az utánpótlás kérdését is, hangoztatva, hogy a népi el­lenőrzési munka erősítése megköveteli a társadalmi bá­zis további kiszélesítését, s eb­ben hathatósan közreműköd­het a népfrontmozgalom. A tanácskozás Pozsgay Imre zárszavával ért véget. dobozüzemben dolgozik, s bi­zony, nem utolsósorban raj­tuk múlik, hogy november 7- re valóban ki tudják-e szál­lítani a Szovjetunióba a ter­mékeket. Varga Tiborné, a Dobó Katalin brigád vezetője, Balázs Józsefné, a Barátság ’79 brigád tagja. A júliusi, augusztusi vállalásaikat már teljesítették, s folyamatosan új feladatok megvalósítását határozták el. — Sokat vállaltunk, nem annyit, amennyit kényelme­sen meg tudunk csinálni, ha­nem amennyire a vállalatnak szüksége van. Intenzíven dol­gozunk, cserélgetjük, kiegé­szítjük egymást, s nem ritka a túlórázás sem. Műszerész, adminisztrátor, dobozkészítő dolgozik együtt a Barátság ’79 brigádban. Éz persze meghatározza, hogy kinek mit kell csinálnia. — Szeptember 30-ig vállal­tuk például a 100 lapos rönt­gendobozokhoz a stanctáb- lák, a szerszámok elkészítését. Sikerült is. — Nálunk most gyakran változik a technológiái, több­ször kell átállni. Azt hiszem, ha nem vállaltuk volna, hogy ebből nem származhat időki­esés, bizony, mindez tovább tartana, mert a napi nyolc órába nem férne bele. Átlago­san úgy napi két-három órát fordítunk vállalásaink teljesí­tésére. Nem kisebb a tempó a ki­szerelő üzemben sem. Innen már egyenesen a vevőhöz ke­rül a termék. — Számunkra minden nap egy-egy újabb határidő, hi­szen ahogy elment az egyik országba az áru, máris egy másik szerződést kell teljesí­tenünk. Előfordul sajnos, hogy anyagellátási gondok miatt mégis csúszik valami, Ilyen­kor átcsoportosítunk, akár éj­szakai műszakba Is többen Jönnek — mondja Abelovszki János üzemvezető, akit a pár perc alatt, amíg beszélgetünk, sokan keresnek. A szovjet ex­portnak az évfordulóra való teljesítését éppen a kiszerelő üzem 120 dolgozója Indítvá­nyozta. Sajnos, a teljesítésbe a betegség is beleszólt — a vártnál többen mentek ebben az időszakban betegállomány­ba —, de ma még minden le­hetőségük megvan a novem­ber eleji szállításra. Nem a pénzért A Fortéiban nemcsak Abe­lovszki János optimista. Mind­azoknak a szavaiból, akikkel beszélgettem, kiérződött vala­milyen — nem túlzás — lel­kesedés. Amikor a munkaver- seny-mozgalom válságát em­legetjük, mindig hozzátesszük — jogosan —, hogy milyen csekély összeg párosul mond­juk egy aranykoszorús cím­hez. A Fortéban a kongresz- szusi vállalások teljesítéséért egész évben 200 ezer forintot kapnak jutalomként az arra érdemesek. Ebből eddig 20 brigádnak jutott 72 ezer fo­rint, fejenként úgy 200-tól 1000 forintig került a borí­tékba. De, csak a pontosság kedvéért jegyezzük meg, 81 brigád 767 fővel pályázott az elismerésre. A legjobbak kaptak, a kevésbé jók min­den hónapban újra remény­kednek. Senki nem hiheti komolyan — adok igazat Bermann Zé­nónak —, hogy ezért a pár száz forintért vállalnának plusz munkát újra és újra, folyamatosan az emberek. Igaz, én a faliújságra kira­gasztott képekről sem hi­szem, hogy olyan nagyon ösz­tönzők lennének. Sokkal in­kább a bizonyítani akarás, az emberekben eredendően meg­levő versenyszellem viszi elő­re a mozgalmat. Eller Erzsébet Úriban szövik. Naponta három műszakban mintegy 14—15 ezer méter kü­lönféle pamutnyomó-alapanya- got szőnek Úriban, a Keltex szövőüzemében. Képünkön: Oláh János szövőmester beállítja az egyik gépet a jó minőségű anyag gyártására. Hancsovszki János felvétel« Óvatos üzemek Kevés a leányvállalat Szélesedett a népi e^ea&zés féísadaSsaS háiím Kialakultak a közös munkaformák

Next

/
Thumbnails
Contents